Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

> TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. augusztus 1. Hiisi két műszakban A sör és az időjárás függvénye — Naponta 50 hektoliter Ilyenkor a nagy nyári me— legben mindenkinek jólesik szomjúsága enyhítésére egy-egy üveg Hüsi. Munka közben még azok is szívesen fogyasztják, akik egyébként a sört kedvelik. Balázs Andor, a Szesz- és Üdítőitalipari Vállalat műszaki vezetője elmondta, hogy üze­münkben, ahol a kedvelt „Hü­si” készül, hullámzó a terme­lés. Átlagban 45—60 hektolitert készítenek naponta, két mű­szakban. Ha jó az idő, meleg van, több kell belőle, esőben jóval kevesebb. Az időjárás te­hát befolyásolja az üdítőital­készítés ütemét. És még egy: a sör. Amikor a vendéglátóipari egységekben elfogyott a sör, még e keserű ital kedvelői is a Hüsire fanyalodnak. A Szesz és Üdítőitalipari Vál­lalat Bogyiszlói úti telepén ké­szítik a Hüsit a város és a me­gye egyes részeinek ellátására. Az alapanyagot a konzervgyár­ból szerzik be, itt csak szén­savas „fröccsöt” kap a sárgás folyadék, úgy kerül üvegekbe. A munkakörülmények eléggé lehangolok. Régi típusú gépjek-: Megszokott, beidegzelt mozdulatok. Gaszler Mária, aki a Hüsi pa­lackozását végzi, talán már becsukott szemmel is tudna dolgozni. Naponta 4—5000 üveg megy át a kezén. Pintér István: GYILKOSSÁG NEW YORKBAN kel dolgoznak az asszonyok, szűk. állandóan nedves helyen. Az új épület falai már áli- nak, ahová elkészülte után át­költözik az üzem. Előrelátható­lag a jövő szezonban már eb­ben az épületben készülhet az üdítő ital. Az új, félautomata gép>ek megérkeztek már, ezek­kel gyorsabb, kényelmesebb lesz a munka. Lehetőség nyílik majd arra is, hogy többféle üdítő italt gyártsanak. Úgy ter­vezik, hogy a Hüsi mellett som, málna, narancs ízű szörpöt pa­lackoznak, és forgalomba hoz­nak egy új „Parmen” nevű üdí­tőitalt is. Almaié alapanyag­ból készül, valószínűleg egyike lesz a legkedveltebb italoknak.­Dehát erre csak a jövő nyá­ron számíthatunk. Egyelőre ki­zárólag citromlevet készítenek az üzemben, de azt számottevő mennyiségben. Az idénykezde­tet június elsejétől számolva az idei nyáron 280 ezer üveg Hű­sít gyártottak. Az üdítő Italok népszerűsége egyre nő. Szeretik és igénylik falun, sőt a pusztán is. Koráb­bi években pusztákra csak na­gyon keveset szállítottak. Egy esős nap óta egyre nő a fogyasztás. Az történt ugyanis, hogy a kiküldött mennyiséget az esős, hideg idő miatt nem tudták elhelyezni a községek­ben. Próbaképpen bementek a szállítmánnyal több pusztára is, ahol szívesen fogadták a feles-, leges mennyiséget. Azóta eze­ket a helyeket is állandó, je­lentős fogyasztóként kell szá- montartani. Az emberek úgy látszik „rájöttek” az ízére... A bogyiszlói úti telep>en ké­szül a szódavíz is, naponta több ezer üveggel, mindig a rendelésnek megfelelő mennyi­ség. Ök látják el az egész vá­rost. És az élet humora: ugyanitt főzik a pálinkát is. Igaz, most nem működik a főzde, „uborka- szezon” van. De két gazdát nem is lehetne szolgálni.., A szódavíztöltés nem nehéz munka, de vigyázni kell vele. Ha va­laki rosszul kezeli a gépet, könnyen felrobbanhat az üveg. Ezért védi erős drótháló a palackot és a „töltőmester” Sipos Mártonná arcát. Ez már az utolsó folyamat. Hogy milyen ízletes ital a Hüsi, arról a két kislány arc a híven tanúskodik. Túri — Kónya SfTrrVwrVVVWTVTTTTTVTVVVVTTVTVTTTTVWVVVVfVTVVVTVTVTVTVVTTTVTTTVTfWTrrWrrTVrrVVVVVVWVVVTTVTTTVTVTV' — 49 — — Üdvözlöm, Mr. Kása. Hogy szolgál az egészsége? Ügyet sem vetett Burtra, aki kék volt a mé­regtől. Természetesen egészen másmlyen kék, mint Ruth szeme, amelyben ismét alkalmam volt elmerülni, amikor az ügyvéddel együtt ott ültem abban a vendéglőben, ahol a lány várt ránk. Velünk volt Lewis is, de egyelőre hagyta, hogy jól kibeszélgessük magunkat Ruthtal. Sok mondanivalóm lett volna neki, de csak ket­tesben. Nyolcszemközt sehogy sem akaródzott. Így aztán néhány másodpercig süket csendben ültünk. Végül is én úntam meg a hallgatást, és kö­szönetét rebegtem az ügyvédnek, meg az új­ságírónak a gyors és sikeres kiszabadításért. — Ne köszönjön semmit — mondta Lewis. — Ha számításaim beválnak, nagyszerű riportot kanyaríthatok a dologból, az FBI pedig kény­telen lesz megtéríteni Förster úr ügyvédi hono­ráriumát, mert bebizonyítom, hogy magát nem­csak, hogy ártatlanul, hanem botrányos módon adták az idegeneket ellenőrző rendőrség kezére. Az óvadékot pedig mindenképpen visszakap­juk, még az esetben is, ha tévedtük volna, és maga a villamosszékben végzi. .. — Mert, kedves barátom — vette át a szót az ügyvéd —, elkészülhet erre a lehetőségre is. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de az eljárás folytatódik. A közvéleménykutató in­— 50 — tézet adatgyűjtése szerint átlagosan csupán két­évenként fordul elő, hogy az Egyesüti Államok­ban ártatlanul végezzenek ki embereket. Ebből következőleg egy gyors valószínűségszámítás alapján az ön esélye mindössze szózhuszon- kilenc az egyhez. Mármint a kivégzésre. Nagyon jól éreztem magam szabadlábon, de már kezdett az idegeimre menni a Lewis—Fors- ter-kettős. Megengedtem magamak egy epés megjegyzést: — A bostoni derbin Cuncimókust százhar­mincegy az egyhez adták, mégis ő nyerte meg a versenyt... Ruth nevetett. .. — Ugyan, szívem, te nem vagy ló. Egy ló egészen másmilyen, mint te. Igazán meghatott ez a bizalom, és szerettem volna, ha Ruthnak már közelebbi tapasztalata is lett volna, hogy csakugyan férfivel akadt össze. — Ti, magyarok — folytatta a lány —, na­gyon szeretitek a lovakat. Folyton őket emle­getitek, és annyian dolgoznak közületek a ló­szakmában. Itt volt az az úr, ha jól emlékszem, valami ezredes, akivel egy bukméker irodában találkoztál; ma pedig egy másik magyarral is­merkedtem meg. — Magyarral? — csodálkoztam. — Igen. És az is lószakember. — 0 is bukméker irodában dolgozik? — Nem. Saját bukméker irodája van! — 51 — Ruth elmondta, hogy amikor a fogházból ha­zaért, egy idősebb úr várt rá. Bemutatkozott, mint a Temer bukméker iroda tulajdonosa, és kérte Ruthot, hogy szenteljen neki egy kis időt: A lány igent mondott, de megjegyezte, hogy nem tudja mi beszólni valójuk lehetne. Terner erre elmondta, hogy tudomása szerint Ruth sze­ret engem, s úgy hiszi, hogy én bajba kerültem, és igyekszik rajtam segíteni. Ö, Temer, ezért látogatott el Ruith-hoz, hogy részben felvilágosít­sa: méltatlanra pazarolja a bizalmát, mert én nem szorulok segítségre; részben pedig valóban a segítségemre legyen. — Ég utána megfogta a kezedet, mélyen a szemedbe nézett, hogy lássad: számíthatsz rá! — mondtam. , — Ugyan! — -tiltakozott Ruth. Őszintén szólva jólesett a tiltakozása, mégis tovább zsörtölődtem: — Ismerem én az ilyen jólelkű urakat. A lel­kűknél csak az érzelmeik nemesebbek... — Ezt hogy érted? — kérdezte a lány. — Hát úgy ahogy te. Először biztosan meg­fogta a kezedet, aztán másutt folytatta... — Ökör vagy, darling — intett le Ruth a rá jellemző közvetlenséggel. — Mr. Temer már régen túl van azon a koron... Az ügyvéd és az újságíró szótlanul hallgatta íz idillt. Förster azonban most már megelégelte a dolgot.

Next

/
Thumbnails
Contents