Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

I rsCT. jínlos is. TOIÍÍA MS0TFI NEPÜJSAG 3 Előrelátóan — alaposan Felkészülés a nyári mezőgazdasági munkákra írta: Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes Mint az utóbbi években már annyiszor, az időjárási körülmé­nyek az idén is erősen befolyá­solják a mezőgazdasági munkák menetét. A mezőgazdaság szá­mára kedvező időjárású márciust rendkívül hűvös, csapadékos áp­rilis—május követte, amikor az átlagosnál csaknem 100 órával volt kevesebb a napsütéses órák száma 1—3 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet és a lehullott csapa­dék mennyisége is elérte a több évi átlag kétszeresét. A meteoro­lógusok szerint az utóbbi 60 év 5 legrosszabb májusa közé tartozott az idei és a június kezdete sem mondható biztatónak. A kedvezőt­len időjárással függ össze, hogy az ország különböző területein — június első napjaiig — mint­egy 35—40 000 holdon számottevő mezőgazdasági károkat akozott az árvíz, mintegy 80 000 kh-an a bel­víz és még ezekben a napokban is mintegy 200 000 kh olyan mező­gazdasági termőterület van az or­szágban, ahol a talajnedvesség miatt nem lehet rámenni a föl­dekre. Ezek a körülmények alapvetően kihatnak a mezőgazdaság jelen­legi helyzetére és megszabják ten­nivalóinkat. Mivel a kukoricát csak megkésve tudták termelőszö­vetkezeteink és állami gazdasá­gaink elvetni — hiszen május 10- ig a vetésnek csak 63 százaléka történt meg, szemben a tavalyi 94 százalékkal, s mintegy 700 000 kh. kukorica vetése megkésett — igen nagy jelentősége van a ku­koricák gondos ápolásának, gyom­talanításának. Hasonló a helyzet a többi kapásoknál, főleg a cu­korrépánál, napraforgónál és bur­gonyánál. Rendkívül fontos, hogy min­den termelőüzemben minél előbb befejezzék a cukorré­pák egyelését, s az egyéb ka­pás-kultúrákat is szakszerű ápolásban részesítsék. A hűvös időjárás kedvezőtlen volt a pillangósak fejlődésére. Számos termelőszövetkezetben és állami gazdaságban nem ismer­ték fel kellő időben a helyzetet és ahelyett, hogy az első kaszá­lást gyorsan elvégezve kedvező feltételeket teremtettek volna a második számára, még ma is azt várják, hogy bőséges első kaszá­lásra legyen módjuk. Kissé ha­sonló a helyzet a rétkaszálások­kal. s helyenként az árokpartok, töltésoldalak kaszálásával. Ezzel sok helyen megkéstek és nem te­remtették meg a lehetőségét an­nak, hogy jó második, illetve •harmadik kaszálás is legyen. Mindezek pedig éppen ez évben különösen fontosak volnának, hi­szen közismert, hogy az átlagos­nál nagyobbak a szálas takarmány- gondjaink. A hűvös, csapadékos időjárás következtében a primőr zöldség- termesztés sem sikerült megfele­lően. Későn ültethették ki a pa­lántákat, azok lassan indultak fejlődésnek s emiatt a primőr- időszak számos zöldségfélénél be­lecsúszott a tömegtermelési idő­szakba. Ezért egyes termelőszö­vetkezetek értékesítési problé­mákra is számíthatnák. A fenti — alapjában kedvezőt­len — következmények mellett sem rosszak azonban ez évi ki­látásaink. A hűvös időjárás például ki­fejezetten kedvezett a kalá­szosoknak, amelyek állapota ma országszerte jó, fejlettsé­ge erőteljes, beállottsága pe­dig a szokottnál jobb. (Ebben a hűvös, csapadékos idő­járás mellett az idejében végre­hajtott fej trágyázásnak is jelen­tős szerepe van.) Nem tekinthe­tők rossznak a szőlő-, gyümölcs- kilátások sem, bár kiugróan nagy termésre általában e kultúráknál nincs kilátás. Figyelembevéve a jelenlegi helyzetet a jó eredmények érde­kében az átlagosnál nagyobb erő­feszítések szükségesek a mező- gazdaság minden területén. Mint egyik legfontosabbal kell számolnunk azzal, hogy előreláthatóan nehéz aratá­sunk lesz. A sok eső és a jelentős területen elmaradt vegyszeres gyomirtás miatt a gabonákban erőteljes gyomosodás várható. Nehézzé te­szi az aratást az is. hogy a kevés napsütés és bőséges csapadék eredményeként nagytömegű szal­ma betakarítása válik szükséges­sé és sok helyen máris megdőltek a gabonák. Növeli a gondokat, hogy az aratással egyidőben kell elvégezni számos növényápolási és betakarítási munkáit. Az edmondottak miátt; úgy gon­dolom, hogy termelőüzemeinknek az aratásra alapos körültekintés­sel szükséges felkészülniök. Mindenekelőtt gondoskodnak kell az aratáshoz és a vele egyidőben végrehajtandó egyéb feladatokhoz szüksé­ges munkaerőről. Állami gazdaságaink Ó6 termelő- szövetkezeteink között akadnak olyanok, amelyek saját munkaerő­vel nem győzik a tennivalókat. Ezért kívánatos, hogy már most gondoskodjanak külső munkaerő­ről. Erre legkézenfekvőbbnek az a megoldás kínálkozik, hogy az ipari üzemek és vállalatok — az építőipart és a közlekedést kivé­ve — ideiglenesen engedjék át a mezőgazdaságnak azokat a dol­gozókat, akik részt akarnak ven­ni a nyári gabonabetakarításban Különösen az jelenthet nagy se­gítséget, ha minél több traktoros képzettségű dolgozót átadnak a termelőszövetkezeteknek, gépállo­másoknak, vagy állami gazdasá­goknak. Kívánatos, hogy az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetői a fiatalságot is vegyék igénybe minél na­gyobb számban a nyári mező­gazdasági munkákhoz. Tárgyaljanak ennek érdekében az iskolákkal, tanárokkal és teremt­senek jó feltételeket a fiatalok számára, hogy kedvvel végez­hessék munkájukat. Döntő feladat az aratás jó vég­rehajtása érdekében a gépek ki­fogástalan működésének biztosítá­sa. Kormányzati szerveink külön­böző intézkedéseket tettek, hogy lehetőleg alkatrész-, üzemanyag- és egyéb zavarok nélkül bomyo- lódhassék az aratás-caéplés nagy munkája. Szükséges azonban, hogy a termelőüzemek vezetői gondoskodjanak a gépek jó kija­vításáról, munkájuk megfelelő szervezéséről, beleértve a kettős műszakot is. Nagy feladatot fog jelenteni mindezek mellett a szalmabetaka­rítás és a gabona tiszti tás, tárolás jó megszervezése. Ezért kellő idő­ben kell gondolkodniuk a termelő üzemek vezetőinek és a termény- forgalmi szerveknek arról, hogy megfelelő kombájr.szérüket léte­sítsenek, szükség-tárolóheiyeket biztosítsanak, gondoskodjanak a nedves gabona szárítósáról stb. Az aratás-cséplés mellett — azt megelőzően és azzal egyidőben is — számos más munka vár elvég­zésre a mezőgazdaságban. Nagy feladatot jelent például a párás, csapadékos időjárással összefüg­gésben mutatkozó peronoszpóra- veszély leküzdése és a gyümölcs­favédelem. Bizonyára ebben az évben többször kell permetezni, porozni, mint más esztendőkben és gondosabban kell végrehajtani a növényvédelem érdekében szük­séges egyéb feladatokat is. A várható nehézségek ellenére minden lehetőségünk megvan ar­ra. hogy a nagy erófeszitésekkel arányosak legyenek az eredmé­nyek is, s ezért érdemes és szük­séges időben megtenni minden olyan intézkedést, amelyek a nyá­ri betakarítás sikerét garantálják. A minőség őre Jövőre kezdődik a félhidraulikus bányatámok kooperációs gyártása A NIKEX Külkereskedelmi Vál- I ra van szükség, hogy egysógesít­lalatnak a Rheinische Stahlwerke nyugatnémet konszernnel a na­pokban megkötött szerződése a bányatámok egyik fajtájának gyártási kooperációjára a jövő év­től kezdve lényegesen hozzájárul a magyar bányák korszerű bizto­sításának fejlesztéséhez. A hazai bányák korszerű biz­tosítása eddig is szépen haladt. A múlt év végéig a fejtések feléből szorította ki a gyorsabb, terme­lékenyebb, biztonságosabb mun­kát lehetővé tevő Korszerű acél- tám a régi faácsolatot. A terv sze­rint ez év végéig a fejtések 55 százalékát biztosítják korszerűen. A továbbfejlődéshez azonban ar­Kőlcsönxőbolt Mint a dombóvári földműves- szövetkezet vezetői mondják, egyike a legnépszerűbb üzletük­nek, annak ellenére, hogy a for­galma — forintban mérve — el­törpül a nagy üzleteké mellett. Igaz, azokba vásárolni járnak a dombóváriak és környékbeliek, természetesen több pénzt is hagy­nak ott. Itt csak kölcsönöznek. Olyan használati tárgyakat, amit vagy nem érdemes megvenni, vagy még nem jött össze a rávaló pénz. Most éppen egy fiatalasszony állt meg kiskocsival az üzlet előtt. Csizmadia Gyula boltvezető se­gít felhozni o lépcsőn a kiskocsit a mosógéppel, — Nem volt semmi hiba? — Kifogástalanul működött a gép. A rend kedvéért azért kipró­bálja a boltvezető, bekapcsolja a gépet, A motor felzúg, c tárcsa forog, kendben van. — Az a szabály, hogy a kiadás­kor is ki kell próbálni és akKor is, amikor visszahozzák — mond­ja Csizmadia elvtárs. — Nagy a forgalom? — Most délután kisebb. De délelőtt, főként piaci napokon sokan jönnek. — És mit kölcsönöznek? — Hát kérem, azt nehéz lenne elsorolni. Most például sokan jönnek edényért. Lakodalom-sze­zon van és előfordul, hogy ötszáz garnitúrát is elvisznek. Kétezer tányérunk van, természetesen & hozzávaló evőeszközzel, így hát egyszerre nyolc-tíz lakodalomhoz is tudunk edényt adni, de már volt rá eset. hogy utánpótlásért kellett menni az üveg- porcelán­boltba. Aztán itt a kiránduló- — Szakmám üveges és kép­idény. Sokan visznek táskarádiót, keretező. így ebben a kis bolt- lemezjátszót. fényképezőgépet A bán össze tudtuk kapcsolni a gyerekek inkább labdáért, fu*- kétféle, egyébként különálló te- ballért jönnek. vékenységet. Labdát is adnak kölcsön r — Mágocson nincs üveges? — Természetesen. Sok gyerek ,, .... nem fagylaltra, csokoládéra köl- lt~n,Z% ti a zsebpénzét, hanem kölcsön- Ul, olfsobtánszab)ak ki., futballra. Aztán ha jön az ősz, a V xan1°\£ tél, előkerülnek a disznóöléshez -1*** ^ 0 k szükséges felszerelések. Forrázó- fonódni való. teknő, hurkatöltő. Tavasszal fes- , Az ötleteket, hogy mivel bö- tőhengert visznek -okán. Télen- vítsük a választékot a közönség nyáron egyaránt „szezoncikk” a tája mondja Csizmadia _ elv­gyerekkocsi Még Szekszárdra is • tars- Legutóbb egy idősebb xnttek. asszony gyermekágyat kért. Az Újabb „vevő” jön a boltba egy unokája nyaral itt, hat arra a mágocsi fiatalasszony ő nem köl- P^r hétre nem érdemes kiságyat csönöz, hanem tábla-üveget kér. venni. Bizonyára nem ő az egye­Milyen méretű kell9 — Huszonhat szór. huszonhárom centis. — Hány darab? — Negyvenhat. Sercen az üvegvágó és negyed óra múlva már kész is a csomag. Most a laboratóriumban a műgyanta minőségét vizsgálja. De tíz perc múlva már mikrométerrel ellenőrzi a présből kikerülő nyers bútorlapok vastagságát és utána megint a laboratóriumban találjuk Barcza Mártonnét, a Dunaföldvári Kendergyár bútorlap­üzemének meó-vezetőjét. Akkor már a kész bútorlap szilárdságát méri, hogy megfelel-e a szabványnak. Hetedik éve dolgozik a bútorlapüzemben. Itt volt akkor, ami­kor még a kísérletezésnél tartottak, azóta végigjárt minden mun­kahelyet, így hát tudja, hogy ha hiba van. hol kell keresni. És hol, kinek szólni. Persze, „hivatalosan" a művezetőt, vagy az üzemvezetőt értesíti, ha nem jó a kötőanyag összetétele, vagy ha elégtelen a lap szilárdsága. De szót ért a munkásokkal is. hiszen nemrég még ő is ott dolgozott, velük. Kiöregedett óvodások Nagy izgalommal, lelkesedéssel, 110 család, közel 500 lakos lak- sok-sok figyelemmel és várako- ja. De ha kevesen vannak ás, zással készültek alig több mint megilleti őket, ami a nagyobb egy éve Duzson az óvoda meg- falvakat, legalább is egy óvoda nyitására örültek a kicsik és erejéig mindenképpen, náluk talán a felnőttek, a szü- — Egy évvel ezelőtt a lakosság lók jobban. Munkájukat nyűgöd- kérte_ hogy legyen. Most, meg tan végezhetik ezután, van ahol éppen az érdektelenség miatt kel­gondos, felügyelő szemekre bíz- [e[^ megszüntetni. Akkor jogos hatják a gyerekeket. Nagy do- volt a követelés, — de most sem fog volt, hogy sikerült' kijárni az érhet szemrehányás senkit sem óvónő részére az állandó keretet, ni"cs többé óvoda. ­. . _ ...... . Máté Béla, a duzsi tanacs végre­hiszen Duzs kis község, csupán hajtó bizottságának elnöke kész­ségesen beszél a dologról. — Úgy kezdődött az egész, hogy több helyről hallottam: el­kelne ide is egy óvoda. Sorra vettük a családokat, honnan hány gyerek tartozik a háromtól hat évesek korosztályába, s hány gye­reket íratnának be. Huszonhat csöppséget számoltunk össze. Aztán, amikor az iskola egyik osztálytermét berendezték a ki­csik birodalmának, 22 gyereket írattak be a szülők. Szerették Szi­lágyi Katalin óvó nénit. Szép me­séket mondott, pompás játékokat, meg énekeket nított, kedvesen, türelmesen bál a gyerekekkel. A dajkára sem út semmi pa­nasz, s a főzőnér úyan ebédeket készített, hogy'sűrűn voltak, akik repetát is kértek. Vidáman teltek a napok, a gyerekek szépen fejlődtek, sok­sok verssel lepték meg otthon a családot. S így tartott ez, vagy fél évig. Akkor búcsúztatták el ünnepélyes keretek között, azt a hat legnagyobbat, akik már nem az óvoda felé, hanem az első ősz. tályba siettek ezentúl. Kimarad­tak mások is és megcsappant a létszám. Ebben az évben már csak tizennégyen hallgatták a meséket. — Nem volt meg az a létszám, amelyért .a rendeletek értelmében nvitva tarthatna az óvoda. így az­tán útból tanterem lesz az osz­tályból. Szilágyi Katalin Dombó­váron helyezkedett el. — A nagv dologidőben azért gondoskodunk maid erről a né­hány csöppségről is. Úgy tervez- riik, hogv egy középiskolás kis­lányt alkalmazunk iskola-szün­időben a gyerekek mellé. A júli­us. augusztus hónapban felve­szünk aoy főzőnőt is, hogv rende­sen elláthassuk a gondjainkra bízott gyerekeket. Hiába: Duzs kis község, s egy­előre kiöregedtek az óvoda lakói. sók a hazai bányatámállamányt Jelenleg tízféle támot használnak bányáink, ezek javítását, alkat­rész-utánpótlását. újabb tárnok be­rendezését. egységes beépítési technológia kialakítását megnehe­zíti a típusok sokfélesége. Ezért a bányászat Vezetői úgy látták jónak, ha a jövőben túlnyomó- részt egyfajta iámról gondoskod­nak, s az egységes típus gyártá­sát hosszadalmas hazai kísérle­tezések helyett már ismert és be­vált konstrukció szerint külföldi céggel együttműködve kezdik meg. A közős gyártást 1966-ban kez­dik, körülbelül ezer támmal. dűli, akinek ilyen igénye lesz, így hát beszorzunk néhányat Az­tán be akarjuk vezetni a kép­keretezést is, azonban ehhez már újabb helyiség kell. Talán sike­rül megkapni... (J) M. t.

Next

/
Thumbnails
Contents