Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
1965. június 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Túl a megyehatáron Az új arcú Jászkunság A csúcsokat a mélységgel mérik. Ha a mai Jászkunság népének életéről írni akarunk, óhatatlanul hasonlítanunk kell azt a múlthoz. Veres Péter a Számadás készülő második kötetében írja a Hortobágyról, a kunsági emberek életéről, — ahogyan ő látta 1945-ben, a fel- szabadulás idején: „Ezt a népet a vegetatív létfenntartás apró gondja, a munka, a táplálkozás, a veszekedés, az egymást nem bírás, az összeférhetetlenség, a családon belüli uralomvágy indulatai kormányozzák”. Az Alföld népe sokat szenvedett a történelem során. S a szenvedés nem maradt nyomtalanul. Szolnokot I. István király tette megyeszékhellyé, az aranybulla, már mint fontos kereskedelmi települést, sókikötőt említi. És még sincs egyetlen olyan épülete, amely két-háromszáz évesnél idősebb lenne. Amíg az ország szerencsésebb vidékein már a lassú iparosodás kezdődhetett, a Jászság és a Kunság népe még a törökdúlás elől menekült, búj- dokolt. A Jászság és Kunság ölelkezésénél, a Tisza partján, a festői Zagyva-torkolatnál épült megyeszékhely sorsa egybefonódott történetünk nagy eseményeivel. Nemcsak a mélység és elesett- ség, hanem a történelem nagy sorsfordulói idején a forradalmi emelkedettség — ez is jellemzi ennek a vidéknek a népét. Hol van már az a Kunság, az a fülledt, poros alföldi világ, amit Móricz Zsigmond festett, oly élethűen regényeiben? A felszabadulás után, — hogy kilépjen elmaradottságából, utolérje az ország más tájait —, Szolnok megyében az átlagosnál is gyorsabban kellett az ipart fejleszteni. És itt megáll a krónikás tolla: hol kezdje a felsorolást? Ki gondolta volna két évtizeddel ezelőtt — még ma is kevesen tudják az országban —, hogy például az Alföld a déldunántúlinál is gazdagabb olajban, de különösen földgázban. A gyorsabb fejlődés, a kutatás, feltárás és kiaknázás az elmúlt évtizedben kezdődött eh Szolnokra települt az olajipar központja. Az egykori sókereskedő város olajvárossá fejlődik! Szolnok büszkesége a vegyipar A Tiszamenti Vegyiművek három kénsavgyára, a szuperfosz- fátgyár máris az ország egyik vegyipari bázisává tette a várost. A jövő tervei még szebbek. A szervetlen vegyipar mellett szerves vegyipari bázis ugyancsak épül, hisz oly kedvezőek az adottságok ehhez: a már feltárt nagymennyiségű földgáz, a bővizű Tisza — és a mind több vegyipari szakkáder, Alig egy évtizede Jászberényben még pusztaság, paprika- paradicsomföldek voltak azon a helyen, ahol ma a hűtőgépgyár van. Az igazsághoz tartozik, hogy az ottaniak nem is fogadták egyöntetű lelkesedéssel a gyárépítést. Attól „féltek” egyesek, hogy a nagyüzem kimozdítja őket megszokott életformájukból. Valóban kimozdította, de ez nagy haszonnal járt. Jászberény ma a magyar hűtőgépipar központja A környék fiatal parasztlegényeiből, lányaiból azóta szakmunkások, technikusok, mérnökök lettek. Jászberényt pedig jobban ismerik országhatáron innen és túl a hűtőgépeiről, mint a Lehel vezér kürtjéről szóló mondábólf Sorolhatnánk még a magye jelentős ipari létesítményeit, az iparosodó Alföld megannyi eredményét, de talán a megye mező- gazdaságának ma még nagyobb a népgazdasági jelentősége. Szolnok megye adja az ország évi kenyérgabona-termésének tíz százalékát Jelentős a megye fejlődő állattenyésztése is, de szocialista nagyüzemeink leginkább arra büszkék, hogy a megyében van az ország öntözött területének mintegy harmadrésze. A jövő nagyüzemi mezőgazdaságának nagy reménysége, az Alföld jelentős részének időjárási és talajviszonyait megváltoztató, II. számú tiszai vízlépcső építése rövidesen elkezdődik. Megépülése után Szolnok megye egész földterületének mintegy 70—80 százaléka öntözéses művelés alá kerül. Az öreg Tisza, a gátak közé szelídített folyó hatalmas kanyarokat rajzol az Alföld térképére. A tiszamenti emberek keze nyomán csatornák nyílnak, hogy az éltető vizet elvigyék a hatalmas szövetkezeti táblákra. S ahogyan az évezredes szomjúságtól tikkadt kunsági földek szívják magukba a hűs vizet, úgy isszák a jászsági, kunsági emberek az új, felszabadult élet nyújtotta tudást, kultúrát. Jól gyümölcsöztetik mindazt, amit a modern technika és tudománya mezőgazdaság felvirágoztatásához nyújt Fiatal erdők és új nagy gyárépületek fogják fel és szelídítik meg a rohanó pusztai szelet. A fiatal erdőkhöz hasonlóan gyökeret vernek az Alföldön a munkásság új osztagai is, hogy paraszttestvéreikkel kézenfogva haladjanak a szocialista társadalom felépítésének útján. Irta: Varga József Foto: Nagy Zsolt Vízágyú. Nagy hatósugarú gépek állanak az öntözéses gazdálkodás szolgálatában. Gondos minőségvizsgálat előzi meg a Lehel hűtőszekrény útrabocsátását. Az „olajosok” már nem vendégek az Alfölden. Mindenki megszokta, megszerette őket, akik hol itt, hol ott telepednek le, hogy szorgos munkájuk nyomán olaj, földgáz fakadjon a földből. Szabtok az ország egyik új vegyipari bázisa. Képünkön: a Tiszamenti Vegyiművek 3. sz. kénsavgyára. Forgalomkorlátozás Szekszárdon a Rákóczi utcában Mint arról már korábban beszámoltunk, az 58-as út szekszárdi átkelőszakaszának korszerűsítése, átépítése miatt az idén gyakran kerül sor forgalomkorlátozásra az útnak a Parászta-hídtól a hár- mashídig terjedő részén. Hetek óta épül a Parászta-hídnak még hiányzó, kétharmad része, emiatt a már meglévő négyméter széles hídon váltakozóan, egyirányú a forgalom, amit jelzőlámpával irányítanak. A hídtól a Pázmány térig (újvárosi templom) terjedő szakaszt először fél-szélességben építik meg, hétfőtől a forgalmat az út másik oldalára (dél felé nézve jobbra) terelik. Itt mintegy hat méter széles ideiglenes makadámút áll a járművek rendelkezésére, óvatos közlekedéssel egyszerre két irányban is mehet, a forgalom. Az állati erővel vont járműveket azonban kitiltják érről a szakaszról, azok terelőutat vehetnek igénybe. Ha az úttest baloldala elkészül — erre néhány hét múlva lehet számítani —, a jobboldal végleges megépítését kezdik meg. A további szakaszok építését már úgy oldják meg, hogy egyszerre teljes szélességben készítik el az utat és ez alatt elzárják a forgalom elől, mivel itt már van lehetőség a forgalom átterelésére.
