Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
Í3G3. július 24. TOLNA MEGYEI NBPÜJSSG 3 Határidő előtt adták át a létesítményeket — 5 százalékkal túlteljesítették a féléves tervet Mérlegen a» új épitővállalat első féléve Mindinkább bizonyossá válik, hogy Tolna megye számára feltétlenül szükséges volt létrehozni az ÉM. építőipari vállalatát. Most, ezekben a napokban, amikor a félévesnél alig néhány nappal idősebb vállalat első hat hónapját vizsgáljuk, meggyőződhetünk arról ismét, hogy a gondos szervezőmunka eredménye soha nem marad el. Alikor hozták létre az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatot, amikor a megyében már a fejlődés akadályozója volt a kivitelező hiánya. Seregnyi létesítmény megvalósítása maradt például a most már eredményesen működő vállalatra, és ha késve is, de nagy léptekkel haladunk a beruházási tervekben szereplő létesítmények megvalósulása felé. Amikor az új vállalat megalakult a megyében, sokan kételkedtek, lesz-e elegendő munka ilyen nagy — jelenleg kétezer embert foglalkoztató — vállalatnak? S ahogy a fejlődést ismerjük, amint látjuk, korábbi terveink megvalósítását, arra kell gondolni: a harmadik ötéves terv beruházásainak kivitelezésére elegendő lesz-e az új építőipari vállalat? Nehéz volt a kezdet Minden kezdet nehéz, de különösen egy olyan állapotban levő kivitelező vállalatnál, mint volt a komlói az előd, s mint amilyen helyzet előtt az új, a szekszárdi, a Tolna megyei vállalat állt. Elsősorban a szakem bérkérdést kellett tisztázni. A vállalat régi székhelyéről, Komlóról kellett idehozni az alkalmazottakat. Ezek nagy részének lakást kellett adni, a családtagoknak munkalehetőséget, a gyerekeknek iskolát, napközit, stb. biztosítani. S ekkor jelentkezett az újabb probléma. Hol helyezzék el a vállalatot? Sok javaslat és elképzelés után végül is provizórikusán a mostani megoldást választották: amíg elkészül a vállalat új irodaháza — már a második emeletet építik — a terményforgalmi helyére és az AKÖV régi telepére költöznek. S gond jött ezután még seregnyi: a munkásoknak étkezőt, szociális helyiségeket szerezni, javítótelepet, anyagfogadó bázist létrehozni.. . Hogy milyen sok volt a teendő, a2 leírni is sok, nem pedig megvalósítani. Az első sikerek Természetesen az első siker kézzelfogható jele nem az volt, hogy átadták egy létesítmény kulcsát. Nem. Ott kezdődött talán a siker, amikor mindenki — munkás és műszaki — megtalálta helyét, dolgozott és a tavasszal az első negyedéves tervet teljesítették. S ez a győzélmi tudat megsokszorozta az erőket. Ez küzdött le tengernyi nehézséget is, anyaghiányt és létszámhiányt — elsősorban. Sajnos ugyan, még ma is tapasztalhatunk a vállalatnál anyag- és létszámhiányt, de korántsem hat úgy, mint egy évvel ezelőtt az elődnél volt. No, és a sikerhez tartozik természetesen a kiemelt munkák pontos, gyors elvégzése, amelyet jegyzőkönyvi dicséret is követett. Ilyen sürgős munka volt például a boly! csibenevelő, a Mohácsi Farostlemez Művek új üzeme és az ordacsehi kemping. Ez utóbbi hatmillió forintba került és áprilisban kezdték, de már június 29-én a táborban fogadták az első vendégeket. Öt százalékos tervtúlteljesítés A félévi munkát összesítő jelentések elkészültek. Eszerint a vállalat a fennállása első hat hónapjában öt százalékkal teljesítette túl tervét. Nézzük a számokat: az építésszerelési terv 84 millió forintos munkát írt elő, ezzel szemben most 88,9 millió forinttal zárták a hat hónapot. Ha az ipari tevékenységet is hozzávcsz- szük — a vállalat egész tevékenysége így egységes — akkor a következő a helyzet: a 90,9 milliós tervet csaknem ötmillió forinttal meghaladták. A végleges, tehát lényegében részletes számadatok a vállalat első félévéről nincsenek. Ezekben a napokban még a számok durván mutatják a vállalat munkáját. Van olyan tényező is, amely nem szerepel a kimutatásokban számokkal, csak szöveges értékelésben találjuk meg, éz pedig a munka minőségének javulásáról szóló tény. Tucatnyi átadott létesítményről őrzik már a vállalatnál a dicséretes munkáról az elismerő sorokat. Dokumentum ez is, ezt is nagy becsben tartják, mert ez is értékelése a vállalat munkásainak. Storcz János termelési osztály- vezető mondotta az első félévi munkáról: — Vállalatunk általános képe jó, tehát a dolgok abba az irányba haladnak, amelyet a megyei elvtársak mutattak nekünk: kielégíteni, jó minőségben a Tolna megyei beruházási igényeket. Az első félévben 333 lakást adtak át — határidő előtt. A mohácsi, boly! és a balatoni kemping, mind a siker egy-egy állomása. A félévkor azonban hozzátartózik az értékeléshez, hogy néhány munkahelyen különböző okok miatt nem a kívánt módon haladt a termelés. Ilyen például a bogyiszlói csibenevelő és a dombóvári kórház. Mindkét munkahelyen csak a következő hónapban várható előrelépés, és akkor az év végéig még pótolni lehet a néhány napos késést. Valószínű Lesz-e antikvárium Szekszárdon? Szekszárdon a régi könyvek felvásárlását egy-egy alkalommal a pécsi üzlet megbízottjai bonyolítják le. Venni nem lehet. Ha valakinek egy régebben _ megjelent, újonnan nem kapható könyvre van szüksége, kénytelen Pécsre utazni. Szerencsés esetben, ott megkaphatja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Szekszárdnak sem ártana egy antikvárium. A legutóbbi alkálommal például hatezer forint értékű régi könyvet vittek eladásra. Vásárolni is sokan szeretnének, mindennap akad érdeklődő, aki antikvár könyvek után kutat Leposa Dezső, a könyvesbolt vezetője azt mondta, csak a helyiségen múlik. A vállalat biztosítaná hozzá a szükséges anyagi fedezetet, munkaerőt. A könyvesbolt jelenlegi épülete ,,halálra” van ítélve, a tervek szerint lebontásra kerül. Uj helyének megválasztásakor nem ártana az antikváriumra gondolni. Szükség lenne egy helyiségre már csak azért is, mert a 63 üzemi bizományos kiszolgálását az eladást résztől függetlenül meg lehetne oldani és ott helyet kaphatna az antikvárium is. azonban, hogy a dombóvári kórháznál nehezen tudják az ütemezett tervet és a kivitelezést a naptárral egyenesbe hozni. Hogyan lesz a második félévben ? Már a második félév első hónapjának vége felé járunk. Az év vége erősen közeledik, milyen lesz a második féléve az új vállalatnak? — Jobb mint az első volt — kapjuk a választ a műszakiaktól. És ezt arra alapozzák, hogy a munkák beindítása lényegében megtörtént ezután már alaposabb előkészület után foghatnak a kivitelezéshez. És már most megalapozzák a jövő évi tervet, már készülnek a harmadik ötéves tervre. Néhány megrendelésük van 1966-ra. Igv indulásra készen áll a Paksi Konzervgyár szociális létesítménye, több mint -tízmilliós beruházás lesz ez. És októberben Szekszárdon a Gróf Pál utcai lakások építésével, meg a hátai csibe-kombinát is, 25 milliós költséggel indulnak. Az idén még sok munka vár az új vállalat kubikosaira, kőműveseire, szerelőire. Sok még a tennivalója a vállalat kitűnő műszaki gárdáiénak. Háromszáz lakás — köztük olyan épületek mint a komlói kilencemeletes lakóház — vár még idén megvalósításra... — jórészt hagyományos módon. Mert sajnos hiába új a vállalat. új módszerek, új építési anva- sok álig találhatók a munkahelyeken. Egyedül Komlón próbálkoztak egv 37 lakásos épületnél kohósalakkal öntött technológiával. De Szekszárdon például a gimnáziumot ha<rvománvos építési móddal énítik. ezáltal rengeteg időt. energiát veszítenek, rontják a termelékenységi mutatót... Szóval új vállalatunk szép eredményei, a még található hibákat nem takarja el, láttatják, hogy van még tennivaló. Pálkovács Jenő A tamási Vörös Szikra Tsz hatvannégy pár lovára nemcsak a fogatosoknak, hanem Szilveszter Mihály szíjjártó mesternek is gondja van. Ö javítja meg a hibás lószerszámokat, és újakat is készít. Ügyes kezével sok pénzt megtakarít a termelőszövetkezetnek az ötvenkilenc éves szakember. Túri felvétele. 36184 mázsa összteljesítmény A Dalmandi Állami Gazdaságban 14 kombájnnal szorgoskodnak az aratás mielőbbi befejezésén. Derekas munkát végeznek a gazdaság dolgozói és hogy még fokozzák eredményeiket, versenyben áll a 4 brigád, összteljesítményük eddig 36 184 mázsa volt. Egyéni versenyeredményeikből elég csak néhány nevet említeni: Jobi György 4200 mázsa, Keresztes József 3100, Palánk! Béla 2900,. Barkőczi József 2700 és Ellen barger József 2650 mázsát aratott eddig. Saját munkájuk végzése mellett segítenek a Hőgyészi Állami Gazdaságnak, a naki, a gyulaji és a szaikcsá tsz-eknek is. De azt mondják, ha hűsítő itallal is ellátnák őket a nagy melegben, még nagyobb lenne a lendület. Szabó Mátyás cAnatás cfá&L-itafLífLaL Anta János kombájnját javítja a bonyhádi Dózsa Népe Tsz majorjában. Jobban mondva, a javítással már végzett, és éppen az ékszíjakat rakja fel harmadmagával. — Még a rendfelszedőt kell leszerelni és feltenni a motolTát. Ezzel délig végzünk, ebéd után pedig ott kint, abba a búzatáblába állok bele. Ez a kombájn elég sokat „gyengélkedett” az aratás kezdete óta, és teljesítménye eddig csak 130 hold. — Hiába, öreg jószág már, a legelső kiadású SZK—3-as. A gép is csak ember, előbb-utóbb eljár felette az idő. De merem állítani, hogy mire az aratás befejeződik, másként vélekednek róla — mondja a kombájnos. Ha ez így lesz, akkor a kombájnról, kombájnosról egyformán jó véleménye lesz a szövetkezet tagjainak, vezetőinek. Mert ez- ideig csupán Anta Jánosról beszélnek elismeréssel... Az elmúlt hét végén ugyanis alaposan rávert a munkára a Cikóról segítségképpen átjött Csordás Ferenccel együtt. Szombat reggeltől hétfő reggelig a két kombájnos jóformán le sem szállt a gépről. Csordás ez idő alatt hat és fél vagon gabonát szépeit el. De velük együtt talpon volt a szövetkezet jó néhány tagja is. A két kombájn nappal az álló gabonát csépelte, éjjel pedig keresztből, s így a tsz- tagoknak is kellett éjszakai műszakban dolgozni, etetni a két falánk jószágot. Ez az aratás minden bizonnyal bevonul majd a szövetkezet történelmébe. Azzal, hogy valami megváltozott az emberekben. Az előző években sokszor esett szó arról, hogy a Dózsa tagjai nem a legnagyobb kedvvel dolgoznak. És most éjjeli munkában is... A tagság dicsérete, hogy még vasárnap is vállalták az éjjeli műszakot, sőt, annyi jelentkező volt, hogy nem is tudott a vezetőség mindenkit beosztani. A kombájnokat kiszolgáló éjszakai műszakosok közül Horváth Jó- zsefné és Nádudvariné brigádját dicsérik, a szállítómunkások közül Bajka Árpád és Vanya József brigádját, akik a kombájnoktól szállították a gabonát, jóformán három napon kérész- tű, megállás nélkül. Ha nagy szavakat akarnánk használni, hősiességnek kellene nevezni azt, ami most, az aratásban a bonyhádi Dózsában folyik. De az embereket nem a dicséretek, az elismerések reménye hajtja, hanem az. hogy a kenyérnek való mielőbb bizton- sdban. fedél alatt legyen, s ha már megtermelték, ne tegye tönkre egy esetleges zivatar. Ha a körülmények kedvezően alakulnak — mondják a szövetkezet vezetői —, tehát nem less baj rt kombájnnal, kedvező lesz az időjárás, akkor auguszus elsejére végzünk az aratással. Most vasárnap is aratunk, ha sikerül, két kombájnnal, Kakasdon ugyanis búcsú lesz, és el akarjuk kérni azt a kombájnt, amelyik náluk dolgozik. Nálunk most nem számít, hogy hétköznap van, vagy vasárnap... A tagságról csak jót lehet most mondani. Ebben a jó munkakedvben minden bizonnyal benne van a jó termés öröme. Hiszen az őszi árpa tizenöt mázsán felül termett és a búza is az utóbbi évek legjobb termését ígéri. És kell nagyobb öröm annál, mint amikor a zsákok a bő terméstől híznak? — Most megbűvöljük a masinát, hogy ne legyen vele most már baj — mondja Anta János, — és meglátják, milyen nagyszerűen lehet majd aratni. Nincs szebb annál, mint amikor az ember beáll egy búzatáblába és rója a köröket, a vontatók meg alig győzik elhordani a magot... „A gép is csak ember” — mondta a kombájnos, aki, ha nem is lesz a legjobbak között, a helytállásból már eddig is jelesre vizsgázott, ugyanúgy a tsz- tagok is, akik a gépeket felülmúló, szívós igyekezettel takarítják be a kenyérnek valót. Valamikor csasztuskabrigádok serkentették aratásra az embereket. A bonyhádi Dózsa tagjai ma már indulók, alkalmi kínrigmusok nélkül is, majdnem erejüket meghaladva dolgoznak. Az természetes, hogy ha vetettek, aratni is kell. És minél gyorsabban, annál jobb.., BI.
