Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

Í965. június 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egyszerű, hétköznapi dolgok Nyílegyenes vonalban sorakoznak a kombájnok. (Bakó Jenő felvétele) Nagy erőfeszítésekre lesz szűk- doskodnak a gépállomás dolgo- hat Balaton kombájnt tokélete- ség az idei aratásban. Erre ké- zóinak. Tekintve, hogy 51 ipari sítettek a gépállomáson a kor­szülnek fel alapossággal a Bölcs- tanulója van a Bölcskei Gépállo- nyékbeli tsz-ek részére, kei Gépállomáson. A napokban, másnak. A fiataloknak Katz Ist- Katona Imre és Szekeres Bálint ottjártunkkor éppen szemle előtti ván gépészmérnök a tanára, s ^ ikercséplőgépet szerkesztették ^főpróbára” sorakoztak fel a most fejeztére be a tanévet. -^z mog Az eddigi kettő helyett egy fflÄrsssÄrs «***«*>« * csavarhúzásokat a szerelők, élű- nak majd egy hétig üzemi gya- szerre. Egy kardantengellyel, korlatként. A fiúk kivették ré- Hardy-tárcsás megoldással rugal- szüket a kombájnjavításból, kapcsolással két cséplőgépet többségük ugyanis gépszerelő lesz a tsz-ekben és az üzemben. kötnek össze. így egy traktort A legjobb szerelők egyben ki- felszabadítanak talajmunkára, egy váló kombájnvézetők is. Fehér- emberi munkaerőt és üzemanya- ván János, aki napraforgóval o0| takarítanak meg, s csökken emitt 1500 holdat is learatott veszély ls. Bölcskén, mar az egyik esztendőben, azt B. fc. kön a gépállomáson 16 éve kivá­lóan dolgozó Tóth Gyula kom- •bójnszerelő csoportvezetővel. Csó_ kg Sándor, Fehérvári János, Sze­keres Bálint és Baksai József be­indították a motorokat is* A kombájnsereg dübörgése betöl­tötte a levegőt. “ mondja, hogy az idén minden Dunaföldvaron ilyen módszerrel köp 32 esetleges 1 percet ki kell majd használni csépelik a magvakat, s a Bölcs­a eéitodfomás főmé- 32 esőzések külsősen ne- kei Gépállomás bármelyik terme­«2L-i - ä.*ä»ss: ——*-—«• -• hogy a felsorakoztatotfcakon ki hozta rendbe, s vizsgálta át gé­vül még hat kombájnt javítót- ^ Hasonlóan nyilatkozik Csóka tok ki a körzetükbe tartozó tér- 3^^ Mindketten az előirány- melőszövetkezeteknek. Ezenkívül ^ttnál 200 holddal több, 600 hold száznál több ekét, 78 erogepet, 15 gabonát, vagy még annál is töb- cséplő- és 18 kukoricavető gépét, hét akarnak betakarítani. Baksai s egyéb munkagépeket hoztak József, aki azelőtt a műhelyben rendbe és küldtek ki idejében dolgozott, az idén másodszor ül a^tsz-ekneik. 78 erőgépet adtak át ^ T^Sze^lnnik meg! 67 gyakorlott traktorossal együtt valósítása sok mindentől függ. De a közös gazdaságoknak, így is ők az alapozó lépéseket megtet- erősítették azokat. a sikerért. A házi szemlén Horváth Jó- Példát mutat a fiataloknak az zsef, a gépállomás igazgatója, aratógép-szerelő Bubik József a Katona Imre üzemi párttitkár, a gépállomás egyik alapítója. Ő “ , , , _ Z~7 főleg a bolcskei Rákóczi Tsz-ben muhelyreszűeg vezetője, Szabó segít minden nyáron, de másutt Dezső, az erőgépjavító műhely jg számíthatnak rá, ahol elrom- vezetője elégedetten figyelték a ]ik valamelyik aratógép. Minden kombájnok járatásai. Az új láb- évben tsz-tag feleségével együtt darúgópályán állították csatasor- arat g6pén. Tavaly 423 hold ga- ba a geporiásokat. Amint azt honát vágtak le kettői, s 55 éves Gungl János, a gépállomás ifjú kora ellenére, az idén is hasonló főmérnöke, s talán az ország leg- eredményt szeretne elérni. És fiatalabb főmérnöke elmondotta, hát, jól jön az a többletkereset, sportolási lehetőségekről is gon- Horváth JÓ2sef igazgató ismer­tette azokat az ötleteket is, ame­lyekkel a Bölcskei Gépállomás szakemberei még jobb eredmé­nyekre törekednek. Tóth Gyula, a kombájnjavító csoport vezetője például kiküszöbölte a Balaton típusú kombájnok hibáját. Ezeken ugyanis sok volt a kaszatörés. A tapasztalt, idős szerelő megfigyel­te, hogy ezt a gép rossz meg­hajtó mechanizmusa okozza, ezért a bevált szovjet SZK-kom- bájn mintájára átalakította a Ba­laton kombájn meghajtószerke­zetét. Újítását tavaly sikeresen kipróbálták, s az idei aratásra A beszélgetés nehezen indult. — Akadnak bizonyára gon-* Látszott Deli Gyulán, a györkö- dók és nehézségek is? nyi Szabadság Tsz párttitkárán, hogy meggondolja, mérlegeli, mit — De mennyire. Ha már odáig is mondjon. A nagyotmondás nem jutottunk volna, hogy csupa ön­kenyere, amit csinál, természetes- tudatos emberekkel lennénk kő­nek tartja. rülvéve, könnyű lenne a dolgunk. A tsz-pártszervezet életéről, Bizony akadnak gondok. Egyik munkájáról beszélgettünk, ezút- párttagunk a minap azzal jött, tál a pártmunkának arról az ol- hogy figyelmeztessük szomszédját, daláról megközelitve a dolgot, mert nem jó munkát végzett a milyen ügyekben keresik fel a kukoricában. Mielőtt intézkedtünk pártszervezet titkárát. volna, megnéztük a helyszínen, s — Més- eevszerűbben hozván UUuk’ hogy az illetö őszére ki­™ mért kukoricaterület szinte el­eS^Tügy^-bS^TlSal? ütött a többitőL Mijlt kiderült' emoe ek ügyes bajos dolgaival/ párttagunk azért nem szólt szom­A kérdésen kicsit elgondolko- szédjának, mert nem akart magá­zott. Látszott Deli elvtárson, nak haragost szerezni. Mi beszél- hogy keresi a szavakat, s csak tünk vele, tegye rendbe és ka- azután válaszolt. pálja meg rendesen a területét. — Egyszerű, hétköznapi dől- Azt mondani sem kell, hogy nem gokról tudnék csak beszélni, ez ment ilyen simán, mint ahogy er- pedig nem érdekes, mert nincs ről most már utólag beszélünk, benne semmi különleges. Leg- Vitatkoztunk körömszakadtáig, s gyakrabban anyagi és gazdasági a vita nem volt hiábavaló, problémákkal, esetenként szemé­lyes, vagy közügyekben keres­nek bennünket. Ahol lehet, segí­tünk, — mondja a kiegyensúlyo­zott emberek nyugalmával. — Úgy hallottuk, vannak egyéb ügyek is, amelyekkel a pártszervezethez fordulnak? Vannak háztáji problémák, 9 az asszonyoknál a gyermekek óvodai vagy bölcsődei elhelye­zésének ügye? — Nem esik nehezére, mun­kája mellett (állattenyésztési brigádvezető a tsz-ben Deli elv­társ) ilyen ügyekkel foglalkoz­ni* — Termelőszövetkezetünkben — Nem, különösen nem, ha bár megalakult a háztáji bizotl- igazságos ügyet kell pártolni, kép- ság, a vitás ügyek intézésében a viselni. — válaszol. ' ' ..... — Tudna mondani? pártszervezetet is felkeresik, s ..... . ha úgy látjuk, a tsz-tagok kérése erre példát is jogp^ javasoljuk orvoslását. Az asszonyok a gyéréi,ek óvodai és bölcsődei elhelyezése ügyében for­dulnák hozzánk segítségért. Egyik nő tagunk a gyermekek gondo- zottságát kifogásolta, foglalkoz­tunk a dologgal, s ezen a terüle­ten is rendet tettünk. így dolgo­zunk. A beszélgetés során lassan fel­tárult a pártszervezet, a párttit­— Hogyne. Példa számtalan van. Nemrégen történt, hogy egyik jó állatgondozónk, Molnár Pál keresett fel bennünket. Bár fiatal ember, a nyugdíjazását kér­te. Tönkrementek a lábai, s be­osztásában tovább már nem tud dolgozni.. Többször volt orvosnál, s az orvosnak is az volt a véle­, , -, , , , __,, kár sokoldalú mun-kaja. Nem vo t m énye, hogy Molnár Pál tagtár- ... . , , .. A , ’ ~r . . túlzás abban, amit-elmondott. A sunkból már nem igen lesz mun­kaképes ember. Rendbe tettük a dolgát, s azóta is törődünk vele. A látogatásunk során sokszor el­hétköznapi gondokról beszelt a párttitkár, úgy, ahogy az az élet­ben is előfordul. Néha bonyolul­_ .......... ,, , . tabbam, máskor nagyon egysze­m ondta, jólesik neki a gondosko­dás, mert nagyon ei volt kese­redve. Pozsonyi Ignácné Lakosság és közűletek ré­szére autA-, motorjaví­tást és szervizt Rádió, televízió és minden­nemű kisgép javítását. írógép, számológép, varró­gépek javítását, karbantar­tását vállalja: a Bonyhádi Vasipari Ktsz. Telefon: 60. (103) Lápa főről — Algériába Hajdú Zsuzsanna lápafőd kis­lány. A termelőszövetkezetben bedolgozó családtag, a KISZ- alapszervezet titkára. Gyerekkora óta a fáluban él, nem is vágyik el máshova. A mezőgazdaságot választotta szakmájának, nem cserélné fel semmiféle gyári munkával. Tizennyolc éves, soha­sem járt még külföldön. Most az a kitüntetés érte, hogy szinte egyszerre pótolhatja az „elma­radt” külföldi utakat. Augusztus­ban a megye küldötteként részt vesz az Algériában rendezendő Világif júsági Találkozón. Lápa- főn talán egyetlen ember sincs, aki ekkora utat tett volna meg a világban, mint ami Zsuzsára vár. Á reggeli eső után — most már szinte eseményszámba megy — kisütött a nap. A termelőszö­vetkezet irodájánál készségesen megmutatják hol lakik, de mind­járt arra is figyelmeztetnék: nem biztos, hogy otthon van. Olyan kevés a jó idő, valószínűleg a földön dolgozik. A faluvégi 30 holdas répatáblában asszony- csoport serénykedik, nem mesz- sze tőlük leányalak hajladozik. Egyelnek. Sáros a föld, vesződni kell vele, de hiába, csinálni kell ha csak néhány órát engedélyez is az idő. Zsuzsa már a tábla vége felé be, vagy íróasztal mögé képzel- jár. de az asszonyok kiáltozására né. Ű hallani sem akar róla, annál a sókkal jobban szereti mezőgazdaságot. — Nemsokára, ha minden úgy megy, ahogy szeretném, már nemcsak mint családtag dolgozom a termelőszövetkezetben. A me­zőgazdasági technikumnak van egy levelező tagozatú, kihelyezett osztálya Dombóváron. Most vég­zem a harmadik évet. KlSZ-munkacsapat jelenleg nincs a termelőszövetkezetben. Két évvel ezelőtt még lehetett szervezni, most mér nem. Azóta megfogytak a fiatalok. A tósze­gek azért hallatják a hangjukat a faluban. Mivel más lehetőség nem nagyon kínálkozik, a társa­dalmi munkával, kulturális ren­dezvényekkel adnak hírt maguk­ról. Tavaly elvitte őket a terme­lőszövetkezet jutalomból a Bala­tonra. — Mit szól az algíri úthoz? — Hogy őszinte legyek, először nem akartam elhinni. Becsülettel végeztem a dolgom ahogy tud­tam, de erre nem számítottam. Nagyon meglepődtek a szüleim, előre jön. Ezzel kezdd a baszélge- a falubeliek is. Most meg egyre azt kérdezgetik: elmerek-e men­ni ekkora útra? Miért? Nincs ab­ban semmi különös. Csak most még jól meg kell fogni a dolog végét. Mert két hét nagy kiesés, tú lány. Az ember inkább üzem- f3 he kell hozni amit le­tést: — Ugye nem fog sokáig tarta­ni? Mert nagyon szorít az idő, végezni kellene az egyeléssel. Vékony termetű, törékeny alka hét.. KÖNYA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents