Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-15 / 139. szám
I9C3. június 15. 3 TOI,NA MEGYEI NÜPÜJSAG A megye mezőgazdaságának tényleges és eltúlzott nehézségeiről Beszélgetés Somorjai Sándor megyei főagronómussal Somorjai Sándor a Tolna megyei Tanács vb. mezőgazdasági osztályának főagronómusa, munkatársunk kérdésére válaszolva tájékoztatást adott a mezőgazdaságot, valamint a lakosságot egyaránt érintő több fontos kérdésről. — Jelenleg az emberek sokaságát foglalkoztatja a mezőgazdaság helyzete. Hallatszanak olyan kétségbeesett hangok is, hogy az időjárás mindent tönkretesz. Milyen a valóságos helyzet, illetőleg milyennek ítéli meg a megyei főagronómus? — Azzal kezdeném, hogy az idén az időjárás következtében a mezőgazdaságban a megszokottól eltérő, rendkívüli helyzet állott elő. Ez kétségtelen tény. Gyakran beszélgetek idős emberekkel, akik elmondják, hogy a mostanihoz fogható időjárásra egyáltalán nem emlékeznek. Ami a csapadék mennyiségét illeti, arról elmondhatom, hogy az 1926-os év volt talán az, amelyikkel az 1965-ös esztendő Összehasonlítható. Áprilistól kezdve az esőzések szakadatlanul gátolták, hátráltatták a földeken a mezőgazdasági munkát. Ez a körülmény már a kezdést is megnehezítette. Április 1-e óta 32 csapadékos nap volt. Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan esett az eső. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy egyesek kétségbeesnek, megijednek, és akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a mező- gazdasággal, azok azt hiszik, hogy máris veszve van minden. — Az az igazság, hogy nehézségek vannak, a gondok természetszerűen sokasodtak, dé annyi és olyan nagy baj még sincs, ahogyan egyesek gondolják, vagy mondják. Kicsit részletezném a kapások-, állapotát és a növényápolás helyzetét. Azzal kezdeném, hogy egy átlagos időjárás esetén, figyelembe véve a mezőgazdasági dolgozók szorgalmát, a vezetők rátermettségét, a rendelkezésre álló erőkkel a tavaszi mezőgazda- sági munkákat viszonylag köny- nyen, késedelem nélkül be lehetett volna fejezni. Annak ellenére be lehetett volna fejezni, hogy tavalyról, megint csak jórészt az időjárás következményeként sok volt a mélyszántatlan terület. Az előbb említett nehézségek következtében azonban a vetés ez év tavaszán a szokottnál később fejeződött be. Úgy, hogy a legfontosabb tavaszi mezőgazdasági munkát, a vetést május 20-ára fejezhették be. Ha az esős napok számát nézzük, altkor ez így is nagy teljesítmény és ez a teljesítmény kizárólag azzal magyarázható, hogy a szövetkezeti gazdák és a vezetők mindent megtettek, amit csak lehetett. — Létrejött azonban egy olyan eltolódás és torlódás, ami — előre tudtuk — a növényápolást visszaveti. Ha azonban az esőzések megszűntek volna, akkor az elmaradást a jelenlegi technikával és emberi szorgalommal még mindig behozhatta volna a megye mezőgazdasága. A helyzet azonban úgyszólván nem változott semmit és a munkák ténylegesen összetorlódtak. Pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb gondot. Ezt szeretném hangsúlyozni, és nyomban hozzátenni, hogy a termésátlagok majdani alakulására vonatkozóan még nir.cs semmi ok pesszimistának lenni. Nincs semmi alapja annak a nézetnek, hogy ez az év már eleve kilátástalan. Nem kilátástalan. A növényápolásban megmutatkozó elmaradás nagy részét megfelelő helyi intézkedésekkel a közös gazdaságban fel tudják számolni. Ez nem könnyű, de nem is lehetetlen. — Elsősorban a családtagok munkájára kell gondolni. A családtagok közreműködése soha nem bírt olyan jelentőséggel a termelőszövetkezeti mozgalomban, mint amilyen jelentőséggel bír az idén. Hogy teljesen közérthető legyen amit mondani akarok: a kapálást a családtagok segítségével még az idei rendkívüli időjárás ellenére is valamennyi közös gazdaság be tudja fejezni. Nélkülük nem. És ez a lényeg. A termésátlagokkal, a terméseredményekkel kizárólag azokon a területeken lesznek bajok, ahol elmulasztják a családtagok megfelelő mozgósítását, és ennek következtében esetleg egyes területeken nem tudják elvégezni a kapálást. Más károsodástól nem kell tartani. Kórokozókban és kártevőkben az előfordulási százalék ugyanolyan, mint volt más években. Nem jobb és nem is rosszabb. Az sem fedi a valósáért, hogy a kapás növények máris nagyon visszamaradtak a fejlődésben. Egyébként a Egy hét múlva sorsolják a II., a III. és a IV. Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, június 21-én és 22-én rendezi a II., a III., és a IV. Békekölcsön 1965. első félévi sorsolását. A húzásokat az OTP Nádor utca 15. szám alatti művelődési termében tartják. Június 21-én, hétfőn délután a II. Békekölcsönt sorsolják. Ebből a kölcsönből 106 500 kötvényre 30.5 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. Június 22-én, kedden 10—14 óra között bonyolítják le a másik két békekölcsön húzását. Előbb a III. Békekölcsön 399 500 kötvényére 59.9 millió forintot, majd a IV. Békekölcsön 244 500 kötvényére 36.7 millió forintot sorsolnak ki. A kihúzott kötvények beváltását július 6-án kezdik meg (MTI). Olcsóbb lett, korlátlanul kapható a naposcsibe Az idén eddig 800 ezer naposcsibét, 90 ezer naposkacsát, 26 ezer napozlibát vásároltak a megye közös gazdaságai és háztáji gazdaságai. E nagyszámú baromfi, elsősorban csirke egy részét már felnevelték és el is adták. Kovács Béla, az Országos Baromfiipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységének bátaszéki kirendeltség- vezetője elmondotta, hogy az év hátralévő időszakában még kb. 2 ezer naposlibát, és kb. 20 ezer naposkacsát juttatnak a közös gazdaságoknak, valamint a háztáji gazdaságoknak. Kovács Ééla közölte még, hogy olcsóbb lett a naposcsirke. A háztáji gazdaságok, a termelőszövetkezetek korlátlan mennyiségben igényelhetnek, és a tavaszi hónapoktól eltérően a háztáji gazdaságok szerződéskötési kötelezettség nélkül vásárolhatnak a termelőszövetkezetektől naposcsirkét. kukoricavetésnek kb. csupán másfél százaléka van víz alatt, ez kb. 1700 holdnak felel meg. Ahonnét rövid időn belül lemegy a víz, ott a növény megmenthető, ahol azonban a növényzet kipusztul ott más módon kell majd hasznosítani a területet. — A szénakészítésről mit tudna mondani? A közös gazdaságokban elég nagy gondot jelent a rengeteg csapadék mellett jó minőségű szénát készíteni. — Ahhoz, hogy a kép teljes legyen, el kell mondani, a tavalyi pocokkártétel következtében több helyütt sor került a lucerna kiszántására. Sajnos, ez igen érzékenyen érintette a megye mező- gazdaságát. Végső soron azonban jelenleg nem is annyira a meny- nyiség, hanem a minőség az, amit hangoztatok. Nemcsak én, velem együtt valamennyi mezőgazdasági szakembernek ez a legfőbb gondja. Szóval miután a lucernaterület kevesebb lett, már eleve minden szál komoly érték, meg kell becsülni. Semmiképpen ne engedjék a vezetők és a tagok, hogy a lekaszált termés kint maradjon, veszendőbe menjen. — A kaszálás végeredményben egyszer befejeződött. De eddig a termésnek mindössze 40 százalékát tudták betakarítani. Az ég alatt lévő szénatermés többszöröse megázott, és a minőséggel bajok vannak. Mit is mondhatok? Elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, hogy nagy gonddal végezzék a bekazalozást. Az utakon, az árkok mentén, a réteken jó a termés. Nagy tömeget adtak az utak, a rétek. Itt viszont az a helyzet, hogy jelenleg még rengeteg rétterület van víz alatt: kb. 4 ezer hold. A betakarítás, itt elmarad, késni fog. Szóval a szálas takarmányt illetően nem vagyunk cseppet sem derűlátók. Mondom, a veszteség főleg minőségi, de ha késik a betakarítás, ha nem fordítanak nagy gondot a kázlazásra, akkor mennyiségi veszteséggel is számolni kell. Egyébként persze mennyiségben sok az a víz alatt lévő 4 ezer hold is. — Sok az eső, kevés a napsütés, az idő azonban halad. Közeleg az aratás. A gabonabeía- karítás előkészületeiről mit célszerű leginkább számításba venni? — Ebben az évben kb. 130 ezer holdon kell elvégezni idejében és "a lehető legkevesebb veszteséggel az aratást. Az időjárás javulására túlzottan nem számíthatunk. A gépesítés évről évre javul. Az idén, ha megfelelőek a körülmények, a gabona 90 százalékát gépi erővel lehetne betakarítani. Mi annak idején, amikor összeállítottuk a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésének az irányelveit, 17 ezer holdban jelöltük meg a kézi aratásra váró terület nagyságát. Normális időjárásra számítottunk. Viszont látjuk, mi a helyzet és így az előkészületekkel kapcsolatban, szerintem első helyen kell számításba venni, hogy a szokásosnál nagyobb területen lesz szükség a kézi erő igénybevételére, illetőleg a technikai ellátottság mértékét nem lehet száz százaléknak elfogadni. A közős gazdaságoknak tehát arra hívnánk fel a figyelmét, hogy erre már most gondoljanak. Hiába ugyanis a kombájn, a felázott talajon nem tudjuk üzemeltetni. — Egyébként ez az időjárás a gabonákban kárt nem okozott. Sőt, a kalászosok fejlődésére általában kedvező volt. A kora tavasszal még gyengének minősített vetések is feltűnő módon megjavultak; gabonafélékből a várható termésátlagok a jelenlegi helyzetet tekintve inkább felette, mint alatta vannak a múlt évinek. Természetesen sok függ még az érési stádiumban adódó időjárástól. Pesz- szimizmusra azonban itt sincs semmi ok — mondotta Somorjai Sándor elvtárs. Szekulity Péter A hét yége eseményeiből Évzáró ünnepségek Az idei oktatási évet már az elmúlt hét végén befejezték az iskolákban. A hét végén tartották meg az évzáró ünnepélyeket, ahol a tanulók megkapták a bizonyítványokat is. Szekszárdon a Ga- ray János Gimnáziumban vasárnap este fél hat órai kezdettel került sor az iskola ünnepélyére. Az évzárót, mivel kedvező időjárás volt, az iskola udvarán tartották. Sok szülő és hozzátartozó volt kíváncsi a hagyományos évzáróra. Erre a napra szervezték meg a Garay Gimnázium 50 éve érettségizett tanulóinak találkozását is, amely az ünnepségnek megható színfoltja volt. A jubileumi érettségi találkozó három élő tagja közül, mindössze egy tudott eljönni. Az 1964—65-ös iskolai évad évzáró ünnepségét az igazgató, Hor- vai Árpád tartotta. Értékelte a tanulók munkáját. Megemlítette, hogy ebben az évadban jól dolgoztak a tanárok, de a diákok tanulmányi eredményeivel is elégedettek. Bár az érettségi vizsgák még javában tartanak, már előre megállapítható, hogy az eredmény közepes átlag lesz. Az igazgató beszéde után kiosztották a jutalmakat. Itt vették át a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken jól szerepelt tanulók az arany-, ezüst-, és a bronzérmeket. Jó tanulmányi a megye iskoláiban eredményért számos tanulót könyvjutalomban részesítettek. Az évzáró ünnepség után került sor a gimnázium hagyományos „Garay-báljára”. A mulatságot az iskola tornatermében rendezték, ahol a tanulók éjfélig tartó tánccal, szórakozással búcsúztak az iskolai évtől. A talpalávalót a Honvédség tánczenekara szolgáltatta. A Szekszárdi Közgazdasági Technikumban szombaton délelőtt H órai kezdettel rendezték meg az évzárót. Az iskolai tanulókon kívül sok szülő és hozzátartozó vett részt a technikum ünnepségén. A DlVSZ-induló hangjai után Lőrinc János, a szülői munkaközösség elnöke mondott beszédet, majd az igazgató dr. Bársony Róbert ismertette az iskola egész évi munkáját és a tanulmányi átlagokat, majd itt- is jutalmazásokkal ért véget az ünnepség. A megye középiskoláin kívül a hét végén tartották az általános iskolák évzáróit is. A Bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában például az ünnepség után kiállítást rendeztek, ahol bemutatták a gyermekrajzokból, politechnikai munkákból álló darabokat. A sok tehetséges rajz, famunka, valamint kézimunka az iskola alsós, és felsős tanulóinak szorgalmas munkáját dicséri. Foto- és képzőművészeti kiállítás Bonyhádon Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg Bonyhádon a járási művelődési házban a foto- és a képzőművészeti szakkör kiállítását. A művelődési ház nagytermében kiállított munkákat a két szakkör tagjai hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulója tiszteletére készítették. A fotószakkör 11 aktív tagja közül valamennyien több képpel képviseltették magukat a kiállításon. A megyei tárlaton Máté Gyula és Érdi György aranyéremmel kitüntetett fotós képei is szerepelnek. A tárlaton több mint harminc válogatott képet állítottak ki. Az 1949-ben alakult képzőművészeti szakkör kiállítási anyaga is gazdag, itt nemcsak a felnőttek munkái, hanem a gyermekrajzok Is részt vesznek a tárlaton. 13 képzőművész állította ki alkotásait, 22 olajfestmény és számos akvarell szerepel munkáik között. A kiállítás érdekessége, hogy; Antal Márton fafaragó alkotásait is láthatják a kiállított képzőművészeti tárgyak között. A népszerűségnek örvendő tárlaton vasárnap délelőtt 11 órától, délután 4 óráig mintegy 200 látogató volt kíváncsi a szakkör munkáira. Jubileumi előadás a városi művelődési házban A szekszárdi művelődési ház központi művészeti együttese ebben az évben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból felújították Duna- jevszkij: Szabad szél című három- felvonásos nagyoperettjét, amelyet mtár annak idején nagy sikerrel adtak elő nemcsak a megye, hanem az ország különböző részein. Az együttes tagjai már régóta készülődnek a jubileumi előadás, ra, amely úgy gondolták, hogy a tízéves munkájuk egyik fokmérőié lesz. így vasárnap este került sor a bemutatóra a művelődési házban, ahol szépszámú nézősereg tapsolta végig a háromfelvonásos műsort. A szereplők kit-attek magukért és olyan előadást produkáltak, ami méltán, aratott elismerést a nézősereg soraiban. A jubileumi előadást megtekintette egy négytagú jugoszláv kulturális bizottság is, amely szintén nagv elisrr-’rá?s?l adózott a művészeti együttes felkészültségéről, sikeres szerepléséről. A szekszárdi műkedvelő színjátszók e jubileumi darabjukkal indulnak június 23-ón jugoszláviai vendégszereplésükre, ahol 12 napig tartózkodnak és különböző vajdasági városokban több előadást tartanak. Vasárnapi A napokon át tartó esőzések után kedvezett az időjárás a bikácsi Béke Tsz tagjainak. A termelőszövetkezeti tagok a kulturális alap egy részének felhasználásával egésznapos kirándulást tettek Baranyába. Az IBUSZ szervezésében megrendezett autó. buszos kiránduláson 126-an vettek részt tsz-tagok, azok családtagjai, pedagógusok és községi vezetők. Az egésznapos kirándulás programja minden résztvevőnek adott valami maradandót: kulturálódási, szórakozást, vidámságot. Vasárnap reggel 6 órakor indultak a bikácsiak és Pécsett, a kirándulás első állomásán néhány órát elidőztek. Megnézték a város nevezetességeit, műemlékeit, a török mecsetet és a székesegyházat, Ujmecsekaliát és az állatkertet. A pár óras pécsi tartózkodás után folyatták útjukat Siklósra. A vár első emeleténei; néhány kirándulás szobája múzeum céljára van berendezve. Itt is sokáig elidőztek. A tartókban elhelyezett kerámiai munkák időrendben mutatiák be a baranyai fazekasioar fejlődését. Az asszonyok, lányok a Siklós-vidéki népviseletet bemutató vitrinek előtt időztek el hosszabban. A fiatalok figyelmét a fegy- vertörténsti rész kötötte le. A siklósi várkastély sok látnivalója után Harkányfürdőre utaztak a bikácsi tsz-kirándulók és a Baranya szállóban közös ebéden vettek részt. Utána fürödtek és sokak számára ez volt a kirándulás fénypontja. Voltak, akik egészen a záróráig élvezték a melegvízű fürdőt. A kirándulók a késő délutáni órákban _ indultak haza. s útközben betértek a dunaszekcsői halászcsárdába, ahol közös vacsorán vettek részt. Kedvezett az idő a bikácsi tsz-tagoknak. akik egy szép kirándulás emlékével tértek hazai
