Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

1965. május í.

TOLNA MEGYEI NEPCJSAG

9

«aEJanigBoll |

Miért legjobb táplálék a csecsemőnek az anyatej?

Mindig az első vonalban

CSODÁLKOZÓ szemmel nézte haza? Kanadában, az Egyesült vetelte. Nagyon kevés kellett ah-( a megbolydult világot. A gyér- Államokban? Mennyivel éltetőbb hoz, hogy lebukjon az ember, mek nyiladozó értelme nem fogta ott az éra, s tisztább-e a levegő?

még fel, miért jönnek Tamási fe- Alkalmas vajon arra, hogy leg- A 30-AS ÉVEK elején és köze-f lől csapatostól az aratók. Csak azt alább éljen a munkás? Pén a világ a mozgolódó Európára?

látta, hogy amíg Értényig értek .. .... ++ figyelt. A mind jobban fasizálódó?

megizzadtak, megporosodtak, s a ,. evig töprengett, az- Németország már nyújtogatta (

hosszú út töredelme ott ül a rán- , ,7 nekivágott. Nem csápjait a kis nemzetek felé. a(

cok rejtekében. ötéves volt ak- táplált^ illúziókat, mindössze any- Spanyol Köztársaságot pedig hát-’ kor. A sztrájkólókkal nagyapa is var” “Ogy a messzi Kanada- batámadták a fallangisták és kül-( elment. Ma is hallja a szavát az 7*an munkaJa után megbecsüljek. sd segítőik. Mit tehetett ebben af idős embernek, amint mondogatja: , a proletárdiktatúra egy- helyzetben Takács György, aki (

v f , . ... , . ,ori. harcosaival hozta ossze. Ko- életcélul tűzte ki a haladásért való i

— Kisfiam, az urak kibantak losai József es Turk Mihály vol- harcot’ Csak azt amit kommu- velünk. De mire te megnősz, más tak az elsők, akik az akkor még nista meggyőződése diktált. I vi ag lesz. fiatal embert vegleg a munkás- — Százhetvenen indultunk el i

A falu végén laktak, s az ara- ^ozgalom harcosainak útján in- Kanadából Spanyolországba. ( -------- ----- icpicae euen, a veszett

t

ők, zsellérek legtöbbet a föld- ait°:toR “ inne" már Messze néz az értényi tanács-{minden anyára kötelezően írják elő áUat0któl megmart emberek oltása!

osztásról beszéltek. Volt idő vi- ® v?u: a le”e!s° ház ablakából. Hol járhatnak most fáz egészségügyi szabályok! A csecse- veszettség ellen-) Abban az időben más í

tára, mert a sztrájkot, amelyikkel frontvonalakon,^ ahol katonaként a gondolatai? Talán valahol afmő számára legjobb táplálék az anya- országokban a tudósoknak intézete-? Takács György először találko- Kellett nelytallnl‘ spanyol frontokon? Barcelonában,!tej: l. Mert az anyatej mindazokat az ket építettek, Franciaországban m (

zott, letörték. Sokan maradtak — A Kanadai Magyar Munkás vaSy éppen az ebroi csatában? hanyagokat tartalmazza, amire a cse- Napóieon alatt inkább operát éPM aratás nélkül. S a házakban min- Betegsegélyzőnél kezdtem, meg a híeni szól, s hallgatását nem sza- (csemő szervezetének szüksége van. tettek. Végre 1888-ban, már gutaütöttL

dennapos volt a csendőr. Ez volt Vörössegélynél. A közösség nagy, bad megtörni. Egy idő után hal-’6- Mert a csecsemő gyomra az anya- korában kapta meg a várva várt gyöa gyerekkor, amelynek emlékei melegítő hevét először a munkás- kan suttogja, könnyekkel küszköd- ( tejet tudja a legkönnyebben meg- nyörű pasteur-intézetet. Ebben az épii-L úgy élnek még mindig az ősz hajú és farmerklubban éreztem igazán, ve, hogy Rajk László oldalán, az Temészteni. 3. Mert az anyatej olyan ietben díszsírhelyen alussza örök ái-i

Takács Györgyben, ahogy a leg- Itt tudtam meg, mit jelent tar- els°k között kelt át az Ebron. El- \anyagokat tartalmaz, amelyek a cse- mát a írancja nép nagy fia_ a ^.jg?

frissebb élmények szoktak élni. tozni valakikhez. szántságból, bátorságból nem volt tcsemőt megvédik a betegségtől. 4. egyik legnagyobb jótevője 1895-ben)

Az öt év, és a hatvanharmadik A1.„ +öl4. ^ x., „ „ ,__ hiány. A nemzetközi brigád örök- (Mert az anyatej semmivel sem pó- bekövetkezett halála óta.

o

rszág a poroszoknak kénytelen volt fizetni, az 1871. évoen elvesztett háború után. Az erjedés és rothadás mikrobáinak felfedezésével a bakte- rológia egyik megalapítója lett. Szá-4 Egy fiatal anya leveléből idézünk: mos baktériumot fedezett fel, amely- „Ma, amikor olyan kiváló, gyorsan ne*c terjedési módját (levegő, por stb.) elkészíthető csecsemőtápszerek álla- *s megállapította. Nevéhez fűződik sok f nak rendelkezésünkre, kell az anyá- emberi és állati fertőző betegség í nak szoptatni? Ezek a tápszerek kóroktanának felfedezése és kidolgo- v nem pótolják-e az anyatejet? Ha zása- (Selyemhernyók betegségének f nem, mi annak az oka?” leküzdése, a tyúkok védőoltása kolera ellen, a juhok és szarvasmarhák Kedves fiatal anya! A szoptatást védőoltása lépfene ellen, a veszett

között nagy a távolság, s még na- AllS telt el néhány év s a har- re beírta nevét a spanyol nép f tolható! Mert egyedül az anyatej bizgyobb a gazdagság. Úgy élt, hogy a0S!}a, vizsgáznia ke''ett- A gaz- }gaz történelmébe. Hősiességüket l'tosltj« azt, hogy a csecsemő minden

mindig az első vonalban állt, ott, aasagi , v:ilágváisag Kanadat na- még az sem kisebbíti, hogy a nem-(tekintetben megfelelően fejlődjék és Hogyan lehet az árpától

_ _ i í_______ _ __t____gyón sújtottéi, kotmillionsl is töb— 7otb-rárrt ^ ór+iálrirt pmhnrró O* «

a

hol a harcosnak, az embernek P°n sújtotta: kétmilliónál is töb- zetközi reakció vérbefojtotta a (teljes értékű emberré váljék, nemcsak az egészsége forgott koc- „a„ ™un^elkuJlek néP nemes törekvését.

kán.

egészsége forgott utcára került serege. Dúlt a harc

a munkások, munkáltatók, a nép A polgárháború bukása után A Tanácsköztársaság idején és az állam között. A vizsga ki- nem kerülhette el sorsát. Sokakvételünkön a Népújságban elolvastuk a pasztőrözésről szóló cikküket, ügy határoztunk, hogy megkérjük, szíveskedjék Pasteur életét ismertetni, aki annak dacára, hogy nem volt orvos, olyan sokat tett az

tizenhat éves voltam. Apám tiszt- tűnőre sikerült. Azok között volt, kai együtt egy franciaországi in- vés Négyszemközt! Egyik összejö- séget viselt az értényi direktó- akik meghajlásra kényszerítették ternálótáborba deportálták. Ez a riumban. Arról az időről sokan, a rendet: kiharcolták a munka- táborélet, s az itt folyó illegális sokat elmondtak már, s a fehér- nélküli segélyt. Ezekben az idők- munka külön könyvet érdemelne, terorról is sok szó esett. Én csak ben került kapcsolatba az újság- Most csak annyit említünk; hogy egyet mondanék, ami azért jel- gal: több társával együtt a Kana- hosszú, fárasztó és veszélyekkel lemző: A nagykónyi állomás- dai Magyar Munkás bölcsőjét rin- szegélyezett úton, a párt utasí- főnök megvert csak azért, mert gattákj tására, Németországon keresztül,

apám fia voltam, ? , _ Sokszor voltak megjelenési

Negyvenöt év messzesége nagy gondjaink — emlékezik most már tat tt A ^ze^éiiyséE ] nyomor" távolság, de a szomorú emlékek mosolyogva. — Ám a harcostársak iS+.z-uÜ-.-vk,

szépülés, fakulás nélkül élnek, mindig segítettek. Ha centenként <aan an™?.s Elborul az arca, amikor beszél. is, de összegyűlt a pénz, megje- I" j’ la-J-Dan m- Sokan nem tudják, mi volt lent az újság. Szép idők voltak gy "

KI volt Pasteur ?

Kaptuk az alábbi levelet: „Kedmegszabadulni?

Egy előfizetőnk leveléből idézzük az alábbi sorokat: „Kedves Négy- szemközt! Egyik gyermekünk sze- - mein hónapok óta áipa van. Egyik a szemhéjáról a másikra vándorol. - Mit tegyünk? A védőszemüveg hordása meggyógyítaná-e kellemetlen betegségét?’*

Az árpa (hordeolum) fájdalmas, lo-i

egészségvédelemnek, találmányai- b°s duzzanat, a szemhéj széléhez kö- val. A Pasteur-intézetre még sokan zel, a pillaszőrök tövébe nyúló miri- emlékezünk. Magán- és családi éle- gyek gennyes gyulladásából indul ki. te is érdekelne bennünket.” Sokszor nagy szemhéjvizenyő és a

_ íülelőtti nyirokmirigy fájdalmas duz- Pasteur Louis, francia vegyész, szü- zanata kisén. A szemhéjszéU gyulla- iletett 1822-ben, egy Jura-hegységbeli disban szenvedök hajlam0sak árpa- ^ paraszt családból, amely megváltotta képz6désre. Az arpa tetején pár nap

Megint a faluvégi házakban iöt- jobbágyságát és a városba költözött,

meg, nap *

lyebb volt a legmélyebb víznél, nyomasztóbb a legsúlyosabb te- örült, vagy

nkknr A n d7Írfá<i nlvan ezek. Ekkor ismertem meg igazán ^ u ,U1UVV&1 .mz-aau«.» jVv- jouuagysagax es a vaívsü« múlva ffennves DÚD lelenik

hétköznapi dolog Volt, mint a kö- a szervezettséget, s azt az óriási ígesz^T ‘Ä amely áttör. A gyulladás 5—6

szönés. Élt az emberekben mégis nagy családot, amelyik tagjául fo- gebbje akkor'még élt, "s gyakran J^get^üzték. * “dej^ btítíéTkwáhlrtya^idé bökött « f

valami nagy-nagy várakozás. gadott engem is. kesergett, hogy a főjegyzői, meg?ben katona volt, ahol az őrmesterei- törni_ Amint íriaty0ivasónk az egyik!

A kepésaratók nyomorának egy 193°- Itthon, Magyarországon sosem' lehetett''kertjük^ & haznál g”a“l^dkal !®ra már jön a másik és ai

Vigasza, s reményüknek egy élte- forró a légkör. A terror mélyén _ ^ ^ nén-Jte egy fzegény kertésznek ^

tője volt: Lesz még ünnep a mi szunnyadó parazs időnként langba én még magának földet — «Középiskolákban Louis a jó, de nem ki- kezelés> mint minden gennyes f0iya-j

Utcánkban! Várták Kun Bélát, szökken. A kanadás magyarok iz- vigasztalta a már edzett harcos a ftunö tanulókhoz tartozott. Sohasem matra_ ltt ls nagyon Ha megérett J

omlppptték Nvisztor Gvöríívöt galommal figyelték az eseménye- magábaroskadt, öreg nénit. 1 jelentkezett olyasmivel, amiben nem az árpa_ lánclzsával felmetszük a sár-]

emlegettek INyisztor uyorgyot. s -ikernek örültek . kudarc _ Ieazsáe szólion a száddal ívolt Részen biztos. Élénk képzelő te- területet ha volt az á

Keserűségük, vágyakozásuk me- ket. A sikernek örültek a kudarc Q ^^^Ag s^ljon ^száddal, hetsége volt. Arrői áb.ándozott, hogy további kezelésre szoruI.

bánatra fakasztotta okét. Velük £yUn remInykedéssél Tz öreg-TáriZsban aZ £cole-Normaleba lo® A védőszemüveg semmiesetre sémi

bánkódott Takacs ^hlszl “nemte. ^ unin™ eyógyít3a meg az Ma

hernél. S mert ilyen volt a hely- György is, aki ebben az észtén- alrdt hall. (tanulói nverték kikéDzésüket csak mlnok és a Penlcluin-készitmények 4

zetük, mentek, próbálkoztak. Ta- dobén ért el élete egyik leg- _ . És elteltek a rövid, de szőr-(az 18«. évben került ide. Az isit. azrarnát!SForduiieon Ukórh^unkmkí^^^

kács György is felkerekedett, nagyobb fordulójához: az illegali- nyű évek, s 1945-ben Értényben is .évben végezte ezt e! s megkapta a ló szemorvosához aki meg fogja ta- í

1923-tól Pesten próbálkozott. Ott fásban dolgozó Kanadai Kommu- a világ. Takács Jdoktor és sciencos fokozatot. Legszi- lálnl biztos módj’át annak> hogy ár.j

hallotta s látta mint kerekednek nista Párt felvette tagjai közé. + *v“ebben ’ogytannai foglalkozott, az páltóI megszabaduljon. f

naiiotta, s íatta, mint KereKeaneK distai kozott volt. Amikor tavasz-^akkoriban híres Dumas nevű vegyész- A bannonioth

fel az emberek, hogy távoli vizek — Az illegális munka kidolgo- szál kézbe vették a földmérő-? néi. Eltűrte, hogy kortársai megelőz- mlnder,kinek azt° tanácsoljuk hogy áthajózása után új hazát keresse- zott konspirációt, s az emberileg Jáncot, először Keceliékhez indul-? Zék őt a tudományos fokozatokban azt kizar61ag szemész szakorvosi lennek maguknak. De hol van ez a lehető legnagyobb pontosságot kö- a,, ZÄkptSaSA7rrön Trönnvcsennf? pályázatok°n' Ónálló dolgozatai deIésre viseijenek. A Védőszemüve;

Várta Őket. Arcán konnycseppj alapján az »49. évben a vegytan ta- k , fénvsuearat elnvel amire

gördült végig, S csak akkor mo-Lra lett (az akkor francia) Sirass- a szervezetnek, ‘nevezetesen a szem-' solyodott el, amikor eléje állt Ta-i bourgban. Itt feleségül vette az egye- nek 1# szüksége van A kék üveget' kács György: item rektorának leányát, aki igen fon- hQrdani egyenesen ü,os, V- Hát itt vagyunk, Treszka,!tos szerePet Játszott Pasteur ae'é' *

, . , \ben, mint élettársa, sokszor mint

nem. Melyik kell maganak, s* titkárnője, betegségében pedig mint nennyi belőle? leggondosabb hitvese és ápolója,

, , Az 1857. évben meghívták Párizsba

A néni csak topogott, tétovázott! ^ itt átvette ugyanannak az École az ujja, s hosszú percek teltek el,?Normale-nak tudományos és adottamig megtalálta azt a parcellát. Jnisztratív vezetését, amelynek régeb- De hinni csak akkor hitte, hogylben tanítványa volt. „Dolgozzunk, dol- ,, , ,, , ., igozzunk, amennyit csak tudunk a

az öve, amikor néhány lépésnyit(' mzetért. a hazaért-. _

Hétszázezer kilowatt

még hozzámértek.

MIT LEHET MÉG elmondani?

Válóok-e a házasságban t beállott érzelemváltozás

„Szomorú szív, bánatos lelki ál-^ lapot” jeligére választ kér egy 26^ éves asszony arra vonatkozólag, r hogy házaséletében beállott elhide-^ gülés férje részéről elég ok-e az ^ elválásra? Hosszú, panaszokkal telt* levelében azt írja többek között, * hogy férje nagyon jó, nem ideges, h nem durva, de házasságuk még- * sem ér semmit, gyermekük nincsen. * Ha volna, mindenbe beletörődne. ) Mit tegyen? ^

Kedves Olvasónk! Hosszú, szomo-)

Újabb atomerőmű kezdi meg működését Novovoronyezsben. Az első, kétszázezer kilowattos üzemegység géptermében megkezdődött már a termelőmunka.

(MTI — Külföldi Képszolgálat)

nemzetért, a hazáért” — szokta mondani. Életfeladatául tűzte ki, hogy munkájával és felfedezéseivel kivívja Franciaország számára az elsőbbséget Sok mindent és semmit. Kötetek tudomány terén. A francia—porosz kellenének ahhoz, hogy szándéka? háború rendkívül fájdalmasan érin- szerint beszéljen az ember Ta-itette Pasteurt: Nagyon éles hangú le.. , , \ vél kíséretében visszaküldte a bonni ----------- --------------- ------------ --------- ,

k

acs György legutóbbi ket evtize-0 yetemnek honorlscausa (tiszteiet- rű leveléből teljes biztonsággal meg- * déről, a mi húsz évünkről. El ?beli) doktori oklevelét, amit a német állapítható, hogy férjével szeretik >’ kellene benne helyezni a nehéz?tudósok felháborodással fogadtak. Pás- egymást. A nemi életükben beállott V időket, S minden egyebet. Többek W a legjobb fiú, testvér, barát, férj rendellenesség valószínűleg idegi >

lés apa volt. Párizsban büszkén mu- alapon következett be, amim az af között például az 195o-os ellen- f .a.ta be tanarainak apját, noha az legtöbb esetben szokott előállani. Az forradalmi eseményeket, S Takács (alacsony származású és kisműveltségű elválásra gondolni sem szabad! A (’ elvtárs akkori, igaz helytállását.(ember volt. Pasteurban a lángelme, beteg házastársat elhagyni s magára)

Mert nem pihent, nem húzódott el!nagy lelki nemességgel párosult. Leg- hagyni nem lehet! Ezen lehet segí-j ,, TT , , - .'főbb vágya volt, hogy a szűkölködő- teni, csak meg kell találni a baj)

akkor sem. Helyen volt, a hont. segítsen. Felfedezései több hasz- okát. Ezért forduljon teljes bizalom-) első vonalában, úgy, ahogy har-(not hajtottak a francia iparnak és mai kórházunk ideggyógyász főorvo-) COS élete során mindig. (mezőgazdaságnak, mint amennyit az sához, aki az egészség helyreállítása-)

(a hadisarc tett ki, amelyet, Francia- val boldog életüket biztosítani fogjp„)

Szolnoki István