Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
6 VOLNA MRGTFT WfPtJSAG »53. sttgvsítu* 1S’P'D’il’T ÍGV KEZDŐDÖTT... Utoljára 1908-ban játszottak idegenek nélkül az olasz csapatok — Mekkora kárt okoztak az idegenek az olasz labdarúgásnak ? — Meddig lehet korlátozni a labdarúgó-behozatalt ? Kevesebb a takargatnivaló Akad-e olyan olasz szurkoló, aki még emlékszik azokra az időkre, amikor az olasz csapatban csak született olaszok játszottak? Kétségtelen, hogy vannak ilyenek, de bizonyára kevesen, mert azóta majdnem hatvan év múlt el, A fiatalabbaknak egyszerűen nem adódott meg az az alkalom, hogy valamelyik kedvenc csapatukat idegenek nélkül lássák a pályán. A külföldi, az ..oriundi” — ahogy az olaszok hívják a labdarúgás vándorait, — nélkülözhetetlen része csaknem minden jobb olasz csapatnak. Az oiaszok tehát, bármelyik nagyobb stadionba váltának is jegyet, mindig „nemzetközi mérkőzést” láthatnak. Volt idő, amikor több idegen játszott egy-egy olasz csapatban, mint hazai. Ez sokaknak nem tetszett. Az olasz labdarúgó-szövetségben sem nézték jó szemmel az idegenek áradatát. De egy a szövetség és egészen más az olasz klub. Az érdekek nem közösek. Ami tetszik a szövetségnek, az káros a kli*- bokra nézve és fordítva. Ezért tart már évtizedek óta a nagy vita. A labdarúgó-behozatal ellen az első komolyabb intézkedést 1946-ban foganatosították. Az új versenyszabályzat 41. bekezdésében olvashatjuk: Egy csapat sem alkalmazhat öt idegen játékosnál többet, ezek közül pedig csak kettő lehet nem olasz származású. Közvetlenül a háború után ugyanis megkezdődött a dél-amerikaiak inváziója az Appenini-félszigetre — ezeket azonban olasz származásúnak tekintették. noha szinte kivétel nélkül spanyolok, vagy portugálok voltak. Ilyen játékost akár ötöt is alkalmazhatott egy-egy olasz klub 1946 után. a nem olasz származásúak közül pedig csak kettőt. Idegenlégió Az olasz labdarúgóknak sosem volt mindegy, hogy Játszanak-e az ide- nek, vagy sem. Saját érdekeiket látták veszélyben, ezért elejétől topva méltatlankodtak a jövevényeké ellen. Idegenlégiósoknak nevezték el őket, bérenceknek, földönfutóknak. Eleinte volt Is még sikerük, de a professzionizmus egyre erősebb elterjedésével háttérbe szorultak. Az idegenek szervezkedni kezdtek, csoportokat alakítottak. Ennek a szervezkedésüknek köszönhetik. hogy az 1946-ban hozott és akA ToLna megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezetők Testületé az idei évben is megrendezi — a már hagyományossá vált — nyári továbbképző táborozást, melyet a Tolna megyei Tanács siófoki üdülőjében rendez a JT. A korlátozott létszám, illetve hely miatt csak azok a játékvezetők jöhetSZOMBAT Tenisz: Szekszárdon, a városi TS rendezésében megkezdődik Szekszárd város 1965. évi női és férfi egyéni bajnoksága. VASÁRNAP Tenisz: Reggel 8 órától folytatódik a szekszárdi sporttelepen Szekszárd város 1965. évi női és férfi egyéni bajnoksága. Röplabda: Cikón délelőtt 10 órakor MNK-mérkőzés. A cikói csapat ellenfele Szeged csapata lesz. Labdarúgás, megyebajnokság: Tolna—Máza-Szászvár 17.00 óra. Vezeti: Kleiber. Bátaszék—Bo- gyiszló 17.00. V.: Majoros. Simontornya—Bonyhád 17.00. V.: Bessenyei. Fornád—Fadd 17.00. V.: Horváth. Kisdorog—Sz. Honvéd 17.00. V.: Schnierer, Duna- földvár—Paks 17.00. V.: Magyar. Cikó—Tamási 17.00. V.: Pethő. Szekszárdi Petőfi—Szekszárdi Gépjavító 17.30. V.: Váradi. kor meg szigorú rendelkezéseknek tekintett határozatok 1947-ben, tehát mindössze egy év után, érvényüket vesztették. Az olasz csapatok Ismét vásárolhattak külföldieket. Hivatalosan két nem olasz helyett hármat is szerepeltethettek egy-egy csapatban, s ha valamelyik csapat több jó külföldihez lutott, néhánynak megadták az olasz állampolgárságot. Az európaiak jobbak Nem minden dél-amerikai vált be az olasz csapatokban. S egy-egy ilyen játékosnak az elhozatala is sokba került, különösen ha családjával együtt indult a hosszú útra. A dél-amerikaiaknak ezenkívül jó szerződéseik voltak, s azokat ritkán lehetett a játékosok kárára felbontani. Sokkal könnyebben boldogultak az olasz klubok az európaiakkal, különösen az emigránsokkal. Addig játszatták őket, amíg értek valamit, azután pedig minden kártérítés nélkül elcsapták őket. Az utóbbiak között igen sok kivételes tehetségű játékos volt, mint például Zsengellér, Árpás Kincses, SárosJ in. Ezekre még ma is büszkék azok az olasz klubok, amelyekben közvetlenül a háború után játszottak. Az egyetlen klub. amelv még ezután I« bátran vásárolta a dél-amerikaiakat a génual Sampdoria volt. I.oren- zo és Jósé Curti lsen nagy sikerrel játszott a Sampdoriában. A szélrózsa minden irányából 1947 után az olasz klubok kanul nvltva voltak minden európai Játékos előtt. Adeok volt például az eiső angol, aki a háború után olasz csapatban játszott. Az ő esete azonban sokban különbözik a többiekétől. Adeok Olaszországban teljesített szolgálatot, mint a szövetségi hadsereg katonája. S mikor leszerelt, hallani sem akart arról, hógy visszautazzon hazájába. Ottmaradt Olaszországban és mivel Jó labdarúgó volt, nem kellett sokáig „munkára” várnia. nek számításba a továbbképzésen, akik működnek. A táborozás költségeit a megyei labdarúgó szövetség Játékvezető Testületé fedezi a játékvezetők .által befizetett tagsági díjból. A labdarúgó játékvezetők jelentkezését augusztus 14-ig fogadja el a JT. Megyei B-csoport; (a keleti csoport azonos helyezettjei a nyugati csoport azonos helyezettjeit fogadják). Tengelic—Hőgyész 17.00: V.: Haracsi, Dunaszentgyörgy—Gyönk 17.00. V.: Csordás. Nagydorog—Szakcs 17.00. V.: Gabi, Sióagárd—Győré 17.00. V:. Ranga. Kanacs—Iregszemcse (Pakson) 17.00. V.: Szinger. Decs —Szakály 17.00. V.: Hopp. Szedres—Zomba 17.00. V.: Burányi. Gerjen-r-Tevel 17.00. V.: Lend- vai. Az öcsény—Dalmand mérkőzés elháríthatatlan akadály miatt elmarad. Barátságos mérkőzés: Szekszárdi Dózsa—Budapesti Tűzoltók Szekszárdon, a Dózsa-pályán 10,30 órakor. Ökölvívás: 16,30 órai kezdettel Dunaföldvárott, a Kossuth Művelődési Otthon nagytermében Dunaföldvári Vörös Lobogó— Máza-Szászvári Bányász barátságos mérkőzés. Az olaszok érdeklődni kezdtek a francia labdarúgók iránt is, de az első játékos, akit ott vásároltak, nem francia volt, hanem a Magyarorszag- ról oda kikerült Nyers. Vele igen Jól jártak, mert évekig ő volt az egyik legjobb Idegen Olaszországban. Ionnak a skandinávok A svéd labdarúgók londoni olimpiai nagy sikere az olasz klub elnökök figyelmét a skandináv * Hámok felé fordította. Elkezdődött a hajsza a fcvéd labdarúgók után. Ha olimpiai aranyérmet nyertek, akkor aranyat érnek. De a dánok sem voltak kivételek mert éppen Dánia válogatottja volt az amelytől az azzurik válogatottja kikapott és kiesett a további küzdelemből. A skandinávok inváziójával új fejezet kezdődött az olasz labdarúgásban. Az elsők között Gunnar Nor- dahl és Bertil testvére telepedett le Olaszországban, őket igen sokan követték. Ma is játszanak skandinávok az olasz csapatokban. Az idegenek közül velük volt a legkevesebb baj. Szinte kivétel nélkül kitűnő játékosok, az olasz csapatok erősségei. De az elégedetlenség az olasz szurkolók körében mégis nőttön nőtt. Változnak a szabályok 1949-ben ismét meg kellett változtatni a szabályokat. Ki is mondták, hogy az elaőMvás csapatok csak két- két idegen játékost szerepeltetnél:, a második ligások pedik csak egyet- egyet. De a korlátozás csak az újonnan behozott játékosokra vonatkozott. Azokra, akik már játszottak az olasz csapatokban, nem vonatkoztatták a szabályokat. mert azokat már meghonosodott olaszoknak tekintették, természetesen a klubvezetők, akik csak ilyen formában értek el sikert. Telt a klubpénztár, csapatuk jó helyezést ért el a bajnokságban. Az olasz válogatott azonban egyre többször vallott kudarcot. A kétszeres világbajnokra (1934-ben és 1938- ban nyert világbajnokságot az olasz labdarúgó-válogatott) szinte rá sem lehetett ismerni. Ez növelte a ..tifosik” (olasz szurkolók) elégedetlenségét. A külföldiek elfoglalták az olaszok helyét a legjobb csapatokban, az olaszok nem tudtak érvényesülni, az olasz válogatott — abba természetesen csak olaszok jelölhetők — pedig még ma sem tudja megtalálni az őt megillető helyét. A vita még ma is folyik. A szurkolók ellenzik az idegenek szerepeltetését, a szövetség azonban még ma sem meri kimondani a teljes tilalmat. Az idén már egyre korlátozták az idegen játékosok számát, de úgy látszik, ez sem megoldás. Dombóvári kispályás labdarúgó-bajnokság állása 1. Fűtőház 4 3 1 — 23:5 7 2. Vegyesipari 3 3 — — 10:5 6 3. Rendőrség 3 2 — 1 13:5 4 4. Erzsébet út 4 1 2 1 U:7 4 5. FMS2 4 2 —2 18:18 4 6. Faipari 4 1 — 3 1:11 2 7. Vasipari 2 — — 2 5:15 — 8. Halgazdaság 2 — — 2 0:17 — 9. Fémtömeg kizárva Rövidesen megjelenik: A labdarúgás szabálykönyve A „Medicina” kiadásában még ebben az évben megjelenik a labdarúgás szabálykönyve, mely tartalmazza a jelenleg érvényben levő valamennyi játékszabályt. Ezenkívül az országos JT szabály- magyarázatai is teljes terjedelemben megtalálhatók a műben. így minden játékvezető részére nélkülözhetetlen lesz. Akik még eddig nem rendelték meg a könyvet, igényüket bejelenthetik a Tolna megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezetők Testületénél, ahol a megrendelést továbbítják a Medicina könyvkiadónak. A könyv ára előreláthatólag 8—10 forint lesz. Ha megfigyeljük a két képet, mindkettő előterében egy lakóépület kerítése, illetve kapuja látható. Mindkét kép Szekszárdon készült. Az most nem fontos, hogy kinek a tulajdona ez, a lényeg az, hogy ugyanezeket a témákat megörökíthettük volna a város bármely pontján, mert mindegyik típusból található mindenfelé, bár az is igaz, hogy az utóbbi időben területileg kezd különválni e kettő. A régi városnegyedekben jobbára a magas kőkerítések dominálnak, az újabb építésű részeken pedig a rácsos kerítések. Sőt, az is igaz, hogy az utóbbi időben már egyre kevesebb magas kőkerítést építenek. A magas kőkerítések régebbiek, és nem kétséges, a régi világot, a régi gondolkodásmódot tükrözik. Valahogyan kialakult egy olyan közfelfogás: a kapu, a kerítés a jómód fokmérője. így történt aztán, hogy egyesek várfalnak is beillő kerítéseket emeltek, a kapu pedig beillett volna várkapunak, mert mindez szem előtt van, ott, ahol a legtöbben járnak, mindezt nem lehet nem észrevenni, tehát minden járókelő tudja majd, hogy itt jómódú ember lakik. Mivel az embereket ösztökélte egy verA Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat férfi segédmunkásokat felvesz Jelentkezés a vállalat telephelyén : Szekszárd, Keselyűst út. (193) sengésféle, mindenki igyekezett túltenni a másikon, és a hangsúly többnyire nem is annyira a lakóépületen volt, hanem a kerítésen. A lakóépületnek legfeljebb az utca felőli oldalával, tehát a szem előtt lévő részével törődtek. Ebből a „kivagyiságból”, sokszor az értelmet is mellőző versengésből jöttek létre az olyan torzszülöttek is, mint amit még napjainkban is megfigyelhetünk városszerte: alacsony, régi, elavult ház, de mellette akkora és olyan költséges kőkerítés, hogy abból csaknem kitelne egy modem lakóépület. Az új épületekhez már nagyon ritkán építenek ilyen régi típusú kerítést, mert a mai ember felfogása, életmódja egészen más. Nem a kerítéssel hivalkodik, hanem mindenekelőtt a lakóépülettel, a mindennapos otthonával törődik. Nem a látszatra ad, hanem a lényegre. A rácskerítésen át belátnak a portára. De miért ne látnának be? A portán virágoskert, kis konyhakert, gyümölcsös kellemes képié tárul a szem elé, ezt miért kellene rejtegetni? Szerencsére, egyre kevesebb takargatnivalója van a városnak. Szöveg: Boda Ferenc Foto: Bakó Jenő MA 120-as » • u tr ontoioberendezés eladó, vagy hitelátvállalással átadó. Vörös Csillag Tsz. Koctola (22) __ T ovábbképzés a labdarúgó-játékvezetőknek Szombat — vasárnapi sportműsor
