Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
TOI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. május I. Nagy utat tettem az elmúlt héten. Gondoltam nem jövök haza: elküldöm a levelem postán. Remélem nem járok úgy, mint az osztrák posta volt tulajdonosának az unokája, aki levelet küldött Olaszországba és kiderült, hogy a modern eszközök sem szállították olyan hamar a címzettnek a levelet, mint annak idején az öregapja lópostája. Persze nem minden fejlődik úgy, olyan ütemben, mint a posta. A technika például rohamléptekkel halad. Valamikor csak azt mondták a papra: Bort iszik és vizet prédikál. Ma már ez nemcsak szóban, de írásban is előfordul. Amerikában ugyanis feltalálták a legújabb töltőtollat, amelyet vízzel kell megtölteni és tintával ír. Tehát „vizet iszik és bort prédikál." A prédikálásról jut eszembe. Rómában, helyesebben Vatikánban nagy vita dúl. A Vatikán az istennek sem akar beleegyezni a női papok felszentelésébe. Az indokok nem rosszak: Először is nadrágba kellene bujtatni a női papokat, hogy meg lehessen őket különböztetni a férfi papoktól. Ez még nem is lenne olyan nagy indok, sokkal nagyobb ennél silentium. Ha a tiszteletesnénémasszonyékat beültetnék a gyóntatószékekbe a gyónószöveget is meg kellene változtatni mégpedig valahogy így: „Gyónom a Mindenhatónak, Neked Lelkianyám, és az alvárosnak. a felsővárosnak, a tizedik kerületnek és mindenkinek... Szóval nem lenne titok. Mint ahogy most is minden kiderül előbb utóbb. Például én is hosszú ideig kerestem egy olyan vezető embert, aki hivatalos útjára, mindig vonattal, sőt vicinálissal megy. Nos találtam egy ilyet. Az illető hivatalos útjaira kizárólag vicinálison jár. Ugyanis egy vicinális mozdony vezetője az illető. És, ha már szóba hoztam a vonatot elmondom azt is, h'-'oy láttam egy olyan gyereket Ausztriában, aki dróton született. Mármint drótkötélpályán. Renata Reisch ugyanis a drólköté'pálya fülkéjében hozta világra a gyerekét. aki most jutalomként egész életén keresztül ingyen használhatja a drótkötélpályái, viszont, ha megkérdik hol született ezt kell válaszolnia: a dróton. Ma már van dróton szülés, földalatti robbantás és víz- alatti sztriptíz. Úgy bizony. A párizsi Myrulin Rouge-ban láttam ezt a legújabb szórakoztatási formát. Itt van egy nagy színpad, amelynek van egy nagy átlátszó medencéje. Ebben, illetve a vízben táncol a 40 tagú vízi balettkar. Gyönyörűen táncolnak. Csak az a baj. hogy a víz mozog, az ember előtt ülő is mozog és így kévét látni. Hát ez van a kapitalizmusban. Vízi sztriptíz a szárazszínpadi helyett. Hiába ők fejlődnek. Mi még mindig csak a házibuliknál tartunk. Meg kell imllani. hogy a mi házibulijainkon időnként azért többet lehet látni, sőt mi több — ingyen. Viszont a kapitalizmus sem fenékig tejfel. Nemcsak az emberek szabadságát korlátozzák, de a kutyákét is. A lyoni bíróság például éppen a napokban hozott egy olyan határozatot, amely az egész megyében alaposan megnehezíti a kutyatulajdonosok helyzetét. A négylábú házőrzők ezentúl éjjelente legfeljebb csak egy negyedórát ugathatnak. Ha ettől hosszabb ideig ugatnak tulajdonosaikat pénzbírsággal sújtják» s ha a dolog megismétlőnk, le is zárhatják őket. Persze, ha meg tudják tartani a tárgyalást. Mert ugye ez is nehézségekbe ütközhet. Angliában, a warringi bíróságon ugyanis a napokban nem tudták megtartani a tárgyalásokat, mert betörők jártak a bírák, ügyészek öltözőiben és ellopták az összes parókát. Angliában pedig paróka nélkül nincs tárgyalás. Tudták a betörők mit kell ellopni. Mert. ha a törvény- könyvet ellopják azzal mit érnek? Törvénykönyv nélkül még lehet tárgyalni, de paróka nélkül, kopasz fejjel.. ■! Viszont tárgyalni még parókával sem biztos, hogy lehet, Mert mi történne például, ha egy gépesített szélhámos állna a bíróság elé. És ez nem lehetetlen. Párizsban, az orvosi berendezések kiállításán bemutattak egy elektronikus gépet. az elektronikus szélhámost, amely bárki aláírását hamisítani tudja. A hamis aláírást még a szakértők sem képesek megkülönböztetni az eredetitől. Ez igen! Viszont ez még igenebb. Stanley Burwick 44 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Hosszú pályája alatt soha sem evett hagymát, fűszereket vagy keringet. Nem azért, mintha beteg lett volna, hanem ő volt, Londonban az ivóvíz főkostolója. Hát ilyen is van. persze csak Londonban és minden modern városban. Szekszárdon úgy gyanítom, hogy nincs. Mert, ha lenne maximum öt napig élne, a mi társadalmunkban pedig legfőbb érték az ember, a fene ott egye az ivóvizet. Azt hiszem ez utóbbiért nem fognak megdicsérni. Sebaj, ismerek egy nagyon jó hindu közmondást. A közmondás így szól: ha minden rosszat elmondanak rólad, örülj, hogy nem rágalmaznak. Ha rágalmaznak, örülj, hogy nem vernek. Ha vernek, örülj, hogy agyon nem vernek. Ha agyonvernek, örülj, hogy itthagyhatod ezt az ilyen pocsékul berendezett világot. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Érdekes elmekórtani esetek Lángeszű idióta, vagy idióta lángész? Columbia állam (USA) orvos- tudományi akadémiáján nagy közönség gyűlt össze. Az emelvényen 19 éves ifjú áll. Udvariasan válaszol a kérdésekre, amelyeket a terembe gyűlt mintegy 200 orvos és egyetemi tanár ad fel neki. — Percy, meg tudná-e mondani, hogy a hétnek milyen napja volt 1934. június 29-e? — kérdezi egy ősz hajú tudós. — Péntek volt — felel azonnal Percy. A tudós bólint, ő jól emlékszik erre a napra, mivel akkor született a lánya. A terem minden részéből ostromolják a kérdések a fiatalembert. Egyre nehezebbek a kérdések, egyre távolabbi múltra vonatkoznak. De a fiú mindegyikre gyorsan és hibátlanul válaszol. Válaszait igazolva az egyik orvos, aki öröknaptárban ellenőrzi az adatokat, dr. Sichey Carter, az ideg- és elmekórtani fakultás dékánja lép az emelvényre. — Percy — szólítja meg a fiatalembert. — Mindannyian bámulunk téged, hogy ilyen gyori san és hibátlanul válaszolsz, de mondd meg, hogyan csinálod? Percy üres szemmel bámul a tudósra. Az tovább unszolja. — Magyarázd meg, honnan tudod, hogy egy dátum melyik napra esik? A fiatalember csak néz, arca kifejezéstelen. — Szeretnénk megtudni, milyen módszerrel számolsz — faggatja a tudós. Percy végre felocsúdik és megszólal : — Mi az, hogy módszer, doktor úr? Percy nem félénk ember, nem is ügyes fickó, aki valami új öröknaptár-elvet talált fel. Az elmegyógyászat „okos idiotizmusnak” nevezi azt a rendkívül ritka elmebajt, amiben Percy szenved. A betegséget az jellemzi, hogy a beteg szelleme általában visszamaradt a fejlődésben, de egy bizonyos, gyakran egészen szűk területen a beteg rendkívüli, kiváló képességekkel rendelkezik. Olykor olyan nagy tehetséggel, hogy arra már a ..lángelme” meghatározás illik. Ez a tehetség lehet ilyen örök- naptár-jellegű, lehet matematikai, képzőművészeti, mechanikai. Olykor valamelyik érzékszerv rendkívüli fejlettségére korlátozódik. Tudnunk kell, hogy ezek a rendkívüli idióták egyáltalán nem képesek normális életet élni az egészséges emberek világában, állandó, éber gondoskodásra szorulnak. Csak néhányan vannak tudatában rendkívüli képességüknek. Gyakran a tehetségükhöz közel álló terület is teljesen felfoghatatlan számukra; ha ilyen területre vonatkozó kérdést kapnak, a legegyszerűbb választ sem tudják megadni. Percy például nem tudta megmondani, ki idősebb: az ősz hajú professzor, vagy a teremben jelen levő fiatal egyetemi hallgató. A tehetséggel párosult gyengeelméjűség olykor szerzett is lehet, például egy Szabina nevű kislány esetében. Ez az eset azért is kivételes, mert a „gyengeelméjű lángelmék” túlnyomórészt férfiak. A kis Szabina értelmi fejlődése eleinte teljesen normális, sőt gyors volt. Hatéves korában iskolába kezdett járni. Néhány hónappal később azonban flekktífuszban megbetegedett, és agyve- lőgyulladás alakult ki. Már a lábadozás idején reszke- tési rohamok, tcbb órás eszmélet- vesztések kínozták. Agyvelejében gyógyíthatatlan elváltozások mentek végbe. Szabina rövidesen elveszítette látását és beszélőképes- ségét. Hosszú gyógykezelés után visz- szanyerte látását és beszélőképességét, s ekkor bontakoztak ki a gyengeelméjűség jelei. Méghozzá rendkívül furcsa módon: a kislány minden kérdésre versben válaszolt. Rímei eleinte értelmetlenek voltak, de később egyre sikerültebbek. Az évek múltával rímelőképessége egyre tökéletesedett, de 13 éves korában váratlanul újabb „hobbynak” adott helyet: a gomb- és érmegyűjtésnek. Ezt nagy ügyességgel és lelkesedéssel végezte, de önállóan felöltözködni sohasem volt képes ... Egy napon apja a kislány jelenlétében megkérdezte feleségét, hány gombot szedett össze a kislány számára? A kislány meghallotta a kérdést és pillanat alatt így válaszolt: — Hatszor tizenhat és még nyolc. Nemsokára kiderült, hegy Szabina villámgyorsan tud négyzetgyököt vonni bármilyen számból, emlékezetben összeadni és kivonni többjegyű számokat, továbbá négyzetre emelni. Amikor például megkérdezték, mennyi 23x23, így felelt: — 529, vagyis ugyanannyi, mint 22x24 plusz 1. Szabina persze még nem nevezhető matematikai lángelmének. Egy Fleury nevű vak, imbecillis fiatalember azonban, aki a gyógyíthatatlan betegek otthonában tengette életét, igazi matematikai lángelme volt. Ez a Fieury négyjegyű számokat 4 másodperc alatt, hatjegyűeket 6 másodperc alatt tudott fejben négyzetre emelni. Egy napon matematikai találós kérdést adtak fel neki: hány gabonaszem lesz az egyes zsákokban, ha az elsőben 1 van, a másodikban 2, a harmadikban 4 és így tovább, minden következőben kétszer annyi, mint az előzőben? Fleury mindenkit bámulatba ejtett, amint villámgyorsan, fejből válaszolt. Arra a kérdésre, hány gabonaszem lesz a 14. zsákban, így felelt: 8192. A 18.-ban? 131 072. A 24.-ben? 8 388 608. Hét másodperc platt kiszámította, hogy a 28. zsákban már 140 737 488 355 328 gabonaszem lesz. A teljesítmény csúcspontja azonban az volt, amikor egyetlen perc alatt kiszámította. hogy a 64. zsákban együttvéve Í8 466 734 073 073 709 551 615 gabonaszem van. Nyelvzsenik is vannak a gyen- geelméjűek között. Dr. Barr amerikai elmegyógyász írja le egy 22 esztendős imbecillis fiú esetét, aki a legtökéletesebb kiejtéssel, teljes hűséggel elismételte az egyszer hallott, hosszú görög, dán és japán szövegeket, bár anyanyelvén soha nem tudott megtanulni írni-olvasni... 1768-ban született a svájci Bemben egy Gottfried Mind nevű gyengeelméjű fiú. Sohasem tanult meg írni-olvasni, viszont kisgyermekkorától kezdve nagyszerűen festett és rajzolt, gyerekeket és állatokat, főleg macskákat. El is nevezték „macska- Raffael”-nek. Hírneve IV. György angol királyhoz is eljutott, aki kiállítást rendezett Londonban a fiú műveiből, és meg is vásárolt egy szép akvarellt, amely anyamacskát és kiscicákat ábrázolt. A kép máig is a Buckingham palota egyik termét díszíti. A műszaki tehetség rendkívüli példája volt, J. H. Pullen, akit „az earlswocdi menhely lángelméjének” neveztek. Angliában született 1835-ben, és gyermekkorától kezdve gyengeelméjű volt. Hétéves korában tanult csak meg valamelyest beszélni. De már akkor feltűnt műszaki tehetsége. 15 éves korában a gyengeelméjűek menhelyére került. A menhely asztalosműhelyében kezdett dolgozni. Rövidesen híre ment. hogy milyen nagyszerű iparos, valóságos művész. Számtalan, az asztalosművészet remekének számító bútort készített. Legnagyszerűbb műve egy 300x60 cm-es méretű, fából készült hajómodell, amelyet ő maga „Nagy-Keletnek” nevezett el. A csodálatos mestermunkát 1883- ban Londonban kiállították és a kiállítás legnagyobb attrakciója volt. Minden apró részletét tökéletesen kifaragta, a maga készítette tervek aíapján. A hajó részeit 1 300 000 fából való szög tartotta össze. A szögeket Pullen géppel készítette, s a gépet is ő maga szerkesztette meg. Egy kerekes emelőszerkezet lehetővé tette az egész felső fedélzet felemelését; a látogatók ilyenkor megtekinthették a mesterien ldfaragoít belső berendezést, a miniatűr bútorokat és berendezési tárgyakat. Pullen 81 éves korában halt meg a menhelyen. A boncolás kimutatta. hogy rendkívül kicsiny Qgyveleje volt, olyan redőkkel, mint az emberszabású majmoknál. Ezek az esetek tulajdonképpen nem nevezhetők idiotizmusnak, hiszen az idióta teljesen képtelen az önálló életre, gyakran beszélni sem tud, és a legegyszerűbb tevékenységre sem képes. Az említett példák az imbecillitás esetei. Az imbecillisek gyengeelméjűek, de megtaníthatok például arra, hogy elkerüljék a mindennapi élet veszélyeit. Nem fogják meg az izzó kályhát, míg az idióta ezt gondolkodás nélkül megteszi. Az említett rendkívüli tehetségek gyakran a debilisek, tehát korlátozott szellemi képességű személyek közül kerülnek ki. Dr. Tredgold angol tudós szerint az ilyen különleges tehetség előidézője bizonyos neuroncsopor- tok különleges fejlettsége. A jelenség okát a tudomány még nem tudja megmagyarázni. Özvegy Mátyás Ferencné szekszárdi lakos nyerte az ezer forintos vásárlási utalványt Közöljük rejtvénypályázatunk helyes megfejtését és a nyertesek névsorát Február 9-én indult a Tolna megyei Népújság nagy, tízhetes rejtvénypályázaía. A rejivénypályázatra sok helyes megfejtés jött be, de a pályázók között akadt néhány olyan is, aki helytelenül fejtette meg a rejtvényt. A helyes megfejtés a következő: „Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját s népünk újjászületésének ünnepét köszöntjük április negyedikén.” A pályázók között sorsolás útján dőlt el: ki, mit nyer. Az alábbiaknak kedvezett a szerencse: Az első díjat, az ezer forintos vásárlási utalványt özvegy Mátyás Ferencné, Szekszárd. Bartina utca 7. .száni alatti lakos nyerte. A második díj. a hatszáz forintos vásárlási utalvány Tóth Gyula Dombóvár, Petőfi utca 39. szám alatti lakosnak jutott, a harmadik díjat, a háromszáz forintos vásárlási utalványt Kauszner Frigyesnek (Bonyhád, községi tanács) húzták ki, míg á 200 forintos vásárlási utalványt Béke Júlia, Siómba, Rákóczi u. 51., a 100 forintos vásárlási utalványt pedig Ranga Ferenc szekszárdi tanuló nyerte. A vásárlási utalványokat a nyertesek hétfőtől kezdve a Tolna megyei Lapkiadó Vállalatnál, Szekszárd, Béla tér 1. szám alatt vehetik át személyi igazolvány felmutatása ellenében nyole és tizenöt óra közölt.
