Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

.2d

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XV. évfolyam, 119. szám. ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1965. május 22.

2. o.

A pártszervezet a szövetkezeti

Az üzemi légkör

Végeredményben törvényszerű, hogy napjainkban számos tsz-ben nagy gonddal keresik azokat a módszereket is, amelyekkel a termelést úgy lehet növelni, hogy közben az előállítási költségek csökkenjenek. Báli Zoltán, a bá- taszéki Búzakalász Tlsz elnöke is azon vezetők közé tartozik, aki- ltot ez a kérdéscsoport erősen foglalkoztat. Ennek megfelelően a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a tagok helyeslésével és egyetértésével az idén az egyik istállóban kísérletképpen az ösztönzésnek olyan formáját alkalmazzák, amely nemcsak a . tejtermelés mennyiségére, hanem az előállítási költségek csökkentésére is ösztönöz.

Lényeges és nagyjelentőségű szín vonalnövekedés, minőségi előretörés jut kifejezésre a bétaszéki próbálkozásban, amely máris sikerrel kecsegteti az adott munkaterületen a szövetkezeti gazdákat Lényeges és nagyjelentőségű e téren minden előrelépés, ment több üzemben drágán termelnek. A megyén belül nagy eltéréseikkel találkozunk. Van tsz, amelyikben 158 forint egy mázsa búza önköltsége, de van közös gazdaság, amelyikben ez az ösz- szeg 372 forint. Egy mázsa kukorica önköltsége pedig 90 forinttól 290 forint között tanka ösz- szevisszaságban váltakozik. Hasonlóan nagy különbségek figyelhetők meg a tejtermelés, valamint a hizlalás ágazataiban is.

Joggal vetődik fel a kérdés: Ha az egyik gazdaságban képesek a kukorica önköltségét leszorítani 90 forintra, akkor a másik gazdaságban miként gazdálkodnak, hogyan engedhetik meg a méregdrága, és eleve ráfizetéses 290 forintos kukorica, vagy a 372 forintos búza-önköltséget? Az üzemgazdaságltanbál ismert módszerek segítségével ezekre a kérdésekre választ lehet kapni. A megfelelő ismeretanyag birtokában már most, tavasszal sor kerülhet néhány hasznos intézkedésre. S ide, ehhez az utóbbihoz nagyon szorosan hozzátartozik az üzem; légkör milyensége. A mezőgazdasági tudomány egyre nagyobb gondot fordít ennek tanulmányozására. Legutóbb Dombóváron, az Alkotmány Tsz-ben történt hasznos és érdekes, úgynevezett felvételezés. Az üzemi légkör tulajdonképpen azt foglalja magába, hogy milyen az üzemen belül a dolgozók hangulata, közérzete, munkakedve.

Az pontosan kimutatható, hogy a termelési eredmények, valamint az önköltségek alakulása szorosan összefügg az üzemi légkör milyenségével. A megye legjobban működő termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban az üzemi légkör jó. Megfelelő a dolgozók érdekeltsége, érvényesül az egészséges demokratizmus, hozzáértő és igazságos a vezetés, szóval a politika; munka színvonalas, mert képes kialakítani az alkotó légkört. S nem véletlen, hogy ezekben a mezőgazdasági üzemekben él, virul a versenyzőkedv, a rendelkezésre álló technika kihasználása szinte tökéletes, és rendszerint hatásos. A dolgok közötti összefüggések tehát ezen a területen is megmutatják az üzemek vezetőinek a helyes sorrendet. Első a megfelelő légkör, s ahol ez megvan, ott semmi akadálya a szocialista brigádok létrehozásának, amelyek a legtöbbet képesek tenni az önköltségek csökkentéséért.

R közös gazdaságok 1964. évi tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Pénteken délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a végrehajtó bizottság feladatkörében történt intézkedések és a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról szóló jelentés szerepelt, erről Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait.

Az ülés második napirendi pontja a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatairól, a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulása érdekében tett intézkedések hatáisáról, a további feladatokról készített beszámoló volt.

Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese beszámolójában elmondotta: „az 1964-es zárszámadási mérleg, egy eseményben gazdag, nehézségekkel teli gazdasági év lezárását jelentette. A múlt esztendőben termelőszövetkezeteink gazdasá gi lag, politikailag és szervezetileg a különféle nehézségek ellenére tovább szilárdultak. Az 1965-ös gazdasági évet nagyobb termelőkapacitással, forgóeszköz-készletekkel és szakmai tapasztalatokkal kezdhették.”

Ezután ismertette a zárszámadások fontosabb tapasztalatait, foglalkozott a termelőszövetkezeti tagság korösszetételével és az ezzel kapcsolatos teendőkkel. Elmondta. hogy termelőszövetkezeti gazdaságaink az elmúlt évben jobban gazdálkodtak, mint 1963- ban.

Az egy szántóegységre jutó halmozott termelési érték megyei átlagban 5015 forint, 272 forinttal magasabb az előző évinél.

A halmozatlan termelési érték az előző évi, egy holdra jutó 2967 forintról, 3390 forintra emelkedett, azaz 14,3 százalékkal fejlődött.

1963-hoz viszonyítva a termésátlag búzából két mázsával, kukoricából négy mázsával, cukorrépából 15 mázsával emelkedett. Szálas takarmányból és a zöldségfélékből viszont nem sikerült az előző évi szintet tartani.

A termelés növekedésével arányosan fejlődött a termelőszövetkezetek áruértékesítése. A tsz-ek 1964-ben 39 millió forinttal több árut adtak központi készletbe, mint egy évvel korábban. Növekedett tavaly az egy szántóegy- Eégmyi területen elért árubevétel is.

Jelentős mértékben növekedett az elmúlt évben a termelőszövetkezetek tiszta vagyona.

A tiszta vagyon növekedésének tulajdonítható, hogy nagymértékben csökkent az eladósodás, a tiszta vagyon fejlődési üteme gyorsabb, mint az összes vagyon növekedésének üteme.

Ünnepélyesen megnyílt az 1965. évi Budapesti Nemzetközi Vásár

Pénteken reggelre ünnepi köntöst öltött a Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros főterén felállított árbócsoron 35 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra érkeztek a vendégek az ünnepi megnyitóra, akiket dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadott.

Az ünnepi megnyitón megjelentek: Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Ajtai Miklós, Csanádi György, Horgos Gyula, Kovács Imre, Lév>árdi Ferenc, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, Tausz János, Timár Mátyás, Veres József a kormány tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője, részt vettek a megnyitón a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkba érkezett kormányküldöttségek, a külkereskedelmi miniszter meghívására érkezett külföldi delegációk és vendégek, továbbá a diplomáciai testület vezetői és tagjai, a vásár külföldi pavilonjainak igazgatói.

A Himnusz elhangzása után Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitót. Köszöntötte a vendégeket, majd így folytatta:

— Napjainkban, amikor a technikai haladás világméretekben gyorsuló ütemével szükségszerűen együtt fejlődik a nemzetközi munkamegosztás, a világkereskedelemben különösen fontos szerepe van az árucserét előmozdító nemzetközi vásároknak.

— Ezek sorában a Budapesti Nemzetközi Vásár is mindinkább eleget tesz e fontos és elsődleges feladatának.

— Ezt bizonyítja, hogy ezúttal — a rendező Magyarországgal együtt — 35 európai és tengeren- túii ország kiállítóinak nyújt alkalmat és megfelelő keretet áruik bemutatására. Ebben az évben a külföldi kiállítók által elfoglalt terület nagyobb, mint eddig bármikor, s meghaladja a korábbiakat ugyancsak túlszárnyaló

I hazai árubemutató méreteit;

— A magunk részéről örömmel üdvözlünk a kereskedelem bővítésére irányuló minden törekvést,

annál is inkább, mert népgazdaságunkban a külkereskedelem igen jelentős helyet foglal el: exportunk volumene meghaladja a nemzeti jövedelem egyharmadát. Külkereskedelmi forgalmunk gyors ütemű növekedése pedig azt bizonyítja, hogy

nemcsak hirdetjük az egyenjogúság és kölcsönös előnyök szem előtt tartásával folytatott kereskedelem fejlesztésének szükségességét, hanem a gyakorlatban is megvalósítjuk.

— Ez kétségkívül döntő tényezője a Budapesti Nemzetközi Vásár növekvő vonzerejének. A vásáron a konkrét üzletkötések mellett lehetőség nyílik olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek a tapasztalat szerint gyakran érlelődnek tartós kereskedelmi összeköttetéssé.

— A vásár szemléltetően tükröz; a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a baráti szocialista országokkal kialakuló termelési együttműködés eredményeit és feladatait. Ugyanakkor elősegítheti egyéb országokkal is kialakítható, kölcsönösen gyümölcsöző termelési kooperációs lehetőségek további feltárását.

— Túlmenően azon, hogy a vásár ma már számottevő találkozóhelye a nemzetközi kereskedelemnek,

évről évre megújuló találkozást jelent dolgozó népünk alkotó munkájának gyarapodó eredményeivel.

(Folytatás a 2. oldalon)

Magyarországra érkezett Alex Quaison-Sackey

Péter János külügyminiszter meghívására pénteken felesége kíséretében hazánkba érkezett Alex Quaison-Sackey nagykövet, az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszakának elnöke. Fogadására a repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, és a minisztérium más képviselője.

Alex Quaison-Sackey, aki Péter János társaságában megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt, a vásárlátogatás szünetében a Vajdahunyad várában találkozott a vásáron részt vevő magyar kormányküldöttség tagjaival.

Tolnai elvtárs ezután a jövedelem és a • részesedés alakulását ismertette: az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1964-ben 12 752 forint, 985 forinttal magasabb az előző évinél. Ez az eredmény jobb az országos átlagnál.

A gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetekről szólva elmondta : a gyenge tsz-ek száma az előző évi 37-ről 25-re csökkent, annak ellenére, hogy ebben 9 olyan közepes tsz is szerepel, amely előtte nem volt a gyengék között.

A zárszámadásokat értékelve Tolnai elvtárs elmondta hogy az elmúlt évet gazdálkodás terén eredményesnek ítélhetjük. A néhány már feltárt hiányosság és probléma mellett a tsz-ek az elmúlt évben fejlődtek, gazdasági szilárdságuk javult, erősödött az állami és szövetkezeti fegyelem. Az elért eredményekért az érdem a lelkiismeretesen dolgozó tsz-tagoké, és tsz-vezetőké, akiknek munkáját az irányító apparátus jól segítette.

Az idei tervekről, feladatokról beszélve kiemelte, hogy elsősorban a termelés növelése a fő feladat, azonban

figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra, a termelési költségek csökkentésére. A fegyelmezett gazdálkodás, az agro. és zootechnikai előírások betartása mindenütt szükséges.

Biztosítani kell, hogy a termelő- szövetkezetek tagjainak mindenütt a megfelelő jövedelmet nyújthassák.

Tolnai elvtárs ezután határozati javaslatot terjesztett elő. A beszámoló felett vita alakult ki. Többen foglalkoztak az utánpótlás problémájával, lehetőségeivel. Király Erpő a megye; KISZ- bizottság titkára javasolta, hogy az év folyamán közösen vizsgálják meg a termelőszövetkezeti fiatalok helyzetét, mérjék fel a lehetőségeket.

A vitát Szabópál Antal foglalta össze, illetve egészítette ki. Javaslatot tett arra, hogy' a vita során felvetett kérdéseket vizsgálják meg és terjesszenek fél javaslatot a felsőbb szervekhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a határozati ’ avaslatot ezzel a kiegészítéssel elfogadta.

Az ülés ezután a bejelentések, panaszok felülvizsgálásával folytatódott.