Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1365. augusztus 2f. Folytatja útját a Gemini—5 A Gemini—5 amerikai űrhajó csütörtökön magyar idő szerint 7.54 órakor tette meg a 71. for­dulatot a Föld körül. A két űr­hajós — kisebb bosszúságoktól eltekintve — jól érzi magát. A két űrhajós előtt még több mint háromnapi utazás áll a Ge- ' mini—5 fedélzetén, ahol — mint az AP írja — nincs több helyük, mint egy Volkswagen autó első két ülésének belső tere. Cooper és Conrad csütörtökön 14.06 óra­kor érte el Bikovszkij szovjet űrhajós teljesítményét. A továbbiakban útjuk újabb adatokat szolgáltat arra, hogyan viseli el az ember a tartós súly­talanság állapotát. Az amerikai tudósok feltételezése szerint hat napi súlytalanság valamiféle ha­tárt jelent, amelyen túl esetleg új élettani következmények fi­gyelhetők meg. A Gemini—5-nek, mint már jelentettük, szerdán újabb társa akadt a világűrben: a Szovjet­unióban felbocsátották a Koz­mosz—79 mesterséges holdat. Az amerikaiak ugyancsak kísérletet tettek egy mesterséges hold fel­bocsátására, de a Cape Kennedy- ből útjára indított rakéta, amely­nek egy nap-obszervatóriumot kellett volna űrpályára helyez­nie, rosszul működött és így a kísérlet kudarcot vallott. Az AP összefoglalója szerint jelenleg 686 mesterséges objektum kering a világűrben — mester­séges holdak és rakéták részei. Jelenleg a Föld körül 178 mes­terséges hold, a Nap körül 16 mesterséges bolygó kering. B Gemini—5 katonai szerepe Az amerikai cáfolatok ellenére mind jobban körvonalazódik a Gemini—5 katonai szerepe is. Szerdái* Cooper és Conrad elis­merte. hogy felvételeket készített Kuba területéről. „Csupán táj­képeket csináltunk” — mondotta Conrad. Az űrhajósok ezenkívül számos felvételt készítettek meg­adott témákról, városokról, ha­jókról. földről felbocsátott raké­tákról. A hadügyminisztérium azért bízta meg az űrhajósokat ezekkel a feladatokkal, hogy ta- tulmányozza, miként tudják hasz­nálni az űrhajósok a fűtőberen­dezéseket a világűrben. 1 másfél milliárdos MOL-program A Gemini—5 katonai szerepe különösen jelentőssé válik a Johnson elnök által szerdán be­£seménnek sorokban Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön bemutatkozó látoga­táson fogadta Werner Fuchss-ot, Svájc új magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagyköve­tét. • U Thant ENSZ-főtitkár szerdán táviratban gratulált Nasszer el­nöknek és Fej szál szaud-arábiai királynak a dzsiddai megegyezés­hez, amelyet „középkeleti békéhez való fontos hozzájárulásként” ér­tékelt * Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottságának és a Szovjetunió minisztertanácsának meghívására szeptemberben román párt- és kormányküldöttség tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A küldöttséget Nicolae Ceaucescu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára ve­zeti, * Csütörtökön Phenjanba érke­zett Massemba Debat kongói (Brazzaville) köztársasági elnök és kísérete. A repülőtéren Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság minisztertaná­csának elnöke, Coj Jen Gén, a Koreai legfelső népi gyűlés el­nökségének elnöke és más vezető személyiségek fogadták a vendé­geket, • Venezuela lakosságának külön­böző rétegei mind erőteljesebben sürgetik a közkegyelmet a politi­kai foglyok számára. Rondon Ló­véra parlamenti képviselő leg­utóbbi beszédében követelte, hogy helyezzék szabadlábra a törvény­telenül elítélt kommunista és más baloldali volt parlamenti kép­viselőket; * Az amerikai képviselőház szerda este törvényjavaslatot fo­gadott el, amelynek értelmében korlátozzák a nyugati féltekéről az Egyesült Államokba bevándor­lók számát. Eszerint egy év fo­lyamán maximum 115 000 beván­dorló telepedhet le az Egyesült Államokban a nyugati félteke országaiból. Sasebo japán kikötőváros ki­lencezer lakosa csütörtökön ismét gyűlésen tiltakozott az ellen, hogy amerikai atom-tengeralattjárók használják a kikötőt, ahol most! is ott-tartózkodik a „Permit” atomhajtású amerikai tengeralatt­járó. A gyűlésen elfogadott hatá­rozat rámutat annak veszélyes következményeire, hogy ameri­kai atom-tengeralattjárók futnak be rendszeresen Japán kikötőibe. jelentett MOL-program fényében. A másfél milliárd dolláros terv először irányozza elő a világűr nyílt katonai hasznosítását. A MOL-program keretében tankhoz hasonló formájú űrlaboratóriu­mot bocsátanak fel a kozmoszba, egy Titan—3 típusú rakétával. A laboratóriumot összekapcsolják a Gemini-űrhajó egyik módosított változatával. Két űrhajós a fel­bocsátáskor a Gemini-kabinban tartózkodik majd, s miután rá­tértek a Föld körüli pályára, át­száll az űrlaboratóriumba. Az űrhajósok úgy jutnak visz- sza, hogy ismét visszatérnek a Gemini-űrhajóba, azt elcsatolják a MOL-tól és a Földre vezetik. Az első öt katonai misszió két héttől két hónapig terjed majd. A végcél az, hogy állandó kato­nai őrállomásokat létesítsenek a világűrben, s ennek legénységét és utánpótlását Gemini-típusú űr­hajókkal biztosítsák. Az AP sze­rint^ a MOL-program keretében az űrhajósok megfigyelik az el­lenséges területet, megfigyelik és esetleg megsemmisítik az ellenség mesterséges holdjait és rakétáit, sőt katonai parancsnoki állást lé­tesítenek a világűrben. A Gemini-programtól eltérően, a, MOL-programot nem polgári, hanem katonai hatóság ellenőrzi: teljes egészében a légierő valósít­ja meg.- Az amerikai légierő nyolc hó­napja nyújtotta be MOL-terveze- fcét McNamara hadügyminiszter­nek — de, mint ahogv hírügynök­ségi jelentésekből kitűnik, az elő­készületekhez a végső döntést meg sem várva hozzáfogott már. A MOL-program a Gemini-prog- ramra épül. Az első kísérleti re­pülésekre — mint azt Johnson elnök közölte — 1966. végén, vagy 1967 elején kerül sor, az űrlabo­ratóriumot végleges formájában 1968-ban bocsátják Föld körüli pályára, s még ugyanebben az évben sor kerül az első olyan kí­sérletre, amelynek során a kato­nai űrállomást már legénységgel indítják az űrbe. A New York Times és a New York Héráid Tribüné csütörtöki számában egyaránt vezető helyen mutat rá a MOL-program „elré­mítő” oldalaira. A New York Ti­mes szerint a program „fantasz­tikus és elrémítő”. A New York Héráid Tribüné szerint „drámai és nyugtalanító”; Bcélsztrájk Amerikában Washington (MTI) Az acélipari szakszervezet vezetősége gyakor­latilag figyelmen kívül hagyta Johnson elnök legújabb közbe­avatkozását és változatlanul fenn­tartja bérköveteléseit. Ha a hátra levő napokban nem sikerül meg­egyezésre jutni, kedden éjféltől csaknem félmillió amerikai acél­ipari munkás lép sztrájkba. A szakszervezet három év alatt végrehajtandó 50 centes órabér- emelést követel. Hasonló emelést értek el az alumíniumipar dol­gozói. A munkáltatók azonban csak 40 centet ajánlottak fel és azt állítják, hogy a nagyobb sza­bású béremelés esetén fel kell emelniük az acélipari termékek árait. Mivel ez az egész amerikai gazdaságra kedvezőtlen hatást gyakorolna, a kormányzat minden eszközzel igyekszik meggátolni az acélárak emelését. I. W. Ábel, a szakszervezet el­nöke azonban kijelentette, hogy) a munkások kitartanak eredeti követeléseik mellett. Furcsa csend Az egész világot megdöbbentő Los Angeles-i négerfelkelés vé­get ért. A városban csend uralko­dik és nyugalom — hirdetik az amerikai lapok és mondják a hi­vatalos személyiségek. Ámde a Los Angeles-i csend — furcsa csend, ha egyáltalán csendnek le­het nevezni. Ezt bizonyítja a UPI hírügynökség mellékelt fénykép- felvétele is. Eszerint tüntetők jelentek meg a Los Angeles-i városháza előtt és Wilíam H. Parker rendőrfőnök leváltást követelték. Ez a rendőr­főnök ugyanis a négerfelkelés idején különösen feltűnt brutali­tásával és jelentős része van ab­ban, hogy a karhatalom véreng­zése oly súlyos méreteket öltött A Los Angeles-i „furcsa csend’’ hátterében a polgárjogi tüntetők elszánt akarata van. Folyik a küzdelem az embertelenségek el­len. A régi igazságtalanságok és az új félelmek, továbbá az élet- körülmények bizonytalansága — nem hagyják megnyugodni az embereket. És amint az UPI fel­vétele bizonyítja — ebben a „lá­zongásban” — jelen vártnak a fehérek is .». Nyári nagyjavítás a brikettgyárban A Nagvmónyoki Brikettgyárban a nyári hónapokban végzik el a nagyjavítást. Ilyenkor néhány hétre leáll az üzem ás nemcsak a karbantartók, hanem a gépek kezelői is a berendezéseket ja­vítják, kicserélik az elhasználó­dott alkatrészeket, elvégzik a nagytakarítást. Az idén szakítottak a korábbi gvakorlattal. Először júniusban álltak le tíz napra, ekkor a gyár­tó- és szállító-berendezéseknek a malaxőrök előtti részét javítot­ták meg. A további gépek javí­tására már nem állnak le, hanem félkapacitással dolgoznak, hogy ezzel is biztosíthassák a folyama­tos gyártást, szállítást. Az idei nagyjavítás programjá­ban szerepel a malaxőrök kicse­rélése. A malaxőr igen fontos berendezése a brikettgyártás­nak, ez gyúrja össze — gőznyo­más alatt — a szénport a kötő­anyaggal. A régi malaxőrök már elavultak és teljesítményük nem felelt meg az üzem kapacitásá­nak. A helyükbe felszerelendő új malaxőrök teljesítménye na­gyobb, bennük a kötőanyag job­ban eloszlik és elegyedik a szén­nel. Ezáltal a brikett minősége jobb lesz és kevesebb kötő­anyagra lesz szükség. Az első két malaxőrt az ün­nepek alatt szerelték fel. A má­sik kettőnek a felszerelésére is az egyik hét végén kerül majd sor. Az életem csak így teljes Tpia pesti lakásán majd- * nem percenként csör­gött a telefon: — Gratulálunk, gratulá­lunk... — Fogadja jókívánságainkat kitüntetése alkalmából. Néhány nap múlva itthon, decsi házában a vendégek szinte egymásnak adták a ki­lincset. — Gratulálunk, gratulálunk.. A postás táviratokkal kopog­tatott. Nem számolta össze há­nyat kapott. Egyre azonban módfelett büszke. Az Állami Népi Együttes Igazgatósága küldte. A néhányszavas elis­merésből, szeretet, megbecsü­lés árad. Azt mondja: a fia után ott nagyon sokan isme­rik: Békás János ugyanis az Állami Népi Együttes szólistá­ja. Mi gyanítjuk, hogy Békasne Medgyesi Mária népművészt, a Népművészet Mesterét nem­csak a fia után ismerik, hanem tevékenysége nyomán is. Ami­kor az alkotmány ünnepe élőit megkapta a mesteri kitünte­tést, egyik lapunk fényképet közölt róla, s a szövegben da­losnak nevezte. Nem tévedett, csak keveset mondott. Az igaz ugyan, hogy a hatvanötödik évében élő Békás néni szeret és tud dalolni, de legalább annyira ért a szövéshez, a fe­ledés homályába bukott gyö­nyörű sárközi minták feltárá­sához és újratervezéséhez — hogy csak valamit is említ­sünk a gazdag életű, jó kedé­lyű asszony tevékenységéből. A decsi házban az utcai szo­bában áll a szövőszék, rajta, készülő, gyönyörű sárközi anyag. Ha ezt egy külföldi, a magyar népművészetet talán nálunk is jobban értékelő hölgy látná, bizonyára lekö­nyörögné a székről. Pedig a másik széket, amelyik Békás­áé lányáéknál van, még nem is látta. Élek a gyanúval, hogy ott meg a széket szerelné majd kocsira rakni, mert az is igazi remekmű. A század elején fa­ragta olyan ember, aki nem­csak mesterségbeli tudással, hanem művészi szépérzékkel is rendelkezett. Ki volt, a ju­hász nagyapa, aki ötszáz bir­kával települt a községbe, vagy valaki más? Bíz azt e sorok írója elfelejtette megkérdezni. Mert valahogy úgy van az, hogy amikor csak szépeket lát maga körül az ember, elfelej­ti a különben érdekes részle­teket. Kivételes memoriterek per­sze vannak, s mintha közéjük tartozna Békásné, Medgyesi Mária is. Szavai felelevenítik azt a gazdag, de mégis sajá­tosan bezárt világot, amelyik még századunk elején is dí­vott Decsen, a Sárköz „fővá­rosában”. — A hegy alatt négy dűlő volt. Ősszel a fiúk ide jártak ki szántani. A lányok meg összeálltak tizes, huszas cso­portokba, s mentek szőlőt őriz­ni. Volt a legények közt mes­ter, a furulya nem ts egy szak­értője. Ilyen volt az unokabá­tyám is. Az ő hangszeréből gyakran csendült fel a nóta: „Megfúvom sej furulyám, kinn a Széked szélén. S távolabbról, a szőlőőrző tanyáról jött a kedves válasza: „Hírős decsi högyön, Görög­szóban van az én hálótanyám.’*

Next

/
Thumbnails
Contents