Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

TOLNA MEGVET MÉPTjJSAG 1965. június 27. Szóval sok minden nincs otthon nálunk, ami külföldön van. Nincs például olyan törvény, amely kimondaná: bárki elneveztethet magáról utcát. Nemrég Kambodzsa fővárosá­ban Pnom Penhben jártam. ahol elmondották: náluk bár­melyik polgár elneveztethet magáról egy, vagy akár több ut­cát is. Ez ugyanis csak a pénztárcától függ. Az elnevezés fel­tétele: azt az utcát, amit az illetőről elneveznek köteles le- köveztetni. Nem rossz módszer. Érdemes lenne ennek beve­zetésén Szekszárdon is gondolkodni. Itt, akár minden utcá­nak a nevét meg lehetne változtatni persze azzal a feltétellel, ha az illetők hajlandók lennének a kábelrakók után rendbe hozatni az utcákat. Nálunk olyan sem fordulhat elő, hogy valaki... A kö­vetkezőkről van szó. Kint külföldön az egyik társaságban szó esett Modiglianiról. Egy hölgytől megkérdezték: „Szereti Modiglianit?” — mire a hölgy így válaszolt. „Egyenesen imá­dom. Tegnapelőtt is találkoztam vele, éppen a 7-es villa­mossal utazott a pályaudvar felé ...” A társaság kínos csend­del fogadta a választ. A férj hazafelé menet dühösen för- medt a feleségére: „Minek teszed nevetségessé magadat? Hát nem tudtad, hogy a 7-es villamos már rég nem jár a pályaudvar felé?” Hát ilyesmi nálunk nem történhet meg. Mert ugye ná­lunk Szekszárdon még a busz is csak ritkán jár az állomás­ra, villamosunk pedig egyáltalán nincs. Jobb is, mert ez esetleg félreértésekre adna alkalmat a Modigliani-tigyben. És nálunk az Elektrát sem forgatják. Éppen ezért nem fordulhat elő olyan eset, mint amilyen nemrégiben Rio de Janeiroban. Isolda Cresta, a film főszereplője a film felvé­teleinek szünetében tiltakozó nyilatkozatot olvasott fel a munkások előtt az amerikaiak dominikai beavatkozása ellen. A színésznőt ezért letartóztatták. Kihallgatásakor a rendőr­biztos többek között a következő kérdéseket tette fel a szí­nésznőnek: „Ki ez a Szophoklész? Nem valami külföldi pa­sas? Nagyon gyanús nekem a darabja! Úgy látom, hogy iz­gat az állam ellen!" Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. Mert mi nem forgat­juk az Elektrát, különösen nem Szophoklész klasszikus da­rabja alapján! És olyan sem fordulhat elő nálunk, mint ami legutóbb Londonban történt. Erzsébet királynő születésnapja alkal­mából többek között 1S00 kitüntetett személy is részt vett a fogadáson. Köztük a négy Beatles-gyerek is. A kitüntetettek neve mellé mindenhová odaírták a foglalkozást, ilyeneket: a skót wiskygyár elnöke, a gazdasági kamara főtitkára... A négy kócos művész neve mellé csak ennyit írtak: „ A Beat­les tagja”. Azt mondják az együttes legalább annyi hasznot hozott az angol külkereskedelemnek, mint a világhírű skót wisky. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. Van ugyan nekünk is néhány kócos gyerekünk, de ezek sajnos nem hoznak egy fillért sem, sőt... És kutyaelvonókúra sincs nálunk. Londonban van. Hiába fejlett ország, nagy gyarmattartó birodalom volt, ök megtehetik. Mi örülünk, ha az emberek egyáltalán el­mennek az elvonókúrára, nemhogy még a kutyák is oda járjanak. Londonban én magam láttam, amikor egy Patsy nevű kutya a kocsma előtt italért könyörgött. Azt mondják: kez­detben csak a gazdájával járt italozni, aztán önállósította magát. Iszákosságában olyan messze ment, hogy farkcsóvál­va mindenkitől italt kért. És lerészegedett. Most mehet el­vonókúrára. ö lesz Anglia első olyan kutyája, amelyet az elvonókúrára küldenek. Hiába, megfertőzte a civilizáció. És olyan sincs nálunk, aminek az egyik közép-keleti or­szág kórházában volta a szem- és fültanúja. Az ország nevét azért nem árulom el, mert ezzel esetleg megsérteném az il­lető sejket, akiből ki tudja: holnap vagy holnapután államfő lesz. Szóval én is ott álldogáltam és nézelődtem. Láttam, amint több férfi leskelődik be a szülészet egyik kórtermébe. Beszélgettek. Egyszercsak azt kérdik az egyiktől, a sejktől: — Melyik a magáé? A sejk kihúzta magát: — Az első két sor! Mondom, ilyesmi nálunk nem fordulhat elő. Nálunk nincsenek sejkek. Más minden kellék megvan. És nincsenek filmsztárok sem. Pedig Theo Lin gen német filmkomikus azt mondta ne­kem: — Két lehetőség van arra, hogy az ember nagy pénzt keressen a televízióval: mint filmcsillag, vagy mint televízió­javító szakember. Nálunk nincsenek filmcsillagok. Tehát ez a lehetőség hiányzik. A másik adott. A gyárak gondoskodnak a jó kereset­ről, csak a mi szakembereink nagyon szerények, megelég­szenek egészen kicsi jövedelemmel, ők nem vágynak sokra... És nálunk nincs hajbókolás sem. Éppen ezért csak így fejezem be a levelem: zárom soraimat, maradok tisztelettel: Válaszol a zoológus Érdekességek a békákról A béka a legérdekesebb állat­fajok közé tartozik. Van például egy kubai békafajta, amelyik nem nagyobb az ember körmé­nél, Kamerunban viszont él egy 7 kilós békaóriás, amelyiknek a combja kisütve vetekszik a sült libacombbal. Trinidadban van fán élő békafajta, amely test­hosszának százszorosát ugorja. Egy borneói békafajta meg re­pülni tud, úszóhártyáját hasz­nálja ejtőernyőnek. A „katolikus béka” hátán fe­kete kereszt van. A brazíliai bé­kának 40 méter magasságból le- ugorva sem történik semmi baja. A béka gyakran változtatja bőre színét, környezetétől és a napszaktól függően. Bőre rend­kívül fényérzékeny. Ha kioperál­ják az agyát és a szemét, akkor is mindig a fény felé fordul. Tüdeje nagy helyet foglal el szervezetében, pedig a lélegzés­nél nincs is rá szüksége. Ha ki­operálják belőle, nyugodtan lé­legzik tovább. Akármeddig ké­pes a víz alatt maradni. Bőrén keresztül veszi fel ugyanis az oxigént. Tüdeje ezzel szemben a koncertezésre szolgál, afféle fúj­tató a híres békabrekegéshez, amiben egyébként csak a hímek vesznek részt. A béka nemcsak bőre színét változtatja, de vígan el is szokta fogyasztani a levetett bőrét. Az is előfordul, hogy társai meg­előzik, és felfalják a bőrét, ami­kor félig még rajta van, mielőtt egészen levethette volna. Fogyasztóképessége különben is imponáló. A béka csukott száj­jal kuruttyol, víz alatt is tud ku­ruttyolni; ha viszont egyszer el- tátja a száját, akkor ott figye­lemre méltó dolgok történnek Senki sem látott békát apró fa­latokban táplálkozni. A béka csak nyel, mégpedig egyetlen mozdulattal, két ütemben. Első ütem: az áldozat a béka előtt van. Második ütem: az áldozat már benne van a békában. A kettő közötti egyetlen mozdulat villámgyors. Az áldozat nagysága nem ját­szik szerepet. A békának óriási gyomra van. Tulajonképpen az egész béka egy négylábú gyo­mor. Akkora áldozatot is képes lenyelni, mint ő maga. Elméle­tileg egy béka mindig belefér a másikba, mint az összerakós fa­dobozok. Herbert Gadow angol termé­szettudósnak volt egy békája, amelyik sorra nyeldeste társait A tudós betette egy kopárba, tett melléje egy másik ugyanolyan fajtájú békát és elvitte őket a londoni állatkertbe. Amikor a kosarat kinyitotta, megdörzsölte a szemét, de hiába, csak egyet­len békát látott a kosárban. Pe­dig kettő volt ott, de az egyik a másikban volt. Néha sikerül a második békát kihúzni az első belsejéből, olyankor közömbös képpel tovább ugrál, mintha mi sem történt volna. De a mentő­akciónak nagyon gyorsnak kell lennie, mert a béka emésztő­nedvei igen gyors hatásúak. A béka falánksága nem korá­val jön meg, mint más állat­fajtáknál, hanem már egészen fiatal korában kezdődik. A lár­vák is megeszik egymást. így az­tán legalább nincs hiányuk ele- ségben. A béka több ezer petét 70 éves gép 1895-ben készítette a francia Léon Bollée ezt a gépi meghaj- ;ású, robbanómotorral hajtott, nyitott iilésű háromkerekű gépjár­művet, triciklit. 30 km/óra maximális sebességet ért el. A maga torában ez n gumiabroncs nélküli, a mai motorkerékpárok fém- serékvázához haso üó kerekeken futó jármű úttörő jelentőségű volt a gépkocsik fejlesztésében. rak, némelyik fajta tízezret, az észak-amerikai bikabéka húsz­ezerrel állítja fel a rekordot. Ha a közeli rokonok mérhetetlen étvágya nem lenne, az egész vi­lágon nyakig járnánk a békák­ban. „A házasságkötő terem” a víz alatt van: tó, mocsár, vagy egy­szerű pocsolya. A menyasszony már partnere, vagy partnerei kí­séretében jelenik meg. Mellőzik a bemutatkozást, udvarlást és más efféle felesleges időpazar­lást. Az egyik jelenlévő nyom­ban a hölgy nyakába ugrik és erősen átöleli. Ezenkívül egyéb­ként nem is történik semmi. A mozdulatlan ölelés viszont órák hosszat tart, sokszor egy hétig, vagy még tovább is. A hímnek meg kell várnia, míg a nőstény lerakja petéit, hogy azután meg­termékenyítse őket. A hím semmiképpen sem hagy­ja abba az ölelést. Mepróbálták a lábát levágná, a fejét levágni, akkor is ott maradt. Mivel a béka intelligenciája nem túl nagy, előfordul, hogy nős­tény helyett valami más hasonló dologra ugrik, pl. egy halra, vagy egy fadarabra. Ilyenkor akár éle­te végiéig is ottmarad, és várja, hogy a vélt nőstény lerakja peté­it. Az apai kötelességek teljesíté­sével különféleképpen állnak a békák. Vannak fajták, ahol a hím teljesen közömbös utódai iránt. De vannak olyan békaapák is, amelyek hallatlanul gondosan ápolják utódaikat. Van például egy békafajta Ar­gentinéban és Chilében, amelynél az apa egy pillanatra sem hagy­ja magukra a petékét. 10—15 napig őrködik mellettük, amíg az embrió kialakul. Ss mit csinál aztán? Gyorsan elnyeli őket. De ezúttal nem falánkságból, szó sincs róla! Egyszerűen biztos he­lyen akarja nevelni őket. Gyomra afféle fészek vagy bölcső az utó­dok számára. A megfelelő pilla­natban, amikor az embriók már nagyon mozgolódnak, ilyenkor már majdnem felnőtt békák, az apa kiköpi őket. Eredeti nevelé­si módszer. Van azután egy picike békafaj­ta Kolumbiában, amelynek érde­kes tulajdonságai vannak. A. fel­nőtt hím hossza 2—3 centiméter. Az indiánok buzgón vadásszák, bár nagyon ritka állat. Ez az ap­ró kis lény egy halálos méreg „nyersanyaga”! Az indiánok so­hasem nyúlnak puszta kézzel a kokoi békához. Bár mérge a bő­rön keresztül nem hat, ha a leg­kisebb seb van a kézen, érinté­se már halálos lehet. Az elfogott békákat tűz felett melegítik, mire bőrükön tejfehér folyadék jelenik meg. Ezzel az in­diánok benedvesítik nyilaik he­gyét. aztán az árnyékban meg­szárítják a nyilakat. Egy bóka mérge 50 nyilra elegendő. Ezek­kel a nyilakkal vadásznak az in­diánok jaguárokra, majmokra és más állatokra. A békaméreg vil­lámgyorsan megbénítja az áldoza­tot, majd bizonyos idő után meg is öli. Az elejtett állat húsából azonban gondosan ki kell vágni a nyilat nagy darab környező hússal együtt, nehogy elfogyasz­tása mérgezést okozzon. A tudósok kiderítették, hogy ez a békaméreg a legerősebb ismert állati méreg. A kobra és az egyéb mérges kígyók mérge meg sem közelíti mérgező hatását.

Next

/
Thumbnails
Contents