Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

4 T0LW5 MfFGYFl NßPÜJSÄG 1965. augusztus 2". Pirosbetűs ünnepek a családi naptárban Snep áttam mé§ >'y® oühe latiam fényképet! Kö_ zépen az unoka, mellette jobb­ról az édesanya, balról az édes­apa és nyolc nagyszülő! Ruppert- né édesanyja 16 éves korában rrfent férjhez, ma is boldog, egész­ségnek örvend a nagymamája, ugyanígy Ruppert Péter nagyszü­lei is. — Két éve készült ez a fény­kép itt az udvarban, a kisunoka születésnapján, amikor együtt volt az egész család. A németor­szági nagymamák is így kerül­tek a képre — meséli Rév Fülöp- né, a feleség mamája. Majdnem számozni kell a nagy­mamákat, hogy senki se kerüljön a másik helyére. A népes család Nagyszékelyben lakik. A falu egyik legcsinosabb háza az övék. három évig építet­ték. Azóta tágas szobákban, vilá­gos előszobában töltik hétköznap­jaikat, ünnepeiket. Egy háztar­tásban élnek Ruppert Péterék két kisfiúkkal, a feleség szüleivel, nagyszüleivel, az üknagymamával és a férj nagyszüleivel. A kilenc ember, három kis csa­lád, évek óta él békességben, minden zsortölődés, veszekedés nélkül. A feleség a termelőszövet­kezetben könyvelő, a férj a Szek­szárdi Állattenyésztési Felügyelő­ségnél alkalmazott, az öregek a háztartásban dolgoznak. — Nem kell harmadik műszak­ban dolgoznom — mondja Rup- pertné —, a nagymamák mindent elvégeznek. Mosnak, főznek, ta­karítanak, a kicsikre is vigyáz­nak. Nagyon örülök, hogy ilyen jól megvagyunk. Azt hiszem, ahol a nagyszülők ennyire meg­értők, ott nem is lehet baj... — Rátok sem lehet panasz — szól közbe Rév néni. — Nem fe­lejti el egyik gyerek sem, hogy közülünk ki, mikor tartja a szü­letés-. vagy névnapját. — Ezek szerint nemcsak a va­sárnapok a pirosbetűs ünnepek a családnál? Ruppertné férje kedélyesen ne­vet: — Annyi nálunk az ünnep, hogy külön naptárt kell vezetni róluk. Különben elfeledkeznénk Kitárul az ajtó, csattanós „kisztihand”-dal két kisfiú top­pan a szobába. s mindjárt a nagymamik nyakába. Mögöttük a szülők. Egyenesen Németország­ból jöttek. A pár perces üdvözlés után leülnek, bekapcsolódnak a beszélgetésbe. így még többen vannak jelen a széles körű rokon­ságból, az emlékezés is könnyebb. — Egy szerencsés napot is be kellene iktatni a családi ünnepek közé. Nagyon megérdemelné — mondja Ruppert Péter. — Vajon melyiket — érdeklő­dik a felesége. — Ezt neked kellene legjobban tudni. Talán azt, amikor a le­szerelésem után az első fizetést kaptam a vállalatnál. — Aha, most már értem. Ez a nap igazán megérdemelné hogy pirosbetűs legyen!. Ruppert Péter annak idején ebből a fizetésből vett egy lottó- szelvényt, amellyel négy talála­tot ért el, több mint 100 000 fo­rintot nyert. Ebből fejezte be a család a házépítést, meg autót is abból vettek. Valóban nagy nap volt ez a fiatal Rupperték életé­ben. A pénz nagyon jókor jött. A franciák páncélöltözeteket, a svédek réziistöket vásárolnak... Egyéves a hazai Konsumtourist üzlethálózat A Konsumitourist-üzlethálózat, amely a külföldi turisták külön­leges vásárlása, igényeit elégíti ki, egy esztendős. Létrehozását az egyre tekintélyesebb mérete­ket öltő idegenforgalom tette szükségessé. Jelenleg kilenc Kon- sumtourist-üzlet áll a külföldi vendégek rendelkezésére. Az öt budapesti üzlet közül egy por­celán- és ötvöstárgyaikat, egy stíl­bútorokat és festményeket,, egy népművészeti dísztárgyakat, kettf étet- és italkülönlegességeket árusít, míg a négy balatoni üz­let közül egy a népművészeti, há­rom a gasztronómiai kívánságok kielégítéséinek szolgálatában áll A Konsumtourist-üzletekben árusított cikkek jelentős valuta- bevételt biztosítanak a népgazda­ságnak. A kalocsai hímzés és £ sárközi szőttes, a csabai kolbász és a kecskeméti barack változat­lanul sokak által vásárolt „sztá­rok”,., ,A . műtárgyak, a képzőmű­vészeti alkotások és a bútorok for­galomba . hozatala tekintetéber azonbaty ■ múzeumi zsűri őrködik azon, hogy sem reprezentatív sem százévesnél régebbi darat ne kerülhessen ki az országból. A vevők többsége az olasz és az osztrák turisták közül kerül ki. A vásárlási rekordot eddig tTTTTfTTTTfTTWTfTreTffTTtTfftTTS 7»TTT*TTVTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTT Pintér István: GYILKOSSÁG NEW YORKBAN egy olasz üzletember tartja, aki elmondotta, hogy kastélyát kí­vánja berendezni, s az ízlését el­nyert. bútorokból mintegy húsz­ezer dollár értékben vásárolt. A „kuriózumlista” élén viszont egy japán vevő áll, aki a magyaros népművészeti bútorért nyolcezer dolláros csekkel fizetett s a Bu­dapest—Tokió közötti szállításért ugyancsak megnyomhat ta töltő­tollát. A különböző nemzetiségű ve­vők közül az angolok a nehéz, nagyméretű reneszánsz és barokk bútorokat, a franciák az antik órákat, a régi fegyvereket és a páncólöiltözeteket, a svédek a kü­lönböző rézitárgyakat. üstöket, gyertyatartókat, a svájciak a por­celán dísztárgyakat keresik első­sorban. Az amerikai turisták fő­leg a festményeket keresak, de akad nyugati vevő a hazánkoan már alig használt, ütött-kopott faszenes vasalókra, a csorba réz­mozsarakra is; ezek a „modern” lakásokban a hagyományos virág­cserepet helyettesítik. K. egyik-másik évfordulóról. Kilenc névnap, házassági évforduló, havonként legalább két ünnep. — A család minden tagjának névnapját, születésnapját, vagy egyéb évfordulóját megtartjuk, — folytatja Ruppert Péter. — Ilyen­kor kis ajándékokkal kedveske­dünk egymásnak. Felköszöntik a gyerekek a szülőket, külön verse­ket tanulnak az alkalmakra. — Azért az ünnepi ebédeket, vagy vacsorákat sem szabad ki­hagyni. Mindig nagy sütés-főzés előzi meg a szertartást — egé­szíti ki Rév néni. Jó ezzel a nagy családdal be­szélgetni. A nagymamák is be­kapcsolódnak az emlékezésbe. Egy-egy családi ünnep történe­tét mesélik. Mindegyiknek azon­ban a legkisebb Ruppert fiú ke­resztelője tetszett. A rokonság is hivatalos volt az ünnepségre, reg­gelig tartott a jókedv. Borosüveg kerül az asztalra, koccintanak a nagypapák, nagy­mamák. Az élénk beszélgetés közben alig hallatszik az erőtel­jes kopogás. Nagy nap volt rült a család naptárába, főleg nem a pirosbetűs napok közé. Ide csak a név- és születésnapot, az esküvőt, a keresztelőt, a há­zassági évfordulót jegyzik. Leg­alább is Ruppertéknál. Fertői Miklós A Kárpátok tektonikus térképe Magyar, lengyel, csehszlovák, NDK, román, bolgár és szovjet tudósok összeállították a Kárpát- Balkáni hegyláncolat és a környe­ző területek geológiai térképének első variánsát. Az új térképet megvizsgálta a Kárpát-Balkán Társaság nemzetközi tektonikus bizottsága augusztus 14-én véget ért Ívovi ülésén. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ Olvassa, terjessze A TOLNA MEGYEI Népújságot! laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa VTTTV**»***»»» — 97 — — ...Azért jöttem közétek, hogy felélesszem azt a szent lángot, amely elhamvasztja majd ellenségeinket. Üzenem nektek, hogy a helyemen vagyok. És büszkén számolhatok be arról, hogy nemcsak az egész világ nemzeti érzelmű ma­gyarságának bizalmát bírom, hanem a szabad világ hivatalos köreinek bizalmát is. Az álta­lam vezetett és a magyarság képviseletére egye­dül hivatott mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtári Köre élvezi a hivatalos amerikai és más körök támogatását. Sajnos, akadnak az ide­genben élő magyarok között olyanok, akik azt. állítják, hogy köztem és a nyugati országok hivatalos körei között ellentétek támadtak, és hogy ezek az általam igen tisztelt személyiségek másokat támogatnak. Ki kell' jelentenem erről a helyről, hogy mindez nem egyéb aljas rága­lomnál! Csattanós választ adnak ezeknek a mai Czilleieknek azok az események, amelyek éppen a legutóbbi napokban foglalkoztatják nemcsak a magyarságot, hanem a legszélesebb körű nem­zetközi közvéleményt is. Mint tudvalevő, a bu­dapesti kommunista kormány merényletet készí­tett elő ellenem. Kérdezem én, tisztelt nemzet- testvéreim. s feleljen ki-ki magyar lelki ismerete szerint: vajon miért éppen az én életemre, vitéz Csánkó András vezérezredesnek, a Magyar Nem­zetmentők Bajtársi Köre elnökének életére tör­nek ellenségeink?! A válasz nem lehet kétséges! Egy az isten, egy a haza, egy a válasz... Nem is vettem észre, hogy Temer ellépett mellőlem. Csak azt láttam, hogy ott áll Csánkó — 98 — mellett, és a szavába vág. Vörös volt, izzadt, de a hangja nyugodtan csengett: — Nos, Csánkó úr, majd én megadom a vá­laszt!... Nánássy odaugrott, megragadta Temer kar­ját, hogy elvonszolja, a teremben azonban néhá- nyan felkiáltottak: — Halljuk Ternert! Csánkó tisztában volt a közhangulattal, s jobbnak látta leinteni Nánássyt. Félhangosan odaszólt neki: — Hagyd, Tódor! Hangosan pedig azt mondta: — Készséggel meghallgatom Temer Gusztáv honfitársunkat, mint bárki mást is. Temer úr ugyan már eljátszotta azt a jogot, hogy magyar­nak nevezze magát, de én készséggel hajlandó vagyok baráti jobbot nyújtani mindenkinek, bármit cselekedett is ellenem a múltban, ha ezzel a magyarság ügyének szolgálhatok. Remélem, Terner úr, ezúttal bebizonyítja, hogy valamikor magyar tiszt volt! Temer nem reagált a sértésekre. — Uraim! — kezdte. — Magyar tiszt voltam, huszonkét esztendeig az esztergomi hadtest becsületbíróságának tagja, és _ mint a tiszti és tábornoki becsület védelmezője, nem tűrhetem, hogy egyesek egykori rendfokozatukkal vissza­élve, közönséges csalások és szélhámosságok sorozatát kövessék el. Azt mondtam: egykori rendfokozatukkal visszaélve! Mindenekelőtt fele­lősségem teljes tudatában, ünnepélyesen kije­lentem, hogy Csánkó András nem tarthat igényt — 99 — a vezérezredesi rangra, hanem legfeljebb a szol­gálaton kívüli vezérezredes címet használhatja. De ez csak apró, jelentéktelen szélhámosság, igaz, hogy többi csalásainak alapja.., Csánkó közbeordított: — Válogassa meg a kifejezéseit, uram... Csánkó olyan vörös volt, mint a főtt rák. — Megválogatom a kifejezéseimet — foly­tatta Temer —, de az alföldi magyar földbir­tokos módjára a nevén nevezem a dolgokat. Csánkó Andrásnak azért van szüksége a csalár­dul bitorolt címre, hogy egy általa alapított, valójában nem létező szervezet élén a különböző jóhiszemű nyugati szervektől jövedelmet húz­zon. Ezért ő cserébe nem ad semmit, hacsak saját maga és cinkostársainak jólétét nem... — Arról beszélhetnénk, hogy ki honnan húz jövedelmet! — kiáltott közbe ezúttal Nánássy. — Ha azokra az összegekre céloz az általam egyáltalán nem nagyrabecsült közbeszóló, ame­lyeket én a vasfüggöny mögötti országok sorsá­val foglalkozó bizonyos nyugati szervektől kap­tam, kijelenthetem, hogy ezekkel az összegek­kel én az utolsó fillérig el tudok számolni. Eze­ket én maradéktalanul a magyarság érdekében használtam fel! — Azért minősítették a CIA-nál megbízha­tatlannak, és azért adták ki az útját — röhögött Csánkó.

Next

/
Thumbnails
Contents