Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

ISCS. augusztus 88,

TOLNA MEG TE! NfiPŰJSAO

3

Útrakészen az exportszállítmány

Uj gyártmány prototípusát ké-1 szítették el még tavaly a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál. Az újdonság az összecsukható ruhaszárító, nagy sd-! kert aratott az őszi zágrábi vásáron és hamarosan meg is kapta a vállalat az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattól a rendelést ezer darabra.

Az újfajta ruhaszárítót leginkább ernyőhöz lehet hasonlítani, összecsukva kis helven elfér, ezért a mai modem, kis alapterületű lakásokban nagyon jól használható. De szétnyitva „üzemkészen” sem foglal el nagyobb területet, mint 1,1 négyzetméter

mégis 17 méternyi zsinórra lehet rajta ruhát teregetni, így még a fürdőszobában is felállítható.

A ruhaszárítók gyártását az idén kezdték meg a vállalatnál. Eddig kétszáz darab készült el és ezt még a hónap vége előtt elküldik Jugoszláviába. A nagybani gyártáshoz már biztosították a feltételeket, elkészültek a szerszámok, így akár tízezres szériában is készíthetik a ruhaszárítókat. A belkereskedelemnek még nem mutatták be az új terméket, valószínű, hogy itthon is meglesz a kellő érdeklődés a dombóvári vállalat új terméke iránt.

Százhetvenkilenc tsz-szakember

(Tudósítónktól). Százhetvenki-1 lene termelőszövetkezeti szakember — elnök, agronómus, gépész — jelentkezett a szeptember 1-én nyíló Országos Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Újítási ós Találmányi Kiállítás megtekintésére. A kiállítás 11 napja alatt bemutatásra kerülnek azok az újítások és találmányok, amelyek megkönnyítik, termelékenyebbé teszik a mezőgazdasági üzemekben folyó munkákat és

még széles körben nem terjedtek el. A megye termelőszövetkezeteiből három találmányt, illetve újítást talált alkalmasnak a bíráló bizottság a bemutatásra : Rada Antalnak, a madocsai tsz elnökének a kukoricaszár betakarítását meggyorsító két gépét és Kiss Istvánnak, a duna- szentgyörgyi tez főagronómusá- nak tárcsás barázdabehúzóját A kiállítás naponta kilenc órától tart nyitva.

Bemutató Bátán

(Tudósítónktól.) Sok problémát okoz a termelőszövetkezetek gépész szakembereinek a gépjavítások folyamatos, nagyüzemi megszervezése, ésszerű és gazdaságos megoldása, a gépudvarok célszerű kialakítása. E nehézségek megoldásának elősegítésére szervez a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete és a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya szeptember 8-án a bátai November 7. Termelőszövetkezetben egésznapos tapasztalatcserét a termelőszövetkezeti gépcsoportvezetők (műszaki vezetők) és a járási gépészeti előadók részére. A közel 100 meghívottal Bajnok Sándor gépészmérnök, a tsz főmérnöke ismerteti a helyben bevált módszereket és adatokkal dokumentálja a szervezés gazdaságosságát. A gépudvar helyes és célszerű kialakítását a helyszínen tanulmányozhatják a megjelent szakemberek.

Az újjászülető Rákóczi utca

Nem örül a gépjárművezető, ha meglátja a táblát: Terelőút, és

nem haladhat egyenesen, hanem jobbra, vagy balra le kell térnie a megszokott útról. Márpedig mostanában elég nehéz a közlekedés a város északi részén. Egy hatalmas építkezés az egész Rákóczi utca.

De kibontakozóban van az új, és aki erre jár, képet alkothat magának arról, milyen is lesz az új út. A város felső végén eltűnőben a bukkanó, félszélességben már a végleges utat látni, csak az aszfaltburkolat hiányzik. Az enyhén ívelő betonszalag végén a város központjában lévő gimnázium hatalmas épülete tűnik föl. Az út másik oldala még a régi, itt, másfél méterrel magasabban járnak a buszok, a teher- és személyautók, motorkerékpárok.

Közel húszmillió forintba kerül az út átépítése, kiszélesítése a palánki elágazástól a Hármas- hídig. Tavaly kezdték az előmunkálatokat — a Parászta-híd megDózerrel szedik fel a régi útburkolatot.

A régi macskaköves útburkolat az útra, ez gyorsan lekopna és építését, a csatornázást, a vil- négy méter széles volt. Csak né- rendszeresen kellene újítani a lanyvezetékek áthelyezését, az hány évvel ezelőtt szélesítették festést, hanem az öntöttaszfaltidén, a nyár elejétől pedig már hat-hétméteresre. Kopott, korsze- az új út épül és az év végére pe- rűtlen volt az úttest, a városi dig eltűnnek a terelőtáblák, a követelményeknek egyáltalán végleges, tizenkét méter széles nem felelt meg a csapadék-el- sima aszfaltutat birtokba vehe- vezetés. Az útszóli árkokba nemtik az autósok, motorosok. csak az eső és hóié gyűlt össze,

Félszélességben már elkészült ez a szakasz, csak az aszfaltburkolat hiányzik.

gyermeke” volt a szövetkezetnek. Nem volt megfelelő a téli elhelyezés, a takarmányozás, így a legyengült anyák gyenge bárányokat ellettek, és a gyapjúhozam sem úgy alakult, ahogyan kellett volna. Még az aránylag mérsékelt 118 000 forintos bevételt sem értük el, 16 ezerrel kevesebb lett A tagság, a vezetőség ezért hozott intézkedést a juhállomány rendbehozására. Uj juhászt vettünk fel, aki lelkiismeretesebb, tapasztaltabb, mint az elődje volt. A hatszázas állományt négyszázra csökkentjük, és Almáson új karámot építünk.

— Mint mondottam, a takarmánytermesztés az állatállománynak van alárendelve. Nálunk elv, hogy takarmányt nem adunk el, de szükségünk is van rá. A tavaszi kedvezőtlen időjárás ellenére is jónak ígérkezik a kukoricatermés, minden remény megvan arra, hogy elérjük a tavalyi. 22,5 mázsás termésátlagot. A kedvezőtlenebb időjárást a tagság munkája ellensúlyozta.

— A másik fő ág az ipari növények termelése. Tíz hold fűszer- paprikánk van. Az elmúlt évben egy hold tizenhéte^er forintot hozott. Húsz hold cukorrépánk semmivel sem rosszabb, mint a tavalyi, amikor az átlagtermésünk 292 mázsa volt. Beválik a számításunk a negyven hold napraforgóval, a harminc hold étkezési borsóval — amelyből a tervezett 210 mázsa helyett 280-at értékesítettünk. Az idén termelünk először kendert, 20 holdon. Szépen sikerült, most kezdtük vágni, úgy húsz százalék

körüli bevételi többletre számítunk.

— A harmadik főág a szőlő. Nálunk annak idején az alakuláskor a tagok a szőlőt is beadták a közösbe, csupán a hatszáz öl háztájit tartották meg. így van most tizenhat hold közös művelésű szőlőnk. 1962-ben húsz holdat telepítettünk, majd hatvanhárom tavaszán újabb tíz hóidat. Nemrég volt a felmérés, a leltározás, amely szerint az állami hitelelengedés minden feltételének megfelel. Megemlítem, nem volt olyan közgyűlés, amelyen el ne mondtam volna, mennyire fontos a szőlő gondos művelése, mert az pénzt jelent már akkor is, amikor még nem is terem. A telepítés ugyanis állami hitelből történt, és most, termőre forduláskor holdanként 25 000 forint hosszú lejáratú hitelt enged el az állam. Ez most nálunk félmillió forintot jelent, ami bizony, nagy- pénz ekkora szövetkezetben. Óriási kedvezmény az államtól...

— Az eddigi bevételek, a terméskilátások minden reményt megadnak arra, hogy a tervezett munkaegység-értéket, 35 forintot elérjük. Nem számítva hozzá a részes művelést

— Kezdetben ugyanis sok baj volt a munkavégzéssel. Bevezettük a részes művelést, és szinte egycsapásra megváltozott a helyzet, A kukorica, krumpli harmados, a fűszerpaprika után a bevétel 40 százalékát kapják, a cukorrépa után mázsánként 1,5 kiló cukrot, vagy az árát. Tavaly az egy munkaegységre jutó jövedelem így a részesedéssel együtt negyvenhat forinton felül volt.

Volt például olyan tag, aki kiszámolta; a részére kimért fűszerpaprika-területen összesen ha napot dolgozott, viszont kapott 1200 forintot. Egy másiknak a kukorica-részesedése — egy hold művelésére 16 munkaegységgel számolva — kétszáz forintos munkaegység-részesedést tett ki.

— Végül ezekhez a számokhoz, adatokhoz még hozzá kell tennem, hogy az év elején végzett felmérés szerint a tagság átlagos életkora meghaladta az ötvenhét évet. Kétszáznyolcvan tagunkból 64 az öregségi járadékos. Az idősebbektől természetesen nem lehet azt kívánni, hogy úgy dolgozzanak, mint a fiatalok. De hogy az emberek szorgalma, igyekezete megvan, az nagyon jól meglátszik a részesedésben, a jövedelemben. Bár a munkaerő-mérlegbe bele kell kalkulálni a magánszőlőket is. amelyekben hetven forint a napszám, azonkívül ebéd és egy liter bor. És ez még sok emberre vonzó.

— Viszont az igazság másik oldala, hogy az idén már nagyon sok munkában — az aratásban is — sok olyan férfi vett részt, aki valamilyen vállalatnál dolgozik felesége pedig itt tag. A tagság munkáját, igyekezetét végűi, mint főkönyvelő, azzal is alá tudom támasztani, hogy az elmúlt két évben nem volt sorbanállásunk a banknál. Mindig van tartalékban némi pénzünk, és nem mindegy az, hogy mi kapunk érte kamatot, vagy nekünk kellene kamatot fizetni a hitelekért.

BL

burkolatba építjük be a fehér színű burkolóanyagot. Ahol süly- lyésztén i kellett az úttestet — helyenként másfél méterrel is — ott kétoldalt rézsüket képezünk ki és ezeket füvesítjük. ,

Az út gyors ütemben épül. Átlagosan hetvenen-nyolcvanan dolgoznak rajta, összesen mintegy tízezer köbméternyi földet kell megmozgatni, ennek kétharmadával már elkészültek. Itt tartják továbbra is a földmunka- gépeket, noha ezeket most már nem lehet kellően kihasználni, az előirányzott gyors tempó azonban megköveteli felhasználásukat. Csaknem teljesen elkészült a Parászta-híd és már csak az aszfaltburkolat hiányzik a hídon túli útszakasz egyik oldaláról, amelyen .különben egy hete megy a forgalom. Most a híd és az újvárosi templom közti szakaszt aszfaltozzák, a jövő héten — ideiglenesen — ezt is átadják a forgalomnak. A csatornázásnak mintegy 80—85 százaléka készült el eddig, a húszezer négyzetméternyi betonburkolatnak pedig egyötöde.

— Ütemtervet készítettünk az egész építkezésre — mondja az építésvezető. — Ezek szerint okhanem a házakból, udvarokból kifolyó szennyvíz is. A forgalom tóber végéig kell elkészülnünk a pedig évről évre nőtt, „kinőtte” betonozással és a hengerelt-asz- a régi utat. faltburkolattal. Ehhez az ütemEredetileg az Aszfaltútépítő tervhez képest tíznapos a lemaraVállalatot bízták meg a generálkivitelezéssel. A vállalat csak annyit tett, hogy alvállalkozóknak adott ki munkákat, maga nem épített semmit. Ezért is sikerült csak mindössze 2,7 millió forint értékű munkát elvégezni. Az új generálkivitelező, a Hídépítő Vállalat már komolyabban

dás, aminek felét már tartalékoltuk az ütemezésnél, a másik öt napnak az oka az esős idő volt. Bízom azonban abban, hogy utolérjük magunkat. A múlt héten tárgyaltunk az Aszfaltútépítő Vállalattal, ugyanis a legfelső, három centis öntöttaszfalt-réteget ők készítik. Október elején jönSátótt a munkához, ez meg is lát ,, , ,

__.

s

zik az építkezés eddigi menetén. nek le ny°lc Seppel, ekkorra mar Pedig nem kevés akadályt kel- nagy munkaterületet tudunk biz- lett leküzdeni, összehangolni az tosítani számukra. Két hónap alvállalkozók munkáját, menet- aiattt november végéig ők is vé- közben pótolni azt, amit a tér- „ , vezők kifelejtettek, főként azt, sez et '

hogy a forgalom zavartalanságát — Tehát az év végéig elkészül terelőutakkal biztosítani. Az új út az új út? burkolata mintegy húszezer négyzetmétert tesz ki. Amíg épül, te- relőutakat kellett építeni, rendbe hozni, közel hatezer négyzet- méteren. Ehhez soron kívül ezerötszáz tonna követ kellett beszerezni és beépíteni. A tulajdonképpeni útépítéshez csak júniusban kezdhettek.

— Milyen lesz az új út?

Korszerű, a mai igényeknek

— Minden igyekezetünk arra irányul, hogy addigra eltüntethessük a terelőtáblákat és legalább maga az útburkolat teljes egészében elkészüljön a Hármas- hídig. Az eredeti idei programból legfeljebb a rézsűk kialakítása, füvesítése, a betorkolló utcák csatlakozása és hasonló, az út

megfelelő — mondja Gémyi Lajos építésvezető. A tizenkét mé- forgalmát lényegesen nem érintő tér széles útburkolat alatt, illet- munkálatok maradhatnak el. Ha

ve mellett lesz a fedett, zárt csapadékcsatorna és a szennyviz- csatorna. Az előbbi a jobb, a másik a baloldalon. Az úttest alatt, huszonöt méterenként lesznek az átkötőcsatomák. Az úttest

közepén húzódik majd a terelő- . ,

vonal, több helyen pedig — ahol mos’ előre nem lathato nehezse- gyalogátkelőhelyek lesznek — get kellett leküzdenünk, jelentős zebrasávokat helyezünk el. Tér- többletmunkákat végeznünk, mészetesen, a terelővonalat és a

zebrasávokat nem úgy festjük fel (J>

ez a. program sikerül — márpedig különösebb akadálya ennek nincs — jóval többet építettünk az idén, mint amire az eredeti tervek köteleznek bennünket, hiszen szá-