Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
Í3Í3. május 26. TOLNA MFGTF1 NfPŰJSÁG 3 Feloldódik a passzivitás Egy évvel ezelőtt lapunkban cikket írtunk a Bonyhádi Zománcgyár üzemi pártszervezetének munkájáról. A cikkben a párttagok passzivitásának okát kutatva szóvá tettük a pártszervezet lagymatag munkáját. Bíráltuk az alacsony nívójú és még alacsonyabb létszámú taggyűléseket, a tag- és tag j elöl tfel vétel gyengeségét. Vitába szálltunk az olyan érvelőkkel, akik a fizikai dolgozókról így vélekedtek: Azért nem jönnek el a taggyűlésekre, mert nein érdeklődnek a politikai kérdések iránt. A tagjelöltfelvétel gyengeségét pedig úgy magyarázták, azért nem tudnak felvenni tagjelölteket, mert a zománcgyáriak félnek a párttagsággal járó kötelezettségéktől. A cikkben bíráltuk a helytelen szemléletet s azt írtuk meg, amit ők maguk is elmondtak. Mégis egy-két pártvezetőségi tag amellett, hogy a bírálat jogosságát nem vitatta, zokon vette a cikk megállapításait. Megjelenése után így vélekedett: „Aki jobban tudja, jöjjön és csinálja jobban.” Volt egy-két ilyen vélemény, de a többség helyesléssel fogadta a bírálatot, s azt ajánlotta a füstölgőknek, nézzenek magukba, s javítsák meg a politikai munkát, hogy súlya, tekintélye legyen a pártszervezetnek. Egy év után Egy év elteltével ismét ellátogattunk a Zománcgyárba, hogy a pártszervezet munkájáról, s főleg az időközben bekövetkezett javulásról írjunk. A pártszervezetben titkárváltozás történt Az elmúlt év novemberében megtartott vezetőség újjáválasztó taggyűlésen Sebesi Sütő Albert szerszámkészítőt választották meg a pártszervezet titkárának. A párttitkár életkorát és párttagságát tekintve a fiatal generáció képviselője, de bátran hozzátehetjük, olyan fiatal, aki a párttitkár sokrétű feladatkörét el tudja látni. Politikai felkészültségénél fogva — öthónapos politikai iskolát és kéthónapos vezetőképző tanfolyamot végzett — képes arra, hogy összefogja a vezetőség munkáját, és ellenőrizze a pártvezetőségi tagok ténykedését. Ez az egyik pozitív Vonás a fiatal párttitkár munkájában. A másik, ami alkalmassá tette a párttitkárságra; munkájában példamutató. Emberi tulajdonságát és szervezőkészségét a gyárban egyaránt elismerik. A szerszámkészítő műhely, ahol Sebesi elvtárs dolgozik, 1963-ban elnyerte a szocialista brigád oklevelet, egy évvel később a szocialista brigád jelvényt, az idénre pedig a szocialista műhely cím elnyerésére indítottak mozgalmat. Szakszerűbben foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel A termelés pártellenőrzésekor, a pártszervezet gazdaságszervező munkájában, a párthatározatokból indulnak ki, s megvalósításában a helyi feladatokat veszik alapul. A párttaggyűléseken azelőtt Is foglalkoztak a gazdaságossággal, de olyan formában, hogy ez a párttaggyűlésnek majdnem kis termelési értekezlet jelleget adott. A gazdasági kérdéseket előterjesztették, de egy-két műszaki dolgjozón kívül mások, mondjuk a fizikai dolgozók, nem nyilvánítottak Véleményt. A vezetőség újjáválasztása óta a taggyűléseken szakszerűbben foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel. A szakszerűség abban jut kifejezésre, hogy összhangba hozzák a párthatározatokat a helyi érdekekkel. Legutóbb aktívaérte- kezleten foglalkoztak az áprilisi lemaradás okainak vizsgálatával és a több mint félmillió forintos lemaradás behozásának lehetőségeivel. Az aktívaértekezleten nyoma sem volt a párttagság régebbi passzivitásának. A taggyűlések látogatottabbak Egy idő óta a zomiáncgyári párttaggyűlések látogatottabbak. Természetesen még ma is találkozunk olyan dologgal, hogy a felfektetett jelehléti íven a név mellett ilyen bejegyzés van: '«Vizsgára készül”, „Éjszakai műszakban dolgozik”. De mennyivel más az igazolt távolmaradás, mint amikor a név mellett üresen marad a rubrika, fíónapokkal ezelőtt nem volt ritka a taggyűlésen az ötven százalékos meg- 'elenés. Az új pártvezetőség ezen is változtatott, s nagyobb súlyt helyezett a taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésére. Kilenc pártbizalmi között oszlik meg a munka és a {Jártbizalmiak felelősséggel végzik a párttagok mozgósítását. A taggyűlés előtt három-négy nappal előbb kiértesítik a párttagokat, ismertetik a taggyűlés elé kerülő napirendi pontokat, s aláíratják a taggyűlésre hívó körözvényt. így senki som hivatkozhat arra, hogy nem lett időben kiértesítve. (Régebben ugyanis a távolmaradás okát ezzel is magyarázták.) A Bonyhádi Zománcgyár pártvezetősége áttörte a régebbi passzivitást. Keresték a kiváltó okokat és megtalálták az orvoslás módját. A taggyűlés elé kerülő beszámolót kollektív munkával készíti el a pártvezetőség. Az alapos és politikai értékelést adó tájékoztatás érdeklődést vált ki és kielégíti a dolgozók igényét, mert ismerteti a feladatokat, s választ ad a dolgozókat érdeklő kérdésekre, A pártszervezet politikai tö- megmunkáját segíti a szakszervezet és a KISZ-szervezet, s e szervekkel való javuló együttműködés a párt tömegkapcsolatának javulásában jut kifejezésre. A pártvezetőségi tagokat mind gyakrabban keresik fel a dolgozók egy-egy munkahelyi problémával, de nem ritka az, amikor családi ügyben kémek segítséget, tanácsot A pártépítés a mindennapi munka szerves része Az egy évvel ezelőtt megjelent cikkben a tag- és tagjelölt-fölvételi munka gyengesége miatt 1 is bírálat érte a zománcgyári i pártszervezetet. Azóta a tagjelöl- | tek és párttagok felvétele a párt- . szervezet mindennapi munkájá- ■ nak szerves része, s bizonyos tekintetben a politikai munka javulásának fokmérője is. Néhány évi stagnálás után a pártépítésre nagyobb gondot fordítanak. A pártvezetőségi tagok a funkcióval járó feladat elvégzése mellett foglalkoznak a tag- és tagjelöltfelvétellel. AZ egy év alatt tizenöt tagjelölttel illetve taggal erősödött a pártszervezet. A hirtelen „felfutásban” volt bizonyos kampányszerűség, de most már rendszeresen foglalkoznak azokkal a pártonkívüliekkel, akik szakmai és társadalmi munkájuk, politikai képzettségük és magatartásuk alapján tagjelöltnek szá- I mításba jöhetnek. Az egy évvel ezelőtt megjelent cikk befejező része így szólt: „A Bonyhádi Z om á n c gyárban megszűnne a taggyűlések passzivitása és felélénkülne a pártmunka, ha a pártvezetőség jobban megosztaná a tennivalókat. Megszűnne, ha a párttagok egy kicsit többet vállalnának magukra azért, hogy hatásosabb legyen az üzemi párt- szervezet politikai munkája.” j Nos, a zománcgyári párttagok • megszívlelték a bírálatot, s ahogv , javult a politikai munka, úgy oldódott fel a passzivitás. I P. M. ! Dunakömlődön a traktorosoké a főszerep a tavaszi munkában Próbatételt jelentett a kedvezőtlen tavaszi időjárás Dunakömlődön ugyanúgy, mint más községek termelőszövetkezeteiben. És jelent még ma is — tán még keményebbet, mint másutt — hiszen a Dunán levonuló újabb és újabb árhullámok ismételten akadályozzák a munkát. Nagyobb területet nem fenyeget veszély, jelenleg huszonöt holdnyi terület áll víz. alatt, amelyre szudáni fűmagot vetnének. Amennyiben a Duna szintje még tovább emelkedik — ez be is következik az előrejelzések alapján —, mintegy 20—25 hold kukoricájuk is víz alá kerül néhány napra. Nagyobb területet előreláthatóan nem fenyeget veszély. így a növény- ápolásokat folytatni tudják, amennyire az időjárás engedi. A szombat-vasárnapi esőzés — 24 milliméternyi csapadékot mértek — háromnégy napra elszólította a földekről a gépeket. A tagság most látja igazán hasznát annak az előrelátásnak, amellyel elhatározták; az idén a kukoricaterület túlnyomó részét hungazinoz- zák. A növényápolás zöme így a gépekre vár, asak fogasolni, küllőskapázhi kell. Kézierőre csupán a kisebb területek várnak; a dohány, a paradicsom, a paprika, a cukorrépa. A 30 hold cukorrépa egyelését az eső megakasztotta ugyan, de ha a következő napokban kedvező lcs^ az időíárás. a kelés sorrendjében nagyobb megszorítás nélkül is elvégzik tán tíz nap alatt. A traktorosok a néhány napos kényszerpihenőt most a gépek alaposabb karba«tar tás ára használják fel, s az apróbb hibák kijavításéra, amelyre eddig nem nagyon jutott idő. A dunakömlődi termelőszövetkezetben ugyanis eddig a tavaszi munkák során a traktorosoké volt a legfőbb szerep, rájuk hárult a legtöbb tennivaló. Kézierőre, sőt fogaterőre is alig volt szükség. A traktorosok vetették el a kukoricát, az ötven hold burgonyát, d^_ a dohány-, a paradicsom-, a paprikapalántát is géppel ültették ki. Kézierő csupán a gépek kiszolgálásához kellett. A tavasz folyamán a cukorrépa egyelésén kívül a borsószedés az. ami majd nagyobb kézierőt igényel. Mivel a traktorosok végezték — elismerésre méltó helytállással — és végzik most is a tavaszi munkák zömét, megérdemlik, hogy említést tegyünk róluk. Hanuszka György, Tímár Lajos, Gyuricza György, Tímár György, Kiss József, Ágoston Lajos. Scheidl József, Szőke Ferenc olyannyira egyformán vette ki részét a munkából, hogy nehéz lenne egyiket a másik elé helyezni. Most, amikor a kedvezőtlen időjárás megnehezítette a munkákat, most igazolódik be; mennyire helyes volt a szövetkezet előrelátása. hogy évről évre nevelt ki, képeztetett ki traktorosokat a tagjai közül. Mindenkor, minden körülmények között lehet rájuk számítani. Ezt a megállapítást természetesen, el lehet mondani a szövetkezet többi tagjaira is, hiszen valamennyiökre jellemző a szorgalom, az igyekezet, ezért tudják a nehézségek ellenére is 1ré<iert»iem ei«Adózni a munkákat mindegyikét a maga idejében. BI, A BNV-N LÁTJUK Az Elektroakusztikai Gyár sztereó-berendezése: négy és fél wattos sztereó-hangszóró, és egy kis hordozható sztereo-hangerő- sítő. Ára — lemezjátszó nélkül — alig haladja meg a 2000 forintot. A holland Philips cég sztereó-magnó sorozatának legnagyobb, középső, és legkisebb darabja. A legnagyobb 12 kg, a legkisebb 1,35 kg súlyú. (Regős István felvételei.) Húszéves a Gödöllői Agrártudományi Egyetem A Gödöllői Agrártudományi Egyetem fennállásának 20. évfordulója alkalmából kedden háromnapos tudományos ülésszak kezdődött az egyetem központjában. A megnyitó ünnepségen megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Badamim Ealzsinjam, a Mongol Népköztársaság hazánkban tartózkodó földművelésügyi minisztere, továbbá a hazai egyetemek, tudományos intézmények és számos külföldi egyetem, illetve főiskola képviselője, neves kutatók, egyetemi tanárok. Br. Vágseilyéi Istvéh rektorhelyettes megnyitója után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter méltatta a két évtizedes munkásságára visszatekintő agrártudományi egyetem sikereit, a mezőgazdasági szakemberképzésben elért eredményeket, vázolta a soron következő tennivalókat. Dr. Magyari András, az agrár- tudományi egyetem rektora ünnepi beszédében ismertette az egyetem húsz évi munkásságát. Ezután 48 gazdasági szakember megkapta az egyetemi doktori, illetve a mezőgazdasági tudományok doktora címet, majd dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt és dr. Westsik Vilmos KossUth-díjas akadémiai levelező tagot az agrártudományi egyetem dísadoktorává avatták.
