Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

lSt>5. augusztus tt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ü Gyanús üzlet Nyoma A svájci sajtó a napokban so­kat foglalkozott két zürichi pol­gár titokzatos eltűnésével. Az egyik a hatvankét éves Walter Gertii, a másik fia, Richard Oert- li. Mindkettőjüket jól ismerték a városban, s mindenki úgy tudta, hogy gyors sikereket értek el üz­leti téren. Fényűzően berendezett villájuk volt a Zürichi tó partján és irodájuk a város központjában. Tulajdonképpen fémbehozatallal és kivitellel foglalkoztak. Az öreg Oertlit ismerősei el is nevezték „import-export úrnak”. Bár tete­mes vagyonnal rendelkezett, nem élt zajos és fényűző életet, soha­sem látták az éjjeli mulatókban, kávéházakban, nemcsak azért, mert cukorbeteg volt, hanem mert az üzleti ügyeken kívül egyéb nem érdekelte. Fia, Richard eb­ben a tekintetben nyomdokaiban járt, bár nagyritkán megfordult egyik-másik mulatóban. Eltűnésük nagy meglepetést keltett Zürichben. Kiderült ugyan­is, hogy a dolog pénzügyi bo­nyodalmakkal áll kapcsolatban. Akkor veszett nyomuk, ami­kor bcbizonyult. hogy tízmil­lió frank hiányuk van. Úgy látszik, megneszelték, hogy a rendőrség le akarja őket tar­tóztatni, s idejében kereket ol­dottak. Persze nem mentek el pénz nélkül. Az öreg Oertli az utolsó pillanatban 76 000 svájci frankot veszett két svájci üzletembernek vett fel egy váltóra, félesége fo- lödnek. Az Egyesült Államok pél- lyószámlájára 60 000-ret, lányáéra dáül Kanadából szerzi be kobalt- pedig 7000-ret. szükségletét, ahol a legtöbb van A nyomozás folyamán tisztáz- belőle, valamint Kongóból. A ták, hogy gépkocsijukon, Luzern svájci lapok hangoztatják, hogy felé távoztak, onnan pedig Nyu- az Oertli-cég éppen kobalteladás- gat-Németországba. A nyugatné- sál kötötte a legnagyobb üzlete­met rendőrség Münchenben nyo- két. Nyugat-Németországnak pél- mukra is akadt. Egy garázsban dául nincsen kobaltja, s az Egye- megtalálták amerikai gyártmányú sült Államoktól kapnak bizonyos személygépkocsijukat. Még a ga- mennyiséget. rázsbérletet is kifizették, három hónapra előre. Nekik azonban nyomuk veszett. Hova tűntek?' Németországban rejtőzködnek va­lahol? A rendőrség abban re­ménykedik, hogy nyomukra akad, mert az öreg Oertli cukorbajával előbb-utóbb kénytelen lesz orvos­hoz fordulni. Alapjában véve nem is annyi­ra az ügy pénzügyi oldala kel- __ _6 .fe,J sva]?!ak flgyelmet' érdeklődés megcsappant, s Egyes nyugatnémet cégek az­tán, többé-kevésbé tisztázat­lan körülmények között, hoz­zájutnak, s busás áron adják olyan országoknak, amelyek most készülnek atombombá­juk előállítására. A közvetítők Oertliék voltak, s hatalmas összegeket vágtak zseb­re. Egy évvel ezelőtt azonban, nem tudni mi oknál fogva, az a cég pénzügyi válságba jutott. A svájci rendőrséget persze első­sorban az ügylet jogi oldala ér' dekli, vagyis az, hogy Oertliék meg nem engedett módon bonyo- Ismeretes, hogy milyen nagy fon- lították le ügyleteiket, s olyan tossága van ennek a fémnek a fémmel kereskedtek, amelynek korszerű ipari termékek elő- forgalombahozatala az említett állításában. Acélötvözete igen célokra Svájcban tilos. A szőke- fontos néldául a repülőgép-turbi- vények állítólag csak ezért tűn­nék előállításánál és sok szó esik tek el. Vannak azonban olyanok a kobalt bombáról is. Ez utóbbi- is, akik feltételezik, hogy a pénz ból kétféle van. Egyiket a ■ rák ügyi zavar csak látszólagos, hogy gyógyítására használják az or- a két üzletember idejében gondos- vosok, a másik iránt pedig első- kodott tőkéjének biztonságba he- sorban az atomhatalmak érdek- lyezéséről. sEQmQlDgEnH mint inkább az, hogy az erre vonatkozó újságcik­kekben állandó utalások van­nak a kobaltra és az atom­bombára. Lyukak a mennybolton Harminc, szabad szemmel nem észlelhető fénypontocska a világ­űrben szinte megoldhatatlan kér­dés elé-állítja a csillagászokat. Nem csillagok, nem ködfoltok, nem is tejútrendszerek, hanem teljesen újfajta csillagászati ob­jektumok. Quasaroknak nevezték el őket. Amikor a második világháború után megépítették az első rádió­távcsöveket, még senki sem gya­nította, milyen meglepetéseket hoznak majd a csillagászatnak. A rádiótávcsövek antennái végig­tapogatták az égboltot, és érzé­keny műszerek feljegyezték a vi­lágűrből érkező elektromágneses rezgések erősségét és irányát. Az összegyűlt sok ezer adat alapján a csillagászok megrajzolták az égbolt rádiótérképét, és megjelöl­ték rajta a kozmikus rádiósugár­zások kiindulási helyeit. Ezekből mint holmi lyukakból az égbolton erős elektromágneses hullámok indulnak ki. Máig mintegy 1000 ilyen lyukat fedeztek fel az ég­bolton. Közülük alig 100 esik egybe már ismert csillagászati objektummal. A legtöbb nem tárfozik a mi tejútrendszerünk­höz. Egyesek maguk is galaxisok, úgynevezett radiogalaxisok. A csillagászok 1960-ig úgy vél­ték, hogy a többi világűrbeli rá­dióhullám-forrás is galaxis. Al­lan R. Saudage amerikai csilla­gász azonban megállapította, hogy az égbolt térképén 3 C 48-caJ jelölt hullámforrás tejútunk egyik tizenhatodrendű csilla­gával azonos. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor csakhamar még 9 ilyfen rádiócsillagot, qüasart fedeztek fel. Az egész felfedezésben az volt a legelképesztőbb, hogy ezek az újfajta csillagászati objektumok aránytalanul sok energiát sugá­roznak rádióhullámok alakjában. Az utóbbi évek folyamán a qua­sarokról az a vélemény alakult ki, hogy héjakból „hagymasze­rűén” felépített csillagászati ob­jektumok. Magjuk hőmérséklete körülbelül 100 000 fok, átlagos átmérőjük „alig” 10 fényév. Egy-egy quasar tömege, egy- milliárd Nap tömegének fe­lel meg. A magot 10 000 fény­év átmérőjű fénylő gázburok veszi körül, a harmadik ré­teget egy kereken 100 000 fényév átmérőjű mágneses övezet alkotja. Ebben a mágneses övezetben csa varvonal alakú pályán elektro­mos töltésű elemi részecskék elektronok és protonok mozog­nak, csaknem a fény sebességével. Mindez persze csak elmélet és csak goromba képet ad a quasar szerkezetéről. Végeredményben még mindig rejtély, milyen folya­matok segítségével szabadul nagy mennyiségű energia, amit a qua- sarok sugároznák. Csak meg ne haljon a szeren­csétlen ! Három gyerek.. .' Neki is két gyereke van. El­képzelni is rossz, ha ő egyszer így járna, ha egyszer nem me­hetne haza. Esetleg hosszabb időre. Ismét az eshetőségeket latol­gatta. A baleset minden emberi számítás • szerint elkerül­hetetlen volt. És, ha még­is belekapaszkodnak abba, hogy nem aludta ki magát, hogy mindössze négy órát aludt? Mondta ő a főnöknek! De hiába. A törvény is azt mondja... A törvény! Az messze van. Már volt egy ilyen eset. Megtagadta a gépkocsivezető a fuvart, és mi lett? Kereshetett más munkahe­lyet. Persze nem azonnal. Akkor kilátszott volna a lóláb. Nem is azért, mert megtagadta a mun­kát. Ezért még meg is dicsérték. Más hibát találtak. Mert hibát, ha keresnek, mindig lehet talál­ni. .. És akkor már az isten sem menti meg az embert. A színhelyen ott állt a rendőr­ségi gépkocsi. Bámészkodók is voltak. A brigádvezető felesége is ott volt. — Gyilkos! Megölte az ura­mat! — kiáltott feléje. Ö csak ennyit mondott. — A sérülés nem halálos. Ezt mondták az orvosok. — És mit mondtak még? Azt, hogy örök életére nyomorult lesz? Ezt mondták? Mi lesz a három gyerekkel? ... Az asszony sírt. A rendőrök csitítgatták. Az őrmester félrehívta őt és kérdezgetni kezdte. Kezében ott volt a baleset pontos rajza. — Ivott tegnap? — Nem! — Jó, majd megnézetjük. — Megnézettem. — Rendben. — Mikor feküdt le? — Háromkor. — Tudja, hogy nem lett volna szabad kocsira ülnie? — Tudom. — És mégis? Miért? — Vele voltam — mutatott a főnökére, aki a brigádvezető fe­leségével beszélgetett. — ö mondta? — Igen! Az őrmester odaintette a fő­nököt. — Együtt voltak? — Igen! — Meddig? — Úgy tíz óra körül jöttünk haza. — Kettőkor! — szólt közbe ő. — Lehet! — nyelt nagyot a főnök. — Nem néztem az órát. Az őrmester a két ember arcát figyelte. — És ki mondta, hogy hétkor induljanak? — Én nem! — válaszolta a fő­nök. — Ismerem én a törvényt kérem. Én csak annyit mondtam: hétkor kellene indulni, mert ki­lenckor kezdődik az értekezlet. Arról pedig nem lehet lemarad­ni. Erre ő azt mondta: igaz, hogy keveset tud aludni, de azért elmehetünk. Biztos keze van. Vezetett ő már úgy is, hogy mindössze két órát aludt. Akkor sem volt semmi baj. Én hittem neki. És most itt van ni... Most már sehogy sem jutok el az ér­tekezletre. Hogy letolnak engem. S zólni akart, de nem jött hang belőle. Mintha meg­fagyott volna benne min­den. Nem ellenkezett akkor sem, amikor az őrmester beült a vo­lán mellé és elindultak hazafelé, ö nem vezethetett. Megtiltották neki. Csak az a baj, hogy nem ide, hanem visszafelé. J Bélfertőzések megelőzése Egy olvasónk arra kiváncsi, ho­gyan jön létre a hasmenés és ho­gyan lehet azt megelőzni. Hazánkban évente több • százezren betegszenek meg hasmenésben. Cse­csemők és kisgyerekek között súlyos esetek is előfordulhatnak. A hasme­néses megbetegedést általában élő kórokozó idézi elő. A fertőzés az étel­lel jut a gyomorba, majd a belekbe kerül, ott elszaporodik, mérget ter­mel, a bélfal gyulladását hozza lét­re, s hasmenést okoz, majd a kór­okozó a széklettel kiürül. A fertőzés nemcsak a betegektől, de a kórokozó- ürítőktől is származhat, akiken ugyan a betegség jellegzetes tünetei nem jelentkeznek, de székletükben meg­találhatók a fertőzést terjesztő kór­okozók. A fertőzéses hasmenés ragá­lyos betegség. A családban vagy más közösségen belül többen is meg­betegedhetnek ! Az eredményes véde­kezéshez ismerni kell a terjedését, vagyis azt az utat, amelyen a kór­okozó az ember bélcsatornájába jut. A betegség terjesztésében legna­gyobb szerepe a piszkos kéznek van. A fertőzött székletrészecskék köny- nyen a kezünkre tapadnak. Ha elő­zetes kézmosás nélkül étkezünk, úgy Igen könnyen megkapjuk a fertőzést. A fertőzéses hasmenés terjesztését elősegítik az élelmiszerekre kerülő ro­varok, elsősorban a legyek, amelyek a szemétgödörj trágyadomb és ár­nyékszékek sűrű látogatói. A has- menéses fertőzések terjesztésében fon­tos szerepe van az ivóvíznek is. .Ha a kút közelében trágyatelep, vagy ár­nyékszék van, a kórokozó könnyen a kút vizébe kerülhet. Hogyan vé­dekezzünk a fertőzéses hasmenés el­len? Állandóan ügyeljünk kezünk tisztaságára! Mindén étkezés előtt és WC-h^sználat utáji .mossuk meg ke­zeinket áramló vízzel, szappannal és körömkefével. Ha környezetünkben hasmenéses beteg van, úgy a kéz­mosás után még fertőtlenítő folya­dékban is mossunk kezet! (Klórmész. sterogenol, neomagnol.) Ügyeljünk élelmiszereink tisztaságára. A gyü­mölcsöt és nyersen fogyasztásra ke­rülő zöldségféléket, fogyasztás előtt magasról csurgó vízzel mossuk meg! Biztosítsuk az ivóvíz tisztaságát! Trá­gyadomb, ámyékszék, istálló a kút- tól húsz méter távolságra legyen! Biztosítsuk az ürülék és szemét meg­felelő elhelyezését. Az árnyékszék tartalmát frissen oltott mésszel gyak­ran • fertőtlenítsük. Árnyékszékünk résmentes legyen, hogy a legyek tar­talmát szét ne hordhassák! Gondos­kodjunk az élelmiszereket látogat* rovarok és rágcsálók irtásáról! A hasmenéses beteget azonnal különít­sük el, és vizsgáltassuk meg orvos­sal. A beteg székletét csak frissen ol­tott mésszel történt fertőtlenítés után szahad az árnyékszék ürgödrébe ön­teni. A beteg ruháit és egyéb tár­gyait fertőtleníteni kell! Az alsó­nemű és ágyhuzat fertőtlenítésének legegyszerűbb módja a kifőzés. Kü­lönösen fontos a pelenkák helyes ke­zelése. A piszkos pelenkákat lefed­hető edényben, fertőtlenítő oldatban kell a mosásig gyűjteni, mosás után ki kell főzni, öblögetni, majd forró vasalóval ki kell vasalni! A fertőző hasmenés elleni védekezésben }s fon­tos szerepe yan a felvilágosításnak. Mindenki .oktassa ki környezetét. A gyermekeket pedig már korán, egész kicsiny korukban a tisztaságra, a rendszeres kézmosásra kell szoktatni. sősorban a városban lakó, napfényt nélkülöző gyermekek betegsége. Az angolkór kezdeti állapotában még nincsenek jellemző csontelváltozások. A gyermekek éjjel nyugtalanok, a tarkó tájékán izzadnak, sokat sírnak. Hajlamosak a hörghurutra. Később kialakul az angolkórra jellemző négy- szögletes koponya és a magas hom­lok. A koponyacsontok közötti rések 2—3 éves korig nyitva maradnak. (A normális összecsontosodás ideje tizen­öt hónap.) A fogak későn fejlődnék ki, szélük csipkés, puhák és szabály­talanok. A beteg gyermek Ízületei megduzzadnak. A mellkason úgyne- zevett rózsafüzér keletkezik, a bordaporc és a csont határán tá­madó megvastagodásokból. A gyer­mek mellcsontja rendellenesen fej­lődik, szűkmellűvé válik (tyúkmell). Mikor járni kezd, az alsó végtagok csontjai a rájuk nehezedő testsúly alatt, elgörbülnek. így alakul ki az O láb, vagy X láb. A medence át­mérője megkisebbedik és a medence kártyaszívalakúvá torzul (szülési aka­dály!). Ma már nem az angolkór gyó­gyítása, hanem megelőzése a fő feladat. Tavasszal és nyáron a gyer­mekek rendszeres levegőztetésével biztosíthatjuk, hogy bőrükben a nap­fény hatására (ibolyántúli sugarak) D-vitamin képződjék, amely a normá­lis csontképződésre közvetett úton hat. A táplálékkal felvett mész és foszfor felszívódását segíti elő. Ezek az anyagok a csont fontos alkatré­szei. A D-vitamin biztosítja, hogy a porcogok a vérből kellő mennyiségű mészhez és foszforhoz jussanak és ezekből a csontszövetet felépítsék. Nagyvárosokban a por, füst és ko­rom az ibolyántúli sugarak jelentős részét elnyeli. Vízparton viszont a közvetlen .^sugarakon kívül, ..a vízről visszaverődő sugarak is érik a testet; így a sugárhatás megkétszereződik. (Télen a szabadban kapott ibolyántúli fény mennyisége nem elegendő a szükséges D-vitamin termeléséhez. Ilyenkor a kvarclámpa fényével jut­hatunk ezekhez a sugarakhoz. A cse­csemőknek és kisgyermekeknek az orvos D-vitamin-készítményt vagy csukamájolajat rendel. Ma már kifo­gástalan D kettő és D három vita­minkészítmények állnak rendelke­zésre. Lesóványodás Kaptuk az alábbi levelet: „Tisz­telt Négyszemközt! Olvasója vagyok rovatának és én is kéréssel for­dulok a „Négyszemközt az orvos­sal” szerkesztőjéhez, hogy legyen szíves, adjon tanácsot, mit tegyek, hova forduljak panaszommal. Pa­naszom az, hogy két-három hónap óta fogyok, habár étvágyam jó, gyengének, kimerültnek, idegesnek érzem magam. Cs. K.-né.” Kedves Olvasónk! Fogyásának okát feltétlenül és sürgősen ki kell derí­teni! Tanácsunk: Mielőbb keresse fel kezelőorvosát, aki valószínű intézeti kivizsgálást fog javasolni. Fogyásának igen sok oka lehet. Ideges alapon is lefogyhat, de más betegségektől is. Ezt levél útján rendezni nem lehet. Egy alapos vizsgálat, egy helyes diag­nózis után lehet csak az eredmé­nyes gyógykezelést bevezetni. A ké­sőbbiekben (a vizsgálat után) írjon. Sorsa érdekel bennünket. Fejfájás Angolkór SZALAI JÁNOS l „Van egy tizenegy hónapos gyer­mekem. Lábai görbék, foga még nincsen, feje, úgy látom, nagyobb a kelleténél. Azt hiszem angolkó­ros. Legyen szives e betegségről ír­ni. Hálás köszönettel: Egy aggódó anya.” Az angolkór elterjedt betegség, kü­lönösen a forró égövi országokban. Legtöbbször az.első életévben kezdő­dik, rendszerint, a hatodik és tizedik hónap kö.zött,. Az anyatejjel táplált csecsemők között alig fordul elő. A mesterségesen tápláltak betegsége. El­Kaptuk az alábbi sorokat: „Évek óta fejfájástól szenvedek. Sokféle gyógyszert megpróbáltam, — ha­tástalanul. Szíveskedjék tanácsával segíteni.” Kedves Olvasónk! „Sokféle gyógy­szert szedett”, de azt nem írja, hogy orvosnál is járt volna? A fejfájásnak igen sokféle oka lehet. Egyrészt cu- korbaj, köszvény, nikotin, alkohol abuzus, különféle szembetegségek, szi­filisz, érelmeszesedés, vagy a kopo­nyaalapon lévő daganatok, agybeteg­ségek stb., másrészt a hisztéria és a neuraszthénia is kiválthatja. For­duljon ideggyógyász szakorvoshoz, aki kideríti fejfájásának okát. Eset­leg szemészeti vizsgálatot is szüksé­gesnek tartok.

Next

/
Thumbnails
Contents