Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

! IMS. június 32. TOLNA MEGTE1 NÉPÜJSAG 3 j &% utolsó vaüáeió SZŐLŐKÖTÖZŐK Vége a tanévnek, most a diá­koké a nyár. A legtöbb helyen befejeződtek már az érettségi vizsgák is. A maturálok egy ré­sze továbbtanul az ősszel, egye­temen vagy főiskolán, mások dől. gozni mennek. Azoknak akik a munkát választják, ez a nyár lesz tulajdonképpen az utolsó vaká­ció, mert a szabadságidő, vagy az ipari tanulók szünideje már jóval kevesebb, mint a megszokott „diákpihenő”. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium épülete csendes, hi­ányzik a jól ismert, megszokott zsivaj. A kapus azt mondja az emeleten, vannak diákok, érett­ségiznek. Hangot sem hallani fontról, az izgalom szótlanná te­szi a várakozókat. A földszinten résnyire nyitva az egyik osztály ajtaja, onnan szűrődik ki halk beszélgetés. Két lány ül az üres teremben, falatoznak, közben a tanári asztal sarkán ülő fiúval beszélgetnek, ö már „civilben van”, vagyis leérettségizett, él­vezi a helyzetet: most nem szól rá senki ha az asztalra ül. Az egyik lány, Béres Mária, is vég­zett már, most a fiúval Dubo- vánszki Dezsővel közösen vigasz­talják Törő Mártát, aki a követ­kező napon kerül az „ítélőszék” elé. Nála is elég nagy volt a „drukk”, bár nem volt különö­Dubovánszki Dezső': „...kihasz­nálom még ezt a szabad nyarat,” sebb félnivalója. Jól tanult, min­dent átnézett a vizsgára. Azóta már biztosan túl is van rajta, és most ő bíztat másokat. Béres Mária egy hónap vaká­ciót enged magának, még akkor is, ha ez az utolsó. — Valószínűleg egy hétre le­megyek Pécsire a nővéremhez, nem fog ártani a kikapcsolódás. Ha onnan visszajöttem, akkor otthon is kell lenni egy kicsit a szüleimnél Döbröközön. Azt hi­szem az az idő olvasással, kirán­dulással fog eltelni. Jó szórakozás az nekem, meg aztán mást nem is nagyon tudok csinálni a falu­ban. Barátnőimmel összejövünk elég sokszor, de ilyenkor nyáron mindenki elmegy valahová nya­ralni. így nem marad más, mint a kirándulás és a könyv. A visz- szalevő időt pedig szeretném Egerben eltölteni, szintén roko­noknál. Aztán már el is telt az egy hónap, kezdődik a munka. — Hol fog dolgozni? —- Őszintén megmondom, ma­gam sem tudom még. Azért bi­zonytalan még, mert olyan helyre szeretnék menni, ahol nyelveket lehet tanulni. Elég jó a nyelv­Törő Márta: „a felvételire készü­lök .. érzékeim, és szeretnék néhány idegen nyelvet megtanulni. Bár nem tudom, valahogy úgy érzem, franciából nem sikerült úgy az érettségim, ahogy szerettem vol­na. Persze ez majd csak az ered­ményhirdetéskor derül ki. De az egy hónap eltelte után minden­képpen dolgozni szeretnék. Es ha lehetőség van rá, nyelveket ta­nulni. Dubovánszki Dezső nagyon várja már az eredményhirdetést. Nem azért mintha idegeskedni kellene, sikerült-e vagy sem, mert azt a diákok megérzik. De­zső inkább azért türelmetlen, mert akkor megkezdheti a két­hetes próbaidőt a vállalatnál. Autószerelő-tanulónak jelentke­zett, és ettől függ majd, hogy beválik-e. , ; — Nem szerénytelenségből mondom, de biztos vagyok benne, hogy megállóm a helyem. Nálunk az autószerelés már családi ha­gyomány. Míg gimnáziumba jár­tam, minden szünetben segítet­tem apámnak, úgy, hogy már most konyítok valamit a szak­mához. A próbaidő letelte után pedig kihasználom még ezt a szabad nyarat. Úgy tervezzük a barátaimmal, hogy lemegyünk néhányszor a Balatonra motor­ral. Nekem különben is szenve­délyem a motorozás, megszerez­Béres Mária: „Egy hónap szün­időt engedélyezek magamnak.” tem már a jogosítványt. Ha meg rossz idő lesz, akkor is feltalálom magam itt Dombóváron. Olvasok, moziba, presszóba járok a bará­taimmal. Szóval el fog telni a nyár, csak az a baj, hogy nagyon hamar. Törő Márta nap mint nap a postást lesi nagy izgalommal. Le. velet vár Németországból. Az el­múlt nyáron Balatonon megis­merkedett egy német fiúval, az­óta is leveleznek egymással. Toni pedig egy levelében megígérte, hogy az idén újból eljön Ma­gyarországra, sőt lehetőség nyílik arra, hogy Döbroközre is elláto­gasson, ahol Márta lakik. így most ez érettségi mellett ó még a levélért is Izgul. Kicsit bonyo­lult dolog ugyan, mert az alkal­mi tolmács nincs már itt, és Már­ta nem tud németül, a fiú meg magyarul. Az elhatározás már megszületett; mindketten neki­látnak a nyelvtanulásnak. «— Most a kettő mellett még egy harmadik dologért is izgul­hatok. Jelentkeztem az egyetem­re népművelés-könyvtár szakra. A felvételi vizsgára készülök, Nem fogok akkor sem elkesered­ni, ha nem vesznek fel, minden­esetre olyan szakmát választok, aminek valami köze van a nép­műveléshez. Körülbelül három hét lesz az én szünidőm, amikor jön a német fiú. A többi időt ki kelj használnom, hg jól akarok szerepelni a felvételin, Kónya József Foto: Baké Két lánybrigád kötözi a szőlőt a Biritói Állami Gazdaság bikácsi üzemegységében. A bikácsi szőlészet 120 hold és bár nagyrészt magas művelésű, van dolguk a lányoknak. Foto: Túri Mária Új létesítmények Új »sínek A fiatalembernek, akivel a véletlen összehozott, nemigen volt beszélgetőkedve. A kér­désekre kurtán-furcsán vála- szolgatott, s ilyeneket mon- dott: „Nincs itt semmi emlí­tésre méltó. Sok a munka, ke­vés a pénz. Mitől legyen az embernek jó kedve?”. Nevét a bemutatkozásnál sem mondta meg, Magáról csapón annyit volt hajlandó elárulni; sertés- tenyésztő, és nemrég dolgozik a tsz-ben. A kedvetlen úti- társ a tsz-iroda felé irányított S a „minden jót” köszöntés után elkerekezett. A tsz-irodán egy teremtett lélek sem volt. de nem sokáig kellett várni. Időközben meg­érkezett Süth József üzem­egységvezető. A kertészetből jött. A tsz-elnökkel a rekord- termést ígérő epret nézték, s az értékesítés, a szállítás meg­szervezéséről tárgyaltak. Siith elvtárs régi tsz-tag Fá­cánkerten. A régi tsz-tag szemszögéből ítéli meg a hely­zetet, nevezetesen úgy, mi volt régen, és mi van most. A fia­tal elégedetlenkedő nem is­merheti, régebben hogyan volt. Bár a tsz a jobbak között sze­repel, munkaegység-előlegre az­előtt 15 forintot fizettek, most pedig 30-at. Éveken keresztül nem építettek gazdasági épü­letet. Amióta a tolnai Arany­kalász Tsz-szel egyesültek, Új létesítményekkel gyarapodtak, s gazdasági épületeket emel­tek. Az egyesítéssel az állat- tenyésztést szakosították. Tol­nára került át a tehenészet, Fácánkerten sertéstenyésztés­sel foglalkoznak. Ide került az egyesített tsz anyadisznó- állománya és a hizlalda. Épült egy 600-as, korszerűen gépesí­Fácánkerten juh? — Kemence kellene, hogy a kenyérsütés végett ne kelljen Tolnára járni — mond­ták. Fácánkerten 140 ezer fo­rintos költséggel pékséget épí­tett a tsz, s ezzel együtt hely­ben megoldódik a darálás is. ami ugyancsak hiányzott ed­dig. A daráló és a pékség a falusi és a majorbeli lakosok számára könnyen elérhető Közmegelégedésre központi he­lyen épült. A munkaerő-kihasználás szem­pontjából a közösség és az egyén egyaránt hasznát látja a pékségnek és a darálónak Azelőtt hetenként egy munka­nap kiesett a sütés és a ter­ménydarálás miatt. Az asszo­nyok, Kitli Mihályné és Uj Gyuláné kiszámították, hogy az év 52 hetét figyelembe véve legkevesebb 60 munkaegység­től estek el a kenyérsütés miatt. Két év telt el azóta, hogy egyesült a fácánkerti és a tolnai tsz. Voltak, akik kez­detben borúlátóan ítélték meg a helyzetet, s úgy vélekedtek, az egyesüléssel elhamarkodták a dolgot. Akik így vélekedtek, attól féltek, hogy olyan foga­dott gyerek sorsára jutnak, akinek sem kint, sem bent nem volt helye. Az egyesítés óta beállott fejlődés mást mu­tat. Jól sikerült az egyesülés, jó az összhang, az összedolgo­zás a fácánkertiek és a tol­naiak között. Nincs tolnai és nincs fácánkerti tsz-tag meg­különböztetés. A régebben ki­alakult jószomszédi viszony a két község népe között tovább erősödött, mindnyájuk javára testvéri közösségben együtt vannak, együtt dolgoznak. P. M. tett hizlalda, ahova 18 kilós választási súly után hizlalásra fogják a malacokat, s így nem foglalkoznak a költséges sül­dőneveléssel. Megdőlt az a régi állítás is, mely szerint a fácánkerti ma­jor nem alkalmas baromfi- tenyésztésre. A régi gazdasági épületekben tavaly 5 ezer pulykát neveltek fel. Idén 1000 liba előnevelését Fácánkerten i'égezték. Az előnevelt libák egy kilós súlyban kerültek át Tolna-szigetre, ahol víz és le­gelő van, s gazdaságosabb a libatenyésztés. A libák után 4000 csibe került a nevelőbe. A növénytermesztésben csu­pán annyi változás történt, amennyit a tájjelleg megkí­vánt. A fácánkertiek jó do­hánytermelők amellett, hogy a dohány a homokot szereti. Ta­valy a 25 holdas dohány 670 ezer forintot jövedelmezett Az idén is Fácánkerten ter­melik a dohányt. A répater­melés átkerült a szigetbe, ahol az öntöz,és a magasabb hoza­mot biztosítja. A 140 holdas burgonyatáblát viszont Fá­cánkert határában alakították ki. Megváltoztatták a major ké­pét az új épületek, létesítmé­nyek. Vízhálózat épült, s a la­kóházak elé vízcsap került. Fásították a tsz-majort. Ta­vasszal 20 ezer facsemetét ül­tettek el. A felsoroltakon kí­vül a tsz-asszonyoknak is ho­zott valami újat, és nagyon is kedvükre valót az egyesülés Nemrég történt, — egyébként nemigen múlik el nap, hogy a vezetőségi tagok közül valaki ne menne át Fácánkertre —, hogy az elnök megkérdezte az asszonyokat, mi o probléma-

Next

/
Thumbnails
Contents