Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
1965. július 22. TOLNA MEGYEI KEPÜJSAG s Az amerikai szövőlepke első nemzedéke elleni védekezést befejezte a fácánkerti növényvédő állomás. Az utak mentén és közterületeken mintegy hatvanezer fát permeteztek be. Csávázó«, zsizsiktelenítés, szövőlepke, burgonyabogár A fácánkerti növényvédő állomás hétköznapjai Benke János, a fácánkerti növényvédő állomás igazgatója éppen telefonál. — Igen, tizenöt-tizenhat kilót lehet számítani egy holdra. Amint megvan az anyag, értesítsenek bennünket, és megyünk. — Akár három-négy gépet is tudunk adni. Szóval kettőt... — Van már gyakorlatunk a töltéspermetezésben. Majd megnézzük a terepet... Ahol lehet; lemegyünk egészen a víz melléjé. álékor ebben állapodunk meg Helyére teszi a hallgatót, ma- gyarázóan mondja: — A KÖJÁL kér gépekeit az árvizes területeken szúnyogirtásra, Keselyűstől Bátáig, harminc- egynéhány kilométeres területen. A védekezőszert ők adják, és amint megkapják, azonnal küldjük a gépeket. — Milyen munkája van ebben az időszakban a növényvédő állomásnak? — A szövőlepke első generációja elleni védekezést, permetezést befejeztük, itt-ott folyik még a burgonyabogár ellen. A tolnai szövetkezet szőlőjét permetezzük egy erre a célra átalakított géppel. Most egy kis holt szezon kezdődik. Ebben az időszakban nyolc-tíz vontatóval a termelőszövetkezeteknek segítünk a gabonaszállításban, főleg az árvizes területeken. Azonkívül folytatjuk az előkészületeket az őszi vetőgabona csávázására. — Mennyi gabona vár csávázó sr a? — A tervek szerint 660 vagonnal, de a rendelkezésünkre álló tizenegy géppel 8—900 vagon vetőmagot csávázhatunk, a megye szükségletének mintegy négyötöd részét. Több gazdaság ugyanis maga végzi ezt a munkát. A dombóvári Alkotmány erre kitűnően berendezkedett. A csávázás szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a tapasztalat szerint a talajok eléggé fertőzöttek. — Igen komoly feladatunk li-sz még a borsó zsizsikteleníté- se. Ennek az előkészületei most folynak, mert az előző évektől eltérően új módszerrel végezzük, metilbromiddal. Ezt az eljárást Győr megyében már használták. Ennek lényege, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget lehet fertőtleníteni, hat-tizenöt vagonnal. A megfelelő mennyiséget fekete fóliával letakarják, és alája engedik a gázt, légköbméterenként 8,5 dekát. Hasonló palackban van, mint az oxigén, és mindössze 4 óra kell egy-egy tétel zsizsiktele- nítéséhez, míg a régi módszernél 24 óra. — Mennyi borsónál alkalmazzák ezt a módszert? — Száznyolcvan vagonnál. Az összes borsó termés mintegy 490 vagon. Ott alkalmazzuk, ahol egy helyen termett nagyobb mennyiség, vagy ahol két-három szövetkezet a termést össze tudja hordani. A növényvédő állomás mezőgazdászai sem tétlenkednek. Főbb teendőjük most a lucemaszemle, az arankafigyelés, a csemetekertek, szőlőiskolák rendszeres, évenkénti vizsgálata. Azonkívül most .fejeződött be az importburgonyák első, minősítő szemléje is. Ezt mondják a tapasztalatokról; — Magukban a lucematáblák- ban nincs nagymérvű arankafertőzés. Annál inkább az utak, árkok mentén. Sajnos, a KPM, illetve a MÁV nem sokat törölik vele. mondván; végezze a védekezést a szövetkezet, mert az ő földjéről került az ő területükre az aranka. Hasonlóan beszélnek a szövőlepke elleni védekezésről is. Arról, hogy egyes MÁV-állomások területén, de a paksi, dunaföld- vári szőlők közti gyümölcsfákon is nagyon sok a szövőlepke. A védekezés elhanyagolása aztán nemcsak a kártételben jelentkezik, hanem abban is, hogy az export gyümölcs-, zöldségszállítmányokat ilyen állomásokon nem lehet vagonba rakni. Ez viszont a szállítási költségeket növeli. Még egy témáról beszéltek különös súllyal a növényvédő állomás szakemberei. Arról, hogy a gazdaságok törekvése arra irányul, hogy saját erővel védekezzenek a növényi és állati kártevők ellen. Ez alapjában helyes, de maga a szándék nem elég. Nem elég az, hogy megvásárolják a szükséges gépeket, vegyszereket. Van például szövetkezet, amely május közepén megkapta, megvásárolta a permetezőgépet, de még ki sem csomagolta. Egy másik termelőszövetkezetnél ott áll annyi Dieldrin, hogy tíz évig is elég lenne. Rossz tapasztalatok vannak a vegyszerek tárolásáról is, amelyek közt sok az erős méreg. Nincs jónéhány helyen olyan raktár, ahol ezeket a mérgeket külön lehetne tárolni. A medinai Rákóczi Tsz-ben például egy góléban tárolták, alatta pedig sertéseket tartottak az ólban. Nosz- tányban egyik család lakásán keresztül hordták ki-be a mérgeket. A növényvédő állomás tevékenysége sokrétű, sok területre terjed ki. A fizikai munka mellett például a tanácsadásra, hiszen egész apparátus figyeli egy-egy kártevő megjelenését, és rendszeresen tájékoztatja a gazdaságokat, nemcsak a megjelenésről, hanem a védekezés módjáról is. — Az a célunk — mondja az igazgató — hogy mindig előbbre és előbbre lépjünk, mert amíg az állategészségügy már száz évesnél nagyobb múltra tekint viSsza, addig a növényvédelem csak néhány éves. így sokszor külön meg kell győzni egyik-másik vezetőt a rendszeres védekezés fontosságáról. Pedig a növény- védelemre költött egy forint sokszor hat-nyolc forint hasznot hoz. BI. n választók A bonyhádi tanács megtárgyalta község fejlesztési tervét Tanácsülést tartottak Bonyhá- a telep közmúvesítve van, a nyári dón az elmúlt napokban. Az ülésen a községi tanács 1965. évi költségvetését és a községfejlesztési terv végrehajtását tárgyalták. A tanács idei községfejlesztési tervét 1 800 000 forintban állapították meg. A terven belül utak, hidak építésére kerül sor, a Béke tér útburkolatot kap. A Kun Béla utca és a Fürst Sándor utca egyik oldalán, valamint a Damjanich és a Bem utca két oldalán járda épül összesen 400 ezer forintos költséggel. A község rendezésére, az állategészségügy támogatására, a sportpálya, az iskolák és a művelődési házak támogatására is jelentős beruházásokat állapítottak meg. Pedagóguslakás építésére 140 000 forintot, a sportmozgalom támogatására 20 ezer forintot szavazott meg a tanácsülés. A 32-es rovaton a ladományi kultúrotthon felújítása szerepel, amelyre 50 ezer forintot költenek. A tanácstagok egyhangúan döntöttek e kérdésben, s helyesléssel fogadták az indoklást. A beruházásra a kültelki lakosságnak nagyon is nagy szüksége van. A kültelki lakosság ugyanis fizeti a községfejlesztési hozzájárulást, de mint kültelkiek, csak közvetve élvezhetik annak előnyeit. A felújítással a ladományi kultúrotthon alkalmas lesz helyi rendezvények, előadások tartására, filmvetítésre. A kültelkieknek ezután több alkalmuk nyílik a kulturá- lódásra. A tanácsülés legtöbbet vitatott témája a vízellátás volt. A község két új telepének — a KlSZ-telep és a DÉDÁSZ-telep — lakossága annak ellenére, hogy hónapokban nélkülözi a vizet. A két lakótelepen él Bonyhád lakosságának egytizede, s vízellátási igényük azért is jogos, mert a vízdíjat rendszeresen fizetik. A tanácstagok a választók érdekében emeltek szót. Elmondták, hogy meg lehetne szüntetni az áldatlan állapotot, mely szerint a tavalyi beruházások során megépített harmadik kút vize immár négy hónap óta a határárok vizét táplálja. A víz haszontalanul elfolyik. A tanácsülésen határozatot hoztak a vízellátás megjavítására, s a községfejlesztésből 90 000 forintot szavaztak meg a négy hónappal ezelőtt megépült kút bekötési költségeinek fedezésére. Addig is, amíg ez megtörténik, a tanácstagok néhány intézkedésre tettek javaslatot. Abban mindenki egyetértett, hogy az Újtelep és az új lakóházak felépítésével Bonyhádon megnőtt a vízigény. Viszont annak idején, amikor a törpevízmű épült, a község lélekszámúnak megfelelően személyenként napi 60 liter víz fogyasztásával számoltak, ami jelenleg is biztosítva van. A tanácstagok szerint a vízhiány leginkább a nyári hónapokban jelentkezik, amikor fokozódik a kerti csapok használata. A felesleges vízfogyasztás korlátozására az ellenőrzés bevezetését javasolták, amellett, hogy a harmadik kút bekapcsolását sürgették. A tanácsülés résztvevői kellő alapossággal vitatták meg a nagy körültekintéssel összeállított, költségvetési és községfejlesztési tervet, amely a lakosság, a választók érdekét szolgálja. P. M. Már most megkezdték a cukorrépa-szállítás szervezését Az autó- és a vasúti közlekedés egyik legnagyobb erőpróbája minden év őszén a cukorrépa szállítása. A múlt évben a rendkívüli időjárás miatt nem tudták a fagy előtt az összes szállításra kínált árut a feldolgozó mmmini»nnM Munkásarcok A SAJTMESTER A szakályi tejüzemben Petrács Kálmán sajtmester jövőre tölti be a hatvanat, s akkor nyugdíjba megy. A munkatársai már most mondogatják: — Nem tudjuk, hogy lesz meg az üzem nélkül! Tegyük még hozzá: és sajtkészítés nélkül. Kevés ember nőtt így össze a munkájával. Derűs, elégedetj. Mindenre ügyelőn jár a csu- szamlós kövu munkatermekben, ott van a laboratóriumban és a készülő fúrót ellenőrzi a hatalmas kádakban. Igazán akkor élénkül meg, amikor a kádfürdőhöz vezető pincelépcsőkön halad lefelé. Óvatosan nyitja a zsúppal bélelt ajtót, és olyan csendesen lépked a sósszagú levegőben, mint hívők a templomban. Csak járásában van áhitat helyett magabiztosság. Megbillent egy vaskos óvárit, a sóval hintett sajt lassú méltósággal a hátára fordul. Közben megvillan az oldalán néhány kékindigós szám: 66-os, az utolsó. A hatvanhat jelenti, hogy Kálmán bácsi készítette. Reklamáció esetén a gyártásfelelőst keresik. — Mikor kaptak vissza sajtot? — Nagyon régen már. Beteg tehéntej került az egészséges közé. A felpuffadt sajtol megsemmisítettük, és azóta sincs semmi kifogás. Jártam már tejüzemben, de itt Kálmán bácsi a kísérőm. Olyan büszkén vezet minden teremben, hogy újból felfedezem a gyártás titkaitr mert érzem, hogy kíváncsiságommal örömet szerzek neki. Ha más lenne a helyemben, hasonlóan cselekedne. Mert az első látásra bizalomkeltő az arca. Barnára sült ráncok közt a sűrűn mosolygó szeme csupa őszinteség. A szavakat nehezen formálja, de ha munkások kérdeznek tőle valamit, könnyedén válaszol. Kérdésemre szívesen emlékszik vissza az indulásra. Szavai nyomán lassan kialakul egy vékony barna fiatalember képe, aki Eszterházy herceg ■ Sopron megyei birtokán, Endréd- újmajorban még 1931-ben kezdett ismerkedni a sajtgyártással. De svájci mestere hamarosan megbízott benne, mert így szólt hozzá: — Azt mondod, jó az oltott tej? Akkor csináld egyedül tovább! Nyolc sajttal nyert első helyezést a soproni kiállításon. Mestere két sajtját nem jutalmazták. — Hogy fogadták a győzelmét? — Kezet fogott velem az intéző, gratulált és átnyújtott egy üveg bort. Nyolcvankilós ementáli. Ilyenekből készített naponta 5—6-ot Petrács Kálmán. De az első helyezés ma is melegíti a szívét. A családjától már hét éve távol él. Budafokon a sajtpincében átvétellel, ellenőrzéssel foglalkozott. — Nem igazi munka az. Hogyne jöttem volna, ha hívtak ide! Azóta minden szombaton utazik Budapestre De sovány, barna arcán nyoma sincs fáradtságnak, a munkája harminc év után is naponta újuló öröm. M. I. gyárakba továbbítani. Ennek oka egyrészt az, hogy az állomások rakterülete kicsi, azonkívül a répaföldekről az AKÖV kocsijai a sár miatt a termést nem tudták elhordani. Nem utolsó sorban a kaposvári gyár hosszú időre készített szállítási terve is lassította a Tolna megyében termett répa beszállítását. Az elmúlt napokban több vállalatnál kezdődtek szállításszervezési megbeszélések. így többek között a bonyhádi térségben termett répa elszállítása, valamint a szekszárdi összpontosítás problémáit vitatták meg. Az idén sokkal több rakodógép és szállítószalag segíti majd a jónak ígérkező cukorrépatermés beszállítását. Termelési tanácskozások a 3. számú főépítésvezetőségen A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 3. számú szekszárdi főépítésvezetőségének munka- területein ezcjcben a napokban kezdődtek el a félévi termelési tanácskozások. Tegnap reggel a B és F jelű munkáknál tartottak tanácskozást. A termelési értekezlet után az építkezések művezetői, vezetői külön értekezleten beszélték meg a munkások által javasoltakat, majd a munka további folytatására vonatkozó intézkedéseket határoztak el. Az építők termelési tanácskozásaira lapunk egy későbbi számában visszatérünk.
