Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1, TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 GONDOLATOK az egyensúlyról A bonyhádi járás egyik kis sze ilyen, meg olyan Opel- kednek, erős gazdasági bázist al- községe, Závod a szín- márkával érkezik látogatóba, kotnak. Viszont nincs közöttük hely, de lehetne más falu is. Ab- meg Taunus-szal — abban igen egyetlen párttag sem. ból induljunk ki, hogy a magyar sokan azt látják, hogy mi sze- ugyanakkor van a nártszerve- falu jelenleg is izgalmas kérdése, gények vagyunk, azok odaát dús- , ^ ,, , , a . kik a tehetséges emberei, és gazdagok. Az autó a régi érték- f" azok, akik a tehetséges emberei, ítéletek továbbéléseként az em- , -JkI min*: embőrnek nincs a miiven mértékhen tón^ezair óc herek- ceméKer. o o,™, rv,00. községben se rangja, se hitele. tényezők és berek szemében a gyors meg- á '’VT't ‘“W jómód és a gyors Ez, a nehany Partta§ yiselkedese­milyen mértékben milyen mértékben vehetők figye- gazdagodás, a ^ a B»uia - . lembe aktív politikai segítőtár- karrier szimbólumaként jelenik sakkén.. Gazdasági rangjuk D. m.nnyir., hogy .hh.n igS-ÄÄ* fnSf'Sf’Ä adott elvitatni, elvenni nem le- az ügyben nekünk sem lenne hasznáL Hasznos politikai akció i ni \a0gaZdk?ag* ,ra,ng an"yit szabad ^ést hagyni, es az eddigi- kat le5onyoiítanii ^ldául a nylI. jelent, hogy aki a falu mikro- nel hatásosabban kellene ervel- - x J társadalmában tehetségével, tu- ni, politizálni. Vannak érvek, dásával, ügyességével és szór- Meggyőzőek és igazak. De a galmával évek során a gazdái- községekben kevés a politizálni kodásba az átlag fölé emelke- tudó ember. Pedig lehetne, pon­dett, az ma is tekintély. Egy fej- tosan azok a tehetséges, okos jel magasabb, akár tudomást szövetkezeti tagok, akikről itfen vesz róla a hivatalos elismerés, szó van. akár nem. Sorsdöntő és lényegbe gáti vendégek megítélésében a közvéleményt formálni, nevelni, a figyelmet helyes irányba terelni, s a különféle hatásokat ellensú­lyozni — erre ez a pártszervezet gyenge. Amúgy is kis létszámú, és ami a legfőbb hiba, nélkülözni a legtehetségesebb, legtekintélye­, . . , ,, . ... , Akik látják az ideérkező ven- sebb, parasztembereket. Azzal az vago. Herdes d,athoiy er dégeket, azok gyakran úgy gon- egyébként jószándékú hivatalse- i/a,!U tarsadalmaban hol he- doijaki hogy minden az autó. géddel úgy mint politikai ténye- Deí-if-vnek -t1 6Zeí ®Flberek- Még kevés embert győztünk meg zővel nem sokra megy a falu, aki Betoltik-e úgy a hangadó szere- arr5j hogy vannak a népi de- messzire elkerüli a taggyűléseket pet, ahogyan a szocialista nagy- mokráciának olyan vívmányai, és úgy mint személyiség a falu üzemi gazdálkodás szempont ja- amelyek birtoklása sokkal több társadalmában sem nem oszt, sem bol ez kívánatos lenne, vagy ha grő, mint a gépkocsi birtoklása, nem szoroz. Azzal a két-három nem akkor mi gátolja okét eb- grciekes fonákja a helyzetnek, emberrel sem erősebb a pártszer­ben. Ezekre a kérdésekre Závo- hogy erről gyakran éppen a ven- vezet, akik a párttagságot csak dón próbáltam választ keresni, dégek próbálják meggyőzni az arra tartják jónaík, hogy hangos- s „e?yeb> maf . raegfev’° hasonló itthoniakat. A gépkocsi, mint be- kódjának... szőrű tapasztalatokkal erdekes teljesülés, tavaly például arra Kép bontakozott ki. késztetett az egyik járási ta- Czóval a bonyolult gazdasá­Röv'iden, valami kicsit magá- nácsnál egy osztályvezetőt, hogy gi és politikai feladatok ról a községről. Nyolcszáztizen- kiutazzon Nyugat-Németországba megoldása bátrabb, több kezde- három lakosa van, a természetes és rokoni látogatás ürügyén ku- ményezést és közeledést kíván szaporodás elég alacsony. Élénk bikosmunkát vállaljon, csak azoktól a derék, minden tekin- kulturális élet folyik benne, Pál- azért, hogy megvásárolhassa az tetben rangos helyi kemmunis- kovits Arpádné, a községi ta- áhított autót. fáktól, akik a pártszervezet mag­vát képezik. Léteznek a köz- Szóval, a závodi polgár egy- ségben olyan pozitív előjelű ak­szer látja a külföldről érkező hi- ciók, amelyeken keresztül a valkodó jómódját, egyszer meg pártszervezet képes magához von­látja a falun belüli ellentmondó- zani a paraszti munkát végzők sokat és bajokat. Éppen ebben legjavát, a fiatalokat és az idő­a községben fordult elő, hogy sebbeket egyaránt. Élénk kultu­egy ember magát párttagnak ál- rális élet folyik, kitűnő eredmé­cázva, különféle beosztásokat vi- nyékét érnek el a társadalmi _ selve, évekig kiskirálykodott, munkában. A gazdasági erőfeszí­nak idején, a~majdnem húsz év- közvéleményre, törvényekre fity- tések figyelemre méltóak. Sok vei ezelőtti kitelepítések idősza- tyet hányva. Leváltották, eltávo- irányból vezet tehát az út a párt­kában erről a dimbes-dombos, az Jutották. Am egy sereg tisztázat- szervezetbe. Szűz terület a fiata­ideális gazdálkodás szempontjá- lan’ megbeszélésre varo kérdést lók, nincsenek sokan de vannak, ból igen mostoha dél-dunántúli f2 az ember mégis maga mögött rájuk is gondolni kellene, vidékről a sváb parasztgazdák b?gyott„ f" tisztázás a megbeszé- A pártszervezet kapuit széle­lés a falu lakóival a paittagok sehbre tárni, a termelésben dolga lenne. A közvélemény han- helytálló rangos, tehetséges pa­egy része itt maradt. A^ ki tele- Äitä^^Tnt ^a*“a párt- raszt*mberek előtt. Ezernyi do­tagok dolga lenne befolyásolni. Elsősorban persze. S itt kezdődik a pártépítés lényege. Mert nem­csak ebben a községben,' hanem nács vb-titkára a mozgalmas kulturális életet elsősorban Ló- nay Sándor igazgató tanítónak és feleségének tulajdonítja. Egyéb­ként sokféle hatás éri a közsé­get és talán e hatások egyen­súlyozása teszi legjobban indo­kolttá , a tervszerűbb, a tudato­sabb és a merészebb pártépítést. Valamit a hatásokról. Még an­többségét családostól kitelepítet­ték. A rokonok és az ismerősök pitett svábok, főleg 1956. óta vissza-visszatérnek látogatóba, s az itteni ismerősök szintén el­utaznak látogatóba a Német De­log indokolja ezt. Szekulity Péter Megálltunk a magunk lábán... A hajdani Zöldfa csárdán alul, völgy, a kétoldalt .meghúzódó há­zakkal, távolabb az országút csík- kifutó sár­szekszárd—bátaszéki út balol­dalán új telepítésű szőlő díszük, jával, a látóhatárig A szekszárdi Szabadság Terme- közi síkkal, lcszövetkezeté, húsz hold . .. Az úttest túlsó oldalán kialakított teraszok, az állami gazdaság kor­szerű telepítése mellett majd el­törpül a szövetkezet húsz holdja, mégis, a tagság büszkesége ez a A permetezők figyelmét még­sem a panoráma köti le, hanem a munka. — Az idén először számítha­tunk számottevő termésre, hát terület. Az idén már — ha csak nem akarunk csalódni a számi- valami komoly elemi csapás nem tásban — mondják. — Jó bevé- éri — számottevő termést szűre- teli foraás lesz a szőlő, ha bevág telnek róla. egy-egy jó termés az elkövetkező . . években, emeü majd a munka­Az eperfak alatt eppen egy kis egység értékét, ekézőasapat pihen egy szusszanás- nyit. Meleg van, az izzadó embe­reknek, lovaknak egyanánt jól­esik a cigarettányi szünet. A kis csapat egyik tagja maga az elnök, Jantner Sándor. A többiek — Budai János, Frei József, Frei János, Radványi István, Ador János — őt ugratják, hogy a so­rában hogyan kel majd életre a Igen, a munkaegység értéke;, ez ami a Szabadság Tsz tagjait leg­jobban ösztönzi, hiszen tavaly is több lett a tervezettnél, és az idén is igen jók a kilátások. — Tavaly 36 forint 22 fillér volt a tervezett harminceggyel szemben — mondja Jantner Sán. dór. — Az idén harmincöt a terv, gyom, mert az elnök azzal biz- de az eddigi kilátások szerint több tatja amazokat, hogy egy sorral előbbre van. — Hajt bennünket az idő — fordítják komolyra a szót. — A jövő hét elején megkezdődik az aratás, addig a szőlőmunkával is lesz. A havi tizenöt forintos elő­leget rendszeresen tudjuk fizetni, méghozzá a saját bevételeinkből. Az idén nem szorultunk rövid lejáratú hitelre. A megelégedettség érződik az végezni akarunk. Ennek a húsz elnök szavaiból, de a többi eké- holdnak az ekézését még ma be zőéből, és a permetezőkéből is. Pedig néhány évvel ezelőtt ki­mondottan rossz híre volt a szek­szárdi Szabadság Tsz-nek. 1960—62 között valóban nem úgy ment a munka, mint kellett volna. Hogy miért? Abban sok minden közrejátszott. Az is, amit egyik permetező — hatvanon fe­lüli bácsi — mondott. akarjuk fejezni, mert még vissza van a tótvölgyi tíz hold. — Megkapáltuk már a száz- nyolcvan hold kukoricát, a negy­ven hold napraforgót, a tíz hold fűszerpaprikát, a húsz hold cu­korrépát, s most a szőlő van so­ron — mondja az elnök. — A tótvölgyi szőlőben ma tizenné­gyen permeteznek. A „fiatal” — Azért dolgoztunk volna, brigád, a legidősebb közel jár a hogy a vezetők iddogáljanak? hetvenhez... Igyekszünk kihasz- Most is könnyebb lenne a Sör- nálni a néhány napot, ami az kertben inni a jó, hideg sört, aratástól elválaszt bennünket. mint itt, a tetőn hajtani a per­metezőgépet. Közvetlen az ekézők mellett 1962-ben került Jantner Sándor vagy húsz-huszonöt asszony a a szövetkezet élére, amikor már szőlőt kötözi. Idősebbek, fiatalab. az lényegében a mélyponton volt. bak, egyforma szorgalommal. Olyannyira, hogy a felsőbb ve­zetők mar a feloszlatás tervevei A tótvölgyben éppen fent a foglalkoztak. Azzal, hogy a tsz tetőn haladnak a permetezők, területét — a tagsággal együtt — az őcsányi, a szálkai, és a szek­Egyik a régi típusú kézihajtású­val, a másik pedig a modernebb, magasnyomásúval. Innen fentről festői képben tárulkozik ki a mokratikus Köztársaságba, vagy ^deSTtta falu tekintélyes, te- a. Szövetségi Koztarsa- hetséges embereire hárul az sokat jbkaZta rosSszakatk elfogad* eSészséges. a normális gazdasá- sokat, jókat, rosszakat elfogad- ^ egvensúly megteremtése, a hatokat es elfogadhatatlanokat reális értékítéletek kialakítása, egyaránt. A Nemet Szövetségi Ebből edig az következik, hogy Köztársaságból erkezo vendeg tehetséges és tekintélyes em- tobbnyire bámulni való autó- merek többségének, akik külön- tunemenyen érkezik. Arany kar- féle módon a SZOcializmus építé- óra, arany, vagy aranyozott mu- ge mellett eddig is hitet tettek, a fogsor on'c>| is könnyű fel- pártszervezetben lenne a helye, ismerni őket. Meg arroi is, hogy ott> ahol még többet tehetnének, onivncnntn v Amsnlr iRomM l\/To 7 . _ . s ahol nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikailag is érvényesülne elurasodtak. Annak idején Ma­gyarországon szorgalmas és zsu­gori zsírosparasztok voltak. Most rangjuk^"tekintélyük.^ bizonyos nagyvilági tartással és ’ viselkedéssel jelennek meg. Gya­nítom, hogy többségük nem az olt szerzett javakból, hanem az B eszélgettem Ádámmal, Breitenbach a községi ta- nács elnökével. Megkérdeztem innét átmentett ékszerekből, tble megítélése szerint kik voltak vagy más, könnyen kezelhető er- az átszervezés előtt a falu leg- tékekbol tudja adni a fényűző jobb gazdái. Szabó János, Nagy élet látszatát. Az ugyanis még Boldizsár, Czanik Boldizsár, Se- nemigen fordult elő, hogy a volt bestyén Illés, Madoniczky István, kitelepített, nincstelen sváb szántó Sándor — sorolta fel a autókölteménnyel tért volna visz- neveket a tanácselnök. Ezek az sza. Igaz persze, hogy a svábok emberek jelenleg szinte kivétel beosztás, munka és takarékos- n<ykül a tsz-ben dolgoznak. Van ság szempontjából, a mi mérté- közöttük vezetőségi tag, tanácstag keinkkel mérve sokfajta elkép- s5t Nagy Boldizsár a tanács vb- zelést felülmúlnak. Ez a körül- elnökhelyettese. A továbbiakban a mény részben elismerést, rész- legműveltebb parasztemberekről ben sajnálkozást vált ki. Magam beszélgettünk, azokról, akik ké- is találkoztam sok sváb család- pességeikkel kiemelkednek az át- dal, olyanokkal, akiket nem te- iagból. A műveltség egyik kri- lepítettek ugyan ki, de vágyó- tóriumaként a haladó szellemű nukat annak idején elkobozták, életfelfogást határoztuk meg. ám jó tíz esztendő elteltével az czanik Boldizsár állattenyésztési elkobzott vagyon egy részét, brigádvezető, Búzás András te- elsősorban a családi házat, újból henész, Szabó Sándor brigádveze- megvásárolták. De ez most nem nevét íratták fel velem és nő­idé tartozik. mi gondolkodás után még Szántó Sándor és Madoniczky Dezső ne­A bban viszont, hogy az itt vét is. Jólesően lehetett tudómé- megkérdezhette is ló módú és annak ide- sül venni, hogy ezek az emberek megKeraeznei e. szárdi Béri Balogh Tsz-ekhez csa­tolják. — Meg tudunk mi állni a ma­gunk lábán is — vélekedett a .tagság, és a vezetőség is. 1963 márciusában volt egy viharos közgyűlés. Mindenki elmondta a szíve szándékát. Akik nem tud­tak, nem voltak hajlandók bele­illeszkedni a közösségbe, azokat kizárták. Az egész tagság összefogott; l’Humaníté a Franciá’kommunis- «"«t letoiytatott megbe- iffenls> ki lehet lábalni a bajok­1 riumanue, a r iái a szeles legfontosabb ered menye: ^<31 és el lehrt érni a közen-sak­ta Part lapja arról a kiállításról o „ loa,ci^ «varték , ’ es el len'-t erm a közepesek, sőt, a jók színvonalát Csak meg­értés kell hozzá, összefogás, és munka. És éppen itt a példa; ha EZT OLVAS l’HTJMANITÉ Részletes beszámolót közöl tátjáik, hogy a fiatalok komolyan fogták fel a problémát, s a szü­lőkkel együtt lefolytatott megfoe­, , a fiatalok az igazságot akarják amely most nyílt meg Pa tudni, az azonban nem mindegy, a Bibliotheque Nationale-ban, s amely egykorú dokumentumok alapján végigkíséri Marcel Proust életútját. Csaknem 600 kép, egy­korú fotó, kézirat s egyéb do­kumentum kíséri végig Az eltűnt idő nyomában híres írójának éle­tét, mint az Humanité írja Proüst megtalált korát. A kiállítás külön erénye, hogy bepillantást enged ennek a külö­nös írónak munkamódszerébe. NEUES DEUTSCHLAND A Neues Deutschland heti mel­léklete folytatja a korábban el­kezdett vitát: Mikor házasod­junk? A kérdéshez ismét nagyon sok olvasó szól hozzá, s igyek­szik több oldalról is megvilágí­tani a fiatalok számára oly fon­tos kérdést. Egy tanító, aki az általános iskola 9—10. osztályá­ban tanít, azt írja, hogy felvilá­gosító előadást tartottak iskolájá­ban, s előzőleg minden diák írás­ami legin­hogy mikor közük ezt velük. A lap ezzel kapcsolatban közli Clara Zetkin egy érdekes, 1908- ból származó írását, melyben az okos, ésszerű felvilágosítás mel­lett száll síkra. DAS VOLK Az erfurti újság érdekes cikk­ben számol be arról a titkos ta­nácskozásról, amit először a dán Jyllamds-Posten hozott nyilvános­ságra. A Kiéiben lefolyt tanács­kozáson, melyen Jens Otto Krag dán miniszterelnök is részt vett, a nyugatnémet háborús tervek­ről volt szó, de már abban a for­mában, hogy egy esetleges atom­háború esetén Schlesvig—Hol­stein lakosságát dán területre te­lepítik át. A lap részletesen foglalkozik a nyugatnémet háborús előkészü­letekkel, s megálllapítja, hogy évente 280 millió márka profitot jelent a bonni politika a hadi­jén kitetepít^t svábok egy rél ^"egyig a%sz-^n tovékeny-, kább érdekű. A kérdések azt mu-1 anyagot gyártó üzemeknek. úgy adódik, akkor a vezetők ma­guk is dolgoznak, ugyanúgy, mint. a többi tag. — Az emberek nagy többségé­re lehet számítani — mondja az elnök — még az olyan idősebbek, re is, mint Vesztergombi János, Szabó József, Steiner István, Munkácsi Sándor, Boros József, Miskéri István, de még lehetne sorolni a neveket. A célunk az, hogy még előbbre lépjünk. Van­nak még hibáink. De a legfőbb az, hogy az emberek dolgoznak, mert látják a munkájuk értelmét és feismerték, hogy nemcsak fentről kell várni a támogatást, hanem nekünk, magunknak kell megteremteni az alapot a meg­felelő gazdálkodáshoz. Csak ez a titka, hogy ez, a néhány év előtti rossz szövetkezet előbbié jutott. Megmutattuk, hogy megállunk a magunk lábán. BL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents