Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
1965. augusztus 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kistelepülések gondjairól Beszélgetés a tamási járási tanács vb-titkárával Dr. Szaiff István elvtárssal, a tamási járási tanács vb -titkárával a kistelepülések lakóinak gondjairól, problémáiról beszélgettünk. Közreműködőként jelen volt Moharos Henrik, a művelődési osztály főelőadója és Horváth József községfejlesztésd főelőadó. Az áruellátás, az oktatás, a művelődés, a kommunális beruházások tekintetében a kistelepülések, a puszták, a kevés lelket számláló községek lakói ugyanazt igénylik — joggal — amit a helyzeti előnnyel rendelkező nagyobb községek -minden további nélkül biztosíthatnak. Történnek-e intézkedések, Szaiff elvtárs annak érdekében, hogy a kistelepülések lakóinak hátrányosabb helyzete javuljon? — Válaszolok a kérdésre, de előbb elmondok néhány szorosan idetartozó érdekességet. Tulajdonképpen a bonyhádi járás helyzete a mi járásunkhoz képest mostohább. A bonyhádi járásban több a kis lélekszámú település. Ez persze nem azt jelenti, hogy nálunk az ezzel kapcsolatos kérdések a látóhatáron kívül maradnak. Nem. El szeretném mondani, hogy a kis községek állandóan zsugorodnak. A lakosság számát tekintve, fogynak. Ezt mutatja ki az utóbbi időben mindegyik népszámlálás. — Itt részben arról van szó, hogy a kis községekben a lakosság sok szempontból hátrányosabb helyzetben van, mint a nagyobb községekben, vagy éppen a városokban. Amikor tehát e problémákról beszélünk, vagy különféle intézkedéseket hozunk, akkor arra is gondolunk, hogy közvetett módom, a mezőgazdaság számára elengedhetetlenül szükséges munkaerőt azért maradásra bírjuk. Ilyen meggondolásból épült fel például Belecs- kán a művelődési ház. Sajnos olyan áron, hogy elmaradt a jár- dásítást. Belecska szintén kis község és szabályosan úgy „izzadta ki” a művelődési házat. Száraz- don a községfejlesztésből viszont a járdára költöttek, de másra viszont már nem jut. Szóval a beruházások tekintetében nem köny- nyű ezeknek a településeknek a helyzete. Több éves községfejlesztési összegre van szükség ahhoz, hogy nagyobb létesítményt tető alá hozhassanak. De törpevízműre például még így sem futja. — Az áruellátás tekintetében az a helyzet, hogy például Szá- razdon, vagy Szakadátan vasáruboltot, konfekcióboltot létesíteni lehetetlenség. Azt azonban mégis biztosítani kell, hogy a kellő választék meglegyen, s lehetőleg a megfelelő üzlethelyiség a lakóhelyhez közel legyem. Ilyen meggondolások alapján alakultak ki a választékot és az áruellátást is javítandó úgynevezett járási kisközpontok. Ilyen Tamási, Simon- tomya, Pincehely, Gyönk, 1 regszemcse. A kis lélekszámú települések lakói, mondjuk a szárazd lak, vagy a szakadátiak a hozzájuk közel eső Gyönkön az üzletekben bő választékot találnak, akár ruháról, vasáruról, kultúrcikkekről, vagy bármilyen más természetű szükségletek kielégítéséről van szó az áruellátás tekintetében. A járási vezetés arra nagy figyelmet fordít, hogy az előbb említett kisközpontok a hatósugarukba tartozó települések lakóinak az igényeit kielégíthessék. — Egészségügyi vonatkozásban annyit, hogy az orvosi körzetek adottak. Arra törekszünk, hogy e téren semmiképpen ne kerüljenek hátrányba a puszták és a kisközségek lakói. Az oktatással kapcsolatban elmondanám, hogy a pusztákon a kisközségekben élő felsőtagozatos általános iskolás diákok többsége tanulmányait már nem helyben folytatja, hanem a legközelebbi jobban felszerelt, tanerővel is jobban ellátott nagyobb községben. Ez különben nem új dolog. A szövetkezeti gazdák kifogásolják, hogy a művelődési autó Időnként nem jut el rendeltetési helyére. Hallani azt Is, hogy sokba kerül a bejáró gyerekek utazási költsége. A járási vezetésnek e kérdésekről ml a véleménye? — Ezek valóban létező gondok. Szárazdot például szerettük volna bekorze*esiteni Be'ecskára. Kz azt jelmiené, hogy Szárazdiól átjárnának a felsőtagozatos gyerekek Belecskára és ott fejeznék be a nyolc osztályt. Menne is a dolog, de -jókba kerül az utazási költség. Ha egy gyerekről van szó, akkor azt a család elbírja. De három, vagy négy gyerek esetében elég nagy tehertétel. Mondok mást: Gyönkön a diákottlvw jórészt azért létesült, hogy a pusztákon lakó gyerekek ott nyerjenek egész héten elhelyezést és kellő színvonalon végezhessék el a nyolc osztályt. A diákotthon benépesítésével azonban megakadtunk, szántén pénzügyi okok miatt. Az alsópéli szülőktől például nem lehet megkívánni, hogy havonta nagy összegeket útiköltségre fizessenek ki. Lenne megoldás, A szóban forgó esetben a Közlekedés- és Poataügyi Miniszr tériumnak lehetővé kellene tennie, hogy az általános iskolás korú gyerekek ugyanolyan utazási kedvezményt elvezzenek, mint mondjuk az ipari tanulók. Csak egy olyan szabályzatot kellene módosítani, amelyet régebben készítettek, akkor amikor még nem gondolhattak arra, hogy a pusztákon, a kis községekben élő általános iskolás gyerekek egy része éppen a színvonal érdekében majd utazni kényszerül hetenként egyszer, vagy esetleg mindennap. Ebben az ügyben egyébként e héten utaztunk Budapestre, hogy támogatást és hozzájárulást kérjünk. — A művelődési autóról. Van és mégsincs. Inkább nincs, mint van. Télen, ősszel és tavasszal az utak állapota miatt ez a művelődési autó képtelen eljutni rendeltetési helyére. Főleg a sár akadályozza meg ebben, mert ahova mennie kell, ott az odavezető utak rosszak. Ez azért is nagy baj, mert a művelődési autó közkedvelt és igen népszerű. Mi lenne a megoldás’ A négy kerék meghajtású terepjáró kocsi üzembe állítása a mostani két kerék meghajtású helyett. így nem fordulna elő, hogy várják a művelődési auiót, aztán nem jön — fejezte be nyilatkozatát dr. Szaiff István, a Tamási járási Tanács vb-titkára. SZ. P Augusztus közepén fejeződik be a mezőgazdasági tanulók szerződtetése Augusztus 15-tel befejeződik a leiTnaLoazövetkezetekbon a mező- gazdasági tanulók szerződtetése Az idén eddig 190 fiatal kötött szerződést valamelyik mezőgazda- sági termelőszövetkezettel. Margittal Sándor szakoktatási felügyelő elmondotta, hogy különösen nagy volt az érdeklődés a gépészeti szakmák irán;. Nagyon kevesen jelentkeztem viszont az állattenyésztésbe tanulónak. A termelőszövetkezetek 31 fiatal ta-; nulót alkalmazhatnának szarvas-' marha-tenyésztő szakmunkásként, ám erre a pályára mindössze ti- zenketten jelentkeztek. Sertéstenyésztőnek pedig csupán négy, a tervezett negyvennel szemben. Egyébként augusztus 11-én a Földművelésügyi Minisztérium Hajdúszoboszlón országos értekezletet tart, amelyen a mezőgazdasági szakoktatás időszerű tennivalóit beszélik meg a jelenlévők. A hajduszobc-szlói tanácskozáson részt vesz Margittal Sándor szakoktatási felügyelő is. Mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcseréje A mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzését többfajta módon biztosítják a tanácsi szervek, A továbbképzés együk módja a tapasztalatcsere. Augusztus hónapban négy ilyen természetű rendezvényt tartanak a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezésében. Az előkészületek megtörténtek. Bátán, a program szerint, gépesítési, a Bács- Kiskun megyei Csávoly községben kukoricaszárítási, Szakái y- ban rét-, valamint legelőgazdálGépkocsi- parkírozóhelyeket építenek Szekszárdon A szekszárdi városközpontba érkező járművek részére készítenek az Arany János utcában parkírozó helyeket. Ismeretes olvasóink előtt a városközpont zsúfoltsága. A most elkészülő mintegy húsz kocsiférőhelyes parkírozó megoldja a gépkocsi-tulajdonosok gondját. A parkírozó helyek építésével a jövő hét elején elkészülnek. kodási, s Baranya megyében takarmánytermesztési tapasztalat- csere lesz. Ezekre az érdekelt tsz- vezetőket hívják meg. Újszerű és éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot a csávolyi tapasztalatcsere, ahol a résztvevők tanulmányozhatják, hogy miként lehet a hideglevegős szénaszárító berendezéseket kukorica szárítására alkalmazni. Baranya megyében az i regszemcséi takarmánytermesztés eljárásait tanulmányozzák majd a Tolna megyei tsz-vezetők. MHS-alapszervezetek elnökeinek továbbképzése E hónap végén három turnusban a Tolna megyei MHS-alap- saervezetek elnökei részére továbbképzés lesz, amelyen mintegy százhúsz fő vesz részt. A szekszárdi járás és város elnökei részére augusztus 17—19, a bonyhádi, a dombóvári és a paksi járás elnökei augusztus 23—25-ig, míg a tamási elnökök részére augusztus 26—28 között tartják a továbbképzést. füzetemben már legalább 250 bejegyzés szerepel. — Melyik könyv tetszett legjobban? — Amit eddig olvastam, azok közül legjobban tetszett a ..Bögöly”. Most is kiválasztott négy-öt könyvet, siet hazafelé, mert az egyiket még ma este el akarja olvasni. két távirat között ugrott be Gaál László táviratkihordó. Előveszi a nagy táskából a két Tamási-könyvet, amit kicserél. — Mindennap olvasok, olyan nap nincs is, hogy legalább három-négy oldallal ne haladnék előre. Sokszor nem is érek rá bejönni a könyvtárba, csak cipelem a táskámban a könyveket. Jobban szeretek olvasni, mint tv-t nézni. — Ki a kedvenc írója? — Mikszáth Kálmánt szeretem legjobban. Ha Mikszáth-regényt látok itt a polcon, vagy az asztalon, azt rögtön elviszem. A többi könyvet cím szerint válogatom ki, amelyiknek érdekes a címe, vagy ismert az írója, azt elviszem. Amikor átköltöztem Hidasról, első dolgom volt itt, Bonyhá- don is beiratkozni a könyvtárba. Jészomszédság—egymásrautaltság — MIÓTA OLVASNI TUDOK, — azóta járok könyvtárba — jelenti ki büszkén, Balanyi Barnabás, sütőipari szakmunkás, aki 19 éves és elsősorban a mai amerikai írók a kedvencei, de emellett szívesen olvassa a mai magyar írók könyveit is. — Ezen a nyáron sokat olvasok, a legnagyobb könyvélményem Az öreg halász és a tenger. Nem is elég az egyszeri olvasása, valószínűleg még többször is el fogom olvasni, s ha moziban hozzák, ott is megnézem. Nagyon igényes olvasó, nem visz el akármit. Most is végigböngészi a polcokat, úgy válogatja ki azt a négy-öt könyvet, ami az aktatáskájába kerül. — Igazin nem lehet mondani, hogy a nyár uborkaszezon lenne nálunk — nevet Bertalanná. — A régi olvasók, a törzsvendégeink i nyáron is minden héten kétszer- háromszor itt vannak, ők a mi „könyvfalóink”, nekik semmi se elég, ami a könyvtárban van, mindig lesik az új könyveket. Perez« nem is hiába, mert ebben az évben is 40 ezer forintért vásárolunk könyveket, mindenkinek az Igényeit ki tudjuk elégíteni — várjuk az olvasókat. Csatái Erzsébet Tnlihpf ér ->ó szomszéd, 1 uirm.1 ci rmnt egy ros3Z rokon — tartja a közmondás. Ez így igaz. Hitelességét, igazságát az élet, a gyakorlat igazolja. Az emberek egymásra vannak utalva Senki nem mondhatja el magáról, hogy portája, házatája annyira tökéletesen fel van szerelve mindennel, hogy életében nem szorul senkire. Sose tudjuk, mikor szorulunk a szomszédhoz, és a jó szomszédok készségesen kisegítik egymást, ha kell tanáccsal, ha kell anyagiakkal. Az ilyen egymásrautaltság rendszerint kölcsönös. Két egymással közvetlenül határos, jó szomszédságban élő község a bonyhádi járásban Mucsfa és Klsvejke. A két község lakossága, de maguk a vezetők is jó szomszédi viszonyban vannak. Annyira jó közöttük a kapcsolat, hogy nem történhet meg esemény, párttaggyűlés, tanácsülés vagy tsz-közgyűlés, lakodalom vagy bál anélkül, hogy a másik községbeiiek erről tudomást ne szereznének. Olyanok, mint azok a jó szomszédasszonyok — elnézést a hasonlatért —, akik azt is tudják egymásról, hogy esetenként mi fő a másik fazekában. Erre egy-két példát: a mucsfai tanácsülésen eldöntötték, hogy a községfejlesztési hozzájárulás fel- használásával a falu központjában orvosi rendelő és védőnői lakás épül. Természetes, hogy a szomszéd falubeliek rögtön megtudták, miután itt is megvolt az egymásrautaltság. Mucsfán van képesített ács, de nincs képesített kőművesük. Az orvosi rendelő úgy épült, hogy a kis ve j kei kőműves, Don Ferenc „besegített”. Amikor viszont Kisvejk'én épül valami, a mucsfai szakmunkás adja vissza a segítséget. A két község közötti jó kapcsolat, ahogy a községi vezetők visszaemlékeznek, tulajdonképpen a határmezsgyék eltűnésével, a közös gazdaság megalakulásával kezdődött. Később, amikor már nemcsak Kisvejkén és Mucsfán alakult meg a termelő- szövetkezet, hanem a környező községekben is megtörtént az átalakulás, azt figyelték, ki vette fel a munkát, s hogyan alakul a közös gazdaság. Időközben a közös munka, a közös gond tovább formálta, alakította az egy- másrautalságot. Most már a két község között legteljesebb az összhang, s amivel tudják, kölcsönösen segítik egymást. Mucsfán a tsz-nek jó képességű szerelője és jól felszerelt gépműhelye van. Vázsonyi József úgyszólván annyira felelősséget érez a kisvejkei tsz gépelnek üzemképes állapotáért, mint saját termelőszövetkezete gépeiért. Elvállalta a kisvejkei Szabadság tsz gépeinek patronálá- sát. Ha valamelyik gép elromlik, elég egy telefonhívás, s hacsak a termelőszövetkezet a gépeivel nincs elfoglalva, azonnal megy és segít, akár alkatrészkölcsönzésről, akár szakmai munkáról legyen is szó. A kisvejkei ÄÄ“: jós, a párttitkár, a mucsfai Üj Élet Tsz-ben Kasler Antal. A két párttitkárt az egymásrautaltságon, a jó szomszédi viszonyon túl a mozgalmi munka szeretete, a közös gazdaság erősödéséért érzett felelősség is egybekapcsolja. A két párttitkár kicseréli tapasztalatait, érdeklődnek egymástól, hogyan mennek a dolgok. És ha mondjuk Mucsfán valami jobban megy, a jó eredményre vezető módszert is megbeszélik. Mucsfán erősebb a párt- szervezet, mint Kisvejkén. Több a párttag és aktívabbak is. Több segítséget ad a pártszervezet a gazdaságvezetésnek. Huszti elvtársat és a kisvejkei párttagokat ez arra ösztönzi, ők is többet foglalkozzanak az emberekkel hogy náluk is eredményesebb legyen a pártépítés. Az idén Mucsfán a terméseredmények jobbak a vártnál. Az aratást másodiknak fejezték be a járásban. A cséplés még folyik, de Szabó József agronómus már bátgan mer a részeredményekről beszélni. Az eddigi csópiési eredmények alapján búzából 15 mázsa 56 kiló, árpából 14 mázsa 44 kiló termett holdanként. Nem a mezsgye eíülegií mástól a két község határát, hanem a végzett munka minősége. Kisvejke határa, a pártszervezet titkárának megállapítása szerint sajnos nem olyan szép, mint a szomszédos Mucsfáé. Látszik, hogy Mucsfa határában az őszszel elvégezték a mélyszántást, náluk, Kisvejkén pedig a szántóföldek jó része tavaszi szántást kapott, s ezt a növények megérzik. Előttük a példa és a jó szomszédok egymásrautaltságukban nemcsak gazdasági téren, munkagépekkel, alkatrésszel, szakemberekkel segítik egymást, hanem tanulnak is egymástól. POZSONYI IGNÁCNÉ
