Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
1965. júilug 17. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAQ Kettős műszak kell a nyári szántáshoz Madocsán nem tartják szükségesnek A nyári és őszi mélyszántás, s ezzel kapcsolatban a kettős műszakok megszervezése az aratás után a legfontosabb teendő. Természetesen nem úgy értve, hogy csak az aratás befejezése után következik a nyári mélyszántás, éppen ellenkezőleg: már az aratással egyidőben szántani kell ahhoz, hogy ne késsenek meg ezzel a munkával. Tavaly Tolna megye szövetkezeteiben nagyon sok terület szántatlan maradt nyáron, illetve őszről is maradt szántani valő az idei tavaszra. Nagy terméskiesést és sok munkaszervezési gondot okozott. A megyei mezőgazdasági operatív bizottság a leghatározottabban állást foglalt ebben a kérdésben és következetesen szorgalmazni fogják a megyei és járási vezetők, szakembereik, hogy minden szövetkezetben érvényre jusson a határozat. Ez egyébként nemcsak népgazdasági érdek, hanem nyilvánvalóan a termelőszövetkezet messzemenő érdeke is. A mélyszántás időben való elvégzésének alapvető feltétele, hogy a lehető legjobban használják ki az erőgépeket, vagyis minél több traktort üzemeltessenek kettős műszakban. A kérdést megnéztük a madocsai Igazság Tsz- ben. Az elnök meg a főagronó- mus tájékoztatása szerint nem akarnak szántani kettős műszakban. Az elnök úgy véli, nincs rá szükség, mert a két DT minden nap húsz órát dolgozik. Ezenkívül van nyolc kormos traktor és a nyári mélyszántás idejére munkába állhat három MTZ meg két Utos is, s ezek összteljesítménye körülbelül napi nyolcvan hold megszántása. A szántani való tarló 1600 hold lesz. Ha csak ezt vesszük figyelembe, egyéb területeket nem, akkor jó három hét alatt végezhetnek a tarlóhántással és a nyári mélyszántással. Azonban ez túlságosan ideális munkaszámítás, hiszen közben több gép kieshet a munkából, ráadásul az időjárás még ezután is sok meglepetést tartogathat De nem is ez a lényeg. A dolog lényege abban van, hogy minél rö- videbb idő alatt megtörténjék a talajmunka, mielőtt a föld kiszáradna. Nem akarjuk különösképpen kritizálni az Igazság Tsz nyári szántási tervét, elsősorban azért nem, mert Scheddl Lajos főagro- r.ómus azt mondja, tavaly a megfelelő időben befejezték a nyári szántást, csak ősszel maradt szánHatalmas feladatok a közúti áruszállítás előtt Az utóbbi hetekben keveset hallottunk a 11-es AKÖV-ről. A vállalat 'gépkocsij ainak nagy része szerte a Duna Tolna megyei szakaszán teljesített szolgálatot. S a rendkívüli körülményeik ellenére nem volt panasz a fuvaroztatók részéről. Felkerestük a vállalat igazgatóhelyettesét, Pech Józsefet, s időszerű kérdéseinkre kértünk választ. — Hogyan teljesítették az első félévi tervet? —• A múlt évi javulás kezdet, az idén már állandósult. Az első félévben eredményesen dolgoztunk. Nyereséggel zártuk a hat hónapot. Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de már biztosra vehető, hogy egy, esetleg két tervmutatónál maradtunk el néhány tized százalékkal, ami a gondos szervezés eredményességére vezethető vissza. A múlt években ugyanis mindenki előtt ismeretes, hogy mennyi nehézséggel küszködtünk. — Szerkesztőségünkhöz az utóbbi hónapokban kevesebb panasz érkezik az utazóközönségtől. — Szigorú fegyelmet, a szabályok megtartását követeljük az autóbuszok személyzetétől. Az oktatás alaposabb, szélesebb körű és nem csoda, ha már udvariay sabbak, türelmesek dolgozóink. Pedig az idén sokkal több utast szállítottunk, mint amennyit a terv előír. A kedvezőtlen, esős időjárás miatt futott fel utasszállításunk, mert a lakosság későn tudta elővenni saját járművét, a sok esőzés miatt. — Derekas munkát végeztek a vállalat dolgozói az árvíznél is? — A fuvaroztatók véleményével még nem rendelkezünk, saját ellenőreink jelentése alapján olyan kép alakult ki előttünk, hogy még azok az emberek is, akik normális körülmények között hamar lazítanak, most nem követtek el fegyelemsértést. Tárgyi, személyi vonatkozású baleseteink a normális fuvarozásnál kevesebb számban fordultak elő. Egyébként kocsiparkunknak több mint egyharmad része vett részt az árvízvédelemben. Tegnap még hetven kocsink maradt a védekezésnél. de ezeket is hazarendeljük. A helyreállítási munkák során az árvíz sújtotta vidéken 46 bil- lencs-autót foglalkoztatunk. A hazakerült kocsik természetesen gondós átvizsgálásra szorulnak, egyes-, kettesszemlék előrehozása mind az alapos felkészülés érdekében történik. — Az év hátra lévő hónapjainak szállítási feladataira gondol? — Igen. Sajnos gépkocsink a nagy feladatok elvégzéséhez kevés. Ismert mindenki előtt, hogy a Dunán több mint egy hónapig nem szállítottak kavicsot, követ. A tömeges szállítás ezek után érkezik. S nekünk sem mindegy, de a felhasználóknak sem, hogy az áru mikor ér rendeltetési helyére. — Mit tudnának tenni a gyors szállítás érdekében a vállalatok? — Szeretnénk kérni ezúttal is a fuvaroztatókat, hogy nyújtsák meg a kocsik foglalkoztatási idejét. Naponta legalább 12—14 órát foglalkoztassák a gépjárműveket. Természetesein a teljes terheléssel való közlekedés, a gondosan szervezett fel- és lerakodás mind a munkát teszi gyorsabbá, ugyanakkor a fuvaroztatónak olcsóbbá — A mezőgazdasági munkák dandárja közeleg, kértek-e már e fontos szállítási feladathoz járműveket? — Pillanatnyilag nincs rendelésünk a mezőgazdaságtól. Úgy tapasztaljuk, hogy a Tolna megyei szállítási bizottság gondosan szervezett munkával, idén is, csakúgy, mint a múlt évben, a mezőgazdasági szállításokat le tudja bonyolítani, még akkor is, ha kocsijaink száma kevés. — Várható új járművek érkezése? — Sajnos lényeges javulást nem várhatunk. Idei tervünkben szerepel ugyan huszonöt pótkocsi vásárlása, társvállalatoktól. De ezek közül még egy sem érkezett meg. Pedig ezek jelentősen csökkenteni tudnák a gépkocsihiányt. Hisz egy-egy szerelvény nagyrészt kielégítené a kisebb fuvaroztatók igényét.- Pj -i taüan terület, a korán beköszöntött nagy esőzés miatt. De semmiképpen nem helyeselhetjük magát az elvet, hogy nem akarnak kettős műszakban dolgoztatni gépeiket, és az elnök szavai szerint az nem is kifizetődő. Legalábbis a kormos traktor esetében nem. Éppen ellenkezőleg érvényes a glépek elhasználódására vonatkozó tétel: minél jobban dolgoztatják, annál több hasznot hajtanak. Ezért van üzemekben például három műszak. A körmös traktor tulajdonképpen erkölcsileg már elkopott. Tehát éjjel- nappal kellene dolgoztatni, hogy amíg bírja, minél több hasznát vegyék. Traktoros bőven található a madocsai szövetkezetben, nagyon helyesen. A 32 traktorhoz 55 tsz-tagot tudnak felsorakoztatni, akik vezetéshez értő emberek. Példamutatóan nagy gondot fordítottak a traktorosképzésre Madocsán. Igaz, hasznosítják is ezeknek az embereknek a tudását, nagyobb részben. Az öntözőgépek mellett is dolgoznak, vannak gépkezelők és farosok. Persze, valószínűleg Madocsán is úgy történik majd, ahogyan a számításban „mellékesen” szerepel, hogy szükség esetén mégiscsak lesz kettős műszak. Nemcsak az időjárás miatt, hanem a közeljövőben például azért, mert kalászos után is kerül kalászos és ezeken a táblákon meg kell történnie a szántásnak, a lehető legrövidebb idő alatt, már csak a kártevők elleni védekezés céljából is. (g. J.) I Kezdeti nehézségek után jó tapasztalatok A módosított Hunka Törvénykönyv alkalmazásának kérdései a megyei tanács vb. előtt A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnap Szekszárdon tartott ülésén a megye sportmozgalmának helyzete mellett a módosított Munka Törvénykönyv alkalmazásának tapasztalataival foglalkoztak. A tanácsi munkaügyi szervek és az ügyészség 31 vállalatnál, intézménynél, tanácsnál és földművesszövetkezetnél vizsgálták a törvény rendelkezéseinek alkalmazását, a vállalati, járási és területi döntőbizottságok gyakorlatát. A január elsején hatályba lépett törvénykönyv alkalmazása körül az első időkben nehézségek voltak tapasztalhatók. Későn és korlátozott példányszámbam jelent meg s így nem jutott él időben minden szervhez. Később azonban a kezdeti nehézségeket követően sikerült leküzdeni azt a bizonyosfokú idegenkedést is ame lyik több helyen fogadta a sok lényeges intézkedést tartalmazó Munka Törvénykönyvet. Mit tapasztalt az aránylag széles körű vizsgálat? Általánosan elmondható, hogy több-kevesebb eltéréssel csorbítás nélkül alkalmazzák a munkaügyi rendelkezéseket. Néhány kivételtől eltekintve ritka a dolgozót vagy a népgazdaságot érintő, nem jogszerű intézkedés. Ahol ilyen előfordult, ott többnyire meg is találták az okot: nem ismerték kellően a törvénykönyvet. Olyan is előfordult, főként a fegyelmi intézkedéseknél és a kártérítések megállapításánál, amikor még a régi jogszabályokat alkalmazták. Az új Munka Törvénykönyv bevezetésével lehetőség nyílt a munkásvándorlás korlátozására. Amint a vizsgálat és a végrehajtó bizottság ülése megállapította; látható bizonyos javulás a megyében, ám e területen még mindig elég sok a tennivaló ahhoz, hogy az üzemek és vállalatok munkásgárdája állandósuljon, s a termeléshez szükséges szakmai jártasságot megszerezzék a dolgozok. A vizsgálat idejére megalakultak már a munkaügyi döntő- bizottságok, de még kevés ügy érkezett be hozzájuk. Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a döntőbizottságok az illetékességi szabályokat megtartják, a határidők betartásában azonban nem kevés a hiányosság. Nemcsak az ellenőrzést, hanem az ügyek intézését is lényegesen nehezíti az a tény, hogy a döntőbizottságok tárgyalási jegyzőkönyvei nem felelnek meg a jogszabályokban előírt követelményeknek. Gyakran előfordul, hogy például az elfogultsággal kapcsolatban. eljutnak a kérdésig de a panaszos válaszáig már ritkábban. Ugyanakkor hiányosak a határozatok indoklásai. A végrehajtó bizottság a vita során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bíztató tapasztalatok mellett meglévő hiányosságok okai a döntőbizottsági elnökök és tagok gyakorlatlanságában s a törvények, eljárási formák nem kellő ismeretében találhatók. Helyes lenne tehát a jövőben ha a munkaügyi szervek, a szakszervezet s a területi munkaügyi döntőbizottság a mostaninál nagyobb gondot fordítanának a döntőbizottsági tagok képzésére. Ugyanakkor segédkönyvvel illetve mintákkal és formákkal támogatnák a vitás eljárások lebonyolítását, a módosított Munka Törvénykönyv csorbítatlan alkalmazását. Érvényesülő női egyenjogúság RUDOLF JÓZSEFNÉ és Bauer Ferencné sok tekintetben rangidősek. Mindkettőjük hét év óta ktsz-tag. Szakmailag sem lehet kettőjük között lényeges különbséget tenni. Ha valamelyik üzemrészben helyettesítőre van szükség a két asszony közül valamelyikre feltétlenül lehet számítani. Korukat tekintve sincs nagy különbség közöttük, mindössze három év. — A két fiatalasszony, akármelyiket nézzük is, jó munkaerő, látszik rajtuk az üzemi gyakorlat — dicséri őket Schwébl Mihály művezető. Bauer Ferencné a selyemfonóban, Rudolf Jó- zsefné állami gazdaságban dolgozott, mielőtt a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-be került volna. A két asszony között — anélkül, hogy egymással összebeszéltek volna — a munkában együtt töltött évek során, valamiféle versenyszellem alakult ki. Ha az egyik megtanult egy munkafolyamatot, a másik is azon iparkodott, hogy megtanulja azt. Barátságuk, munkakapcsolatra épült, nem pedig az asszonyok között esetenként fellelhető kon- kurráló, másokat szapuló rassz szokásra. Egy idő óta barátságuk még szorosabbá vált. Bauernét beválasztották a szövetkezeti bizottságba. propagandistának. A propagandista dolga sokrétű, s nem kis elfoglaltsággal jár. Ha valamilyen rendezvény megszervezéséről van szó, 350 dolgozót kell kiértesíteni. A ktsz-ben ugyan megvannak a mozgósításhoz szük_ séges technikai berendezések, a telefon, a hangosbemondó, hirdetőtábla, de az élőszónak nagyobb hatása van. Vannak emberek, akik elvárják, hogy személyesen hívják meg őket. Bauemé jól ismerte ezt a gyakorlatot és mint propagandistának, első dolga volt, hogy segítőtársakat szerezzen munkájához. Talált is néhányat, s Rudolfnéval volt a legkönnyebb dolga. Szívesen vállalt, s azóta is lehet rá számítani. Ettől kezdve már nem egymaga szaladgált, hanem segítséggel terjesztette a sajtót a ktsz dolgozói között, s ha valamit szervezni kell, van segítőtársa. A két asszony, munkájával már régebben kivívta az emberek elismerését. Maguk is a ktsz-szel együtt fejlődtek. A fürdő, öltöző, és más szociális létesítményekbe rengeteg társadalmi munka van, benne az ő munkájuk is. A MOZGALMI MUNKÁT tulajdonképpen a szövetkezeti bizottságban kezdték megismerni. A ktsz-vezetők, a párt- és gazdaságvezetők viszont felismerték bennük a közösségért dolgozni tudó asszonyokat. Munkájuk vég. zése közben hol tréfás megjegyzés formájában, hol nagyon is komoly értelmezésben, mind gyakrabban találkoztak a meghatározással: „Női egyenjogúság”. Kezdetben egymás között, később a párt titkárával, pártvezetőséai tagokkal beszéltek arról, mennyire furcsának találják, hogy az évről évre fejlődő pártszervezetnek egyetlen egy nő tagja sincs. A beszélgetés kezdete volt egy későbbi folyamatnak, amely eljuttatta őket a párttagjelöltségig. — Egy évig készültünk a tag- jelöltségre — mondja Rudolf Józsefné. — Magunkkal már nagyjában tisztában voltunk. Az egy év tulajdonképpen ahhoz kellett, hogy a családot, az otthoni környezetet előkészítsük, s ez volt a dolog nehezebb része. Nem volt könnyű dolga a két asszonynak. Meg kellett győzni a férjet, aki pártonkívüli, és a párttagsággal járó felelősségtől, elfoglaltságtól félti feleségét. A párttag szülőkkel szemben a gyerekek nevelésében is igényt támaszt a párt. Ezt megértetni a maradi nagyszülővel, aki velük egy fedél alatt él és koránál fogva már nehezen érti meg azt, hogy lánya nem a régi. Közösségi emberré formálta az üzem, a munkahely, s most már olyan igénye van, hogy gyermekét nem a régi, maradi szellemben, hanem modern emberré akarja nevelni. A két asszony — Bauer Ferencné és Rudolf Józsefné, a nehézségekkel számolva, tudatosan készül a tagjelöltségre. A visszahúzó hatások ellenére is megmaradtak elhatározásuk mellett; kérik tagjelöltfelvételüket. ÜGY KÉSZÜLTEK a taggyűlésre, mint az egyetemi felvétel előtt álló diák. Tele voltak izgalommal. — Milyen kérdéseket tesznek fel? Meg tudunk-e felelni a követelményeknek? — kérdezték egymástól a párttaggyűlés előtt. Feszültségük, izgalmuk akkor oldódott fel, amikor megkapták a párttagság igenlését és az útra- valót ahhoz, hogy az egyéves tagjelöl tségi idő alatt mit vár tőlük a párt, ✓ Pozsonyi Ignácná V (
