Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

2 ‘Tolna megyei nCeüjsaq 1983. május 22, Átmeneti tűzszünet a dominikai fővárosban Sani» Domingo (MTI) A Domini­nem egészen olyanok, mint aho- és hogy nem megérkezése csak fokozta a fe- nyíltan támogatják az elleniorra- kai Köztársaságban a szembenálló jetienlséget. Teljes a zűrzavar, dalmárokat. A Fehér Ház és a felek vezetői csütörtökön a késő még az amerikaiak között is. külügyminisztérium valóban el- esti órákban aláírták a tűzszüneti Úgy látszik, mintha a diploma- vesztette volna hatalmát a kato- megállapodást. A tűzszünet pén- ták a békés megoldást keresnék, nák felett? A latin-amerikai kör­teken délben lépett életbe és 24 a katonák azonban a háborús mányok inkább macchiavelliz- óra hosszat tart. megoldásit választották. Palmer musra következtetnek. Lehet, A tűzszüneti egyezmény hosszú tábornok, az amerikai erők pa- hogy Johnson — kissé későn — tárgyalások eredménye. A meg- rancsnoka és a Cl A titkos teve- kezd rájönni: azok az emberek, állapodás Luis Fernandez Marti- kenységet folytat. A város valósá- aikikkei „eleve” rokonszenvezett, néznék, a Dominikai Vöröskereszt gos lőtér elnökével, az Egészségügyi Világ- a legdöntőbb az — írja a Le gyan elképzelte szervezet helyi képviselőjének Monde —. hogy az Egyesült Al- mindegyik kommunista, aki re- közvetítésével jött létre. A har- lamok nem is próbálja megma- formokról beszél. De éhhez az coló felek képviselői nem talál- gy a rázni politikájának ©llentman- elemi felfedezéshez miért kellett koztak, hanem külön-külön jelen- dásait. A külügyminisztérium cá- ennyi ember halálát előidézni és tették be csatlakozásukat a rövid folatai ellenére az amerikai erők ennyi pusztítást okozni? ideig tartó fegyvernyugváshoz. Antonio Imbert Barrera, a jobb­oldali katonai junta vezetője nyi­latkozatot adott ki és ebben be­jelentette, hogy ezt a tűzszünetet csak „ideiglenesnek” tekinti, vég­leges fegyverszünet megkötésére nem hajlandó, mert mindenkép­pen le akarja verni Caamano ez­redes erőit. Kilátásba helyezte, hogy a junta csapatai a jövő hé­ten kezdik meg támadásukat. Magyarország és az EAK gazdasági kapcsolatainak fejlesztése Kairó (MTI). Dr. Abdel Moneim | dasági kapcsolatainak fejlesztő­i 1? A V n-o r/A o o ó öi I oAr-Al +óro'val f a Ir A -n a crvlrrviríkJ- lrn­-el-Kajszuni, az EAK gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszter­elnök-helyettese fogadta Rácz Pált, a Magyar Népköztársaság kairói nagykövetét és Perjés Sán­dor kereskedelmi tanácsost. A megbeszélésen a két ország gaz­séről tárgyaltak. A nagykövet kö-| zölte a miniszterelnök-helyettes­sel, hogy Magyarország kész részt venni az EAK második ötéves tervében előirányzott létesítmé­nyek építésében. Újabb katonai puccskísérlet Saigonban Csütörtökön este a Coral Sea tiszteik állnak, akik elégedetle- kell számolni, A dél-vietnami lé- a Midway repülőgép-anyaha- nek voltak, amiért a saigoni kor- gierők Skyraider bombázóit ra- ^ Íi'hkcow jókról felszállt 70 amerikai re- mány „nem járt el kellő erély- kétákkal szerelték fel, hogy szük­A Z4 oras u , - pülőgép támadást intézett a lyel a buddhisták ellen. A pucs- »»ff «»cten támadiák a nueesistá­azt teszi lehetővé, hogy a Vörös- vn t*;ri,WÄn (es ség esetén támadják a puccsista i i VDK területén, Hanoitól 250 ki- csista tisztek „túl engedékeny- kát. £Tr!sz飣 af utcfilS« | í?í?^rol„d6,!rtI Phu<* Loi tarto‘ták 3 Közben a biztonsági szervek Je­sák a holtakat és a sebesülteket, klk?‘°je ^eu. Negy amer'kai re- Vietnami kormányt, « félték, ^ Hoang Thao al­1302 talometer- hogy az^ hozzájárul az ország sem- ezredesrt> a 6. gyaiog^ed volt parancsnokát. Az alezredesnél valamint gvógvszereket juttassa­nak el a kórházakba. A dominikai harcokban az utóbbi napokban körülbelül ez­ren pusztultak el, vagy sebesül­tek meg. Ez a szám nem foglalja magában a polgári személyeket. Amerikai katonák is részt vet­tek a harcokban a junta oldalán rel délre, Thanh Hoa közelében legesítéséhez két észak-vietnami folyami őr- Saigon kulcsfontosságú pontjait megt'áláítáT'"» nures naszádot támadott Egy amerikai csütörtökön este kormánycsapa- éTTz Amcsiny katonai szovivo azt állította, hogy tok szállták meg. A dél-vietnami végrehajtásnak részletes terveit. az egyik naszád kigyulladt. A légierők parancsnoksága riadó- __.,,, ,___ _____ m egtámadott 1 két őmaszád és a készültséget rendelt el a saigoni, partmenti légelhárító ütegek erő- Bien Hoa-i és Da Nang-i repü- sen tüzeltek a támadó gépekre, lőtereken. . „ , , Dél-Vietnamban a szabadság- A_ APP c7™.int a és csütörtökön megöltek Rafael harcosok csütörtökön eddigi leg- eltörtök «Ü ^fcJSettel ""-------nagyobb támadásukat intézték az SSSba“ eddig Ä a merikai tengerészgyalogosok el- na tisztei vettek őrizetbe A mir«- , len, amikor gránát vetőkkel lőtték kftöriof értelmi srerzőie PhS, 1x111 011011138020 amerikai haderő Da Nang körzetében az amerikai N^ khaoTzre?« 3t Parancsnokságának szóvivője kö­állásokat. Délebbre az amerikai febStár 19^ nnc<4 ,zolte’ hogy minteSy száz amen­ejtőemyősök keveredtek tűzharc- 5££J2SL Ä íatt kai & dél-vietnami repülőgép k„ --------eiokésziteseben is reszt vett. pénteken három hullámban tá­F ernandez Dominquez ezredest, az alkotmányos kormánv belügy­miniszterét. Csütörtökön este Caamano egvségei katonai dísz­pompával temették el hősi halált halt vezetőjüket. Drámai tudósítások Dominikából Párizs (MTI). Francia laptudó­sítók drámai riportokban számol­nak be a Santo Domingo-i hely- ’ akit a február 19-i államcsiny- zetről, és az Egyesült Államokat kísérlet miatt távol létében ítélt teszik felelőssé a városban folyó el a bíróság. Egy katonatisztet öldöklésért. agyonlőttek, amikor letartóztatá­A France Soir tudósítója rámu- 83 után "*** kísérelt «eg. A tat hogy a George Bundy ve- Reuter szerint a csütörtöki aette washingtoni küldöttség puccskísérlet mögött katolikus ■ ■ Ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár számot adhatnak arról, ba a partizánokkal ,, XT „ ................’ , . , Nyilatkozott a puccskísérletről madást intézett észak-vietnami N yugati hirugynoksegek jelen- Nguyen Cao Ky tábornok, a dél- célpontok ellen. A kalózakció so- tese szerint csütörtökön este ka- vietnami légierők parancsnoka, rán támadták a Hanoitól 200 mér- tonai puccskísérletre került sor Szerinte a biztonsági szervek szer- földdel délre fekvő Phu Le hely- Saigomban. Több katonatisztet le- dán reggel hozták a kormány tu- séget, továbbá Vlnh környékét és tartoztattak, köztük több olyant, domására, hogy katonai pucasai Hon Hieu szigetét. Közös közlemény az SZKP és az FLN tárgyalásairól Moszkva (TASZSZ) Moszkva- riai küldöttséget Omar Ben- ban közös közleményt adtak ki az mahdzsub, az FLN politikai bi- SZKP és az algériai FLN küldött- zottságának tagja vezette. A kül- Iségeinek tárgyalásairól. Az algé- döttség május 6 és 21 között tartózkodott a Szovjetunióban. A közös közlemény megállapít­ja, hogy a két párt nézetei vala­mennyi megvitatott kérdésben megegyeztek. A két párt határozottan elítéli az amerikai imperializmus dél­vietnami intervencióját és a VDK ellen irányuló agresszív cselek­ményeit, amelyek veszélyeztetik az egyetemes békét. Úgyszintén elítélik az amerikai imperializmus nyűt intervencióját a Dominikai Köztársaságban. A két párt szolidaritásáról biz­tosítja a Palesztinái arabokat, tá­mogatja jogos igényeiket a cioniz­mus elleni igazságos harcban, el­ítéli a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját, az NSZK revansista köreinek imperialista politikáját és egyetért azzal az elvvel, hogy a német problémát magának a német népnek kell rendezni. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja megelégedéssel álla­pítja meg, hogy Algéria végérvé­nyesen a szocializmus javára dön­tött. Ez konkrét formában abban mutatkozik meg, hogy fokozódnak az államosítások, eltörlik a ki­válságokat és falun végrehajtják az agnirforradalmat. Az SZKP Központi Bizottsága elfogadta az FLN meghívását és delegációt küld Algériába. Ebből kiderült, hogy a zendülők meg akarták gyilkolni a dél-viet­nami hadseregnek a jelenlegi kormány mellett állást foglaló vezetőit. Saigon (MTI). A Dél-Vietnam­zatérve hogy (Folytatás az 1, oldalról) — Ebben az évben, amikor fel- szabadulásunk 20. évfordulóját ünnepeljük, itt bemutatott termékeink egy­ben a szocialista építés útjá­ra lépett Magyarország eddi­gi fejlődését, társadalmi elő­rehaladását is tükrözik. — A vásár arculatához ezúttal is hozzátartozik, hogy a látoga­tók százezrei — immár ha gyo­mén yszerűen — itt ismerkednek meg azokkal az új fogyasztási cikkeinkkel, amelyek fokozatosan bevonulnak mindennapi életünk­be. Ezek, szolgálják akár a cél­szerű divatos öltözködést, akár a fejlett lakáskultúrát, ízlésfor­máló szerepüknél fogva sokban hozzájárulhatnak a fogyasztói kereslet helyes kialakításához. — A vásár alkalmából nagy számban ideérkező külföldi ven­dégeinknek a vásáron és a vásá­ron kívül is alkalmuk nyílik, hogy közvetlen tapasztalaitokat szerezzenek éoítömunkánk szá­mos területéről, kultúránkról, művAc^tHnkröl. mindennapi éle- ’ megtekintettek a tünkről. Meggyőződhetnek és ha- Nemzetközi Vásárt. békeszerető dolgozó népünk megbecsüli eddigi eredmé­nyeinket és bizakodva néz a jövő elé. — A vásár megnyitására olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet több vonatko­zásban kiéleződött. Bármennyire is ünnepélyes a vásár megnyitá­sának pillanata, ez alkalommal is teljes határozottsággal meg kell mondanunk; a magyar nép, a magyar kormány elítél minden agressziót és teljes mértékben szolidaritást vállal a jogtalanul megtámadott népekkel. — Befejezésül engedjék meg. nogy még egyszer üdvözöljem az itt megjelent valamennyi kiállí­tót. Kívánom, érjenek el jó ered­ményeket. érezzék jól magukat vendégszerető népünk körében és közreműködésükkel járuljanak hozzá a kölcsönösen előnyős ke­reskedelmi kapcsolatok fejleszté­séhez. — Ezzel az 1965 évi Buda- PflMfi Nemzetközi Vásárt meg­nyitom. A meghívott vendégek ezután Budapesti HEJ DEBRECEN!... Az úton természetesen Pető­fit idézzük, aki egy nevezetes, így is mondhatnánk, világiro­dalmi jelentőségű telet töltött Debrecenben: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... Ml azonban ezt nem mondhatjuk el. Né- győnk közül, akiket a véletlen hozott össze erre a debreceni utazásra, csak egyikünk járt ne­vezetes városunkban, hárman viszont külföldet jártak, s a he­venyészett útiemlékekből a kau­kázusi hegyek. Moszkva, a Thü- ringiai erdő, Róma és Szicília képe villan fel. Gyakran pa­naszkodunk, hogy drága az út­levél, a 70 dollárokkal gyakran a Nemzeti Bank is fukarkodik, viszont négyőnk közül hárman most járunk először Debrecen­ben. A dunántúli ember persze könnyen kész a felelettel: mesz- sze van. Petőfi gyalog tette meg az utat Pestig, s közben versbe öntött mindent, ami csak eszébe jutott. Csak éppen arról nem írt, hogy unta volna ezt a gya­logtúrát. Persze, azóta változ­tak az idők. Világlátott szom­szédasszonyom, mikor meghall­ja, hogy Debrecenben jártam, együttérzéssel csóválja a fejét: bizony, jó hosszú út lehetett, ö ugyanis tudja. Most érkezett haza Párizsból. • 49 legmozgalmasabb, leg­szebb és legdrámaibb napjainak volt színhelye Debrecen, mely­nek neve egybeforrt a magyar függetlenség eszméjével, Még száz év sem kellett, s itt ült össze az Ideiglenes nemzetgyű­lés, mely az újkori magyar tör­ténelem legfontosabb aktusát végezte el, mintegy aláhúzva Debrecen szerepét, a magyar szabadságmozgalmak történeté­ben. Múltnak, eleven és serkentő hagyománynak ez is elég volna, de Debrecen, a magyar szellemi életbe is fontos szerepet vitt: a reformáció egyik központja volt, s Csokonai, Fazekas, Földi János neve is ezt a várost idézi. S természetesen Petőfié is, aki itt fagyoskodott át egy telet, melynek „kellős közepé­ben kifogya szépen fűtő szal­mája”. Ady, Krúdy, Tóth Árpád nevét idézi a város, Móriczét, aki mindig oly szívesen tértidé vissza, s a szelíd szavú, majd­nem elfelejtett Gulyás Pálét.., m A város eleven, mozgalmas, fejlődő, iparilag is egyre jelen­tősebbé váló modem nagyváros. A nagytemplom környéke, tisz­tán, érzékelhetően őrizte meg a múltat, „hangulata van”, amit kevés alföldi városunkról lehet elmondani. A nagyerdei negyed pedig egyre inkább olyanná vá­lik, amilyennek Le Corbusier képzeli el a világvárosokat: le­vegős, tágas, nem horizontáli­san gyarapodik, hanem égretö- rően, a magasba. A helybeliek ugyan panasz­kodnak, nincsenek mindennel megelégedve, azt mondják, sok a kicsinyesség, valaki egyene­sen provincializmust emleget. De ebben valószínűleg több a provincializmustól való félelem, mint a valóságos provincializ­mus, mint a magyar vidéki vá­rosokban annyiszor* És persze a Bika, a város kö­zepén, a nagytemplom szom­szédságában, szinte Debrecen cí­mereként, amely épp oly neve­zetesség, mint a Nagyerdő, vagy a Hortobágy. De, hogy ne mu­lasszunk el egy fontos tudni­valót: a Bika név nem véletlen lelemény, nem is a mezőgazda­ság iránti rokonszenvet akarja jelenteni. Tudnivaló, hogy a mostani szálló helyén állt az egykori cívis, tekintetes Ser- borbíró Bika Bálint háza, amit később a város megvásárolván szállónak rendezett be. Költők vigyázat! A halhatat­lanságnak sokféle útjai vannak! ♦ A Hortobágy, a magyar ro­mantika kimeríthetetlen kin­csesbányája, a városlakó nyu­gati számára ma is egy kis Ázsiát jelent, csikóssal, ménes­sel, csárdával. Igaza van, mind­ez megtalálható, aránylag jutá­nyos áron. Ostorpattogtatás, nyalka csikósok terelik elő a nyugtalan ménest, s az ember nem is tudja, mennyi ebben a megrendezett látványosság, s mennyi egy múltból ittmaradt életforma maradványa. A neve­zetes kilenclyukú híd azonban, • mely ott áll a csárda mellett, vaskosan szelve át a folyót, a magyar népi építészet egyik leg­szebb emléke. A csárda pedig olyan, amilyennek egy csárdá­nak lennie kell, főleg akkor, ha az idegenforgalom szolgálatá­ban áll. Falán tábla, itt járt Pe­tőfi 1842-ben. De hát hol nem járt Petőfi? És a puszta? Mit is mondjunk róla? Ennél pusztább pusztát nem is lehetne elképzelni. Csányi László

Next

/
Thumbnails
Contents