Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

♦ r r i 1965. június 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Megérkezett a mozgóbüfé _ Népszerű fogalommá vált nálunk az utóbbi években a mozgó- büfé. A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején jelenik meg na­ponta többször is az aratóknál, a cséplőbrigádoknál, hogy enni- és innivalóval lássa el a nagy melegben a dolgozókat. Most a gáton találkoztunk a mozgóbüfével, mégpedig — lé­vén most a legnehezebb munka a töltéseken — nem lovas kocsit, vagy teherautót rendeztek be erre a célra, hanem egy rocsót. MIT MOND A $ ? ... a hadiözvegy-járadékról Nyugdíjjal kapcsolatban szer­kesztőségünkhöz küldött tanács­kérő levelére a következőket válaszoljuk: A 68/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet, amely a hadigondo­zottak járadékának felemelésé­ről szól, akként rendelkezik, hogy: „Hadiözvegy-járadéka 60. életévének betöltése után havi 120 forint”. Ugyanezen' Korm. r. 3. §-a a következőképpen ren­delkezik: „Nem állapítható meg járadék annak a hadigondozott­nak, akinek bármely forrásból származó keresete (jövedelme) a havi 500 forintot meghaladja”. A hadigondozott kereseti (jö­vedelmi) viszonyainak vizsgála­tánál a vele közös háztartásban élő tartásra köteles rokonok ke­resetét (jövedelmét) is figyelem­be kell venni. Ha ezek bármely forrásból származó keresete (jö­vedelme) a havi 1400 forintot meghaladja, a hadigondozott pénzellátása nem állapítható meg”. A törvényjavaslat ellenzői le­leplezik a nyilvánvaló célokat: a demokrácia leépítését és a há­ború előkészítését. 1300 közéleti személyiség az év elején így jel­lemezte a javaslatokat: „Felülről kezdeményezett államcsíny veszé­lyével fenyegetnek.” A fémmun­kások szakszervezete a legna­gyobb nyugatnémet szakszerve­zet elnöke ezeket mondotta: „A törvényjavaslatok a lakosság to­tális összefogását, begyűjtését cé­lozzák totális háború céljából.” A javaslat ellenzői hangsúlyoz­zák: a szükségtörvény az állam­apparátusban és a hadseregben tevékenykedő nácik kezére juttat­ná a vezetést A szakszervezetek kongresszu­sa 1963-ban hatmillió szervezett dolgozó nevében mindennemű szükiségtörvényt elutasított. Azóta persze sok kísérlet történt, hogy ezt a határozatot gyöngítsék. Egyes, az SZDP-hez közel álló szakszervezeti vezetők igyekez­tek hangoztatni, hogy a kongresz- szus határozatát nem szabad egy­értelműen értelmezni. A szociál­demokrata pártvezetés igyekszik nyomást gyakorolni a szakszer­vezetekre. Enyhítést célzó javas­latokkal próbálják a törvényt el­fogadtatni. Ma már azonban meg­állapítható, hogy a szakszerveze­tek egy jottányit sem engednek A hozzánk beküldött tanács­kérő leveléből az ön havi kere­sete nem állapítható meg, de nem állapítható meg az sem, hogy az önnel közös háztartás­ban élők milyen jövedelemmel rendelkeznek. Beadványa szerint ön kétszer ré­szesült segélyben, ezt követően az ön részére segélyt nem folyó­sítottak. Ugyanakkor ír levelé­ben arról is, hogy 5 hold földje van, melyet bérbeadás útján hasznosít. A járási tanács szociális elő­adójához kell fordulnia, ha rész­letes felvilágosítást kíván kapni járadékának megszüntetéséről. Felhívjuk még figyelmét arra is, hogy amennyiben vagyoni hely­zetében olyan változás állna be, hogy havi keresete az 500 forin­tot nem éri el, kérésére a já­radék újból folyósítható. Dr. Deák Konrád a teljesen elutasító álláspontjuk­ból. A 215 professzor, köztük No- bel-díjasok és más neves tudó­sok, éppen azért fordultak a szakszervezetekhez, mert számos — a szövetségi gyűléshez, vagy kormányhoz intézett — tiltako­zásuk válasz nélkül maradt. Azt is tekintetbe vették, hogy a szö­vetségi gyűlés 500 képviselője kö­zül száznyolcvanheten szakszer­vezethez tartoznak. „Kérdezzük önöket: megmarad­nak-e elhatározásuk mellett és mit készülnek tenni, hopv komo­lyan megvédjék a demokráciát?” — kérdezik tiltakozó emlékiratuk­ban a professzorok. A szakszer­vezetek azonnali és pozitív vá­laszt adtak. A kormánvpárto1'- rohantak a professzorok ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősé­ge ebben a kérdésben hivatalosan elhatárolta magát a szakszerve- j zefektől. Ez példátlan ese* a né­met pártvezetés történetében, hi­szen a legtöbb szakszervezeti ve­zető természetesen tagja az SZDP-nek. Az elkövetkező hónapok meg-1 mutatják majd, ki lesz az erő­sebb! VON GOTTFRIED MATZLER 1 Megkezdte működését a Mezőgazdasági Helyreállítási Bizottság Beszélgetés Tolnai Ferenccel, a megyei tanács vb-elnökhelyettesével az elkövetkező hetek tennivalóiról Tolnai Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese tájékoztatta lapunk munkatársát azokról a károkról, amelyek az árvíz, valamint a belvíz következ­tében a mezőgazdaságot érték, egyúttal nyilatkozott a helyreáll!, tási tennivalóikról a megyei in­tézkedésekről. — Különféle híreket hallani, Tolnai elvtárs. Olvasóinkat te­hát legelőször arról szeretnénk tájékoztatni, hogy valójában hány ezer holdat borít jelen­leg víz? — Ismeretes a gátakon dolgozó emberek hősi munkája. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredmé­nyeként viszonylag kevés az olyan földterület, amelyet árvíz borít. Nagyobb a kár a fölfakadó vizek­től, valamint a belvizektől, ösz- szesen 20 ezer holdról van szó. Ezen a nagy területen az érin­tett termelőszövetkezetek ebben az esztendőben túl sok termésre nem számíthatnak. A víz gátol­ja, befolyásolja a termelést, a gazdálkodást. Mindenesetre min­dent meg kell tenni, ami még a hátra levő hetekben megtehető. Arra gondolok; hogy az előbb em­lített területek egy részét még lehet és szükséges is hasznosíta­ni. Erre az árvízveszély megszű­nésével sor kerül. Első tenniva­lónk lesz visszatelepíteni a lakos­ságot és az állatállományt. Mind-, ezt természetesen'megelőzi majd a szükséges egészségügyi intéz­kedések sorozata. — Még mielőtt ezekre a kérdé­sekre részletesebben kitérnék, el szeretném mondani, hogy máris, szervezzük a megyében a többi közös gazdaság segítségét. Első­sorban szálas, valamint abrak- takarmányban érvényesül a ki­segítés. Azok a termelőszövetke­zetek, amelyek nem szenvedtek kárt, megyeszerte késznek mu­tatkoznak a károsult tsz-ek meg­segítésére. Több másodvetésük lesz a tervezettnél, több szilázst készítenek, szóval érvényesül a közös összefogás. — Melyik közös gazdaságok szenvedtek eddig legtöbb kárt, és a megye mezőgazdaságát te­kintve, mekkora a károsodás összege? Úgy tudjuk, a felmé­rések erre vonatkozóan megtör­téntek. — A szekszárdi járással kezde­ném. Az eddigi felmérések sze­rint a bátai November 7. Tsz, a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz, a de- csi Uj Korszak Tsz helyzete a legnehezebb. De még ide sorol­nám Sióagárdot is, ahol a közös gazdaság földterületén 310 hold kalászos gabona van víz alatt. E gabona megmentésére nem na­gyon lehet számítani. Sajnos már­is bizonyos a százszázalékos vesz. teség. Egyébként valóban fel­mértük, a járási mezőgazdasági osztályok közreműködésével, a károk mértékét, mennyiségét. Forintértékben 42 millió a kirsás, az, amely az érintett terület me­zőgazdaságát sújtja. Sajnos nagy összeg. Ezen belül 20 termelőszö­vetkezetet kimondottan nagy víz­kár ért. A paksi járásban a bölcs- kei Rákóczi Tsz-ben, a paksi Aranykalász Tsz-ben, a paksi Vörös Sugár Tsz-ben a legrosz- szabb ilyen szempontból a hely­zet. — A vízborította 20 ezer holdból mekkora az a terület, amelyen véleménye szerint az idén még lehet valamit ter­melni? — Legyünk pontosak. A 20 ezer holdból, amiről az imént beszéltem, 11 500 hold a szántó, a többi rét, legelő, erdő stb. Ne­kem az a véleményem most már, a szántót figyelembe véve, hogy ha a vizet sikerül, időben elvezet­ni és leszivatni, akkor körülbelül 5—6 ezer holdat még hasznosíta­ni tudunk. — Milyen segítséget ad ehhez a megye? — Első és legfontosabb a vető­mag. Erről gondoskodtunk. Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának a vezetője személyesen járt Buda­pesten, a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. Az FM-ben, ezt elmondhatom, a legnagyobb meg­értéssel és segítőkészséggel fo­gadták Szűcs Lajos elvtársat. En­nek következményeként a Föld­művelésügyi Minisztérium illeté­kesei úgy rendelkeztek, hogy a megye érintett közös gazdaságai muhar, köles, valamint rövid te­nyészidejű kukorica-vetőmagot kapjanak. Ezt a vetőmagmennyi­séget a fontosság és a sürgősség szem előtt tartásával, az igény­lés alapján fogjuk elosztani. — Abban is megnyilvánult a Földművelésügyi Minisztérium támogatása és segítsége, hogy a miniszter elvtárs szakembereket küldött ide, akik a helyszínen nézték meg, miben és hogyan tudnának a leghatásosabban se­gíteni. Velünk tárgyaltak, de ter­mészetesen az érintett termelő- szövetkezetekben is jártak. — A megyében már műkö­dik, Tolnai elvtárs, a helyre- állítási bizottság, de konkrétan ki irányítja a mezőgazdasági helyreállítási munkálatokat? — A megyei helyreállítási bi­zottság részeként megkezdte munkáját az úgynevezett Mező- gazdasági Helyreállítási Bizottság is. Vezetője Vajda István, a me­gyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezető-helyettese. A Mező- gazdasági Helyreállítási Bizottság munkájában részt vesznek az érintett járások osztályvezetői is, valamint az érintett termelőszö­vetkezetek elnökei. A Mezőgaz­dasági Helyreállítási Bizottságban képviselteti magát a Gépállomá­sok Megyei Igazgatósága is. — Hány hold kenyérgabona van vízben, illetőleg víz alatt, Tolnai elvtárs? — 3159 hold. Takarmánygabo­na pedig 1111 hold. Ennek egy része sajnos menthetetlen. Máris kipállott, elpusztult, tönkrement jó néhány száz hold. A víz alatt levő kenyér- és takarmánygabo­nát csak ott menthetjük meg, ahol viszonylag gyors lesz az apadás és ahol más módon biz­tosítható a víz elvezetése. Ter­mészetesen az a törekvésünk, hogy ami menthető, azt meg­mentsük. Főleg és elsősorban a kézi erőre lehet számítani, mert az előbb említett területen a gé­pek munkája még hosszú ideig teljesen bizonytalan. Elsősorban a termelőszövetkezeteket szeret­ném kiemelni; a tagok és a ve­zetők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vízzel borított területről is biztonságba helyez­zék a megtermett kenyér- és ta­karmánygabonát. — Még egy utolsó kérdés: Az állatok visszatelepítése mi­lyen szempontok szerint tör­ténik? — Szigorúan ragaszkodunk az állategészségügyi intézkedések és előírások maradéktalan betartá­sához. Az állatállomány vissza­telepítését személy szerint dr. Kováts Jenő megyei föállatorvos intézi és irányítja. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a koráb­ban fertőzött állatállomány ne keveredjen az egészséges állatál­lománnyal, nehogy ismét felüsse fejét a száj- és körömfájás. A szakemberek megfelelő lelkiisme­retes irányításával történik a fér. tőtlenítési munka is. összességé­ben azt szeretném elmondani: a megyei vezetés, az országos szer­vek segítségével, minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy gyorsan, normális mederbe tere­lődjék az élet, megkezdődjék a munka, a termelés — fejezte be nyilatkozatát Tolnai Ferenc elv­társ. Szekulity Péter

Next

/
Thumbnails
Contents