Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
♦ r r i 1965. június 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Megérkezett a mozgóbüfé _ Népszerű fogalommá vált nálunk az utóbbi években a mozgó- büfé. A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején jelenik meg naponta többször is az aratóknál, a cséplőbrigádoknál, hogy enni- és innivalóval lássa el a nagy melegben a dolgozókat. Most a gáton találkoztunk a mozgóbüfével, mégpedig — lévén most a legnehezebb munka a töltéseken — nem lovas kocsit, vagy teherautót rendeztek be erre a célra, hanem egy rocsót. MIT MOND A $ ? ... a hadiözvegy-járadékról Nyugdíjjal kapcsolatban szerkesztőségünkhöz küldött tanácskérő levelére a következőket válaszoljuk: A 68/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet, amely a hadigondozottak járadékának felemeléséről szól, akként rendelkezik, hogy: „Hadiözvegy-járadéka 60. életévének betöltése után havi 120 forint”. Ugyanezen' Korm. r. 3. §-a a következőképpen rendelkezik: „Nem állapítható meg járadék annak a hadigondozottnak, akinek bármely forrásból származó keresete (jövedelme) a havi 500 forintot meghaladja”. A hadigondozott kereseti (jövedelmi) viszonyainak vizsgálatánál a vele közös háztartásban élő tartásra köteles rokonok keresetét (jövedelmét) is figyelembe kell venni. Ha ezek bármely forrásból származó keresete (jövedelme) a havi 1400 forintot meghaladja, a hadigondozott pénzellátása nem állapítható meg”. A törvényjavaslat ellenzői leleplezik a nyilvánvaló célokat: a demokrácia leépítését és a háború előkészítését. 1300 közéleti személyiség az év elején így jellemezte a javaslatokat: „Felülről kezdeményezett államcsíny veszélyével fenyegetnek.” A fémmunkások szakszervezete a legnagyobb nyugatnémet szakszervezet elnöke ezeket mondotta: „A törvényjavaslatok a lakosság totális összefogását, begyűjtését célozzák totális háború céljából.” A javaslat ellenzői hangsúlyozzák: a szükségtörvény az államapparátusban és a hadseregben tevékenykedő nácik kezére juttatná a vezetést A szakszervezetek kongresszusa 1963-ban hatmillió szervezett dolgozó nevében mindennemű szükiségtörvényt elutasított. Azóta persze sok kísérlet történt, hogy ezt a határozatot gyöngítsék. Egyes, az SZDP-hez közel álló szakszervezeti vezetők igyekeztek hangoztatni, hogy a kongresz- szus határozatát nem szabad egyértelműen értelmezni. A szociáldemokrata pártvezetés igyekszik nyomást gyakorolni a szakszervezetekre. Enyhítést célzó javaslatokkal próbálják a törvényt elfogadtatni. Ma már azonban megállapítható, hogy a szakszervezetek egy jottányit sem engednek A hozzánk beküldött tanácskérő leveléből az ön havi keresete nem állapítható meg, de nem állapítható meg az sem, hogy az önnel közös háztartásban élők milyen jövedelemmel rendelkeznek. Beadványa szerint ön kétszer részesült segélyben, ezt követően az ön részére segélyt nem folyósítottak. Ugyanakkor ír levelében arról is, hogy 5 hold földje van, melyet bérbeadás útján hasznosít. A járási tanács szociális előadójához kell fordulnia, ha részletes felvilágosítást kíván kapni járadékának megszüntetéséről. Felhívjuk még figyelmét arra is, hogy amennyiben vagyoni helyzetében olyan változás állna be, hogy havi keresete az 500 forintot nem éri el, kérésére a járadék újból folyósítható. Dr. Deák Konrád a teljesen elutasító álláspontjukból. A 215 professzor, köztük No- bel-díjasok és más neves tudósok, éppen azért fordultak a szakszervezetekhez, mert számos — a szövetségi gyűléshez, vagy kormányhoz intézett — tiltakozásuk válasz nélkül maradt. Azt is tekintetbe vették, hogy a szövetségi gyűlés 500 képviselője közül száznyolcvanheten szakszervezethez tartoznak. „Kérdezzük önöket: megmaradnak-e elhatározásuk mellett és mit készülnek tenni, hopv komolyan megvédjék a demokráciát?” — kérdezik tiltakozó emlékiratukban a professzorok. A szakszervezetek azonnali és pozitív választ adtak. A kormánvpárto1'- rohantak a professzorok ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ebben a kérdésben hivatalosan elhatárolta magát a szakszerve- j zefektől. Ez példátlan ese* a német pártvezetés történetében, hiszen a legtöbb szakszervezeti vezető természetesen tagja az SZDP-nek. Az elkövetkező hónapok meg-1 mutatják majd, ki lesz az erősebb! VON GOTTFRIED MATZLER 1 Megkezdte működését a Mezőgazdasági Helyreállítási Bizottság Beszélgetés Tolnai Ferenccel, a megyei tanács vb-elnökhelyettesével az elkövetkező hetek tennivalóiról Tolnai Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tájékoztatta lapunk munkatársát azokról a károkról, amelyek az árvíz, valamint a belvíz következtében a mezőgazdaságot érték, egyúttal nyilatkozott a helyreáll!, tási tennivalóikról a megyei intézkedésekről. — Különféle híreket hallani, Tolnai elvtárs. Olvasóinkat tehát legelőször arról szeretnénk tájékoztatni, hogy valójában hány ezer holdat borít jelenleg víz? — Ismeretes a gátakon dolgozó emberek hősi munkája. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeként viszonylag kevés az olyan földterület, amelyet árvíz borít. Nagyobb a kár a fölfakadó vizektől, valamint a belvizektől, ösz- szesen 20 ezer holdról van szó. Ezen a nagy területen az érintett termelőszövetkezetek ebben az esztendőben túl sok termésre nem számíthatnak. A víz gátolja, befolyásolja a termelést, a gazdálkodást. Mindenesetre mindent meg kell tenni, ami még a hátra levő hetekben megtehető. Arra gondolok; hogy az előbb említett területek egy részét még lehet és szükséges is hasznosítani. Erre az árvízveszély megszűnésével sor kerül. Első tennivalónk lesz visszatelepíteni a lakosságot és az állatállományt. Mind-, ezt természetesen'megelőzi majd a szükséges egészségügyi intézkedések sorozata. — Még mielőtt ezekre a kérdésekre részletesebben kitérnék, el szeretném mondani, hogy máris, szervezzük a megyében a többi közös gazdaság segítségét. Elsősorban szálas, valamint abrak- takarmányban érvényesül a kisegítés. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem szenvedtek kárt, megyeszerte késznek mutatkoznak a károsult tsz-ek megsegítésére. Több másodvetésük lesz a tervezettnél, több szilázst készítenek, szóval érvényesül a közös összefogás. — Melyik közös gazdaságok szenvedtek eddig legtöbb kárt, és a megye mezőgazdaságát tekintve, mekkora a károsodás összege? Úgy tudjuk, a felmérések erre vonatkozóan megtörténtek. — A szekszárdi járással kezdeném. Az eddigi felmérések szerint a bátai November 7. Tsz, a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz, a de- csi Uj Korszak Tsz helyzete a legnehezebb. De még ide sorolnám Sióagárdot is, ahol a közös gazdaság földterületén 310 hold kalászos gabona van víz alatt. E gabona megmentésére nem nagyon lehet számítani. Sajnos máris bizonyos a százszázalékos vesz. teség. Egyébként valóban felmértük, a járási mezőgazdasági osztályok közreműködésével, a károk mértékét, mennyiségét. Forintértékben 42 millió a kirsás, az, amely az érintett terület mezőgazdaságát sújtja. Sajnos nagy összeg. Ezen belül 20 termelőszövetkezetet kimondottan nagy vízkár ért. A paksi járásban a bölcs- kei Rákóczi Tsz-ben, a paksi Aranykalász Tsz-ben, a paksi Vörös Sugár Tsz-ben a legrosz- szabb ilyen szempontból a helyzet. — A vízborította 20 ezer holdból mekkora az a terület, amelyen véleménye szerint az idén még lehet valamit termelni? — Legyünk pontosak. A 20 ezer holdból, amiről az imént beszéltem, 11 500 hold a szántó, a többi rét, legelő, erdő stb. Nekem az a véleményem most már, a szántót figyelembe véve, hogy ha a vizet sikerül, időben elvezetni és leszivatni, akkor körülbelül 5—6 ezer holdat még hasznosítani tudunk. — Milyen segítséget ad ehhez a megye? — Első és legfontosabb a vetőmag. Erről gondoskodtunk. Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának a vezetője személyesen járt Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban. Az FM-ben, ezt elmondhatom, a legnagyobb megértéssel és segítőkészséggel fogadták Szűcs Lajos elvtársat. Ennek következményeként a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei úgy rendelkeztek, hogy a megye érintett közös gazdaságai muhar, köles, valamint rövid tenyészidejű kukorica-vetőmagot kapjanak. Ezt a vetőmagmennyiséget a fontosság és a sürgősség szem előtt tartásával, az igénylés alapján fogjuk elosztani. — Abban is megnyilvánult a Földművelésügyi Minisztérium támogatása és segítsége, hogy a miniszter elvtárs szakembereket küldött ide, akik a helyszínen nézték meg, miben és hogyan tudnának a leghatásosabban segíteni. Velünk tárgyaltak, de természetesen az érintett termelő- szövetkezetekben is jártak. — A megyében már működik, Tolnai elvtárs, a helyre- állítási bizottság, de konkrétan ki irányítja a mezőgazdasági helyreállítási munkálatokat? — A megyei helyreállítási bizottság részeként megkezdte munkáját az úgynevezett Mező- gazdasági Helyreállítási Bizottság is. Vezetője Vajda István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezető-helyettese. A Mező- gazdasági Helyreállítási Bizottság munkájában részt vesznek az érintett járások osztályvezetői is, valamint az érintett termelőszövetkezetek elnökei. A Mezőgazdasági Helyreállítási Bizottságban képviselteti magát a Gépállomások Megyei Igazgatósága is. — Hány hold kenyérgabona van vízben, illetőleg víz alatt, Tolnai elvtárs? — 3159 hold. Takarmánygabona pedig 1111 hold. Ennek egy része sajnos menthetetlen. Máris kipállott, elpusztult, tönkrement jó néhány száz hold. A víz alatt levő kenyér- és takarmánygabonát csak ott menthetjük meg, ahol viszonylag gyors lesz az apadás és ahol más módon biztosítható a víz elvezetése. Természetesen az a törekvésünk, hogy ami menthető, azt megmentsük. Főleg és elsősorban a kézi erőre lehet számítani, mert az előbb említett területen a gépek munkája még hosszú ideig teljesen bizonytalan. Elsősorban a termelőszövetkezeteket szeretném kiemelni; a tagok és a vezetők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vízzel borított területről is biztonságba helyezzék a megtermett kenyér- és takarmánygabonát. — Még egy utolsó kérdés: Az állatok visszatelepítése milyen szempontok szerint történik? — Szigorúan ragaszkodunk az állategészségügyi intézkedések és előírások maradéktalan betartásához. Az állatállomány visszatelepítését személy szerint dr. Kováts Jenő megyei föállatorvos intézi és irányítja. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a korábban fertőzött állatállomány ne keveredjen az egészséges állatállománnyal, nehogy ismét felüsse fejét a száj- és körömfájás. A szakemberek megfelelő lelkiismeretes irányításával történik a fér. tőtlenítési munka is. összességében azt szeretném elmondani: a megyei vezetés, az országos szervek segítségével, minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy gyorsan, normális mederbe terelődjék az élet, megkezdődjék a munka, a termelés — fejezte be nyilatkozatát Tolnai Ferenc elvtárs. Szekulity Péter
