Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
1965. július 16. •TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 KiDZ-tábor D 9 Újabb, értékes munkásmozgalmi dokumentum került elő ,-y . Az új panelházak. A íaddi holt Duna partjár, ahol nemrég még csak a tolnaiak horgásztomyája volt az egyetlen épület, valóságos kis falu van kialakulóban. Imitt-aroott már az utolsó simításokat végzik a ví- kendházaikon, az út másik oldalán már áll a víztorony. A KISZ- tábor pedig csaknem teljesen kész. A bejárat fölött díszes táfc- la: „Mátai Antal KISZ vezetőképző tábor". Baloldalt színes pantl- !»»v* házsorok, beljebb sátrak sorakoznak. A kiszesek voltak itt az első I' táborozok, ők az úttörői a dombon víkendtelepnek, érthető, hogy az ő táboruk van a legelőreha- ladottabb állapotban. — Közel hárommillió forintot köptünk az idén beruházásra — mondja Palotás József táborparancsnok. Ebből építettük meg a négy — egyenként öt szobából álló — panelház-blokkot, az építők pedig most végzik az utolsó simításokat a konyhán-ebédlőn, amely egyben kultúrterem is lesz. A bejárattól jobbra tervezzük az újabb panelházalmt és jövőre talán már nem is lesz szükség sátrakra... Nem volt könnyű az idei indulás. Az építők későn tudtak csak kezdeni és a megnyitás idejére sem tudták a munkát befejezni. Jöttek a fiatalok, segíteni. A bonyhádi gyárak kiszesei, a szekszárdi gimnazisták és technikumi tanulók, a Tolnai Selyemgyár, a fémipari ktsz fiataljai, a faddi gyermekotthon lakói. De a megnyitás után is két nap kellett ahhoz, hogy be lehessen rendezkedni. Takarítottak, bútorokat állítottak a helyükre az idei első táborlakók, a kisdobos őrsvezetők. A pártarchívumban helyezték el az MKP dombóvári járás tagnyilvántartó könyvét A délutáni foglalkozást, a sportversenyeket beszéli meg az egyik raj. Tolna megye munkásmozgalma számára szinte felbecsülhetetlen értékű az a névsor, amely a napokban került élő és amit a megyei pártarchívumban helyeztek el. Előkerült ugyanis a Magyar Kommunista Párt dombóvári járás szervezeteinek tagnyilvántartója. Ez a több száz oldalnyi kötet pontos — bár nem minden esetben teljes — adataival hű képet ad arról, miként alakult az egykori illegális kommunista párt legális tömegpárttá a járásban, melyek voltak azok a társadalmi iétegek, amelyek a párt hivó szavára az első napokban eljutottak a pártszervezetek megalakításáig. Szinte napra pontosan meghatározható, hogy hol, mikor alakultak meg ezek a szervezetek, s azoknak hány tagjuk volt. Az előkerült tagnyilvántartó könyv 1941 január elsejétől tartal- ! máz bejegyzéseket. A bejegyzések | tanúsága szerint például Mucsiban az újév napján hárman kérték felvételüket a Magyar Kommunista Pártba. A Mucsira vonatkozó bejegyzések pontosan igazolják azt a közismert tényt, hogy ott 1945 kora tavaszén már erői pártszervezet tevékenykedett. Külön tanulmányt érdemelne a tagnyilvántartó könyv adatai alapján az, hogy miként hódított teret a kommunista szervezkedés 1945—1946-ban a Dombóvár környéki pusztákon. A sok adat közül csupán azt említjük meg, hogy Szilfás pusztán nem kevesebb, mint 25 tagja volt a Magyar Kommunista Párt ottani szervezetének, Nagykondán 12 volt a szervezet taglétszáma 1945-ben. Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy — főleg a pusztákon — általában egész családok léptek be egyszerre a pártba. A sok-sok adatával hasznos forrás lesz majd a Tolna megye munkásmozgalma történetét kutatók számára az MKP tagnyilvántartó könyv. A „fekete66 csibékéitetés szabálysértés — Az első csoportban kisdobos őrsvezetők vannak —* mondja Plesz István turnusvezető, a következőben KISZ ifjúvezetők jönnek, őket pedig középiskolai KISZ vezetők váltják fel. A program nem zsúfolt. Ébresztő, mosdás, reggeli után zászlófelvonással kezdődik a nap, a délelőtt a „komoly” foglalkozásé, itt tanulják meg a fiatalok a kisdobos-vezetők tudnivalóit. Délután fürdés, sport, játék, de azért „becsúszik” a délutáni, esti programba is egy-egy előadás, * gyakorlat. A gyerekek véleménye egyöntetű: Nagyszerűen érezzük magunkat. Csak akkor kerekedik vita, ! amikor megkérdezem: Hol jobb, lakni, a sátorban, vagy a panel- 1 házban. A lányok többsége a szép kis házakra esküszik — őket már ott helyezték el — a fiúk jobban szeretik a sátrakat, mert az az igazi táborélet, sátorban aludni. Tavasszal, csibekelletés idején méltatlankodik egyik-másik falusi asszony, hogy tojnak, tojnak a tyúkjai, de kotlani egyik sem akar. A másiknál meg annyi a kotló, hogy nem győzi őket leverni a fészekről. Aztán rendszerint megszületik a szomszédasszonyok közt az egy esség; akinek sok a kotlája, kölcsönad belőle annak, akinek nincs, amaz meg tojást ad, ugyancsak kölcsönbe. De mit csináljon az, akinek a keltetőgépe áll ott kihasználatlanul? Megfelelő díjazás ellenében keltetést vállal — és szabálysértésért megbüntetik. Mint Pucsli Radó mözsi lakost. .; A megyei tanács mezőgazdasági osztályának feljelentése alapján szabálysértési eljárás indult Pucsli Radó ellen, akinek egy, négyezer tojást befogadó, elektromos keltetőgépe van. Persze, az eljárás nem azért indult ellene, mert a keltelőgép megvan. Hanem azért, mert, mint kiderült, bérkeltetéssel foglalkozott. A múlt évben már letiltást adott ki részére a mezőgazdasági osztály, ele azt nem vette figyeazért indult ellene eljárás, mert a keltetőt engedély nélkül, ipar- szerűen üzemeltette, azonkívül nem tartotta be az egészségügyi rendszabályokat, és nem vezette a megfelelő okmányokat sem. Pucsli Radó a szabálysértési eljárás során arra hivatkozott; igaz ugyan, hogy a múlt évben is. az idén is megszakításokkal üzemeltette a keltetőgépet, de csupán ismerősöknek, szívességből, ingyen keltetett. Az egészségügyi szabályokat nem szegte meg, mert saját, törzskönyvezett állományától nyert tojásokat használt fel. Majd úgy módosította védekezését, hogy az ismerősök csupán az áramköltséget térítették meg. Védekezését el kellett utasítani, mert a rendelkezések értelmében keltetni csak állami szerv által megvizsgált tojásokból lehet, és mivel okmányokat nem vezeteti, nem lehetett megnyugtatóan megállapítani a kelést százalékot. Mivel az ilyen, fekete csibekeltetés szabálysértés, Pucsli Ra- dót ötszáz forint pénzbírsággal sújtották, azzal a kikötéssel, hogy Izük az ebéd az árnyas fák alatt. m zríKie. | ismételt esetben a gépét is elA feljelentés alapján most kobozzákÁ Ma még a kőművesek dolgoznak az ebédlőn, de holnap már ez is a tábor fiataljaié. Magyar mezőgazdasági tudósok Svédországban Magyar mezőgazdasági vezetőemberek is utaztak Svédországba az Éucarpia és a CIQ július j 13-tól 22-ig tartó nemzetközi kongresszusára. Dr. Bocsa Iván, a kompolti, dr. Kurnik Ernő, az j iregszemcsei és dr. Rajki Sándor, a Martonvásárt Mezőgazda- sági kutatóihtézet igazgatója vesz- i nek részt a mezőgazdásági tudósok nemzetközi találkozóján. i Pénteken délután — 16.30 órá- t tói — dr. Kurnik Ernő egyetemi i magántanár, az Iregszemcsei Me- i zőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója „a napraforgónemesí- [ tés, különös tekintettel az olaj- tartalom és az olaj minőségére” címmel, német nyelven tart elő- I adást, diafilmvetítéssel kísérve, i Upsalában. Útonálló vadkant ejtettek el Póriban A vetéseket dézsmáló öt vaddisznót lőttek a nyár kezdete óta a gyulaji erdő vadászai. A rácvölgyi erdőrészben húsz centiméteres agyaré vadkan került terítékre. Dénes József pári vadásznak sikerült puskavégre kapnia egy régen, eredménytelenül keresett öreg kant. Hajnalban ejtette el a magányos állatot, amikor az a búzatáblában és a krumpiföldön csemegézett. Később tudta meg, hogy egy környékbeli ember öt liter „vérdíjat” tűzött ki a vaddisznó lelövőjének, mert hazatérő útjain a vén állat már gyakran megzavarta. Mivel Dénes József nem borivó, ezért a pári vadászcsárdábam sörrel ünnepelték meg a sikeres vadászatot.
