Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
4 TOLNA MfEGYFT NÉPŰJS AG 1965. július 22. Előzzük meg a baleseteket! Uasznos munkaeszköze, segí- feliratok sem „védik meg” az tője a gép az embernek ilyen körülmények között dolgozó a mezőgazdaságban is. De vészé- műhelymunkást a balesettől, lyekkel is együtt jár ott, ahol Egy termelőszövetkezetben a gondatlanság és fegyelmezetlenség napokban a süózást szemléltük, mutatkozik. Itt az történt, hogy apróbb jav,Sajnos a mezőgazdaság állami tás miatt a silótöltő gép etetőré- szek torai bán 1959-től 1964-ig, te- szénéi levették a védőrácsot, hát öt év alatt a tízezer főre ju- majd enélkül folytatták a mun- tó halálos balesetek száma 2,25 kát. Még látni is rossz volt, ami- százalékkal, a balesetek miatt ki- lyen közel került az emberek ke- esett munkanapok száma 51 szá- ze a gyorsan forgó hengerekhez. Zalákkal növekedett. Kedvezőbb A balesetvédelmi felelős érdeklő- a kép, ha 1964. első kilenc hó- désünkre nyomban előszedte a napját vizsgáljuk: az 1963-as 2,46- kéznél lévő és szabályosan felről 1,6 főre csökkent a halálos szerelt mentődobozt. De az ilyenbalesetek száma. A termelőszövet- féle balesetvédelem már eső után kezetekben az 1961-től 1964-ig köpönyeg! Nagy baj az, amikor terjedő 3 év alatt a tízezer főre a mentődobozhoz kell nyúlni. S számított balesetek száma 1,11 igazi védekezésnek egyedül a százalékkal, a kiesett munkana- gondosan előrelátó megelőzést pok száma pedig csaknem két- fogadhatjuk el. szeresére emelkedett. Gyakran lehetünk szemtanúi A mezőgazdaságban 1963-ban annak is, hogy termelőszövetke - történt halálos kimenetelű bal- majorokban gyermekek ját- esetek mintegy 51 százaléka trak- szadoznak a darálót, morzsolót, torvezetőknél, 11 százaléka mű- szelektort meghajtó motorok, gé helymun későknél, 8 százaléka se- Pe^ mellett. Nem szorul különö- gédmunkásoiknál és 5,4 százaié- ^bb bizonygatasra, milyen tragi- ka rakodómunkásoknál, a többi busák a felnőttek gondatlansá- egyebütt fordult elő. A balesete- gából eredő gyermekbalesetek, két előidéző okok között első he- veszélyt rejtenek maguklyen szerepel a gondatlanság, a ^an a mezőgazdaságban egyro fegyelmezetlenség, ittasság. Ezek rohamosabban terjedő kémiai a tényezők a halálos balesetek 73 szerek is. Elég a feledékenység, százalékát tették ki. A halálos az aprónak tűnő vigyázatlanság, balesetet szenvedők 40 százaléka bogy megtörténjék a baj. Meg- 20—40 év és 26 százaléka 40—50 alozn1 pedig csák úgy lehet, ha év közötti ember volt. minden előírást, szabályt nagyon . , . , , , pontosan és — többszörösen elAz említett tényék es adatok lenön-7ve _ megtartanak. világosan mutatják, mennyi minden közrejátszik a baleseteknél; milyen fontos a gondolkodás formálása a mezőgazdasági dolgozÓK y gépekkel minden ho2záér_ felvilagositasa, oktatasa a veszély ,ő mbe,. biztonságban doleozhas- elkerülése érdekében. to emDer DIZW>nsagoan aoigoznas M ezőgazdasági gépgyártásunk célszerűen törekszik arra, M emrég az egyik gépállomás nagy szerelőműhelyében a sék. Vétkes könnyelműség hát minden felelőtlenség, amelyre nem fogadhatunk el semmifele » ,, , . ,, , , , . mentséget, magyarázatot. Még azmuvezeto- ak1 egyúttal baleset- zal sem érhetjük ^ hogy utó. védelmi felelős is - elegedette-u b, a mutotókat felelősségre mutogatta a falakra frissen fes- von]ák, megbüntetik, önmagunk tett balesetvedelmi utasításokat, és embertársaink egészségét, testi .lotanacsokat. Ám az e^k gyore épségét csak úgy óvhat.iuk igazán, fordulátszamu, nagyteljésítríiényű ha minden bajt megelőzünk. És forgacsologep mellett kupacokban ez nem egyszerűen reszortfelada! állt a hulladék es a gép ved öle- — gondja és felelőssége mind a mezei közül három a földre fék vezetőnek, mind a beosztottnak, tetve hevert. A szakmunkás így mindnyájunknak! dolgozott a gépen. Teljesen nyilvánvaló, hogy a még olyan szép Horváth László A „bolond almádtól a paradicsomig A jóízű magyar paradicsom világszerte keresett és kedvelt exportcikkünk, akár mint primőr áru, akár mint konzerv jut el a külföldi piacokra. Pedig az őshazája nem a Kárpátmedence volt, hanem a dél-amerikai Peru. ahonnan a hódító Pi- zarro hozta át Európába. úgy 1530 táján. Első európai állomása Spanyol- országban és Por-- tugáliában volt, ahol a tomata nevet kapta. Először csak mint kerti érdekesség szerepelt és így is terjedt tovább szerte Európában. A piros termésű növény jó hírét először Cae- salphino nevű botanikus „kezdte ki” (1583-ban), amikor egyik művében „bolond alma” elnevezéssel Üzemben a Láng Gépgyár terméke, Közép-Euró- pa egyik legmodernebb, automatizált paradicsomsűrítő gépsora. A berendezés 24 óra alatt A paradicsomot nemcsak a bo* tanikusok becsmérelték, de időn- kint az orvosok is harcot indítottak ellene. A századforduló körül néhányan azt állították, hogy a paradicsom nagy oxálsav tartalma betegségek keletkezését segíti elő az emberi szervezetben. Két francia kutató vetett véget ennek a . tévhitnek, akik kimutatták: a paradicsom alig tartalmaz oxál- savat, annál több alma- és citromsavat. Éppen ezért, mint jó hatású, betegségeket megelőző eledelt ajánlották. Kimutatták a növény gazdag C és B vitamin tartalmát, és így a legértékesebb zöldségfélék közé sorolták. 1930-ban Svájcból, Askanaso professzor laboratóriumából indult ki az újabb feltételezés: rákokozó hallást tulajdonítottak a paradicsomnak. Szerencsére hamar kiderült, hogy a paradicsom- lével beoltott kísérleti állatoknál közönséges keléseket észleltek, nem pedig rosszindulatú daganatokat. Ha a paradicsom valóban valamilyen rákokozó tulajdonságot mutatna, úgy a legtöbb rákos megbetegedést Dél-Ameriká160 000 kilogramm paradicsomot konzervál. Ké- k?n kellene találni, ahol a lakospiinken: a központi vezérlőasztal és a vacuum üstök. (MTI foto — Jármai Béla felvétele.) illette. Olyan képzeletbeli őseink lakóhelyének a paradicso- a megnevezésére szolgált. Nyelsag sok száz év óta nagy meny- nyiségben fogyasztja a paradicsomot. Ezzel szemben éppen ezen a földrészen a legkisebb a „rák-esetek” számai Négy évszázadnak kellett eltelPneumatikus metszőolló A mezőgazdaságban kézi erő- lósan csatlakozó mozgókést az vei végzett munkák megkönnyí- állókés mellé beforgatja, s meg- tésére az utóbbi időben egyre fo- történik a metszés. Az emeltyűt mn Pintér István: GYILKOSSÁG NEW YORKBAN mérgesnek tartotta - ■------------- - --------------^ =—. , . , _ , . m ot. mint a mandragóra gyümöl- vünkben először „paradicsomi al- nif ah"oz; ho§y Europa népéi csát, melyet korábban szintén így mának” nevezték a növényt, eb- végre értékének megfelelően beneveztek. bői rövidült le a mai paradicsom csüljók a „bolond almát” Bauhin svájci botanikus 1620- szó. B. I. bán napvilágot látott elnevezése sem volt sokkal hízelgőbb, aki „bűzös szagú aranyalmának” keresztelte a ma annyira megbecsült növényt. De ezzel még mindig nem volt vége a becsmérlésnek. Linné svéd botanikus a Solanum lycopersicum elnevezést ragasztotta rá, ami kb. annyit jelent, mint „ebszőlő farkasbarack”. A görög természet- búvár elődöknél keresendő az elnevezés forrása, akik valamennyi mérges, vagy gyanús növényt megvetően „farkasnövény”-nelc neveztek. Végre a 19. században tisztességes keresztségnek vetették alá a „megalázott” növényt, 3! így kapta a Lycopersicum escu- " len tűm, azaz „ehető farkasbarack” nevet. Vajon Magyarországon miért éppen paradicsomnak nevezik a növényt? Miért jelöli a magyar 3 nyelv a bibliai édenkertet és az íértékes növényt ugyanazzal, a kozoitabban kerül sor a különböző vágószerkezetek, elsősorban ollók gépesítésére. Hazánkban a mezőgazdaság igényeit figyelembe véve, nemrég kezdtek pneumatikus működtetésű ollók fejlesztésével foglalkozni. Ezek az eszközök a szőlő- és gyümölcstermelő, elengedve, rugó hatására, a dugattyú, s ezáltal a mozgókés is visszatér alaphelyzetbe, miközben a hengerből a sűrített levegő — a szintén alaphelyzetbe került vezérlőszelepen keresztül — a szabadba távozik. A vágható ág átmérője 20 mm 3 görög-latin eredetű paradisum 3szóban kell keresni: ez ugyanis TTrTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTVTTTTTTVTTTVV valamint az erdőgazdaságokban lehet, a pneumatikus metszőolló az élő növények, fák, bokrok. alkalmazásával nemcsak az igen cserjék, sövények, szőlő, oltvá- fárasztó fizikai munka válik köny- nyok, dugványok, csemeték fás nyebbé, hanem jelentős teljesít- részeinek metszésére alkalmasak, ménynövekedés is elérhető. To~ A penumatikus olló három fő vábbi előnye a nagy vágóerő. részből áll: a fogantyúból, olló- Olyan ágak is üzembiztosán le- szerkezetből és a vezérlőtolattyút metszhelök, amelyek a kézi mií- is magában foglaló munJcahenger- ködtetésű ollóknál elképzelhetet- böl. Az emeltyű behúzásával nyí- lenek, így általában külön fűlik a vezérlőszelep, mire a sűrí- részt nem kell használni Apneu- tett levegő a hengertérbe áram- matikus metszőolló késének él- lik, melynek hatására a gumi- tartalma igen nagy. mintegy tíz- gyűrűvel tömített dugattyú el- szerese a kézi ollókénak', mozdul, s a dugattyúszárhoz csuk- L. L. Elmondtam neki, hogy csak egyszer szenvedtem a katonaságom idején: amikor az egészségügyi őrvezető újonckoromban érzéstelenítés nélkül kihúzta az egyik fogamat. Igaz, a tettes még jobban megszenvedte a dolgot, mert a vezető orvos rájött, és a nyaltába varrt tizennégy nap szigorítottat. Ezzel, úgy látszik, felkeltettem a méltóságos úr érdeklődését, mert szaporábban kezdett kérdezgetni. Főleg katonai dolgok érdekelték. Im- mel-ámmal felelgettem, kitérő válaszokat adtam: hiszen, ha ezredes, jobban kell tudnia, milyen a katonaság. Ha pedig nem tudja, úgy kell neki! Különben is, miért kíváncsi egy New York-i bukméker iroda alkalmazottja arra, hogy és milyen csapattestnél szolgáltam, milyen annak a fegyverzete, létszáma, kik a parancsnokai? Egy ilyen tisztviselő — még ha méltóságos úr és ezredes volt is — inkább azzal legyen tisztában, melyik ló esélyes a harmadik futamban, és tízre milyen fogadást ajánlanak. Nánássy azonban nemcsak hazai katonáskodásomra volt kíváncsi, hanem W ew York-i körülményeimre is. Már láttam, hogy vele aligha kötök majd barátságot, nem náluk eszem meg a tejfeles bablevest csipetkével és kolbásszal, ha egyáltalán eszem még egyszer az életben. így aztán nem mondtam el, hogy egy óragyárban dolgozom, hanem azt hazudtam, hogy bankbetétből élek. és lakóhelyemül a Hotel Clive-ot jelöltem meg. A Hotel Clive csuda előkelő szálló volt, s úgy jutott eszembe, hogy Ruth ott hordta az italokat a vendégeknek, mielőtt még a jelen — 8 — légi munkahelyére, a Bar Paradisóba kerüli volna. Már itt megjegyzem, hogy Ruth soha nem hagyta volna ott a Hotel Clive-ot, ahol kitűnően érezte magát, ha Mr Cucke, a szálloda igazgatója nem akarta volna jól- érezni magát Ruth- tal. Ruthnak sehogy se tetszett a dolog és addig menekült Mr. Cucke elől, amíg elmenekült a szállóból. Pedig a Hotel Clive fényben és pompában az első tíz New York-i szálló közé tartozik. Az ezredes úr ismét meglepődött, amikor meghallotta, hogy ott lakom, s végre elfogadta az ötdollárosomat, egy teajegyet adva érte cserébe. Előbb azonban gondosan feljegyezte egy ívre a nevemet és a címemet. Ez vasárnap történt, délután moziban voltam Egyedül. Ruth nélkül. Azon a héten délután dolgozott a drága, csak futólag találkozhattunk, mert éjfélkor végzett, én pedig reggel hétkor kezdtem, s így nem adódott alkalom a találkozásra. Hétfőtől ő is reggel héttől dolgozik, egy héten át. És ez nem akármilyen hét lesz! Végre beleegyezett. S akármilyen hosszú és tartós do- lognaík ígérkezett is az ügy, alig vártam az első alkalmat. Illetőleg, az első alkalmakat. Ha nem is esküdtünk össze, mézeshétfélére számítottam. Az vesse rám az első követ, aki harmincéves, egészséges férfi létére nem várta volna e találkozást egy olyan pompás lánnyal, mint Ruth. Nem azért mondom, de a haja fekete volt, a szeme kék, a dereka karcsú, a lába fői-más. Egyebekről nem is beszélve, hiszen végtére diszkréció is van a világon. — 9 —. A moziban nagyon unatkoztam, valami ostoba filmet játszottak. Arról szólt, milyen hősiesen viselkedik a CIA embere az egyik vasfüggöny mögötti országban. A mozi közönsége korántsem unta úgy a dolgot, mint én. Ök nagyon drukkoltak a kémnek, aki, természetesen, folyton győzött, s végül is elvitte a vörösök fegyverének titkát Washingtonba. Pefsze, könnyű dolog volt. A történet írója és a filmrendező csupa ügyefogyott figurát állított vele szembe. A nézőknek ez aligha tűnt fel, hiszen ők a mozikban és az újságokból szerezték ismereteiket a vasfüggöny mögötti országokról. Én viszont magam is odaátról érkeztem, s valóban meg tudtam ítélni, mennyi az igazság az ilyen filmekben. Az egyik ismerősöm dajkameséje jutott eszembe. Azt állította, hogy a Bükkben puszta kézzel fogságba ejtett egy oroszlánt, amely a háború idején a londoni állatkertből szabadult el, s onnan került Szilvásvárad mellé... Az efféle film csak arra jó, hogy a mozinéző elhigy- gye: a CIA-oroszlánok igazi hősök, és odaát rémes lehet élni. Vasárnap este abban a boldog tudatban hajtottam párnámra a fejem, hogy másnap este Ruth vállán fogom pihentetni. Erről álmodtam egész éjjel. Nem volt velem álmoskönyv, de hamarosan tapasztalnom kellett, hogy kellemetlenséget jelent, ha az ember kék szemű, fekete hajú, Ruth nevezetű lánnyal álmodik.
