Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

1965. május 25.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Vjből Nagyszokolyon

Kevesebb az „ünneplő44 tsz-tag - Jól kezdődött a növényápolás

Tavaly nyáron ,,A nagyszokolyi kát, minden erőt arra összponto- dász. Túlságosan hozzászoktak az ünneplő tsz-tagok” címmel meg- sítanak és a legrövidebb időn be- elnéző irányításhoz és furcsa, sőt írtuk, milyen nehezen ment a no. lül befejezik. Az úgynevezett csat- egyeseknek sérelmes lett a hatá- vényápolás a nagyszokolyi Béke lakozó munkákat is így tudják rozott vezetés. Somogyi István Tsz-ben, elsősorban azért, mert időben elvégezni. Például a nö- természetesen nem keseredett el, jónéhány tag nem vette ki részét vényápolásban az ekézést és ve- nem az az ember, és különösen a közös munkából, hanem bérén- le egy időben a kapálást. De a a növényápolás megkezdése óta dezkedett a háztáji állattartásra. A hanyagok felelősségre vonása is bizakodik maga is, mint a többi szövetkezet helyzetét nehezítette, könnyebb ilyen módon, hiszen tsz-vezető. hogy az elnök, Tóth Ferenc egy megjelölik a határidőt, amikorra évig távol volt, tanult a zsámbé- mindenki be tudja fejezni az összetartás van a mostani ve- ki elnökképző iskolán és a veze- adott munkát, ha igyekszik. A zetők között, egységesen irányít- tés meglehetősen gyengének bízó. kapálnivalóból vállaltak fél részt ják a gazdaságot Tóth Ferenc elnyúlt ezalatt. a szövetkezet vezetői is, illetve a nők, Teszler Vendel elnökhelyet_ családiuk. tes, Somogyi István főagronómus

MEGKEZDŐDÖTT ismét a nö- és a többiek, a főkönyvelő, a bri.

vényápolás, ezért megnéztük, mi AMIKOR ODAKERÜLT a sző- gádvezetők. Béndek István, gép- a helyzet Nagyszokolyon, hogyan vetkezette Somogyi István főág- csoportvezető. Egységes elvek sze- láttak hozzá a munkához, öröm- ronómus és elkezdett dolgozni, rint szervezik a munkát és köméi értesültünk róla, hogy égé- sokan ferde szemmel néztek rá, vetkezetességük a legfőbb biztoszen más a kezdet, mint tavaly mert a vezetőkkel együtt ő is ha- s;^k arra, hogy Nagyszokolyon

!,ye^r' Akkor május végén tározottan kézbe vette az irányi- mindenki megtalálja a számítását

kezdtek meg a cukorrépa sarabo- . ..

__... minaenai meguuaija a

lá

sát, most viszont május köze- tást- Megtörtént, hogy kozgyule- a szövetkezetben, s nem keres

péig már felét elvégezték. Meg- sen megjegyezte valaki, ne tartsa me]iékutakat.

jegyezték ugyan a szövetkezet meg a főagronómus a beszámolót,

vezetői, hogy a répasarabolás nem kell nekik ilyen mezőgaz- (8* J*)

utolsó része majd biztosan nehezebben megy, mert vannak, akik ---------- —

m

ég mindig szeretik halogatni a ' munkát. Kétségtelen, hogy sokkal kevesebb az úgynevezett ünneplő tsz-tag, tehát aki alig dolgozik valamit a közösben, de néhány azért még akad belőlük.

Különböző munkaszervezési intézkedések és az egységesebb, határozottabb vezetés eredménye a változás. A kapálnivalót úgy osztották ki, hogy csak az kaphat részes művelésű kukoricát, aki más növényt is kapál. A kapások kiosztása egyébként önkéntes vállalás alapján történt. Nem kellett erőltetni, elfogyott az egész terület. Igen okosan tették a Béke Tsz vezetői, hogy jelentős területen használják a kukoricánál a vegyszeres gyomirtást. Sokkal több erő és idő jut így más kapásnövények megmunkálására. A munkaszervezés egyik jellemzője, hogy ha megkezdenek egy munIfjúsági nap Tolnán

Kisdobos- és úttörőavatás — Az idő tréfája

Tolnán, a felszabadulás évfordulója és a IX. Világdf júsági Találkozó tiszteletére, ifjúsági napot rendezett a községi KISZ VB. Már hetekkel előtte készültek az eseményre, szín- pompás felvonulással, sportműsorral, kulturális előadásokkal akarták emlékezetessé tenni az ifjúsági napot.

Az idő azonban keresztülhúzta számításaikat, az utolsó pillanatban vissza kellett mondani a műsor szabadtéri részét.

Vasárnap délelőtt a kisdobosok és az úttörők jöttek el a textiles művelődési házba. Már

A MÉHESBEN

jóval az ünnepség kezdete előtt megérkeztek a szülők, a nevelőik is. akik tanúi akartak lenni gyermekeik, tanítványaik kisdobossá, úttörővé avatásának.

A teremben felsorakoztak a pajtások, egységesen, kék—fehérbe öltözve Elöl körülbelül száz leendő kisdobos állt, kezükben szorongatták a kék nyakkendőt, amit a fogadalom után már a nyakukon viselhetnek. Mögöttük az avatandó úttörők álltak hosszú sorokban. Száznál többen voltak ők is.

A fennmaradó helyet a szülők és az avatószülők foglalták el, zsúfolásig megtelt a terem. A Himnusz eléneklése utáin Király Ernő. a KISZ megyebizottság titkára mondott rövid beszédet. Kulcsár János Százados avatta a kisdobosokat, a pajtások utána mondtak az ígérettétel szövegét.

Az avatószülők „gyermekeik” mögé álltak, akik Plesz István járási úttörőtitkár után mondták az úttörőeskü szövegét. Felkerültek a piros és kék nyakkendők, a kicsinyek megille- tődve nézegették az avatás alkalmából kapott emléklapokat.

Az idő tréfája most vált teljessé. Kiderült az ég. ragyogó napsütés fogadta a teremből kijövőket. Az ünneplők tábora két részre oszlott: voltak, akik a teremben megtartott ökölvívó-bemutatót nézték végig, sokan a kézilabdapálya mellett szurkoltak a Tolnai Vörös Lobogó csapatának, akik a Bonyhádi Cipőgyár kézilabdásaival mérkőztek.

Este hat órakor ifjúsági bál kezdődött, ezzel zárták a tolnai fiatalok az idő miatt szerényebb keretek között megtartott ifjúsági napot.

(k. j.)

Egy ember a Brém-brigádból

Radnai István kőműves a Brém-bri- gádban dolgozik. Ennek a brigádnak a nevét olvastuk először az építésvezetőség irodája előtti táblán. Feladatuk határidejét is feltüntették: május 22-ére be kell fejezniük a C/2-es épület egyik lépcsőházának vakolását. Az új ház Szekszárdon épül, a Mészáros Lázár utcában.

A brigádnak vakolnia kell, Radnai Istvánt is a malterosláda mellett találjuk meg. Arcán, ruháján mész- pottyök. Áll az ajtókeret előtt és az előszobafalat simítja. A padló helyén még sáros a föld és a lépcsők, amelyek az emeletre vezetnek, nyers kővázukat mutatják.

Pista „bácsi” — — ahogy a kisegítő lány szólítja —, el- mélyülten dolgozik. Magas, lécvékony ember, könnyedén hajlong. Egyenletesre simítja a szétfröccsenő maltert egy kereszt- irányban mozgatott fával. Arcát is futó

pillanatokra látjuk, hol a léc fölött, hol alatta.

— Most már nemsokára befejezzük — tart egy lélegzetvételnyi szünetet. Novemberben 10 fokos hidegben is dolgoztunk. Csak a nap sütne tar- tósabban! Bár ez a fal nem is olyan rossz, elég jól „húz”. Nem kell sok malterral tömnöm, és könnyebben is szárad. Csak sok a bibelődés ezekkel az apró helyiségekkel.

Az apró helyiségekből kamra lesz, fürdőszoba. Az új lakó boldogan veszi majd birtokába, az építő egy kicsit zsörtölődik.

— Komlón, az erőműnél gyorsabban ment a munka. Nagy felületek, mint itt a lépcsőházban, ahol használhatom a vakológépet.

Gondolkozik, kimondja, ami eszébe jut:

— Tizenhat éve vagyok kőműves, azóta ennél a vállalatnál dolgozom. A hajdani mesterem fia ma itt

építésvezető. Pécsvá- radról utazom Szek- szárdra. A mesterségem kitanultam, de mindig van mit ellesnem. Három évvel ezelőtt még nem dolgoztam ezekkel a tárcákkal! — mutat a mennyezetben lévő előregyártott betonelemekre.

— Mit csinál legszívesebben?

— Terméskőből szeretek falazni. De nem is emlékszem már, mikor dolgoztam vele utoljára. A tégla? Abban nincs fantázia; Előírják, hogyan rakjam. A követ nekem kell úgy illesztenem, hogy valami formája legyen.

Kezével a levegőbe simít, mint a szobrász a képzeletbeli anyag előtt. Sóhajt, ismét munkához lát. Amikor érdeklődöm, mit kíván az új lakásba beköltözőknek, kétélű tréfával válaszol:

— Egy ötös találatot, hogy családi házat vehessenek maguknak! — és mosolyog a tréfán.

M. Ibolya

MIT MOND A $ ?

a másodállás utáni nyugdíjjárulék fizetéséről

T. I. gépállomás! dolgozó azt kérdezi, hogy mikor kell a második állás, illetve a mellékállás után nyugdíjjárulékot, s mikor általános jövedelemadót fizetni?

Minthogy a felvetett kérdés tekintetében 1965. évi február I-től új rendelkezések léptek hatályba, e tekintetben a vállalatoknál is bizonytalanság uralkodik, ezért a kérdésre az alábbiakban ismertetjük az ide vonatkozó rendelkezéseket:

A 4/1965. (I. 31.) korm. sz. r. 1. § (2.) bekezdésének értelmében a második állásból és mellékfoglalkozásból származó munkabér után a dolgozó nem tartozik nyugdíjjárulókot fizetni. Ez alól a szabály alól a 2/1965. (I. 31.) SZOT sz. szabályzat három esetben tesz kivételt. A kivételek alá nem eső második állásból és mellékfoglal kozásból származó jövedelem után a dolgozók a pénzügyminiszter 3/1965. (I. 31.) sz. rendeletének 2. § (1.) bekezdése értelmében 10 százalékos adókulcs alá eső átlagos jövedelemadót tartoznak fizetni. A jövedelemadót a bruttó' kifizetések alapulvételével a vállalatok tartoznak a kifizetett díjakból levonni, s az illetékes adóügyi hatóságnak befizetni. A dolgozó a másodállásból, vagy mellékfoglalkozásból származó jövedelme után, külön nem tartozik adóbevallást adni. Ezeket a rendelkezéseket az 1965. évre járó jövedelmek adóztatásánál kell alkalmazni.

„Tarkítják" a bükklát

A bá.taszéki kádárokhoz nagy mennyiségben érkezik a baráti Lengyelországból bükkfa. A tüzd- fakórut érkező bükkből itt gyümölcsládáikat készítenek. A folyamatos munkáihoz feltétlenül szükséges nagymennyiségű bükkfa tárolása. A tárolás során azonban gyakori, hogy a bükk befül- | led. A szövetkezet szakemberei a (Túri M. felvétele.) í múlt évben kísérletképpen né- I

hány úrmóter bükkről foltokban lehántották a kérget. A kísérletezéssel a befülledést akarták megelőzni. A kísérlet sikeres volt, és most ra”vmenn viségú bükköt „tarkítanak”. Egyelőre ezt a munkát csak kézi erővel — vonókés- sel — végzik. De tervezik a szövetkezet vezetői, hogy egy kéreg- telenítő gépet vásárolnak, hogy a fizikai munkát meg tudják szüntetni.

A kivételek tekintetében a vonatkozó SZOT-szabályzat úgy intézkedik, hogy az a dolgozo tartozik másodállásból, illetve mellékfoglalkozásból eredő munkabére után nyugdíj járulékot fizetni, aki annak keretében:

a. fizikai munkát végez,

b. aki mint pedagógus, a 10/1959; M. M. utasítás hatálya alá tartozó mellékfoglalkozásból munkabért kap, illetve

c. a fenti esetek alá nem tartozó az a dolgozó, akit első munkaviszonyában (főfoglalkozásában) a munkakörére előírt teljes munkaidőnél (napi 8 óránál) rövidebb időn át foglalkoztatnak (.részfoglalkozású dolgozó), az ezt 8 órára kiegészítő mellékfoglalkozásból eredő arányos jövedelme után.

Ez utóbbi rendelkezésből értelemszerűen következik az, hogy ha a dolgozó az első munkaviszonyát és az ezt kiegészítő mellék- foglalkozását figyelembe véve napi 8 órán túl van foglalkoztatva, úgy az ezt meghaladó mellékfoglalkozás arányos része után eső munkabér tekintetében 10 százalékos általános jövedelemadót köteles fizetni, aminek levonásáról a kifizető szerv tartozik gondoskodni.

Pl.: A dolgozó első munka- viszonyában az előírt teljes munkaidőnél ^ (napi 8 óra) kevesebb munkaidőre szerződött, mondjuk csak 6 órára, s mellékfoglalkozást is vállal, melyben a napi munkaideje 4 óra, ez esetben a dolgozó az első munkaviszonyból származó munkabéren felül a mellékfoglalkozásból származó munkabérének napi 2 órára eső arányos része után tartozik nyugdíjjárulékot, míg a további 2 órára eső része után általános jövedelemadót fizetni.

A mellékfoglalkozásokat a rendelkezések alkalmazásánál keletkezésük idejének sorrendjében kell figyelembe venni. Ha két, vagy több mellékfoglalkozás egy időben keletkezett, a kisebb elfoglaltsággal járó mellékfoglalkos sorrendben megelőzi a nagyobb elfoglaltsággal járó mellékfoglalkozást.-ó. -a.