Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
íí®5. angüszlag g. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄQ 5 KÉT ASSZONY □ A falusi gyerekek az utóbbi időben nem falun születnek. Amikor elérkezik az idő, valaki telefonál mentőért, vagy ha nagyon sürgős, megkérnek egy helybeli gépkocsi-tulajdonost és beviszik az asszonyt a járási kórházba, szülőotthonba. Fehér ágyba, orvosok és műszerek közé. A putrilakó cigányasszonyok is a fehér ágyon szülnek. B Bognár Ignácné iregszemcsei lakos 1938-ban egy dűlőúton hozta világra harmadik gyermekét. Ez a hely IregszemcsétŐl hat-nyolc kilométerre, az Okrád pusztai határban van, Koppányi útnak nevezik. Kimentek reggel az urával kukoricát szedni. Délelőtt még nem volt semmi baj, csak hajolni nem tudott az asszony. Délben jött rá a fájás. Bognár Ignác kocsit akart szerezni valahonnan, de mondta az asszony, hogy hazamegy gyalog. Elindult, ment egy darabig, aztán a kukorica- táblák zörgő, fullasztó végtelenségében lerogyott az út mellé. Földre terítette a kötényét, arra szült. Tudta, hogy nem koraszülés, hanem rendes idő, tehát nincs semmi baj. Tudta, hogy hamarosan szülni fog, mégis kiment a határba, messzire a falutól, gyalog, egy szál köténnyel a derekán. Szedni kellett a kukoricát. Ketten voltak az urával, meg otthon egy gyerek. A második gyerek meghalt. Napszámost nem fogadhattak — napszámosok voltak maguk is. Újszülött fiát egy arra haladó asszony vette fel a kötényről. Bicskát szerzett, az anya fehér kendőjéből tépett egy csíkot, elvágta a köldök- zsinórt és a ruhaszelettel megkötötte. Kocsin vitték haza őket. Három napig feküdt Bognár Ignácné, aztán felkelt, hogy főzzön az urának. Negyedik gyerek is született még később, és amikor munkába ment az asszony, mindig kénytelen volt otthon hagyni a gyerekeit, isten nevében, hogy majd csak ellesznek valahogy estig a szomszédokéval. tál korában, hogy terhes. Csak nevetett ezen. Aggastyán volt a férje, és ö soha nem ismert más örömöt, mint a munkát, a bábaságot, a gyerekeket. Fölvett az 50 év alatt 2200 gyereket. Ö vette fel minden szegényasszonyét és dédelgette, pá- tyolta. Sokszor nem kapott érte semmit. Elment akkor is, újra, meg újra. A sok környékben pusztát is ő járta mindig, más szülésznő nem volt hajlandó kimenni az úttalan utakra, az isten háta mögé. Ö ment esőben, szélben, fagyban. Gubarc pusztára, Döbröntére, Potojra, Fornádra, Köcsöge-pusztára, mindenhova. Csak azokat a gyerekeket nem tudta fölvenni, akik a dűlőúton születtek, vagy a szántóföldön. Jól emlékszik Bognár Ignácné esetére, de emlékszik egy fürgéd! asszonyra is, aki bab- szedegetéskor szült kinn a határban. □ Bognár Ignácék 9 évvel ezelőtt házat vettek Iregszemcsén. Az udvarban rengeteg virág pompázik. Kertész lett a hajdani zsellérember, a kutatóintézet kísérleti gazdaságánál, és olyan virágokat is elültet otthon, amilyeneket csak városi parkban látni. Az asszony 57 éves, mindig otthon van, főz, varrogat, rendezi a családot. A négy gyerekből egy halt meg, hármat felneveltek. A fiú, Bognár László, aki az út mellett született, kőművesek mellett dolgozik, segédmunkás. A Bognár-lányok közül egyik még hajadon, a másik családos. Két kislányt szült. Most, hogy kerestem őket, az egész családot, hiszen egy fedél alatt élnek valamennyien, nem találtam otthon az unokákat. Egyik bölcsődében van, a másik napköziben. □ Bognár Györgyné nyugdíjas iregszemcsei szülésznő, 80 éves öregasszony, más boldogságot nem ismert egész életében, mint a munkáját. Tizenhét éves korában hozzáadták, hozzáverték egy 53 éves uradalmi intézőhöz. A sosem szeretett férjnek szült két gyereket, majd bábaasz- szony lett, és fél évszázadon keresztül ebből állt az élete. Az 50 év alatt összesen kétezerkétszáz gyereket segített a világra. Előbb Fürgédén dolgozott, 1914-től 1930-ig, majd pedig Iregszemcsén, 77 éves koráig. Nem küldték nyugdíjba, azt mondták neki, dolgozhat, amíg kedve van hozzá. Már sehol nem volt bábaasszony, egyetlen faluban sem, csak ő. Régen átképezték a falusi szülésznőket házi betegápolókká, tekintettel arra, hogy az anyák kórházban szülnek, bábára nincs szükség. Bognár Györgynéhez a rendelet után is sokan elmentek, vagy hívták magukhoz, hogy nézze meg őket, kell-e már készülődni a szüléshez. Ha eljött az idő egy asszonynál, mondta — kicsit fájó szívvel —, hogy telefonálhatnak a mentőért. Megmosta egy-egy asszony kezét, lábát, szinte szertartásosan felkészítette a kórháznak, a fehér ágynak. Gyerekeket füröszteni Ugyancsak eljárt több házhoz, még 70 éves kora után is. Akkor hagyta abba, amikor már egészen összement, összeaszalódott a kicsi öregasszony. Nem lehet több 40 kilónál. Valamikor 70—80 kilót nyomott, „jó hasa volt, meg fara is”, egyszer azt hitték róla, már nem éppen fiaBognár Györgyné feltűnően szép, gondozott házban él a családjával, külön szobában. Teljesen független, az ő ajtaja elöl nyílik, az utca felé. Eljár beszélgetni a szomszédokhoz, keresni kell, hogy az erpber megtalálja. Szeret beszélgetni, meséli. Kicsit rosszul lát, megütötte a szemét, odapattant egy kis rőzsegyújtalék. Színesen, élvezetesen beszél életéről, különösen arról, mennyit vesződött a cigányokkal. Úgy mondja, „őrületesen” sok cigánygyereket fölvett Patkányosban, meg Deszkametszőben, és a cigányemberek, akik elmentek érte kocsival, mindig nagyon rossz tákolmányba fogták az egyszem lovukat. Majd szétesett az ilyen kocsi, saroglyája meg nem is volt, cigányokból állt a saroglya: végigülték elöl, hátul. Néha rossz Úton vitték, mert részegek voltak, s eltévedtek az erdőben. Vizet se igen melegítettek neki a szüléshez, fürösztéshez, azt mondták: csak az a fontos, hogy meglegyen a gyerek. De baj sose történt az ötven év alatt, sikerült a legnehezebb szülés is mindig. Bognár Györgyné nyugdíját az idén felemelték havi 715 forintra, „áldja meg őket az isten”. H Iregszemcse legfiatalabb állampolgára 1965. augusztus 1-én született Pincehelyen, a kórház szülészeti osztályán. Édesapja Ámán Benedek, traktoros. Augusztus 3-án l'átták a tanácsháza ablakaiból, hogy egy kalauz gyerekkocsit pakol le az autóbusz tetejéről. Az újszülöttnek vásárolták ezt az áramvonalas, különlegesen szép kocsit, a nagyszülők. — A legújabb típus — állapította meg a tanácselnök. Olyan, akár egy űrhajó. GEMENCZI JÓZSEF A lakók sem angyalok Favágás a konyhában — Sok baj van a tv-sekkel Az utóbbi időben, a lakásépítések ütemének megnövekedésével sok bírálat érte a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatot. Az új bérházakban hol ezzel, hol azzal volt probléma és a lakók, jogosan, vagy jogtalanul legtöbb esetben a városgazdálkodási vállalatot hibáztatták. Kétségtelen, az ő munkájuk sem volt mindig tökéletes, a kezelésükbe tartozó 2500 bérlemény valamelyikében bőven akadt javítanivaló. A lakók jogos panaszaival lapunkban elég sokat foglalkoztunk. Most az ellenkezőjét vizsgáljuk. Vajon a bérlők minden esetben betartják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat? Hanyagság, szándékos róni Szépen fejlődik a Gyönki Szociális Otthon. Felvételűnkön a legújabb létesítmény látható, amely egymillió forintos költséggel épült és az itt élő házastársak részére nyújt kényelmes otthont. Az újonnan épült bérházak lakásaiba sok, úgynevezett állóeszközt építenek be. A legtöbb baj ezek megóvásával van. Rövidebb élettartamúak az asztali tűzhelyek, fürdőkályhák, cserépkályhák, ha a lakás tulajdonosa nem fordít megfelelő gondot rájuk, nem tartja be az előírt kezelési utasításokat. Nagyon gyakori bérházakban az ablaktörés. Tavaly például a vállalat két szakembere egy hónapig dolgozott a kitört üvegek pótlásán. Ezek a költségek természetesen mind a vállalatot terhelik, mert lehetetlen megállapítani, kinek a hibájából tört ki az ablak. Sok bajt okoz a televíziótulaj dondsok hanyagsága. Maguk szerelik fel az antennát, s utána rosszul, vágy egyáltalán nem rakják vissza a cserepeket. Lapos tetejű házaknál pedig a „maszek” szerelők gyakran megrongálják a tetőszerkezetet, mert nem megfelelő helyre erősítik az antennát. A hibát legtöbb esetben asak akkor lehet észrevenni, amikor már valamelyik lakásban beázott a mennyezet. Az ilyen károkat meg lehet előzni, ha a lakó bejelenti, mikor és hol akar antennát felszerelni. Ilyenkor a vállalat szakemberei megvizsgálják, szükség esetén megjavítják a tetőt. Akadnak szándékos rongálok is, akik kényelemszeretetből, vagy nemtörődömségből tönkreteszik a lakást. A városgazdálkodási vállalat minden bejelentést kivizsgál és adott esetben megtérítteti a kárt., Verőczei István, Szek- szárd, Halasi Andor utca 15 szám alattj lakost például több mint 3700 forint kártérítésre kötelezték, mert az ő hibájából ilyen ösz- szegű javításra volt szükség. Ezzel a lakóval már sok baja volt a házkezelőségnek. Verőczei István ügye már nem 'szabálysértés, átadták az ügyészségnek. Szamos Mihály, Tarcsay Vilmos utca 49 szám alatti lakos kényelmetlennek találta a pincét, ezért úgy oldotta meg a dolgot, hogy a konyhában vágta a fát. Persze a nem éppen erre a célra készült betonburkolat feltöredezett. Természetesen vele is megfizettetik az okozott 674 fori nos kárt. Mire való a kuka ? A városgazdálkodási vállalat szemeteskocsijának rakodói sokszor panaszkodnak a lakókra. A legtöbb házban ugyanis az alagsori szeméttárolóban kukákat helyeztek el, ahogy ez már a nagyobb városokban régóta szokás. Lehet, hogy néhányan nem tudják, mi célt szolgálhat az a bizonyos bádogtartály, mert időnként több a szemét mellette, mint benne. Pedig, ha az illető már vett magának annyi fáradságot, hogy levigye, igazán nem kerülne túl nagy megerőltetésébe azt a megfelelő helyre önteni. Ezzel nemcsak felesleges munkától mentenék meg a szemeteseket, higiéniai szempontból is eleget tennének a követelményeknek. Ha már mások érdekeit nem nézik, a sajátjukra legalább gondolhatnának ezek az emberek. „Bérházi-buli” Tulajdonképpen „csak” arról van szó. hogy akadnak szórakozni vágyó lakók, akik úgy tartják, ennek á házibuli a legjobb módja. Nem így a szomszédok... Abban, hogy valaki szórakozni akar, nincs semmi különös. Arra viszont gondolhatnának a házibu- lizók, hogy a falak vékonyak, így egy-egy zajosabb összejövetelt az egész ház „élvezhet”. Elég sok ilyen és ehhez hasonló panasz érkezik a vállalathoz. Először csak figyelmeztetik az illetőt, ha többször előfordul, szabálysértési eljárást indítanak ellene. Vannak rejtélyes „foglalkozást” űző lakók is. Kaj tár József, az 50 lakásos bérház egyik lakója például bejelentette, hogy a felettük levő lakásból éjjelente furcsa zörejeket hall mintha valaki fát vágna a padlón. Mivel ez a „műsor” úgy éjféltájban szokott kezdődni, egyébként is nyár lévén, nem valószínű, hogy valaki olyankor készülődik begyújtáshoz. Talán télire készíti elő a fát? Nem tudni. Az ellenőrzésre érkező házkezelőségi dolgozó sohasem találta otthon a rejtélyes zörejek okozóit. Külön fejezetet érdemelnének a „lakásbarkácsolók”, akiknek valamiért nem felelt meg a lakás beosztása, és „egyszerű” módon segítettek magukon: áthelyeztek néhány ajtót, falakat bontottak, falat építettek és még egyéb „jelentéktelen” dolgokat műveltek a lakásban. Persze engedély nélkül. Ezek az üzelmek legtöbbször csak az ellenőrzéskor, vagy az illető elköltözésekor derülnek ki. Sorolhatnánk tovább a panaszokat, akad még bőven. Persze úgy hiteles a kép, ha azt is kimondjuk: ezek a dolgok a kisebb részre, néhány emberre jellemzők. KÓNYA JÓZSEF Ismét megrendezik a Tolna megyei tsz-vezetők dunaújvárosi tanácskozását Tolna megyében már hagyó- laszt. kapnak mind a tsz-ek kép- mány, hogy az őszi hónapokban viselői, mind pedig az irányító többnapos tanácskozáson beszé- szervek munkatársai. A megyei lik meg az esztendő tapasztalatait tanács vb. mezőgazdasági osztá- a termelőiszövetkezetek vezetői, lyán elkészítették az őszi tanács- a megye és az ország vezető me- hozások idei programját. Duna- „ ... , , • , újvárost jelölték ki ismét az érzogazdasagi szakembereivel. Ez takezletek színhelyéül_ alkalommal számos kérdésre vá800-as gyári szalagfűrészt keres a Simontornyai Vegyes Ktsz. (62) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat kőművest és segédmunkást vesz fel. (35)
