Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

1965. augusztus 4: TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Áz augusztus és a második félév a főkönyvelő szemével Szinte félelmetes az a rengeteg kimutatás, jelentés, értékelés, amit a paksi Aranykalász Tsz főkönyvelője az íróasztalra rak. Még beszélgetés közben is gyak­ran kér elnézést, s átmegy a má­sik irodába, hozni a következő papírt, mert ahogyan mondja, szereti hitelt érdemlően alátá­masztani a dolgokat. Arra gon­dolok, hogy pontosságával jó né­hányszor felbőszíthette már a ta­gokat, bár ez a túlzásnak látszó ügybuzgalom inkább rokonszen­ves, mint ellenszenves. A szám­szaki emberekről általában úgy szokás beszélni, hogy kukacos- kodnak, kicsinyeskednek, s úgy féltik a forintot, mintha a saját zsebükből adnák. Itt az Aranykalász Tsz-ben ar­ra kell rájönni, hogy ha a fő­könyvelőt szidják, akkor az leg­többször azt jelenti, hogy a fő­könyvelő jól dolgozik. S ez a sok félelmetesnek látszó jelentés tu­lajdonképpen nem más, mint a gazdálkodás tükre. Aki beletekint, az nyomban rájön, hogy ahol a számok uralkodnak, ott mellébe­szélni nem lehet.' Egyébként a paksi Aranykalász Termelőszö­vetkezet két évvel ezelőtt még a gyenge tsz-ek kategóriájába tar­tozott. Tavaly tette meg a nagy ugrást, a tagok és a vezetők jó­voltából, és közepes lett. Mint ^ megye valamennyi tsz- ében, a paksi Aranykalászban is megtörtént az idei tervek féléves értékelése. Sportnyelven szólva, az első félidőt befejezték, és meg­kezdték a másodikat. (Csak itt nincs szünet.) A várható jövede­lem szempontjából nem közöm­bös, hogy a féléves értékelés mi­lyen mértékben foglalkoztatja, vagy egyáltalán foglalkoztatja-e a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait. A főkönyvelővel foly­tatott beszélgetés erre a kérdés­ié pozitív választ adott. A decem­beri párthatározat szellemében hangsúlyozottan került előtérbe a Költségek alakulása: a takarékos­kodás és a pazarlás. A féléves értékelés ilyen szempontból nemcsak gazda­sági, hanem politikai jellegű kérdésekre is választ ad és a pártszervezet tevékenységé­nek is irányt szab. Szembetűnő pozitívum, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezet a takarmányvásárlási költségekből 149 ezer forintot takarított meg az első félévben. Ennek többféle hasznos kihatása van; egyrészt maga a nagyösszegű költségmeg­takarítás, másrészt pedig a továb­biakban költségmegtakarítás a termékek előállítása terén. Nyil­vánvaló, hogy azok a tagok, akik ezen a területen jó munkát vé­geztek, elismerést érdemelnek. Számottevő az a 60 ezer forint is, amit a kenőanyag, valamint az üzemanyag felhasználása so­rán takarítottak meg. Hozzátehet­jük úgy, hogy a betervezett gépi munkákat maradéktalanul és meg­felelő minőségben végezték el. „Vi­szont az alkatrészből nem tudunk kijönni. Tizennyolcezer forint a túllépés” — lállapítja meg a fő­könyvelő, de a termelőszövetkezet jelenlevő párttitkára nyomban hozzáteszi, hogy a téli hónapok­ban traktoros-továbbképzőt szer­veznek, ahol egyebek között a szakszerű alkatrész-felhasználás is szóba kerül. íme tehát egy olyan költség­tényező, amely gondolatokat ébresztő módon, öntevékeny­ségre buzdítja a pártszerveze­tet is. A közös gazdaság a közgyűlés által jóváhagyott éves terve sze­rint, 1965-ben egy dolgozó tagra 11 309 forint részesedést biztosít. Ez az összeg a közepes tsz-ek kategóriájába sorolja az Arany­kalászt. Ám ezt az összeget csak úgy tudják majd év végén a ta­goknak elszámolni, ha a terme­lési tervet teljesítik, és az eset­leges kiesések pótlásáról idejében gondoskodnak. Olyan szabály ez, amely valamennyi tsz-re érvé­nyes, és amely összefügg a mun­kával. Ameddig a tsz-ben a be­tervezett jövedelmet tartják, ad­dig egyértelműen ki szabad je­lenteni, hogy a tagok és a veze­tők jól dolgoznak. Az Aranyka­lász Tsz-ben a féléves értékelés azt mutatja, hogy a 34 forintos munkaegységet és a 11 309 forin­tot jelenleg még tartják, pedig a tsz-t jócskán érte jég- és vízkár, sőt közel félmillió forint az a kárösszeg, amelyet senki nem té­rít meg a gazdaságnak, mert ár­területről van szó, A főkönyvelő szemével, a szá­mokon keresztül nézve a dolgo­kat, érdekes és főleg kijózanító megállapításra juthatunk. Arra, hogy a tagok — a többség idős ember — az első félévben való­ban jól dolgoztak. A határszem­lékről felvett hivatalos jegyző­mért az a rendelkezés, amelyik szabályozza a táncmulatságok tartásának rendjét, s tanácsi en­gedélyhez köti. Nos, előfordult, hogy tilalom ellenére is felnyi­tották a művelődési otthont, s az eredeti elhatározásnak meg­felelően elkezdték a bált. Említettük már, hogy rossz nyomon jár az ifjúsági szerve­zet, amelyik megpróbálja saját tevékenységét kiszakítani a kö­rülményekből, s csak azt pró­bálja csinálni, ami az ő tervei­nek megfelel. Nem hihető pél­dául, hogy az idősebbek taná­csai, vagy éppen a pártszerve­zet útmutatásai nélkülözhetők. A közös cél, az együttműködés mellett szól, a munkában szer­zett tapasztalat pedig különös­képpen. Erről az oldalról nézve is kifogásolhatók Szentes István módszerei. Amikor a végzett munkáról akarták beszámoltatni, nem fogadta szívesen. Azt még kevésbé, hogy a munkájával kapcsolatban mondjanak véle­ményt. Pedig ez is elengedhe­tetlen a tevékenység egyensúlya érdekében. 4 z emberi érintkezésnek, az ** egészséges munkakapcso­latnak vannak bizonyos írott és íratlan szabályai. Az írottakat felesleges említeni, de ez iratla- giekből! nőkről nem árt néhány szót ej­teni, mivel Majoson ekörül is voltak bizonyos problémák. Nem vitatjuk, hogy érzékenyen érint­hették bizonyos rosszalló meg­jegyzések Szentes Istvánt, s azt sem, hogy maga határozta meg, kit fogad el a faluban tekin­télynek és kit nem. A munka természete azonban megköveteli a személyes ellentétek félretevé- sét, s az idősebbek tiszteletét is. Ezek nélkül elképzelhetetlen az együttműködés, az egészséges összhang. Végére maradt az egyik leg­fontosabb probléma. Vannak Majoson, akik nem kevés kár­örömmel nyilvánítják a mód­szerekben tévedő Szentes Ist­vánt elveszett embernek, olyan­nak, aki nem tud majd talpra- állni. Nincs igazuk, ezt nem le­het elégszer ismételni. Mert mi­ről van szó? Nem arról, hogy egy ember bűnt követett el, ha­nem csak hibázott. A társadalom még az ellene vétők elől sem zárja el a visszatérés útját, s különösképpen nem az olyan tévedő fiatal elől, aki most kezdi az életet, a munkát, s szándékai jók, módszereiben azonban hi­bázott. A dologban ez a lényeg, s a majosi KISZ-vezetőség tit­kára bizonyára tanul az eddi­Sz. 1. könyvek is hitelt érdemlően iga­zolják, hogy a növényápolást a tsz maradéktalanul elvégezte. Mindez helytálló, de a szá­mok mégis arra intenek, hogy óvakodni kell az elbizakodott­ságtól, mert az első félév eredményeit jórészt a tavaly­ról áthúzódó értékesítések nö­velik, hiszen a növényter­mesztésben elvégzett jó mun­ka majd csak a második fél­évben realizálódik. Kizárólag akkor, ha idejében és veszteség nélkül sikerül elvégez­ni a termés betakarítását. S ilyen tekintetben igazat kell adni a főkönyvelőnek: éppen az augusztus a legnagyobb erőpró­ba. Más években, augusztus de­rekán a tagok és a vezetők rend­szerint lélegzethez jutottak. A gabonabetakarítás és az őszi me­zőgazdasági munkák megkezdése között volt néhány szabadnap. Az eső okozta kényszerpihenőt leszá­mítva ilyen az idén nem lesz. Maga az aratás is eltart még e hét végéig, a szalmalehúzás, a kazlazás, a nyári mélyszántás augusztus végéig, szeptember ele­jéig. Eközben meg kell majd kez­deni a silózást, sőt, fel kell ké­szülni az őszi kalászosok vetésére. Augusztus tehát az esztendő leg­kritikusabb hónapjának ígérke­zik, mert jóformán itt dől el a második félév sorsa. S pont ennél a kritikus hó­napnál szokott bekövetkezni más években a legnagyobb zökkenő azzal, hogy meg­szűnik a munkaegység-előleg folyósítása. Az Aranykalász Tsz-ben kellő előrelátással, a tagok józanságá­val magyarázható, hogy ilyen munkakedvet tompító zökkenőre nem kerül sor. S a félév elem­zésénél ez a körülmény is, a jövőre nézve, tanulsággal szol­gál. Annak idején, az év elején, 14 forintos munkaegység-előleg­gel is kezdhették volna. A szö­vetkezeti tagok azonban, a veze­tőség javaslatára, az egész évben biztos 10 forintot fogadták el havonta munkaegységenként. Za­var, fennakadás tehát nem is lesz. Ez az írás nem léphetett fel a teljesség igényével, legfeljebb azokra a lehetőségekre hívhatja fel a figyelmet, amelyek a fél­éves értékelésben rejlenek. Azt viszont mégsem árt megjegyezni, hogy a termelőszövetkezetekben gyakran az az igaztalan vád éri a főkönyvelőket, hogy belevesz­nek a számok világába, a papirok közé és az élettől elszakadva fújják a magukét. Tévedés, a számok emberéi a valóság talaján állanak, és pótolhatatlan szolgá­latot tehetnek a termelésnek, ha érveiket és megállapításaikat, va­lamint jelzéseiket a tagok komo­lyan veszik; nem pedig okvetet- lenkedésnek tekintik. ______________________ Sz. P. í* . M. A. Dirac professzor Magyarországon Ismét hazánkban tartózkodik Paul Adrian Maurice Dirac No- bel-díjas fizikus, a cambridgei egyetem tanára. A professzor a világ egyik leg­nagyobb tudósa. Jelentős, sokszor úttörő szerepet játszott a legma­gasabb színtű elméleti fizikai ku­tatások csaknem valamennyi nagy és nehéz problémájának megoldá­sában. Számos eddigi eredményét röviddel ezelőtt a Nobel-díjasok idei találkozóján azzal a bejelen­téssel egészítette ki, hogy új kvantumelméleten dolgozik, amely az átmenetileg zsákutcába jutott atomfizikát talán újból megindít­ja a fejlődés útján. Dirac professzor és felesége most immár másodízben tölti nyá­ri szabadságát hazánkban. Né­hány napot még eltöltenek a fő­városban, majd cambridgei ott­honukba térnek vissza. Továbbfejlesztik az Ifjúság a szocializmusért mozgalmat Az idén lezárul az Ifjúság a szocializmusért mozgalom első öt esztendős szakasza. A KISZ KB intézőbizottsága ebből az alkalom­ból értékelte az eddigi tapaszta­latokat és határozatot hozott a mozgalom továbbfejlesztésére. Megállapította, hogy a kezdemé­nyezés általában beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Egységes keretbe foglalta a KISZ-munka legfontosabb területeit és sokol­dalúan biztosította, hogy az alap- , szervezetekben széles körben meg­honosodjanak és valóra váljanak a kommunista nevelés alapelvei. A mozgalomnak része volt abban is, hogy a KISZ politikai tömeg­szervezetté vált, s öt év alatt több mint 300 ezerrel nőtt tagjainak száma. Sok olyan fiatal is kérte felvételét az ifjúsági szövetség so­raiba, aki a mozgalom közvetíté­sével, követelményeinek teljesíté­sével találta meg az utat a KISZ- be. Az intézőbizottság határozata kimondta, hogy a mozgalom új ' szakasza az iskolákban 1985. őszén j egyéb területeken pedig 1966-ban j kezdődik, s egy évig tart. A to- , vábbiakban ugyanis évente hirde- j tik meg a követelményeket. Az alapszervezetek évről évre prog­ramot dolgoznak ki legfontosabb feladataik megoldására, s ebből minden fiatal érdeklődési köré­nek, valamint egyéni képességek­nek megfelelően vállalhat részt. Azok a fiatalok, akik mind a munkában, mind a művelődésben, mind pedig a testedzésben hoz­zájárulnak a közösség vállalásai­nak teljesítéséhez, hiánytalanul eleget tesznek önkéntes kötele­zettségeiknek, elnyerik az Ifjúság a szocializmusért mozgalom jel­vényének arany- vagy ezüstfoko­zatát. A végzett munkát minden év végén az alapszervezetek veze­tősége értékeli, majd indítványa alapján a taggyűlésen döntenek a jelvények odaítéléséről. A leg­jobb alapszervezeteket a KISZ Központi Bizottsága dicsérő okle­véllel tünteti ki. Az intézőbizottság ezenkívül úgy döntött, hogy az új tanévben az általános iskolák nyolcadik osz­tályaiban megszünteti az Ifjúság a szocializmusért próbát. Helyette bevezetik a úttörőpróba 4. foko­zatát. A középfokú tanintézetek KISZ-szervezetei pedig az Ifjúság a szocializmusért próba formájá­ban teljesítik a mozgalom köve­telményeit. (MTI). Földcsuszamlás Tihanyban A tihanyi félszigeten, a halász­kikötő közelében, az elmúlt na­pokban hegycsuszamlás történt. A mintegy 120 méter magas hegy csaknem száz méter szélességben megrepedezett. A csuszamlást va­lószínűleg az utóbbi időben gya­kori esőzés okozta. A víztömeg a felszíni réteg alatt levő agyag­réteget feláztatta és ezen indult meg a felső talajtömeg „vándor­lása”. A földcsuszamlás első je­leit kilenc nappal ezelőtt észlel­ték. Azóta a félszigetnek ezen a részén több ház megrepedezett, megrongálódott. Hétfőn este már a negyedik villa vált lakhatat­lanná. A hegy tövében az egyik villa, amely egy hét óta repede­zett, hétfő este összedőlt. A veszprémi járási tanács és a tihanyi községi tanács illetékesei kedden helyszíni szemlét tartot­tak és kilakoltatási határozato­kat adtak ki. A lakhatatlanná vált nyaralókból egy külön bi­zottság mentette ki az ingóságo­kat és az állami gazdaság raktá­rában helyezték biztonságba. A mintegy másfél hete észlelhető földcsuszamlás a szakemberek vé­leménye szerint tovább tarthat. Ezért a megrongálódott villák kö­zelében újabb' nyaraló tulajdono­sokat szólítottak fel, hogy csak saját felelősségükre tartózkodhat-* nak a veszélyeztetett körzetben. A földcsuszamlás okainak, eset­leges folytatódásának megállapí­tására az illetékesek a közeli na­pokban geológiai vizsgálatokat tartanak. A szakemberek felül-í vizsgálják a veszélyeztetett kör­zetben levő épületeket és gondos­kodnak a vízvezeüékhálózat, vala­mint a hegyre vezető lépcső ki­javításáról is. A várdombi Egyetértés Termelőszövetkezet 50 holdas búzatábláján az elmúlt héten fejezték be az aratást, szombaton a szalmát is lehúzták, és vasárnap már Kálazi Sándor, a Szedresi Gépállomás várdombi üzemegységének traktorosa SZ—100-as gépével megkezd­te a mélyszántást. A jövő gazdasági évben a termelőszövetkezet ezt az 50 holdat háztáji kukoricaföldnek jelölte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents