Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

1S65. május ■TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az 58-as számú főközlekedési út rekonstrukciój'ának első szakasza, bán építik a terelőutat a Borkombinát előtt. A 12 méter széles négy nyomtávú úton az alapépítményre az aszfaltburkolat előtt for­galomképes összekötő burkolatot helyeznek. Jelenleg az út fele szélességében végzik a szükséges munkákat. Lassult az áradás a Dunán Az osztrák szakaszon és a ma­gyar területen Paksig tovább árad a Duna. A Győr védelmére korábban épült körtöltés erősítése péntekre befejeződött. Csaknem 5000 köb­méter földdel magasították, vagy szélesítették a gát gyengébb sza­kaszait. A körtöltés előtt pedig nagy erővel folytatták az újabb területet, vagyis Győr révfalui városrészét és a városi vízmüvet védő új lokalizációs töltés építé­sét. Budapestnél a Duna másfél nap alatt 19 centiméternyit áradt és ismét elöntötte az alsó rak­part nagyobb részét. Szombatra további tíz centiméterrel emelke. dik a víz. Az előrejelzések szérint vasárnapra mintegy 710 centimé­teres vízállás várható, amely 6—8 centiméterrel meghaladja az egy héttel előbbi tetőzés szintjét. A víz azonban valószínűleg a jövő hét közepéig tovább emelkedik, s az idei legmagasabb szinttel, 740—760 centiméter körüli vízál­lással tetőzik. Pakstól a déli országhatárig pénteken még apadt a Duna, de szombat estére, vasárnapra már ezt a szakaszt is eléri az árhul­lám eleje. A vízügyi igazgatóság­nak és a tanácsok árvédelmi szol­gálatainak több mint 2200 dolgo­zója, mintegy 40 földmunkagépe és számos gépkocsija vett részt pénteken a készültségek munká­jában. (MTI). A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre A közös gazdálkodás évei nem­csak a határ külső képében, s távolról sem csupán a gazdálko­dás anyagi eredményeiben hoztak változást, hanem a gazdák szem­léletében is. A szövetkezeti gaz­dálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködébe veszett egész sor szorongást keltő balhiedelem, amelyekkel terhelten kezdték a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már minden szövetkezeti tag megtalál, ta helyét a közösben, de senki sem tagadhatja, hogy ma millió­nyi — hajdan magának élő — pa­rasztgazda sajátjává vált a tudat, hogy társaival együtt, gazdája, tulajdonosa a szövetkezetnek. Nem magától ment végbe ez a változás. A kommunisták, a szö­vetkezeti pártszervezetek szívós, kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rend- szeretete és igazságérzete a de­mokrácia „megtanulásával”, a „beleszólás” lehetőségének és hasznosságának felismerésével pá­rosuljon. Évek munkája kellett ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok az elnökben, a főagronómusban, a brigádvezetőkben a bizalmuk­kal megtisztelt gazdasági vezetőt lássák, aki társuk a gazdálkodás­ban, megbízatása folytán vezeti a közös ügyeket, de egyébként min^nért felelős a tagok előtt. Ha most azt mondhatjuk: a kő. zös gazdaságok tagjainak többsé­ge a szövetkezet lényegéből faka­dó demokratikus jogok tudatában él és dolgozik, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy párt- szervezeteink — kötelességüknek megfelelően — őrködtek afölött, hogy mindenütt betartsák a szö­vetkezeti demokrácia elvét. A Nemzetközi „bank" Závodon A szekrény régi bútorda­rab. A benne lévő pénzkészletnek annál nagyobb az értéke. Az első pillantásra azt hiszi az ember, hogy nem egyéb fémdara­bok halmazánál, de jobban szem. ügyre veszi őket — különféle portrékat, címereket, évszámokat lát rajtuk, s nem nehéz megálla­pítani, hogy a sok jelentéktelen­nek látszó fémdarab nem egyéb, mint régi uralkodók által veretett pénz. — Ez a római időkből maradt itt — mutat néhányat Ván Ele­mér történelemszakos tanár. — Ez itt a török időkből való, ez olasz, ez német pénz, ezt Báthori István, azt Báthori Gábor, ezt plé­dig II. Lajos verette. Ahány pénz, annyi féle. Bedie­ne egy kisebb bankháznak a régi Közép-Európában, pedig nem egyéb, mint egy závodi pedagógus lakásán található gyűjtemény. Pontosabban a hivatásszenvedély eredménye. Az iskolaigazgató, Lónai-Sándor lakásán ugyanúgy található egy csomó régi pénz, mint a letűnt történelmi idők alapvető tanú­bizonysága. — Vagy ezer pénzérme került elő a falu határában a régmúlt időkből — mondja az igazgató. A fplpfpb manapság termé- iGiGlGR szetesen nem mint gazdasági funkciót betöltő eszkö­zök értékesek, hanem mint törté­nelmi források, s ezt nagyszerűen ki is használja a helyi pedagógus- gárda. Závod Tolna megye legrégibb településeinek egyike. E vidéket ember lakta már a kőkorszakban is. Nem csoda hát, ha a környék a régi leletek eldorádója. Ha az ember végignézi a megyei mú­zeum anyagát, ott nagyon sok a závodi lelet a legkülönbözőbb időkből. Sok érték került elő e vidékről a régészek munkája so­rán. — Különösein sok leletre buk­kannak a mezei munkások azóta, amióta a nagyüzemi gazdálkodás keretében mélyebben szántják a földet. A traktorekék mélyein felforgatják a talajt és felszínre kerülnek az ott szunnyadó érté­kek. Ez azonban nem elég A lakosság­ban el kellett plántálni egy olyan szellemet, hogy a szántóföldeken váratlanul elébük kerülő régi, ér­téktelennek vélt tárgyakba ne rúgjanak bele, ne dobják odébb, hogy elkerüljön az útból, hanem vigyék az iskolába, vagy hívják fel rá a pedagógusok figyelmét. A környék ősi történetéből ugyan­is minden bizonnyal még mindig sok értéket rejt a föld mélye, olyanokat, amelyek nélkül nem sok tudható meg e vidék régi történetéből. Márpedig mindenki szeretné tudni, hogyan éltek az ősapák e lankák közt. Fel kellett kelteni az emberek érdeklődését a történelem, a helytörténet iránt. Az igazgató, aki két évtizede, a történelemszakos tanár, aki 12 éve oktatja az ifjúságot e falu­ban, rendkívül sokat tett a lele­tek megmentése, hasznosítása ér­dekében. Hol kedves szóval, hol érveléssel, hol pedig fél deci pá­linkával. Mert ez utóbbi is meg­esett. Előfordult, hogy a traktoro­soknál különös alakú fenőkövet pillantott meg az igazgató. A traktorosok nagyon dicsérték, bi­zonygatták, hogy ilyet nem lehet kapni a boltban, ilyet csak talál­ni lehet... Az igazgató felfigyelt a fenőkőre, megtudta, hogy hol bukkantak rá, s megállapította róla, hogy a csiszolt kőkorszak emberének a szerszáma. Megálla­pítását a hivatásos régészek is megerősítették. Valóban értékes ’^6kő Az igazgató féldecit fizetett a traktorosoknak a fenőkőért, s ér­tékes darabbal gyarapodott a zá­vodi régészeti anyag. Manapság, ha závodi felnőtt va­lami különlegességet talál, mind­járt arra gondol, hátha az is va­lami értékes régészeti lelet, kö­zelebb segít a történelem megis­meréséhez. És értesíti a peda­gógusokat. Az iskolás gyermekek­nél ugyancsak természetes ez. A pénzérmék jó részét éppen ők szedték össze. Az iskolában múzeumi sarkot készítettek, egy szekrényt meg­pakoltak helyi leletekkel. Csak­nem minden korból található ott valami. így aztán, amikor törté­nelemórára kerül a sor, nem je­lent különösebb gondot a sok meglepő, s nem egyszer elvont- nak tűnő történelmi fogalom ér­zékeltetése. A múzeumi sarok es a más helyeken lévő helyi lelet ponto­san érzékelteti az emberi kultú­ra alakulását. Kőbalta és más kő. szerszám a csiszolt kőkorszakból. Emlékek a római korból, a hon­foglalási időkből. Egy lábszár­csont benne ólom golyóval. A lö­vedék áttörte a csontot, de át­menni már nem tudott rajta. Ez minden bizonnyal a későbbi idők emléke. Megszámlálhatatlan sok régi edény, edénymaradvány. A környéken kis patakocskákon kí­vül nincs egyéb, mégis előkerült több, a halászatra utaló eszköz. Valamikor minden bizonnyal hal­ban is bővelkedett a környék. A leletek elvezetik az embert az őskortól egészen a napjainkig. Boda kétségtelen eredmények ellenére mégsem állíthatjuk, hogy a párt- szervezetek kimerítették azokat a lehetőségeket, amelyeket a de­mokrácia helyes alkalmazása a .gazdálkodás fejlesztésében, a ve­zetők munkája hatékonyságának fokozásában, a tagok tudatának formálásában nyújt. A szövetke­zeti demokrácia kibontakoztatásá­hoz azzal nyújtanak a legnagyobb segítséget a kommunisták, ha mindenekelőtt a pártszervezeten belüli demokráciát biztosítják, így mutatnak példát a szövetke­zet egész tagságának. A szövetkezeti pártszervezet el­lenőrzést gyakorol a gazdásági ve­zetők munkája, tevékenysége, ve­zetési módszere fölött. A párt- szervezet sohasem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy a demokrácia a szövetkezetekben — nem formaság, az a szövetkezet vezetésének leg­fontosabb elve, s egyben a jó gazdálkodás elengedhetetlen eme­lője. Ennek betartására ösztönöz­ni, az egyik legfontosabb kommu­nista kötelesség a szövetkezetek­ben. írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek az igazgatóságnak, az ellenőrző bizottságnak, az el­nöknek jogkörét és feladatát. Ve­zetni, általában nem kis feladat, demokratikusan vezetni P>edig művészet. Nos, a legjobb szövet­kezetek vezetői már megtanulták a módját, miként lehet a szövet­kezeti demokráciában rejlő lehe­tőségeket a leggyümölcsözőbben felhasználni. Hányszor találkozhatunk még­is elnökökkel — főleg nggy mun­kaidőben — akik a hozzájuk for­dulókat azzal hárítják el: „ugyan, hagyjál barátom, hisz’ azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a gondom!” Pedig, ha a kommunis­ták az ilyen elnöknek azt taná­csolják, hogy gondjaival fordul­jon a tagokhoz, biztosan sikerül­ne megosztania a gondokat, a feladatokat. Van olyan végletes eset is, amikor az elnök, — ha kell, ha nem, — közgyűléssel szavaztat meg minden intézkedést hogy ne kelljen neki magának vállalnia a felelősséget. Egyik nem él. a másik visszaél a de­mokrácia lehetőségeivel. Világos, hogy azok a vezetők gondolkod­nak helyesen, akik igazukról igye­keznek meggyőzni a tagokat: ér­velnek, vitatkoznak helyesnek ítélt elgondolásaik mellett, de ta­nulnak is a tagoktól, felismerik a józan, tárgyilagos javaslatokat, s képesek saját elgondolásaikat, a többség akaratával egy közös aka­rattá ötvözni. A szövetkezeti demokrácia be­tartása vagy be nem tartása ter­mészetesen nem az évszakok függvénye. Mégis, némi megen­gedhető túlzással mondhatjuk: a nagy munkák ideje a demokratikus vezetés próbája a szövetkezetekben. Télen nem igen szokott baj lenni. Amíg a határt hó borítja, a legtöbb szö­vetkezet tagjai órákig is elvitat­kozgatnak a végzett munka tanul­ságairól, az újabb célokról. S bár a vezetőknek jócskán ad munkát télen is a zárszámadás, a terv- készítés és a tél napi gondjai, mégis gyakran módját ejtik, hogy szót értsenek a tagokkal is errőí- arról. S tökéletesen helyénvaló, ha a tagok azt akarják, nyáron is legyen szavuk, akkor is bele­szólhassanak a vezetés ügyeibe, megjegyzéseikkel, javaslataikkal segítsék a közöst, s ellenőrizzék választott képviselőik útján, ho­gyan sáfárkodik a vezetőség a kö­zösség vagyonával. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dandárja idején is talál módot a tanácskozásra a tagokkal, őrkö­dik afölött, hogy minden vezető igazodjék a demokratikus vezetés követelményeihez. Amikor a kommunisták taggyűlésükön beszámoltatják az elnököt, vagy az agronómust egyes folyó munkák helyzetéről,' s ha olykor figyelmeztetnek is egyes vezetőket a demokrácia kö­vetelményeinek betartására, akkor az egész szövetkezeti tagság érde­kében teszik ezt. Itt-ott előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők — főleg akiknek vezetési gyakorlatában eluralkodott a parancsolgatás — nem szívesen veszik, ha a párt- szervezet vezetősége, vagy tag­gyűlése beszámoltatja őket. Nos, a pártszervezetek, a kommunisták helyesen teszik, ha ilyen esetek­ben a felsőbb pártszervek segít­ségét is igénybe veszik, hogy vá­lasztott vezetőiket a demokrati­kus vezetés módszeredre szoktas­sák. A szövetkezetben nincs he­lye parancsolgatásnak, és paran­csokkal igazgató vezetőknek. Ott csak egyetlen parancs létezik; a közösség érdeke és akarata. Csak a demokratikus vezetés ad lehetőséget és erkölcsi alapot ahhoz, hogy a szövetkezet vezetői következetesen harcoljanak az olyan szemlélet és gyakorlat el­len, amely a szövetkezeti demok­ráciát anarchiává akarja változ­tatni. Egyesek száján még roa is könnyen kiszalad a meggondolat­lan mondás: „nem érdekel, nem az enyém!” Az ilyen szemlélet és gyakorlat természetesen ugyan­úgy sérti a közösség érdekeit, mint a parancsolgatás, ezért ért­hető, hogy a kommunisták ez ellen is harcolnak. Őrködni nagy munkák idején afölött, hogy a szövetkezet tagjai­nak véleménye, javaslata vagy kritikája meghallgatást nyerjen, igen fontos kommunista köteles­ség a szövetkezetekben. Ahol minden tsz-tag érzi, hogy gazdája a szövetkezetnek, józan tárgyila­gos véleményének súlya van, ott jó a hangulat akkor is, ha sűrű­södnek a tennivalók. S a jó han­gulat nemcsak önmagában jó, ha­nem arra is, hogy szélesen kibon­takozzék a szövetkezeti gazdák alkotó kezdeményezése. Formálni, védeni a demokratikus légkört a szövetkezetekben pártunk tagjai­nak nemcsak kommunista köte­lességük, de egyben olyan tett is, amely később gazdag termést hoz a közösség javára. Tóth Pál Kis beruházásból megoldhat­ja romlandó .áruinak hűtését! Jeges hüiésíí ipari hűtőszekrények 200—6000 lit. űrtartalomig minden méretben, raktárról kaphatók! MÜÁRT Bpest, VI., Rudas L. u. 1'8. Tel.: 120—998. (192) Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat Üzletigazgató­sága felvesz: építésztechnikust, és gyors- és gépírót Fizetés a törvényes rendelet­nek megfelelően. Hat hónap után áramdíjkedvezmény. Jelentkezés: Szekszárd, Be- zerédj u. 9. (122)

Next

/
Thumbnails
Contents