Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

tatra, jrnmis 6. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAÖ 3 Á a MÉSZÖV elnöke nyilatkozik: A primőrök után sokkal több less zöldségféle és a gyümölcs9 mint tavaly Kedvez a termelőknek az új árrendszer Gyermekszandál A várható zöldség- és gyü­mölcsellátásról és az árrendszer módosításáról nyilatkozatot kér­tünk Szendi Páltól, a MÉSZÖV elnökétől. A primőrök elég ké­sőn jelentek meg a piacon és még mindig kevés van belőlük, mi várható a továbbiakban? Szendi Pál elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás és két szö­vetkezetben a hajtatóház nem célszerű használata miatt kevés volt, jóval kevesebb a tavalyi­nál. Viszont a szezonban éppen ellenkező lesz a helyzet: sokkal több zöldségféle, és a korai gyü­mölcsök után gyümölcsből is na­gyobb mennyiség várható, mint az elmúlt esztendőben. Tavaly a lakosság részére 781 vagon árut hoztak forgalom­ba megyénkben, 1965-ben pe­dig 1242 vagon szerepel a tervben. Ez a terv reális, minden lehetőség megvan a teljesítésére. Burgonyá­ból például a tavalyi 326 vagon­nal szemben 565 vagon lesz előre­láthatólag az értékesítés. Zöldség­féléből 377 vagon volt, most vi­szont 510 vagon lesz. A várható gyümölcsértékesítés kétszerese a tavalyinak. A primőrellátás valóban prob­lematikus volt, hiszen például a zöldborsó csak a múlt héten ke­rült forgalomba és e hét máso­dik napjáig mindössze két mázsát tudtak hozni a tsz-ek. Tavaly ezen időszak alatt 60 mázsa borsó került forgalomba — primőrként. Igaz viszont, hogy salátából és parajból most jobb volt az ellá­tás, a kezdeti időszakban. Primő­rök termesztésére megyénkben 19 ezer négyzetméter terület áll ren­delkezésre, öt szövetkezetben: a tamási Vörös Szikra Tsz-ben, a tolnai Aranykalász, a kurdi Uj Élet, a tolnanémedi Kossuth Tsz és a belecskai Szabadság Tsz hajtatóházaiban. A mözsi Uj Élet Tsz felépülő hajtatóházával a ter­melés lehetőségei alaposan meg­növekednek. Szakemberek becslése szerint a kedvezőtlen időjárás miatt csak a korai gyümölcsök hoztak keve­sebb termést a tavalyinál, a töb­biből jó közepes termés ígérke­zik. A MÉSZÖV igazgatója tájé­koztatta munkatársunkat a szek­szárdi zöldségárusítás bővítéséről is. Mint mondotta, egyelőre csak utcai pavilonokban való árusítás­sal lehet kényelmesebbé tenni a háziasszonyok helyzetét, enyhíte­ni a sorbaállást, illetve rövidí­teni az utakat. Tavaly voltak már Szeksaárd utcáin zöldségárusító pavilonok, de ezeket megszüntet­te a városi tanács, esztétikai okokra hivatkozva. Jelenleg csak egy található, a Szluha György utca elején, de a közeljövőben a többit is felállítják, a legalkal­masabb városrészeken. Megálla­podás, határozat született erre vonatkozóan. A távlati tervekben pedig az szerepel, hogy a felépülő új bérházak földszintjén helyet kap korszerű zöldség- gyü­mölcsbolt is. Negyven községben a termelő- szövetkezetek is hoznak forga­lomba árut. Ezeknek a tsz-eknek a száma nem növekszik, de az árumennyiség feltétlenül nagyobb­nak ígérkezik, mint tavaly. Báta- széken, Gyönkön és Faddon a tsz-ek kizárólag a helyi ellátásra termesztenek zöldségféléket, 8— 10 holdon. A MÉSZÖV, illetve a MÉK hat helységet központilag lát el: Szekszárdot, Dombóvárt, Bonyhádot, Tolnát, Simontomyát és Nagymányokot. Az elmúlt év­ben 22 állandó jellegű zöldséges szakbolt rgűködött, ezek száma kettővel no most. Ezenkívül a tavalyihoz hasonlóan van egy piaci stand, egy alkalmi elárusí­tóhely és a kijelölt vegyesboltok is árusítanak zöldségféléket. A helyi ellátás javítása érdeké- _______—___—_---------------------» H áromezer csirkét nevelnek egysz • györkönyi Szabadság Tsz baromfinevelőjében. A jól felszerelt, egészséges nevelőnázban gyorsan fejlődnek az állatok. ben megjelent egy rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy minden földművesszövetkezet elnöke árhatósági szerepet töltsön be, vagyis a megter­melt áruk felvásárlási árát a központilag megállapított ár­nál magasabban határozhat­ják meg. Kivétel ez alól négy cikk: a vö­röshagyma, a burgonya, az alma és a szőlő. A dolog lényege az, hogy a nagykereskedelmi árrést átengedik a termelőiének, vagyis többet kapnak az eladott áruért, anélkül, hogy a fogyasztói ár nö­vekednék. A rendelkezés két cél érdekében született. Egyik az, hogy a termelő jobban találja meg a számítását, a másik pedig, hogy a falu igényét lehetőleg helyben termesztett, friss zöld­ségfélékkel elégítsék ki, Á MÉSZÖV elnöke végül meg­jegyezte tájékoztatójában, hogy az új árrendszer következménye­ként a községi vegyesboltok jóval több zöldségfélét árusíthatnak és ez a kereskedelmi dolgozók ke­reseti lehetőségeit is növeli. A megyében összesen 117 vegyesbolt van. ahol tudnak árusítani zöld­ségféléket, de a lehetőség még ennél is nagyobb. fe. j.) Egyik szekszárdi olvasónk pa- | naszkodott: Rendszeres gyermek- szandál-vásárló vagyok, lévén két' kisiskolás fiam. Azonban hiába vennék tartósabb, gumi, vagy műanyagtalpú szandált, csak bőr­talpút kapok. A börtalpról pedig köztudomású, hogy hamar el­kopik. Elkopik még akkor, amikor . a felsőrész még bimá egy ideig. I Megta Ipa Itatni — ami sarkalással együtt huszonöt-harminc forintba is belekerül — nem érdemes az ötven-hatvan forintos szandált, j így hát kénytelen vagyok mindig I újat venni. Miért nem gyártják I mikroporozus talppal, vagy más' műanyagtalppal is a gyerekszan- ■ dalokat, amikor köztudomású, hogy az ilyen talp tovább bírja* és együtt megy tönkre a felső­résszel, nem tudom. Utánanéztünk a dolognak és a cipőboltban megerősítették olva­sónk panaszát. Gyárt az ipar pó- rótalppal is szandált, de csak harmincegyes számtól fölfelé. Pe­dig készíthetnék ilyen tartós talp­pal a kisebb számokat is. Annál is inkább, mert a cipőknél — ezekből a kisebb számúnkból is — igen sokfélét látnak el póró- talppal. Talán az illetékesek, a cipőipar vezetői, vagy a nagykereskedelem irányítói meg tudnák mondani, miért kényszerítik a kisgyerme­kes családokat ilyen pazarlásra. Csendháborítók A múlt században éltek és mégis, ma szegik meg a csendren- deletet, mégpedig a szekszárdi kertmozi jóvoltából. A Baradlay testvérekről von szó, akiknek minden szavát hallja nemcsak a kertmozi közönsége, hanem jó- párszáz méteres körzetben a kör­nyék lakói is. Ha „kedvező" a széljárás, még az Újvárosba is eljutnak egyes hangfoszlányok, főként a zenei aláfestés. Éppen ezért, volna egy javas­latunk. Talán a huszadik század technikájával meg lehetne olda­ni: Ha már a kertmoziban ját­szott filmek hangját kénytelen „élvezni" az is, aki nem fizette meg a jegyet, vetítsék magát a képet is úgy, hogy mindenki lás­sa, mondjuk, egy felhőre. Vagy talán egyszerűbb lenne kicsit csökkenteni a hangerőt ? Legalábbis este tízóra után. A mozi nézői bizonyára megeléged- nének gyengébb hanggal is. (J) mMiMnnwmnwnwvufTMMttwrftrmtimtumTmmtTwtír Szocialista brigádok A pártszervezet édes gyermekei---------------------------w it -----------------------------­A mezőgazdaság szocialista átszervezésével végbement nagy társadalmi átalakulás alapvetően változtatta meg a parasztság élet- és munkakörülményeit. A közös gazdasá­gokban dolgozó parasztok saját tapasztalataik alapján egyre inkább felismerik, hogy egyéni boldogulásuk elválaszthatat­lanul egybekapcsolódik a közös gazdaság erősítésével. Fejlő­dik a parasztság tudata, ami kifejezésre jut abban is, hogy évről évre szélesedik a szocialista versenymozgalom. Mind több közös gazdaság kapcsolódik a versenybe. A brigádok munkájáról, a brigádtagok mindennapi életéről, gondjairól számolunk be Szocialista brigádok sorozatunkban. Vagy húsz tarkakendős asz- szony, lány kapál egymás mellett a tolnai Aranykalász Tsz kerté szetében. Az uborkát kapálják. A fiatalok között vannak olyan fiatalok, mint Szulimán Mária, aki tavaly végezte el a nyolc általánost, s azóta a tsz-ben dol­gozik. A kapálok között most a korelnök, Uj Gyuláné, aki túl van az ötvenen és tizenhárom éve tsz-tag. A brigádban 15 évtől 65 év a skála. Elég széles, és elég nagy a karkülönbség, mégis jó az egyetértés az idősek és a fiatalok között. A tolnai Aranykalász Tsz-ben a pártszervezet volt az, amely felkarolta a kertészeti dolgozók és a gyümölcstermesztők között elindult mozgalmat. így kezdő­dött egy évvel ezelőtt a szocia­lista brigád cím elnyeréséért el­indult mozgalom. A pártvezető­ség egyik tagja, Mónus István elvtárs vállalta a patronáló sze­repét, de maga a pártszervezet titkára, Hochsteiger József is, adott közvetlenül segítséget a kezdeményezőknek. A pártszer­vezet segítette a vállalások kidol­gozását, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszó tar­talmat kapjon. A pártszervezet azóta is rajta tartja szemét a két brigád munkáján, figyelemmel kíséri a vállalások teljesítését, a közösségi szellem kialakítását. Se­gíti a brigádokat, édes gyerme­kének fogadta őket. A gyümölcsösben dolgozó bri­gád két héttel ezelőtt kapta meg a szocialista brigád oklevelet, A kertészeti brigádtagok szomba­ton este tartották meg közős összejövetelüket, amikor is Mónus István kezéből vették át a szé­pen bekeretezett oklevelet. Az ünnepélyes átadás előtt a kertészeti brigádtagokat meglá­togattuk a pártszervezet titkárá­val. A téma, a küszöbönálló ese­mény körül forgott. Ez foglal­koztatta az asszonyokat. — Miben jutnak kifejezésre a szocialista brigádvonások a bri­gád munkájában? A kérdésre Potyondi István, a szocialista brigád vezetője vála­szolt: — Tavaly egymillió forint ered­ményjavulást mutatott fel a ker­tészeti brigád. Az idei eredmé­nyekről még nem lehet beszélni, de a tervteljesítésben csakis elő­relépés lehet, igaz-e, asszonyok? Az asszonyok, lányok igenlése őszinte és egyöntetű volt. Lát­szott rajtuk, hogy egyetértenek a brigádvezetővel, és a vállalások teljesítéséért — az idei, legalább egymillió forintos eredményjavu­lásért — a legjobb tudásuk sze­rint dolgoznak. — A közösség vállalásában a termelésen kívül más is szerepel, amit teljesítettek. Ezekről is vol­na mit mondani — veszi át a szót Hochsteiger elvtárs, a párt- titkár. — Tudja, Józsi bácsi, hogy mi nem beszélünk, hanem cselek­szünk. Itt van mindjárt a bizo­nyíték is arra, hogy a brigádon belül mi fiatalok szeretjük és be­csüljük az idősebbeket. Az asz- szonyok nem is tudják, de a há­tuk mögött, összcszövetkeztünk ellenük. Felváltva vállaltuk a ló­vezetést, hogy nekik ne kelljen — mondta Reiser Margit. Kár, hogy nem volt alkalom be­lelapozni a brigádnaplóba, amely hű tükörképe a brigád életének. De ezt a hiányt is pótolták a mind jobban belemelegedő lá­nyok, asszonyok. — Kezdjük azzal, hogy a bri­gádban nem fordulhat elő igazo­latlan mulasztás. Az idei évben sokat mondok, ha volt két ese­tünk — mondja Hídvégi Henrik- né, akinek tavalyi havi keresete, három gyermeke nevelése mellett 1470 forint volt Reiser Margit pedig határozottan foglalt állást a tanulás kérdésében. — Három éve dolgozom a tsz- ben. Meggyőződésem, hogy a me­zőgazdasági dolgozónak is van alkalma a tanulásra, művelődés­re. Aki akar, járhat iskolába, el­végezheti a szakmunkás-tanfo- lyamot, és benevezhet az olvasó- mozgalomba, mint én is tettem. Aztán itt vannak a közös rendez­vények: a kirándulások. Tavaly voltunk a Balatonon, az idén is tervezzük, hogy elmegyünk vala­hova. Pirgi Károly főkertész számít­hat a szocialista brigádtagokra a munkában, a közös vagyon vé­delmében. A kertészeti dolgozók vigyáznak magukra, s egymásra. A szakmunkásképzésnél, bár még van kívánnivaló, de a többség be­gyakorolt munkás, akár a meleg­ágyak készítéséről, vetésről, a nö­vények szakszerű kezeléséről, az áru előkészítéséről, vagy az ex­port csomagolásáról legyen is szó. A kertészet rendje példás. A fel­szerelések, szerszámok a munka után a helyükre kerülnek. Nincs szanaszét heverő szerszám, a cso­magolóládák, ablakkeretek össze vannak rakva, s mindenki sze­mélyesen vigyáz minden darabra. Jól dolgozott a brigád. A szom­bat esti családias brigád-össze­jövetelen volt miről beszélni Mó­nus István tsz-elnök-helyettesnek. És amikor a szocialista brigád címet első ízben elnyert brigád­nak, a pártszervezet édes gyer­mekeinek, átadta az elismerést kifejező oklevelet, utána egy jó darabig meghatott csend volt a teremben. Pozsonyi Ignácné

Next

/
Thumbnails
Contents