Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJ8AQ 1665. május 39. INNEN ONNAN Az 1961. évi indiai népszámlá­lás szerint 1951—60. között a születéskor előre várható élet­tartam 41,2 év volt. Az adatok érdekessége, hogy — a világ töb­bi részével ellentétben — a fér­fiak várható élettartama hosz- szabb (41,9 év), mint a nőké (40,6 év). Tíz év alatt Indiában 9.2 évvel meghosszabbodott a szü­letéskor várható élettartam, ami elsősorban a halálozás aránysziá- mának csökkenéséből adódik. * Az Egészségügyi Világszerve­zet becslése szerint jelenleg még 15 millió leprás beteg van a vi­lágon, A legfertőzöttebb terület Uj-Guinea, ahol a lakosság 5,71 ezreléke leprás, de a pápuák kö­zött is hasonló a betegek aránya. E betegség felszámolását meg­nehezíti a betegek szégyenkezé­se (eltitkolják bajukat), noha a lepra egyébként ma már gyógyít­ható. * Oletetrin néven új antibiotiku­mot állítottak elő az üszszövet- séjri Antibiotikum Kutató Inté­zetben. Az új gyógyszer sikere­sen alkalm azható az eddigi anti­biotikumokkal szemben ellenálló Staphylococcus baktériumtörzsek elpusztítására. Az első" páciens, akit az oletetrlnnel megmentet­tek. tüdőgyulladásban szenvedő kétéves kislány volt. A kórokozó Staphylococcwsok minden eddig Ismert antibiotikummal szemben ellenállók voltak, ígv került sor az oletetrin kipróbálására, amely­nek alkalmazása után a kislány néhány nap alatt meggyógyult. • * Hazánkban is a legteljesebb ér­deklődésre tarthat számot az a komplex felhasználási eljárás, amit francia mérnökök dolgoz­tak ki a napraforgó hasznosításá­ra. Eddig, az olaj kipréselése után a héját tüzelésre, a darát állati takarmányozásra használ­ták fel. Most a növény szárát őr­lés és osztályozás után, a papír-' iparban és a pektingyártásban hasznosítják, a cellulozehulladé- kot pedig trágyázásra fordítják. A darából síkért vonnak ki. a héjból pedig furfurolt és élesztő számára tápanyagként használha­tó cukrot nyernek. Mindezekkel a folyamatos hasznosítási műve­letekkel csökkentik az olaj ter­melési költségét. * A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadé­miája Növényvédelmi Kutatóin­tézetében új módszert dolgoztak ki a gabonarozsda ellen: a vető­magot atomreaktorban besugároz ták, s ezáltal a mag megtisztult a betegséget okozó gombától, A kísérleti vetések jó termést hoz­tak, a kalászok teljes súlyúak maradtak, és megnőtt a gabona őrölhetősége. A Szovjetunió egy másik reaktorában pedig a kuko, rica és a cukorrépa magvát su­gározták be: a növények termés­hozama megnövekedett. • Egészen újszerű, acéllemezek­ből készült, könnyen szállítható, gyorsan elhelyezhető és ismét fel. szedhető ideiglenes útpályát állí­tanak elő Nyugat-Németország- ban, mely útépítkezésekhez (javí­tás, korszerűsítés stb.) jól fel­használható. A gyakorlatban jól bevált acélút 1000 méterének el­helyezése mindössze 24 órát igé­nyel. Á fókák titokzatos élete Szokatlan és meglepő külsejű állatok a fókáit. Csak az állat- kertből, esetleg nagyobb cirku­szok porond járói ismerjük őket. A budapesti Állatkertből sajnos hiányoznak. Életmódjuk érdekes, s titokzatos. Az állatrendszertan tudománya a fókákat az emlősök osztályá­nak ragadozó rendjébe sorolja. Olyan emlősök azonban, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, mégpedig el­sősorban végtagjaik megváltozta­tásával. összesen 31 fókafaj is­meretes, körülbelül fele az északi, fele a déli féltekén él. Ezek kö­zül most a déltengeri elefántfó- kóval ismerkedjünk meg köze­lebbről. Főleg a Déli sark környéki szi­geteken él, de elkalandozik mind az Antarktiszra, mind Ausztrá­lia déli partjaira. Óriási állatok, egy öreg bika 2—3 tonna súlyú és 5—6 méter hosszú, a tehén ennek kb. a fele. Az újszülött elefántfóka-borjú 37 kg súlyú és 1 m hosszú. Az elefánt elnevezés-ukról augusztus elején érkez- onnan származik, hogy a bika nek a szigetekre. Itt néhány na- o-rmányszerű képződményt visel pig pihennek, majd a tenger felé az orra helyén. Ennek körülbelül fordulva, a parton várják a te- olyan szerepe van, mint a puly- heneket Ezek augusztus végén tűn kák tarajának: ha az állat izga- nek fel, felerősödve, meghízva, lomba jön, az orrmány felfúvó- majd a parton „háremekbe” gyűl. dik. nek össze, amelyhez több ezer v, v „ ,,, . , ,, .... tehén is tartozhat. Ezzel egyidő­résrcét^ ÄÜ razföldre ^Testüket ^öv?d ‘Jtoi sokáig' & nem végződik h;üálla1' 1 bár súlyos sebeket ejtenek egy­é*Í2£L'ik máson. Néhány perces fülrepesztő trombitálás után. testük hátsó mellső végtagjaikat ^használják' negyedén egyensúlyozva magukat mok vannak. A szárazföldén a férgekéhez hasonló hullámzó elől: A tehén hároméves korában Harcoló elefántfóka-bikák. mozgással közlekednek, rövid tá- lesz ivarérett, ezután évente egy volságot meglepő gyorsan tesz- borjút hoz a világra, bár ritkán nek meg. A vízben ügyesen, ke- ikerellés is lehetséges. Bizonyta- csesen úsznak. Táplálékuk apró lan, hogy milyen korukig képe- tengeri állatokból, halakból, po- sek szaporodni, feltehetően 12— lipokból, rákokból áll. 14 évig. Az elefántfóka-tehén Hosszú tengeri utakat tesznek ^mmi anym” érzést nem mu- meg. A bikák tengeri csavargá- tat borjújával szemben: nem nyalja es tisztítja az Újszülött szőrét, mint a legtöbb emlős- állát. az ilyenkor mindig jelen­levő ragadozó madarak töltik be a bába szerepét és tisztítják le a borjú bundáját Az anyának tő- gye nincs. Tejmirigyei a köldök­től jobbra és balra, mélyen a zsírrétegben helyezkednek el. A tej zsírtartalma igen nagy, a borjú ezért 21 napon belül meg­háromszorozza születési súlyát. A tehén nem törődik a szoptatással, ha a borjú odajön hozzá, tűri a szopást, (de idegen borjúnak is) ha elcselleng, nem hívogatja, nem keresi. A borjak közben egyedül ma­radnak, majd az úszás tanulásá­hoz fognak; bár tengeri állatok, mégis tanulniok kell az úszást. Kéthónapos korukban indulnak először önálló halászútra, H. J. Subotica közelében, a Palics felé vezető úton 1909. április 21- én egy gyilkos golyó kioltotta Haverda Boldizsárod életét. Az ismert suboticai ügyvéd öz- ' vegye társalkodónőjével együtt este hét óra tájban szőlőjéből igyekezett hazafelé városi laká­sára. Közel jártak már a villa­mos-végállomáshoz amikor az országút mellett elhúzódó villa­sor mellől egy férfi ugrott elő és rálőtt az özvegyre. A lövés nem tévesztett célt: Haverdáné 6zívét járta keresztül a golyó, és azonnali halálát okozta.­Mire a rémülettől 'megdermedt társalkodóim magához tért, s tor- kaszakadtából segítségért kiálto­zott, a gyilkosnak már nyoma ve­szett. A gyilkosság óriási megdöbbe­nést és részvétet váltott ki az egész környéken. Egy órával később a budapesti rendőrség is értesült a bűntény­ről és rövidesen több detektívet indítottak útnak, hogy ők is be­kapcsolódjanak a nyomozásba. Már a nyomozás első perceiben felvetődött az a gyanú, hogy bér- gyilkosság történt, mert Haver­dánéról köztudomású volt, hogy módos asszony, és azt is sokan tudták, hogy kölcsönügyletei miatt több haragosa van. mert nagyon magias kamatot számít fel a kiadott pénzére. A meggyilkolt asszonynak egyetlen gyermeke volt, egy tün­döklő szép. harmincesztendős asszony, akit azonban könnyelmű életmódja s szerelmi kalandjai miatt, édesapja évekkel előbb ki­tagadott. A szép Haverda Maris­ka Budapestre költözött. Jar- matzky Sándor újpesti főjegyző­höz ment nőül, és Budán, a Tö­rök utca 8. számú házban lakott. A házasságból egy fiúgyermek származott. A nyomozás tehát Súboticán és Budapesten a legnagyobb erély- lyel megindult. Súboticán özvegy Ha ver cl áré t-ársqlkodónpiét hallgatták ki Ä luuok mcoszonsS mindenekelőtt, hogy megtudják a gyilkos személyleírását, A hű­sége« alkalmazott az átélt izgal­maktól remegve adta elő a rend­őrségnek, hogy harminc év körü­li, angolosan nyírott bajuszű fér­fi volt a gyilkos. Kopottas, sötét ruhája — szabása után ítélve — előkelő cégtől lehetett. Fején tu­ristasapkát viselt Ugyanezt a személyleírást ad­ta egy tanítónő és egy lány, akik az országúton találkoztak a me­nekülő gyilkossal. A személyle­írást nyomban továbbították szer­te az országban, a rendőrségi, csendőrségi kirendeltségeknek. A pesti nyomozás ezalatt arra irányult, hogy kihallgassák a meggyilkolt asszony lányát, hát­ha van valaki, akit a bűntény el­követésével gyanúsít. A Török utca 8 számú épület házmesteréhez vezetett a detek­tívek első útja s ott Jarmatzky- né felől érdeklődtek. Megtudták, hogy a szépasszony férjétől kü- lönváltan él, s igen gyakran egy idegen férfi jár a lakására. Jarmatzkynét nem találták otthon a detektívek, ezért a fér­jét keresték fél. A zárkózott újpesti főjegyző nem szívesen beszélt elvált fele­ségéről. — Nem érdekel a dolog, sze­mélyi ügyekről nem nyilatkozom — mondta a detektíveknek. — Ha mégis kíváncsiak az urak. hegy miért váltam el, állapítsák meg a periratokból. Annyit azonban elárult, hogy Haverda Mariskát életmódja miatt apja kitagadta a családból Arról is tudott, hogy volt felesé­ge pert indított özvegy anyja rllon a köteles rész megítélése iránt. Akkor már három éve folyt a per, két fórumon özv. Ha­verdáné volt a vesztes. Megtudták a detektívek, hogy az elvált asszony jó viszonyban van Jánosy Aladár segéd jegyző­vel, és így nem volt titok többé, hogy ő az a házbeliek előtt isme­retlen férfi, aki olyan gyakran vendége a Török utcai lakásnak. Amikor a detektívek ismét visszatértek Budára a házmester­nek egy érdekes dolog jutott az eszébe. Elmondta, hogy előző es­te egy úr kereste Jarmatzkynét, és miután nem találta odahaza, azt az üzenetet hagyta hátra hogy bármily későn ér is haza, feltétlenül menjen el a Király utcai bankba. Jarmatzkyné éjfél tájban érke­zett vissza a Király utcából, hét­esztendős fia és egy gyanús kül­sejű férfi társaságában. A férfi nem ment fel a lakásba, csak a kapuig kísérte. — Erre a férfira — mondotta a házmester elgondolkozva — pontosan ráillik az a személy- leírás, amit az urak Szabadkáról kaptak. — Amikor beengedtem a ka­pun Jarmatzkynét —, folytatja a házmester — igen feldúlt volt az arca. Felém fordult és min­den különösebb meghatottság nél­kül ígv szólt: — Képzelje, meggyilkolták az anyámat. A rendőrség rövidesen arra is megkapta a választ, hogy ki volt az az ember, aki a Király utcá­ból kereste a szép asszonyt. Az anyja ellen indított peréhez az Erzsébetvárosi és Terézvárosi Hi­telszövetkezet előlegezte a pénzt. A szövetkezet igazgatója. Klein Pál kapta az első hírt a gyilkos­ságról egyik rokonától, Klein Mátyás suboticai ügyvédtől. Az igazgató a hír vétele után egyik alkalmazottját elküldte a Török utcába Jarmatzkyné, Haverda Mariskáért, s mivel a tisztviselő nem találta otthon, üzenetet ha­gyott hátra a házmesternél. Éj­szaka ugyanez a tisztviselő kísér­te haza. A meggyilkolt Haverdáné leá­nya másnap reggel Klein Pál bankigazgatóval Budapestről autón Suboticára indult, de Kalo­csánál defektet kapott a kocsi­juk, mire vonaton folytatták út­jukat. A suboticai rendőrség már a nyomozás első napjaiban is igen sok névtelen levelet kapott. A névtelen levélírók közül többen határozottan állították, hogy a gyilkosság előkészítéséről tudomása lehetett a meggyilkolt leányának, Haverda Mariskának is, mert több körülmény szól el­lene. A névtelen levelek ad acta kerültek, a rendőrség ellenben egy máé után tartóztatott le ár­tatlan embereket, akiket végül is kellő bizonyítékok hiányában szabadon kellett bocsátania. özv. Haverdáné vagyonát fél­millió koronára becsülték, és mind valószínűbbnek tűnt az a feltevés, hogy bérgyilkossá g tör­tént. a felbujtó a vagyont akarta megkaparintani. Mind a suboticai, mind a bu­dapesti rendőrség igyekezett pontos képet nyerni arról hogy kik tartoztak Haverda Mária ba­ráti köréhez. Az udvarlók sere­géből leginkább Jánosy Aladár, harminchat éves vélt rákospelo- ti segédiegvző tűnt ki. A gyilkos személyleírása fel­tűnően hasonlított Jánosyéhoz. Ezért a rend óm ég szükségesnek látta sürgős kihallgatását. Lakásán keresték. Egész nap nem volt otthon, Megtudták, hogy a Király utca 93. számú házban tartózkodik, ahol Jarmatzkyné pénzügyleteit szokta lebonyolíta­ni. Most is ilyen ügyben járt. Az általa vezetett könyvekből és fel­jegyzésekből kiderült, hogy ba­rátnőjének 150 000 korona adós­sága van. Tartozását a per sike­res befejezése után szándékozott visszafizetni. Jánosyt a rendőrségen Krecsá- nyi detektívfőnök elé vezették, a főnök személyesen kívánt vele foglalkozni. Kérdéseiket tett fel, azt akarta megállapítani, hogy van-e biztos alibije. Jánosy folyékonyan, zökkenés nélkül adta elő, hogy a kritikus napon délután a Margitszigeten sétált régi ismerősével. Jarmatz- kynéval és annak hétesztendős fiacskájával. A szigetről az Ab­bázia kávéházija mentek uzson­názni, a vacsorájukat az Emke- kávéházban fogyasztották el. A kihallgatással epvidejűleg egy asszony érdekes vallomást tett a rendőrségen. Elmondta, hogy egyszer Jánosy féltékeny­ségében öngyilkosságra készült, s Haverda Mária akkor cinikus hangon azt mondta: — Ha már öngyilkos akart lenni, akkor lőtte volna le előbb az anyámat, hogy Valami örömet is szerezzen nekem. Ezekre a szavakra Jánosy nem akart emlékezni. Alibijét az Em- ke, az Abbázia pincérei és a kis Jenő igazolták. A rendőrség­ről mégsem engedték el. Haverda Máriát ezalatt Suboti- cán hallgatta ki a rendőrség. Elmondotta, hogy százezer ko­rona adóssága van, s közölte azt is, hogy közös háztartásra lépett Jánosyval. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents