Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1965. június 3. Agglegények szigete Írországnak sok neve van. Nevezik például Európa elő­őrsének, zöld szigetnek, a szi­várvány országának. De van még egy jellegzetes neve: agg­legények szigete. Ezen a szigeten kötik a' vi­lágon a legkevesebb házasságot. Ezer lakosra évente csak 5,5 házasság jut. A statisztikusok szerint a házasodó korban lé­vő férfiak (24—45 év) három­negyed része agglegény. Írországban nem divat a ko­rai házasság. Azok akik mégis rászánják magukat a nősülésre, átlag 33 évesek, a menyasszo­nyok átlagéletkora pedig 28 év. Ez is világrekord. A házasság intézményének ellenségei kap­csolatba hoznak ezzel egy má­sik rekordot: Írországban kö­vetik el a világon a legkeve­sebb öngyilkosságot... Nem is kell statisztika ahhoz hogy észrevegyük: Írország az agglegények országa. Meglát­szik ez első pillantásra, Dublin- ban és minden faluban. Szem- beötlik lépten-nyomon: temp­lomban. autóbuszon, lóverse­nyen. Mindenütt mintha látha­tatlan fal választaná külön a férfiakat a nőktől. Már a gye­rekek és fiatalok között is meg­figyelhetjük ezt. , A különös jelenség magyará­zatát állítólag az ír ember ter­mészetében, individualista jel­lemében és talán túlzott fele­lősségérzetében kell keresni. De vannak más okok is. Pél­dául nagyon reális és konkrét gazdasági okok. „Tulajdonkép­pen miért etessem én egu ide­gen ember lányát?” — kérdezi Paddy, ahogyan az átlagos ír embert becézik. Egyébként saját magát sem könnyű etetnie. Hozzájárul eh­hez az öröklési jog: a kisgazda családjában csak a legidősebb fiú örököl, a többi nem kap semmit. Két lehetősége marad: vagy munkát keres, vagy ki­vándorol. Munkát találni nem könnyű. Írország főleg szarvasmarha­kivitelből él. Tíz évvel ezelőtt még szinte egyáltalán nem volt ipara. Csak mostanában tesz­nek erőfeszítéseket az iparosí­tás érdekében. Marad a kivándorlás. Ez a múlt évszázad derekán kezdő­dött és máig is ugyanolyan in­tenzíven tart. Írország szinte üres országnak tűnik. Az át­utazó mindenütt düledező. el­hagyott házakat lát, amelyek­nek lakosai rég kivándoroltak. Előfordul, hogy az ember ki­lométereken keresztül nem ta­lálkozik senkivel. Aztán eldö­cög egy kis szamaras fogat, mellette öreg ember bandukol. Nem nehéz beszélgetésbe ele­gyedni vele, mert az ír ember minden külföldit barátjának tekint. Tíz perc múlva már el­mesélte, hogy hívják, hol la­kik és hogy éppen a tejgyűjtő­be megy, viszi tíz tehene tejét. És hogy csak a legidősebb fia maradt vele, a többi gyerek kivándorolt. Írországban 4 egyetem és 2 műegyetem van. Igen sok ez, hiszen a köztársaság lakosainak száma csupán 2.8 millió. De mit csinálnak a fiatalok, ha kikerülnek az egyetemről? Diplomás ember túlságosan is sok van Írországban. Kénytele­nek lesznek elhagyni hazájukat. És mit csinálnak az ír leá­nyok, akik nem mennek férj­hez? Nagyobb részük csak álmod­hat a házasságról, a családról. De munkát sem talál hazájá­ban. Egy napon hát megveszik a hajójegyet. Azután Londonban, Liver­poolban vagy Manchesterben Számok mágiája habom dolgot sohasem elégít- szerint az egyes számok tulajdon, papok 33 gombot varratnak a hetsz ki három másikkal: a tüzet ságaiban lakoznak, vagy legalább reverendájukra, iával, a földet vízzel, az asszonyt ;s ártalmatlanná tegyék ezeket . „„„ férfival. (Arab közmondás.) az erőket A 666 a tokeletesseg háromszo­ros tagadása. A kereszténységben ■ Ha a mai ember a „mágia” szót Európában a szám-mágia rész- a 666 az Antikrisztus száma, hallja, csak vállat von: ugyan ki ,ben a biblia közvetítésével, rész- Valamennyi mágikus szám kö- törődne a XX. században a má- ben f z okori geometria hatására ZÜ1 a legtöbbet — mindig és csak- giával? Ma a tudás uralkodik. A ki- A. középkorban nagy nem mjnden népnél — a 3 sze­lógikusan gondolkodó, felvilágo- befolyást gyakorolt a szam-ma- ..eDeit sült ember ismert és ismeretlen §'ara a kabalisztika és teljesen jelenségekre osztja a világot és at ^ alakította. Már az óindiai kultúrák idejé­reméli, hogv a tudomány segít- A kérdésre hoev melv ben úgy tudták, hogy a hármas ségével előbb-utóbb az utóbbiakat vámoknak volt mágikus jelentő- szam családi boldogságot és jó is megismerheti. ségük az évszázadok folyamán, termést jelent. Az évszázadok folyamán nem szinte mulatságosan egyszerű a mindig gondolkodtak így. válasz: valamennyinek. '■ e- 1600 körül a hettiták Szi­Ha visszamegyünk vagy kétezer Igen. Valamennyi szám, vagy riaBabilon elleni hadjáratuk évvel, észrevehetjük, hogy az ak- a számok többszöröse, megfordí- soran háromszor ostromoljak kori emberek nem sokat tudtak tottja, osztója, szorzója, stb. meg az ellenséges erődítménye- a világmindenségről és törvé- mind játszott valamikor mágikus két és mindig harmadszorra vé­nyéiről, nem értették a számunkra szerepet valamelyik kultúrában, ^e már oly nyilvánvaló és egyszerű valamelyik nép mágusainál. összefüggéseket, ezzel szemben Az egyes számot rendszerint a . A ,hármas szám a családot is bizonyos tárgyaknak és számok- magányossággal vagy a szegény- Jell{ePezi: aPa anya, gyermek, nak titokzatos, mágikus jelentést séggel kapcsolták össze, a bibiiá- Ezért idővel az isteneket is há- tulajdonítottak. bán viszont a királyt, a koronát romságokba kezdték vonni. így . , ... , . . jelképezte. jöttek létre a „szentháromságok”,- ~~ --------------- , ,am~p? * 7,S mag*a a a" A kettő a bölcsesség, a bol- pl. a hurita szentháromság: Te­t alalkozhatunk velük, mint sonlosag elvet alkalmazta. Ebből dogság, a szerelem és az elége- ci,h Henat és „ ápolónőkkel, autóbusz-kalau- fejlődött ki a szám-mágia, amely dettség száma volt. , ’. _ . . , ’ sy P" zokkal, háztartási alkalmazót- j közvetlenül az asztrológiához, te- A három kivételes isteni szám • Z1SZ, *a 1... ... . , . " „ i: mveteies isteni szám BUmer: An Enlin ^ Enki, a ke­hat a csillagok emberi sorsot be- volt, a legnagyobb hatalmat jel- resztény szentháromsáe- az Atva folyásoló, irányító erejébe vetett kepezte. reszteny szentháromság, az Atya takkal vagy tisztviselőnőkkel. Remélik, hogy Angliában nem­csak munkát találnak, hanem hithez kapcsolódott. A számok A négy a világtájak kozmikus élettársat is ha egyszer hazá- mágiájával az emberek arra tö- száma. (Jehova), a Fiú (Jézus) és a Szentlélek, stb. juk, az agglegények szigete ezt rekedtek, hogy úrrá legyenek a megtagadta tőlük, ^ titkos erőkön, amelyek hiedelmük Az öt a baj, a szerencsétlenség. A hatalmas keleti uralkodók A hat a tökéletesség hiánya, hármas koronát, ún. tiarát visel­A házasság — a statisztikus szemével A legnagyobb házasodok a statisztikai adatok szerint a romá­nok. 1962-ben például ezer lakosra Romániában 9,9, Japánban 9,8, az NDK-ban 9,7, az NSZK-bán 9,2 házasodó jutott. * Legjobban húzódoznak a házasságtól az írek. Náluk csak 5,5 házasuló esik ezer lakosra. Hasonlóan - ..aggodalmaskodók a mexikóiak (6,3), norvégok (6,5), belgák és franciák (6,7). * Ha viszont a válásokat vesszük szemügyre, ott is a románok járnak az élen. Ezer lakosra Romániában 2,01 válás esik; csak messze mögötte jön az NDK (1,47), Jugoszlávia és Svédország (1,2). * A legkitartóbb férj viszont az ír. Ha egyszer rászánta magát a házasságra, meg is marad benne. A válási mutatószám mind­össze 0,09. A lengyelek valahol a középúton járnak (0,5). * A világ legszenvedélyesebb házasulója viszont egy New York-i lakos: John Heidenmeizer. 61 esztendős korában nősült meg 49-edszer és bizonyára nem is utoljára. De ha talán úgy érez- né, hogy kezd kiöregedni a házasodásból, nem kell aggódnia, mert már növekszik az utánpótlás: egy ausztráliai fiatalember most éppen 16 éves és már két ízben házasodott meg... (7—1.) A hét a szemiták szent száma volt, a hét bolygó, vagyis a rnin- denség megfelelője, ezért a töké­letesség, a teljesség jelképe. A nyolc a végtelen tökéletes­ség jelképe. A kilences számot (3x3) varázs tek (ebből származik a pápai tia­ra is). Háromszor kenik fel őket. Háromszor ismétlik a varázsigé­ket. Háromszor emelik a magasba az újszülöttet, három göröngyöt dob a pap a halott koporsójára. A mise alatt egymást követik a háromszoros keresztvetések. latoknál, ‘ széllernidézésnél hasz- Háromszor hintenek tömjént a nálták. A kétjegyű számoknak rendsze­rint összetett jelentésük volt. A tíz pl. azt jelentette „minden vagy semmi”; olykor a gazdagsá­got szimbolizálta. A 12 elsősor­ban bibliai szám: Izrael 12 tör­zse, a 12 apostol; 12-es szám sze­repel János jelenéseiben. tömjéntartóba, ördögűzéskor há­romszor szólítják fel távozásra a rossz szellemet. A püspök három­szor áldja meg a híveket. Három­szor emelteti meg a kártyacsoma­got a jósnő, és háromszor köp M a babonás apáca, hogy elkergesse magától a „tisztátalan gondolato­kat”. . , . . A hármas szám, a mágikus hie. A 13 a veletlen vágy a balsze- , . . , . ,, , .. delmek e maradványa maradt meg tehát a legtovább a szoká­rencse száma volt. A 33 a tökéletes királyság jel- sokban. A 3 és sokszorosai, a 9, képe (3xl0-j-3xl). A keresztények, a 33, a 333, stb. mindig jó, elő­nél viszont Krisztus életéveinek nyös és szerencsés számot jelen­száma, ezért a babonás katolikus tettek. Jánosy leült a padra, kezei közé temette arcát. Haverda Mariska lefátyolozta az arcát. A pad köze­pére ült, Vojtha és Jánosy közé. A személyi adatok felvétele közben kiderült, hogy Jánosy nem hat, hanem csak három gimná­ziumot végzett, és 1896-ban 17 fo­rint 15 krajcár elsikkasztása miatt büntetve volt. A három vádlott személyi ada­tainak felvétele után az elnök a következő bejelentést tette: — Több oldalról bírálták, hogy mindenszentek napján kezdődött a tárgyalás. Kijelentem, hogy ezt a törvény írja elő, mert az es­küdtszéki ciklus utolsó, tizenötö­dik napján meg kell kezdeni a tárgyalást de az esküdtszék meg­alakulásán kívül más nem fog történni. Az esküdtszék főleg iparosokból és földművesekből állt, de két tanár is volt az esküdtek között. Másnap rendkívül túlfűtött hangulat, nagy izgalom vett erőt a közönségen, már jóval a tárgya­lás megkezdése előtt. A nagy iz­galmat A Nap című szegedi újság idézte elő. Kirobbantotta a nagy szenzá­ciót: Winchkler ügyész éjszakai látogatásai Haverda Mariska cel­lájában. Két interjút közölt A Nap. Megszólaltatta a súlyos váddal 4. A hűtők megszórni illetett ügyészt, és kikérdezte a vádlottból koronatanúvá lett Klein Pál bankárt, a fogházban szerzett tapasztalatairól. Winchkler óvatos válaszokat adott ugyan, de egyetlen tényt sem tudott letagadni. A hír igaz volt. Beismerte, hogy többször felkereste éjszaka Haverda Maris­kát, de ezt — mondotta — azért tette, hogy megtudja, miért leve­lez Jánosyval és Vojthával. Ügy­buzgó, lelkiismeretes embernek játszotta ki magát, aki az ügy ér­dekében éjszakáit is feláldozza. Elmondta azt is, hogy Jánosyval addig nem tudott boldogulni, amíg meg nem csinálta vele a szekrényjelenetet. Hivatali szobájában egy szek­rénybe állította be Jánosyt, majd elővezettette cellájából Haverda Mariskát és elbeszélgetett vele. A beszélgetésből az derült ki, hogy Haverda Mariskának szerelmi vi­szonya volt Vojthával: E jelenet után Jánosy megtört és beismerő vallomást tett. Klein Pál elmondta a lap mun­katársának, hogy az ügyész éjsza­kai látogatásai alkalmával virág­gal is meglepte a szép rabnőt. A cikk óriási visszhangot kel­tett, és másnap az emberek A Nap-pal a kezükben jelentek meg a törvényszék folyosóján. Mindenki kíváncsian leste, milyen hatása lesz a leleplezésnek. Jánosy kihallgatásával kezdő­dött a tárgyalás. — Bűnösnek érzi magát? — kérdezte az elnök. Jánosy igennel felelt. Ezután felszólították, hogy te­gye meg vallomását. Pár percig tartó fuldokló zoko­gás tört ki belőle. Csak hosszú szünet után kezdte idegekbe mar­koló vallomását. — Nagyságos elnök úr! Tekin­tetes esküdt urak! Bocsássanak meg érzékenységemért, de ha a lelkembe néznének, látnák nagy fájdalmamat — kezdte drámai előadását. — Cserbenhagyott az eszem. Ha­lálosan szerettem Mariskát, pedig mindenütt a legrosszabbakat mondták felőle. A pesti detektí­vek nevetve vágták a szemembe, hogy Mariska ismert kéjnő. A fogházban azt mesélték nekem, hogy viszonya volt Vojthával. Az ügyész szerelmes leveleket mu­tatott és én, féltékenységemben már közel jártam a megőrüléshez. — Ekkor azt mondták, valljon be mindent Jánosy, és akkor sem­mi baja nem lesz. — Amikor feldúlt lelkiállapo­tomban tett vallomásomat vissza­vontam, rendbüntetéssel sújtottak és betegségem ellenére kórházi koszt helyett rabkosztot adtak. Hirtelen családjára tért át és érzékeny hangon kiielentette, hogy dédapja főrendiházi tag, dédanyja grófnő volt. Haverda Mariskával Űjpesten hozta össze a sors, ahol állásban volt. Halálosan belesze­retett a szép asszonyba, és többé nem volt ura akaraterejének. A felesége hívta, hogy térjen vissza hozzá, de ő nem is válaszolt leve­lére. Mariska hosszú ideig nagyon hidegen viselkedett. Közönye any- nyira elkeserítette, hogy öngyil­kosságra készült. El is utazott egy Pest melletti faluba, de ott utol­érte a szép asszony expressz- levele, erre meggondolta magát és visszatért Budapestre. Közös háztartásban élt Mariskával. No­vember óta azonban gyakran ve­szekedtek. Vojtha dúlta fel a csa­ládi békét. Jánosy elmondta ezután a gyil­kosság lefolyását, azt azonban ta­gadta, hogy előre megfontolt szándékkal ölte meg özvegy Ha­verdánét. — A jegyzőkönyvnek ez a része nem igaz — mondta. Jánosy közben rosszul lett és kérte az elnököt, vizsgáltassa meg orvossal, mert teljesen kimerült. Az elnök azonban tovább fag­gatta, hiába tiltakoztak a védők, hogy beteg embert nem lehet val­lomásra kényszeríteni. Jánosy elmondta, hogy mikor meglátta Mariska anyját, eszébe jutott lányával szembeni brutális magatartása és erős felindulásá­ban agyonlőtte. Szünet után az ügyész azt in­dítványozta, hogy szerezzék be az elhunyt Haverdáné ingatlanának telekkönyvi kivonatát, annak meg­állapítása végett, hogy arányban áll-e értéke Haverda Mariska adósságával. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents