Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

TOLNA MEGTEI NÉPÜJSÁG 1965. június 21. Város az örök fagy birodalmában Hűtőgép, jégszekrény Ma már egyre többen vásá­rolnak hűtőgépet, de még sok háztartásban van jéggel hűtő szekrény. Bizony a hűtött ital jobban üdít, frissít, s ily módon az élelmiszer is biztonságosab­ban tárolható a nyári melegben. MŰKÖDÉS A motorral hajtott, kompresz- szoros gépek gyorsan párolgó, gáznemű anyaggal hűtenek — ilyenek pl. a 100 és 120 literes Lehel és a szovjet Szaratov tí­pusú hűtok. A motor nélküli hűtőgépek vízzel kevert ammó­niák cirkulálásával biztosítják a szükséges hőmérsékletet (pl. a 70 literes Lehel). A jégszekrényben a berakott jég közvetlenül hűti az élelmet, illetve az italt. KARBANTARTÁS Üzemzavar esetén csak szak­ember javítsa a gépet, nehogy a kis hibából nagyobb adódjék. A szekrények külső felülete és a hűtőtér mindig tiszta le­gyen. Tisztításkor mosóport, ho­mokot, savat használni nem sza­bad! A külső felület melegvízzel mosható le, s flanelldarabbal tö­rölhető szárazra. Belül hasonló­an cselekedjünk, de a szárazra törlés után 30—40 percig szellőz­tessük a szekrényt. A krómozott részeket lágy szövettel kell le­törölni. Tisztítás előtt a hálózati csatlakozót minden esetben húz­zuk ki. Munka közben a hűtő­gépet oldalra dönteni tilos. A szekrény és a fal között legyen legalább 6—8 cm távolság, így könnyebben áramlik a levegő, jobb a hűtés. ZÚZMARA A jégszekrényben lévő elpáro­logtató falán időnként dér (zúz­mara) rakódik le. Nem ez a ré­teg végzi a hűtést, sőt, inkább akadályozza. Ezért, ha a dér­réteg már 5—6 mm-nél vasta­gabb, akkor azt a gép kikapcso­lásával leolvasztjuk, esetleg óva­tosan lekaparjuk. ALKALMI „HŰTŐGÉP” Sok helyütt azonban még nincs se hűtőgép, se jégszekrény. Itt a mosógép, illetve a mosdó­kagyló használható hűtésre. Ezek a berendezések kettősfaluak, s a falak között lévő levegőréteg szigetelő hatása biztosítja a hű­tést. Alkalmi „hűtőgépeink” hasz­nálata egyszerűbb: a mosógép* illetve a mosdókagyló aljára Je­get teszünk, arra és fa- és mű­anyagrácsot, majd pedig a hű­tésre kerülő anyagokat. Ha le­het, mindkettőt dupla fedővel borítsuk be. DOBOS FERENC Nyári csemegék Norilszk története az ércbányá­szati kombináttal kezdődik. Már a XIX. században tudták, hogy a környékbeli hegyek szenet rejte­nek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a geológusok a jövendő város körzetében ércet is találtak. így született meg a szovjet kormány döntése az érc- bányászati kombinát felépítésé­ről. A norilszki kombinátban bá nyászat és felszíni fejtés egyaránt folyik. — Ivott valamit? — Igen, de persze csak vizet. — Enni, evett-e? — Igen, jóízűen. Egyszerű kérdések, köznapi vá­laszok. De miután egytől egyig az űrviszonyokra vonatkoztak, határ­talanul izgalmasak voltak. Nagyjából ugyanezt mondhatjuk el Norilszkról is. Ha interjút ké­szítenek a város vezetőjével, valahogy így festene: — Házak vannak-e önöknél? — Természetesen. Csupa emele­tes kőépület. — Hát a közlekedés? — Autóbusz, vonat. A vasút­vonal egyébként villamosított. — Vízvezeték, villany, telefon? — Magától értetődik. Egyszerű kérdések, köznapi vá­laszok. De mégsem olyan közna­piak. hiszen Norilszk a világ legészakibb városa, legalábbis a nagyobbak közül. A tundra kellős közepén fekszik, jóval a sarkkö­rön túl, az északi szélesség 69. fokánál, ahol évente 250 napon át olyan sűrű hótakaró borítja a földet, hogy más országokban ezen a szélességi körön még ki­A norilszki északi mezőgazdasági tudományos kutató intézetben a rénszarvastenyésztés és általában az állattartás sajátosan északi problémáit tanulmányozzák. A növénytermesztők az intézet impo­záns gazdaságában zöldséget termesztenek. Hideg darapudding gyümölcs­öntettel. Fél liter tejet, fél liter vizet felfőzünk, 15 dkg cukorral, vaní­liával és ha forr, belepergetünk 2 deci darát. Ha sűrű lett, le­vesszük a tűzről és 3 tojás • sárgáját belekeverünk, majd a tojásfehérjéből vert habot hozzá­adjuk. Tálaláskor gyümölcsönte- tet adunk hozzá, amelyet úgy ké­szítünk, hogy az epret, málnát, vagy ribiszkét összetörjük és porcukorral elkeverjük. Kakaókrém poharakban 10 dkg. cukrot, egy egész to­jást, 2 evőkanál kakaót, fél li­ter tejet és 5 dkg lisztet krémmé főzünk, folytonos keverés mel­lett. Tetejére tejszínhabot te­szünk. Hidegen tálaljuk. Gyümölcssaláta poharakban: Minél több fajta és színes gyü­mölcs van benne, annál szebb. Alapja a bőséges édes szirup­ban főtt szeletelt alma. Ezt rak­juk a pohár aljára. A tetejére — gyümölcsérés szerint — félbevá­gott, meghámozott, nyers, sárga- és őszibarackot, ringlót, szilvát, ízes sárgadinnyét teszünk. A megtelt poharakba szirupot ön- tünk, rummal ízesítünk. Főtt málnakrém Két deci tejből 3 tojás sárgá­jával és 8 dkg cukorral krémet főzünk és, ha levettük a tűzről* 3 lap zselatint — hideg vízben áztatva —, belekeverünk. Ké­sőbb egy deci sűrű málna-, vagy almalevet, és ha teljesen kihűlt, 3 deci keményre vert tejszínha­bot adunk hozzá. Poharakban tálaljuk, piskótát kínálunk mellé. A hurok megszorul Az üldözött, hajszolt tömeggyil­kos szívesen látott vendég volt Anna Kötzinger szerény lakásá­ban. Az özvegy arra számított, hogy Kürten feleségül veszi, s apja lesz a három kis gyermeknek. Kürtennek egészen más szán­déka volt. Mielőtt utoljára az özvegy la­kásába lépett, megtapogatta tás­kájában az ollót és a kalapácsot... — Mi van veled ma? Szórako- zottnak, vagy gondterheltnek lát­szol. — Miből gondolod? — Alig szólsz valamit, a gyere­kekkel sem játszol. Valami nagy gondod van? — Az embernek mindig van­nak gondjai. Kürten a táskájáért nyúlt. Ebben a pillanatban megszólalt a csengő. — Megjött a mama... Megígér­te, hogy ma meglátogat. Anna Kötzinger anyja két ba­rátnőjével együtt jött leányát és unokáit meglátogatni, — s ezzel megmentette a négytagú család életét. Kürtennek ezek után nem volt maradása. Fogta a táskáját és el­hagyta a lakást. * Három óra előtt húsz detektív helyezkedett el a Szent Rókus templom közelében. Néhányan a szomszédos kereskedések kiraka­tait nézték, mások vízvezeték­szerelőknek álcázva egy utcai víz­csap körül foglalatoskodtak. Röviddel három óra előtt Au­guste Kürten is megérkezett — sápadtan, minden ízében remegve, de azzal az elszánt elhatározás­sal, hogy férjét kiszolgáltatja a rendőrségnek — a hóhérnak. Kürten már messziről megpil­lantotta a feleségét. Hozzásietett. — Mégis eljöttél, Gustl. *; Az asszony elfordította az arcát. Ebben a pillanatban minden­felől előjöttek a detektívek, lö­vésre tartott pisztollyal. — A törvény nevében letartóz­tatom — mondta Faber. Peter Kürten, a csaknem más­fél év óta hajszolt tömeggyilkos nem tanúsított ellenállást. Szinte büszke volt, hogy a rendőrségnek olyan nagy készültséggel kellett felvonulnia. — Kissé korán jöttek..., így el­marad az utolsó felvonás... — mondta. A rendőrségen először is Ger rúd Schulteval szembesítették. — Igen, ő volt az — mondta • hosszas kórházi kezelés után fel gyógyult lány határozott hangon. 1931. április 13-án kezdődő Peter Kürten ügyének esküdtszé­ki tárgyalása, dr. Rose törvény- széki elnök elnökletével. Kilenc napig tartott a tárgyalás. Két na­pot vett igénybe Peter Kürten ki­hallgatása, hat napig a tanúk vo­nultak fel, az utolsó napon az or­vosszakértők mondták el vélemé­nyüket, s elhangzottak a perbeszé­dek. Az orvosszakértők egyhangúlag beszámíthatónak nyilvánították a vádlottat. Peter Kürten az utolsó szó jo­gán ezt mondta: — Áldozataim megkönnyítették Igenen .... S í.: % tetteim végrehajtását. Minden megszólított nő a legsötétebb ut­cákba, a legelhagyatottabb utakra is követett..; Az esküdtek egyhangúlag hoz­ták meg ítéletüket: Peter Kürtent halálra ítélték. Kürten közömbösen fogadta az ítéletet. Talán abban bizakodott, hogy kegyelmet kap. Rosszul számított. 1931. június elsején Magde- burgból Kölnbe érkezett Gröpler állami ítéletvégrehajtó. Ugyanaz­nap Düsseldorfból Klingelpützbe szállították Kürten Pétert. Ez volt az utolsó útja. VÉGE Peter Kürten, a düsseldorfi Gertrud Schultenek és rém kivégzése előtt levelet írt bocsánatot kért tőle. A városról, Norilszkról Tyitov űrrepülése jut az eszünkbe. Nem mintha a második számú szovjet Űrhajós odavaló lenne, hanem azért, mert Norilszk városában minden hétköznapi dolog egyúttal szinte éppoly izgalmas és szokat­lan, mint Tyitov reggelije a vi­lágűrben. Annak idején Tyitovot megkér, dezték: — Tudott aludni? — Igen, méghozzá jól — hang­zott a felelet. Emeletes házak, központi fűtés, hideg-meleg víz. A városban több iskola és mozi működik (képünkön: a szélesvásznú filmszínház), de van koncertterem, két sportstadion, fedett uszoda, téli sport­csarnok is. sebb falut sem igen találni. No- egyik legnagyobb ércbányászati rilszk: 120 ezres lélekszámú vá- kombinátja, ros, amely arról is nevezetes, hogy itt épült a Szovjetunió (A. M.)

Next

/
Thumbnails
Contents