Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
1065. június 9. TOLNA MEGYEI NÉPÉJSAG 3 Versenyben az időjárással Vasárnapi műszakot szerveztek a faddi Lenin Tsz-ben A faddi Lenin Termelőszövetke- zsánként egy kiló cukrot kapnak, zet vezetőinek is gondot okoz az a tervig, a terven felüliért pedig mázsánként másfél kilót. Mindent elkövetünk, hogy ezt a nyolc-tíz napos kiesést behozzuk. Ezért megszerveztük a gépek vasárnapi műszakját is. — Az esőzés kihatott a szálas takarmányok betakarítására is. Maguknál ez a kiesés, hogyan jelentkezik? — A pillangósokat lekaszáltuk, fel is gyűjtöttük, csak éppen szállítani nem nagyon tudjuk. Egyelőre csak úgy lopkodjuk be a mezőről a szénát. — Útközben, Tolna és Fadd köidőjárás. Medárd már előre leadta a névjegyét és az elkövetkezendő hetek is esősnek ígérkeznek. — Eddig nyolc-tíz nap lemaradásunk van— mondja Puskás János, a Lenin Tsz főagronórnüsa. — Ha az időjárás engedi, akkor be tudjuk hozni a lemaradást, meg tudjuk akadályozni a túl- gyomosodást. Jelenleg nyolc gépi kultivátorunk dolgozik, de munkába állítottuk a lovakat is. Harmincöt fogatos kapa irtja a gyomot a kukoricákból. Persze van olyan terület is, kb 30—40 hold. ahol feltört a talajvíz. Erre még lókapákkal sem tudunk rámenni. — És a kézi kapálás hogy megy? — Ebben elég nagy a lemaradás, De reméljük, hogy ezt is be tudjuk hozni. A kukoricákat _ _ h armadában művelik a tagok, a háztáji állatállomány takarmá- kimértük nekik es bízunk abban, nyának ^ részét. hogy a kapalasba besegítenek a hozzátartozók is. Úgy számítjuk, — Szépek a gabonáik. Milyen hogy egy-egy vasárnap körülbelül termésre számítanak és nem lesz- 100—110 családtag segít majd ka- nek-e problémáik aratáskor? pálni. A cukorrépa megművelése — A gabonák valóban szépek, sem okoz különösebb gondot, De a termésről egyelőre még nem mert ezt is kimértük, a tagok má- lehet nyilatkozni, mert még sok minden közbe jöhet. Tavaly is szépek voltak és a végén mégis baj volt, megszorultak. Biztosat majd csak csépléskor tudunk mondani. De addig még sok idő van hátra. Reméljük a legjobbakat. A gépállomástól hat SZK- kombájnt kapunk a tervek szerint, nekünk is van négy saját kévekötő aratógépünk. Ha nem dőlnek meg a gabonák, ha nem kuszálja össze a szél, akkor győzik a gépek. Bár az idén több, közel ezer hold Bezosztája búzánk van, és ez nem dől meg hamar. Szóval reménykedünk... Persze felkészülünk azért arra is, hogy esetleg nagyobb területeket zött az országút mentén szinte kell kézzel learatni... Őszintén mindenütt áll még fű, pedig most mondom: nagyon örülnék neki, már mindenki ingyen kaszálhat- ha ez utóbbira nem kerülne sor. ná. A tsz rétjein is hasonló a------—----------------------------------------h elyzet? — Nem mondhatnám. A réteket ugyanis harmadában kiadtuk a tagoknak. Ők kaszálják le, gyűjtik össze és ebből biztosítják m. Mfi *r; az ipnéáwff»- h-* '* 0r~ 'tu#' i ■ÍÉÉI j m Vasárnap kiállítás nyílt Tolnán, az Építők Művelődési Otthonában. Az építőipar húsz éve című kiállítást sokan megtekintették. Képünk a kiállítás és a látogatók egy részét ábrázolja. Biztatás a sörivóknak: Előreláthatólag nem lesz fennakadás a sörellátásban Az elmúlt hónapok időjárása kozott sör iránti igény az elmúlt kedvezőnek egyáltalán nem mond- évekhez viszonyítva, érthetően, ható, talán nem is volt olyan hét, jelentősén megnőtt. A jelenleg amikor végig kitartott a napsü- rendelkezésükre álló kapacitás- téses, meleg idő. A „söridény” te- sál az igényeket nem tudják tel- hát még várat magára. Mégis az jes egészében kielégíteni. Most elmúlt hónap melegebb napjaiban épül Szekszárdon egy üzem amely összesen 800—850 hektoliter sör fogyott el a szekszárdi vendéglátóipari üzemekben és a boltokban. A Söripari Vállalat megyei ki- rendeltségének vezetője úgy tájékoztatott bennünket, hogy előreláthatólag nem lesz fennakadás a sörellátásban. Eddig minden igényt ki tudtak elégíteni, és a jelenlegi raktárkészletek olyanok, hogy egy hónapig, akármilyen meleg is lesz, mindenképpen biztosítják a folyamatos ellátást. A számítások szerint a többi hónapokban sem kell hiányt szenvedni a sörkedvelőknek. Jelenleg egyetlen problémájuk van: a palacksör-ellátás. A palaca tervek szerint még ebben az évben elkészül. Az új üzem jövőre megoldja a kirendeltség pa- lacksör-ellátási problémáját is. Számottevő mennyiség fogyott Szekszárdon a közkedvelt „Hüsi” citromízű szörpből. Az elmúlt hónapban a Szekszárdi Szesz- és Üdítőitalipari Vállalat statisztikája szerint közel 56 ezer üveggel ittak meg a városban. A vállalat tervei szerint június hónapban 250 hektoliter citromos üdítő italt készítenek a megyének, július hónapban pedig 450 hektoliter készül a megye ellátására. Ez a két hónapban összesen 280 ezer üveg palackozását jelenti. Idős Merk János hatranhárom éve Ülünk a fehér abrosszal terített asztalnál. Beszélgetünk. Idős Merk János hatvanhárom éve a téma. Bort tölt az üvegből János bácsi, koccintunk. Iszunk. Megtörli szép bajszát. —■ A Pirginél szabadultam. A mostani mester apjának az apjánál, 1903-ban. De ekkor lettem tagja a szakszervezetnek is. — Meddig volt inas? — Három és fél évig. Azután rögtön Pestre mentem. — Tolnán nem volt munka? — Volt. Dehát fiatal voltam, mentem, tanulni. Később meg, mert itt nem volt munka. — És mindig falazott? — Dehogy. Csak egv évig. Amíg dolgoztam, mindig vakoltam. Külső és belső munkát. A fehér munkát kiváltképpen szerettem. — Emlékezik a pesti házaira? — Nagyon sok házat pueoltam. Ki emlékezik már mindegyikre. — Mikor jött haza Pestről? — A háború befejezése előtt Egy nagy házat vakoltunk, azután felrobbantották a pesti hidakat, én meg hazaiöttem. — Mindig Pesten dolgozott? — Nem. Kétszer voltam Szerbiában. egyszer Németországban, egy-egv évet. — János bácsi mindig csak segéd volt. mesterengedélyt soha nem váltott? — Nem. Minek. Dolgoztam, meg voltak velem elégedve. Ha munka volt. kerestünk. Télen soha nem volt munka. — Akkor mit csináltak? — Erdőre jártunk. — Emlékszik, János bácsi, hogyan alakult itt Tolnán az építő- persze dolgoztunk. Negyvenhét- munkás-szervezet? ben még sokan mentünk külföld— Hát hogyne. Én is alapítója re, de azután már akadt itthon voltam. Vettünk egy öreg házat, éppen elég munka. azt nagyobbítottuk, amikor nem — A felszabadulás után hol volt munkánk. Amikor hazajöttek dolgozott János bácsi? társaink messzi országokból. — A TOTÉV-nél, a László igaz— És ha nem volt munkájuk, gató szaktárs keze alatt. hogyan utazhattak messzi országokba munkát vállalni? _ vettünk fel. — Hitelt Négyszáz llllCll pengőt Százba került az út, százért kaptunk idegen pénzt százat visszafogott a hitelező, száz meg bennmaradt, ha Visszajön a kőműves, és nem lesz annyi pénze, hogy a telet kihúzza... Mert a törlesztést idegen pénzben kellett adni. — Sók tagja volt a tolnai építőmunkás-szervezetnek? — Legtöbbször 80—100 ács, meg két-háromszáz kőműves, Itt Tolnán szervezkedtünk, tervezgettük, hogyan, s miként kell majd a munkahelyen a bér, meg más ügyekben fellépnünk. — És a háború után? — Az, az igen, akkor más lett ségére koccintsunk, mindjárt minden. Szabadon gyű- Teletöltjük a poharakat, koc- lésezhettünk. Jogaink lettek. És cintunk. Pálkovács Jenő — És mikor ment nyugdíjba? — 1956-ban, hetvenegy éves voltam. — És mi a véleménye Merk János bácsinak arról, hogy az építők munkáját sok bírálat éri, a régi időkben is sok volt a hiba? ~ ~ Elvétve __ llinn r akadt, ritl llUd . kán Most sok a hiba, és az a baj fiam, hogy sok a nagyszájú, tehetség nélküli ember. Beszéddel nem lehet jó munkát piodukálni. Dolgozni kell. — Tehát nincs is nagy titka a jó munkának: érteni kell a mesterséghez. — így van, érteni, szeretni kell a szakmát. — Erre, meg János bácsi egészwMj Nem lehetne egy kicsit gyorsabban ? — Higgye el az elvtárs, büntetés itt élni, — mondják többen Paks központjától nem messze. A bonyhádi gimnázium azzal dicsekedhet, hogy padjaiból került ki Illyés Gyula, a Kossuth- díjas drámaíró és költő, egy sor -közéleti nagyság, sőt, amikor ez az intézet még Sórszentlőrincen működött, tanítványai közé sorolhatta Petőfit is. A dombóvári gimnázium tavalyi jubileumi diáktalálkozóján ősz hajú, idős emberek is megjelentek, s közülük nem egy fontos állami funkciót tölt be. A szekszárdi és gyönki gimnáziumnak ugyancsak megvan a maga múltja, hagyománya. A hétköznapok szokásait átveszik az újabb korosztályok, mindegyik tesz hozzá valamit, s így terebélyesedik évtizedeken keresztül, hogy aztán rányomja bélyegét az egész intézetre. Történtek életében nagyjelentőségű dolgok, ame. lyekre a későbbiek tisztelettudóan emlékeznek. A nagydorogi gimnáziumnak még nincs ilyen múltja, mindössze két éve működik, s most fejezi be tanulmányait egy első, s egy második osztály. Ez tehát a legifjabbak egyike. Az intézet még csak most van kialakulóban. Rendelkezésre áll ugyan egy nagy kastélyépület okA LEGIFJABBAK EGYIKE tatási célokra, de ebben az általános iskolások is alig férnek el. Ezért aztán a gimnázium megszervezésével egyidőben, szóba került a nagydorogi tanintézet bővítése is. Az építkezés meg is kezdődött. Már állnak az új épület falai, amelyet üvegfolyosó kapcsol a régi kastélyépülethez. Nyolc tantermet, előadótermet és más szükséges helyiséget biztosít majd az új épület. Már a villany, szerelők dolgoznak benne, tehát előrehaladott az építkezés állapota, de ez — természetesen — jelenleg még nem érezteti hatását, csak a jövő szempontjából jelentős az iskola részére. Ott jártamkor éppen egy bizottsággal találkoztam: a nevelőlakás helyét jelölték ki. Két nevelő- lakást építenek egy ikerház formájában Jelenleg, mint afféle kezdő intézetnek, a nagydoroginak sem a legjobb a szakemberhelyzete. A lakásépítkezések egyik feltétele, hogy a jövőben tovább javuljanak e téren is a körülmények. A kastélyparkban sportpályát létesítenek, mert ez is nélkülözhetetlen egy tanintézetnél. A nevelők és diákok már 20 000 forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Az egyik sarokban elkészült egy kézilabdapálya, a többi azonban még a jövő feladata. Most a tanév befejezése alkalmából egy bizottság vizsgálta a nagydorogi gimnázium működését és összehasonlította másik négy — részben új, részben régi — középiskolával. Amint a vizsgálati jegyzőkönyvből is kiderül, Nagydorogon bizony kezdetlegesek még a középiskolai oktatás tárgyi feltételei, de azért nem kell szégyenkeznie az intézetnek a tanulmányi eredményeket illetően. A nevelőgárda tele Van lelkesedéssel, nem sajnálják a fáradtságot és így sokszor sikerült megbirkóznak a leküzdhetetlen- nek vélt nehézségekkel is. Persze, még mindig akad probléma bőven. Mint egy kezdésnél lenni szokott, ha az egyiken túljutnak, jön helyébe a másik. Mindenesetre nagy szó, hogy egyáltalában van gimnázium Nagydorogon és kezd gyökeret verni. Nem is olyan sokkal ezelőtt a nagydorogi és környékbeli szülőknek komoly gondot jelentett gyermekük taníttatása. Ha fel is vették valamelyik középiskolába, nem tudtgk diákotthoni ellátást szerezni, ha privát helyen próbáltak ellátást biztosítani részére, az szinte megfizethetetlen volt, de más okokból sem szívesen választották ezt a megoldást. Maradt tehát a választás: vagy nem tanul tovább a gyermek, vagy kénytelen lesz minden hajnalban beutazni Szekszárdra, este pedig haza. Ma „otthon” tanulhatnak tovább a nagydorogi gyermekek, s a környékbelieknek is legfeljebb kis távon kell utazniok reggelenként. Persze, ezzel sincs megoldva minden probléma: a közelben lakó diákok utazgatása miatt is éppen eleget fájt már a nevelők feje. Az egyik vonalon kedvezőtlen a buszmenetrend. Ha ezen sikerül segíteni, az intézet továbbfeilődése előtt eggvel ismét kevesebb lesz az akadály. Múltja még nincs a nagydoroei gimnáziumnak: jelene és jövője azonban annál nagyobb. Boda Ferenc „Itt a feketeség szinte eltemet bennüi \3t, képtelenek vagyunk sokszor szellőztetni” — mondják mások. „De ha becsukva tartjuk is az ablakokat, ajtókat, akkor is mindent belep a lakásban a fekete por” — panaszolják mások. A paksi TÜZÉP-telep környékének lakói. — Egészségtelen a telep miatt a környezet — mondották ki az egészségügyi szervek képviselői. Tehát ajánlatos volna a telepet a község belterületéről kijebb élhelyezni. És még egy érv az utóbbi megállapítás mellett. A telep forgalma az amúgy is meglévő közlekedési nehézségeket, baleseti lehetőségeket igen növeli. Különösen azóta hogy a telepről a 6-os út felé is kaput nyitottak. Az elszóródott por és iszapszén egy kis eső esetén már nagyban veszélyezteti az úton közlekedő járművek biztonságát. Az eddigi tapasztalatok szerint országszerte az a gyakorlat, hogy a városok, községek belterületéről — ha egy lehetőség is akad — kitelepítik az akár egészségügyileg, akár más szempontból nem ajánlatos üzemeket. Úgy tudjuk tárgyalások is folynak ez irányban. A környék lakói és a közlekedésrendészet azonban méltán kérdezi: A megoldás mennyi időt vesz igénybe? (i—é)
