Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

4

TOLNA MEGVET NEPOJSAG

1965. június 22.

A Csörgetőtői a Csörgetóig

Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy a szekszárdiak kedvelt kirándulóhelyét, a Csörge-tavat kilencven-száz évvel ezelőtt miért nevezték Csörge-tönek? Az egykorú újságcikkek következetesen ,<a Csörge tövéről”, sőt „Csörge- tű”-ről írnak. A hely azonban azonos. a mai Csörgeiéről van szó. A nádas, zsombékos szegélyű tó már három emberöltővel ezelőtt is látott szórványos für- dőzöket, amikor 1883-ban egy vállalkozó szellemű mérnök meglátta benne az üzleti lehetőséget és húsz esztendőre bérbe vette a tulajdonos uradalomtól. Etl József mérnök fürdőtelepet létesített a tó partján.

Mindenesetre nem kis erőfeszítés és sok akadály leküzdése árán. A környéken látástól-vakulásig dolgozó cselédembereket, az uradalmi pásztorokat valószínűleg ingerelhette a fürdőző úri nép látványa. Minden elkövethetőt megtettek a víz szennyezésére, a pihenők háborítására. Amikor Etl a sekélyebb részen körülárkőltat- ta a tárcát, az árkot egyetlen éjszaka több helyen is betemették, jószágot hajtottak a vízbe, a rendcsinálással próbálkozó Stankovics József úszómestert pedig alaposan megverték. A városnak szigorú rendszabályokat kellett hoznia a zavartalan fürdőzés biztosítása érdekében.

A nyolcvan évvel ezelőtti fürdő komoly létesítmény lehetett. Az ünnepélyes megnyitási hirdetmény szerint a vendégek rendelkezésére állt egy orvos, egy úszómester, pénztáros, tyúkszemvágó, három ruhatáros és egy ruhatárosnő. Az idénybérlet hat forint volt, a kétszemélyes családi bérlet kilenc forint, az úszástanulás bérlettel együtt nyolc forint. 4 kabinokért huszonöt krajcárt kellett fizetni. Az alapos Etl Bátory Elek szekszárdi gyógyszerésszel vegyelemeztette a vizet. Eszerint a Csörge vízének fajsúlya 1,00328. Tartalmaz magnéziumot, kalciumot, nátriumot, káliumot, mangánt, kevés jódat és vasat. A jobb fürdővizek sorába tartozik. A vízparton lévő hangulatos vendéglőben Pernicz József szolgált állandó meleg étellel, hűsítő itallal és fajborokkal.

Az úszómester alkalmazása ellenére áldozatot is szedett a tó. 1885. július 9-én a húszéves Mészáros Gábor fulladt bele.

A város akkor még jóval kisebb volt a mainál és így távolabb is feküdt. Czéh János. Mo- zolán Antal és Gyimóti István fuvarosok vállalták a közlekedés megszervezését. Egy oda-vissza út húsz krajcárba került. A mai Csörge-tói és a régi csörgetűi közlekedés között mindenesetre lényegbevágó különbség, hogy a lóffgcrtú társaskocsik fürdőidényben minden nap reggel öttől este tizenegyig közlekedtek. Méghozzá félóránként.

(ordas)

Bolgár szílvaszedő gép

Szófia: A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kutatóintézet két munkatársa, M. Gerganszki és I. Cocov ventillátor segítségével működő szilvaszedő gépet készítettek. A gép csaknem tizenötször termelékenyebb, mint a kézi munkaerő: egy óra alatt 31

szilvafáról szedi le a gyümölcsöt. Képünkön: az intézet munkatár. sai a szilvaszedő géppel.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

„f/ő" műanyag: a bioplaszt

Századunkat a műanyagok évszázadának is nevezik teljes joggal, hiszen se szeri, se száma azoknak az eszközöknek, amelyeket műanyagból készítenek. Az „élő” műanyagnak azonban természetesen semmi kapcsolata nincs az igazi műanyagokkal, sőt éppen azért használjuk az „élő” jelzőt, hogy szembeállítsuk a „holt” műanyagokkal.

Nagyon jelentős biokémiai „újítás”-ról van itt szó.

A gyógyászatban már régóta problémát jelentett, hogy a szervezet tönkrement, vagy elhasznált részeit a testtől idegen anyagokkal pótolják. A csonkolt lábak pótlására például fából, vagy vasból készült művégtagokat alkalmaztak. Legújabban az igazi műanyagokat is bevonták az orvostudomány fegyvertárába. De kiderült, hogy bármilyen idegen anyagot használjanak is fel a szervezetbe való beültetésre, hosz. szabb-rövidebb idő után valamilyen problémát okoznak, mivel a szervezet nem szívesen tűri meg őket. Tehát olyan anyagra volna szükség, amely a testből Származik, elősegíti a szövetek regenerálódását, új sejtek, illetve szövetek kialakulását, majd feladatát betöltve, bizonyos idő után „eltűnik”, felszívódik;

Kiderült, hogy van ilyen anyag, az állati és emberi szervezet kínálja, csak meg kellett találni az alkalmazás módját A vér az, amely tartalmaz ilyen anyagokat! A véralvadás tanulmányozása. az ebben szereplő anyagok megismerése adta meg a lehetőséget a biológiai műanyag kidolgozásához.

Hosszú, kitartó laboratóriumi munka eredményeként sikerült tisztán előállítani a véralvadásban nagy szerepet betöltő, ún. fibrint. Először, mint lyukacsos úUüfmányú —fibrinszivacso t alkalmaztak, főként vérzéscsillapításra, különösen az áWailáTXJS és agysebészetben. Később frbrinko- csonyát készítettek belőle, amelyet szűrőpapírra szétterítve, majd préselve, mint lemezt alkalmazták sebek borítására, vagy az idegsebészetben az agyhártya pótlására. A következő lépésként Eibrinport készítettek belőle, amely jól segítette a véle kitöltött sebüregek gyógyulását.

Az új anyag iránti érdeklődés különösen nagy volt az orthopéd- sebészek részéről. Mindezideig megoldatlan probléma volt ugyanis az ízületi bántalmak miatt tönkrement ízületek újrakép- zése, amely az ízületében merev végtag mozgási képességének a visszaadását jelenti. A korábbi — erre a célra hasmáit — fémkupakok nem váltották be a

20

X hurok megszórni

Hirtelen kiáltozást hallott az egyik sörözősátor felől. Odasietett s azt látta, hogy a söröző vendégek egy sebesült ember fölé hajolnak. Melléből valósággal patakzott a vér.

Heinrich Komblum a düsseldorfi rém harmadik aznap esti áldozata, szaggatott szavakkal elmondta, hogy a tér mögött, ahová már nem hatolt el a körhinták, mutatványos bódék és sörözősátrak lámpáinak a fénye, összeütközött egy szembefutó emberrel. Az összeütközés pillanatában heves fájdalmat érzett a mellében. Odakapott, s a keze csupa vér lett.

Az ismeretlen mellbe szúrta.

Kezét sebére tartva sikerült a sörözősé torig elvánszorognia.

Komblum életben maradt, Életét annak köszönhette, hogy a gyilkos fegyver megcsúszott a nadrágtartóján. Egyébként a szúrás pontosan a szívét érte volna.

Bruno Platz visszament a portásházhoz. Addigra már csaknem százan gyűltek ott össze. A mentők is megérkeztek, s elvitték a haldokló Olga Mantelt.

A fiatal portás utat tört magának a kíváncsiak között. Hirtelen egy sötétkék munkaruhás férfit pillantott meg. Megállt és alaposan szemügyre vette. Az volt az érzése, hogy ennek az arcnak a körvonalait látta, amikor a segélykiáltásokra kirohant a portásfülkéből.

— Kicsoda maga? — szólt rá.

— Mi köze hozzá? Ugyanolyan ioggal én is megkérdezhetném, kicsoda maga — válaszolta a gyanúsított nyugodtan, az izgalom legcsekélyebb jele nélkül.

— Én vagyok a portás. Azt hiszem. az imént már láttam itt.

— Engem? Itt? Egészen biztosan téved. Ebben a pillanatban jöttem ide a körhintáktól velük együtt — mutatott a mellette állókra.

— Itt marad, amíg megérkezik a rendőrség.

— Ha éppen akarja, itt maradhatok — válaszolta a kékzubbo- nyos olyan nyugodtan, hogy teljesen megingatta meggyőződésében a portást, s az többé nem ügyelt rá.

S még mielőtt a gyilkossági nyomozócsoport tagjai a helyszínre érkeztek, Kürten Peter nyugodtan elindult hazafelé.

(Folytatjuk)

t

Vérből készült különböző formadarabok.

hozzá fűzött reményeket. Uj feladatot vetett fel tehát az élet a fibrinpor előállítójának. Gerendás Mihály Kossuth-díjas kutatónknak, mégpedig az anyag olyan átalakítását, melyből szilárd, megmunkálható „idomdarabok” képezhetők. A fibrinporból, megfelelő eljárással azután olyan anyag készült, amely a mindennapi értelemben vett műanyagtárgy készítési módszereivel — sajtolással, préseléssel — meg- munkálhatóv.á vált. Az így nyert formadarab azután vegyi eljárások után elnyerte szükséges keménységét, rugalmasságát, sőt arra is lehetőség nyílt, hogy a felszívódás idejét a szükségletnek megfelelően előre szabályozzák.

Ez tehát az újtípusú műanyag, a bioplaszt, amely élő testből származik, és amelynek az anyaga — mivel fehérje — felbomlik és újra beépül az élő szervezetbe, tehát mintegy új életre ébred „tetszhalott” állapotából.

A bioplasztból azóta nemcsak az említett ízületi kupakok készültek, hanem sok más idom formadarab, különféle méretű lemez, tömb, léc, cső, film, de akár csavar, vagy szeg is. A tömbből, lemezből a szokásos mechanikai megmunkálással (fűrészelés, esztergályozás, fúrás, reszelés), de esetleg egy késsel is, bármilyen forma kialakítható. Természetes, hogy a beültetésre váró bioplasztdarabot a műtét előtt éppúgy alá lehet vetni a szükséges sterilizálásnak, mint bármely más sebészeti anyagot;

A tudományos folyóiratokban igen sok közlemény foglalkozik a bioplaszt sikeres gyógyászati felhasználásával. Az eddigi eredmények valószínűsítik, hogy az orvostudománynak még számos más területén is használható eszköze lesz. sőt az erre vonatkozó kísérletek már folyamatban is vannak.

Horti József