Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

.2d A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 119. szám. ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1965. május 22. 2. o. A pártszervezet a szövetkezeti Az üzemi légkör Végeredményben törvényszerű, hogy napjainkban számos tsz-ben nagy gonddal keresik azokat a módszereket is, amelyekkel a ter­melést úgy lehet növelni, hogy közben az előállítási költségek csökkenjenek. Báli Zoltán, a bá- taszéki Búzakalász Tlsz elnöke is azon vezetők közé tartozik, aki- ltot ez a kérdéscsoport erősen foglalkoztat. Ennek megfelelően a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a tagok helyeslésével és egyetérté­sével az idén az egyik istállóban kísérletképpen az ösztönzésnek olyan formáját alkalmazzák, amely nemcsak a . tejtermelés mennyiségére, hanem az előállí­tási költségek csökkentésére is ösztönöz. Lényeges és nagyjelentőségű szín vonalnövekedés, minőségi elő­retörés jut kifejezésre a bétaszé­ki próbálkozásban, amely máris sikerrel kecsegteti az adott mun­katerületen a szövetkezeti gaz­dákat Lényeges és nagyjelentő­ségű e téren minden előrelépés, ment több üzemben drágán ter­melnek. A megyén belül nagy el­téréseikkel találkozunk. Van tsz, amelyikben 158 forint egy mázsa búza önköltsége, de van közös gazdaság, amelyikben ez az ösz- szeg 372 forint. Egy mázsa ku­korica önköltsége pedig 90 forint­tól 290 forint között tanka ösz- szevisszaságban váltakozik. Ha­sonlóan nagy különbségek figyel­hetők meg a tejtermelés, vala­mint a hizlalás ágazataiban is. Joggal vetődik fel a kérdés: Ha az egyik gazdaságban képe­sek a kukorica önköltségét leszo­rítani 90 forintra, akkor a másik gazdaságban miként gazdálkod­nak, hogyan engedhetik meg a méregdrága, és eleve ráfizetéses 290 forintos kukorica, vagy a 372 forintos búza-önköltséget? Az üzemgazdaságltanbál ismert mód­szerek segítségével ezekre a kér­désekre választ lehet kapni. A megfelelő ismeretanyag birtoká­ban már most, tavasszal sor ke­rülhet néhány hasznos intézke­désre. S ide, ehhez az utóbbihoz nagyon szorosan hozzátartozik az üzem; légkör milyensége. A me­zőgazdasági tudomány egyre na­gyobb gondot fordít ennek tanul­mányozására. Legutóbb Dombó­váron, az Alkotmány Tsz-ben történt hasznos és érdekes, úgy­nevezett felvételezés. Az üzemi légkör tulajdonképpen azt foglal­ja magába, hogy milyen az üze­men belül a dolgozók hangulata, közérzete, munkakedve. Az pontosan kimutatható, hogy a termelési eredmények, valamint az önköltségek alakulása szoro­san összefügg az üzemi légkör milyenségével. A megye legjob­ban működő termelőszövetkeze­teiben és állami gazdaságaiban az üzemi légkör jó. Megfelelő a dol­gozók érdekeltsége, érvényesül az egészséges demokratizmus, hozzá­értő és igazságos a vezetés, szó­val a politika; munka színvona­las, mert képes kialakítani az alkotó légkört. S nem véletlen, hogy ezekben a mezőgazdasági üzemekben él, virul a versenyző­kedv, a rendelkezésre álló tech­nika kihasználása szinte tökéle­tes, és rendszerint hatásos. A dol­gok közötti összefüggések tehát ezen a területen is megmutatják az üzemek vezetőinek a helyes sorrendet. Első a megfelelő lég­kör, s ahol ez megvan, ott sem­mi akadálya a szocialista brigá­dok létrehozásának, amelyek a legtöbbet képesek tenni az ön­költségek csökkentéséért. R közös gazdaságok 1964. évi tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pont­ként a végrehajtó bizottság fel­adatkörében történt intézkedések és a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról szóló jelen­tés szerepelt, erről Szabópál An­tal, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatta a végrehajtó bizott­ság tagjait. Az ülés második napirendi pontja a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának ta­pasztalatairól, a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek meg­szilárdulása érdekében tett intéz­kedések hatáisáról, a további fel­adatokról készített beszámoló volt. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese beszámolójá­ban elmondotta: „az 1964-es zár­számadási mérleg, egy esemény­ben gazdag, nehézségekkel teli gazdasági év lezárását jelentette. A múlt esztendőben termelőszö­vetkezeteink gazdasá gi lag, poli­tikailag és szervezetileg a külön­féle nehézségek ellenére tovább szilárdultak. Az 1965-ös gazda­sági évet nagyobb termelőkapa­citással, forgóeszköz-készletekkel és szakmai tapasztalatokkal kezd­hették.” Ezután ismertette a zárszám­adások fontosabb tapasztalatait, foglalkozott a termelőszövetkeze­ti tagság korösszetételével és az ezzel kapcsolatos teendőkkel. El­mondta. hogy termelőszövetkeze­ti gazdaságaink az elmúlt évben jobban gazdálkodtak, mint 1963- ban. Az egy szántóegységre jutó halmozott termelési érték megyei átlagban 5015 forint, 272 forinttal magasabb az előző évinél. A halmozatlan termelési érték az előző évi, egy holdra jutó 2967 forintról, 3390 forintra emelke­dett, azaz 14,3 százalékkal fejlő­dött. 1963-hoz viszonyítva a termés­átlag búzából két mázsával, ku­koricából négy mázsával, cukor­répából 15 mázsával emelkedett. Szálas takarmányból és a zöldség­félékből viszont nem sikerült az előző évi szintet tartani. A termelés növekedésével ará­nyosan fejlődött a termelőszövet­kezetek áruértékesítése. A tsz-ek 1964-ben 39 millió forinttal több árut adtak központi készletbe, mint egy évvel korábban. Növe­kedett tavaly az egy szántóegy- Eégmyi területen elért árubevétel is. Jelentős mértékben növekedett az elmúlt évben a termelőszövet­kezetek tiszta vagyona. A tiszta vagyon növekedésé­nek tulajdonítható, hogy nagy­mértékben csökkent az eladó­sodás, a tiszta vagyon fejlő­dési üteme gyorsabb, mint az összes vagyon növekedésének üteme. Ünnepélyesen megnyílt az 1965. évi Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken reggelre ünnepi kön­töst öltött a Budapesti Nemzet­közi Vásár. A vásárváros főterén felállított árbócsoron 35 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra érkeztek a vendégek az ünnepi megnyitóra, akiket dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadott. Az ünnepi megnyitón megjelen­tek: Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Ajtai Miklós, Csa­nádi György, Horgos Gyula, Ko­vács Imre, Lév>árdi Ferenc, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, Tausz János, Timár Mátyás, Veres Jó­zsef a kormány tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselő­je, részt vettek a megnyitón a Budapesti Nemzetközi Vásár al­kalmából hazánkba érkezett kor­mányküldöttségek, a külkereske­delmi miniszter meghívására ér­kezett külföldi delegációk és vendégek, továbbá a diplomáciai testület vezetői és tagjai, a vá­sár külföldi pavilonjainak igaz­gatói. A Himnusz elhangzása után Fock Jenő, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott ünnepi megnyitót. Köszöntötte a vendé­geket, majd így folytatta: — Napjainkban, amikor a tech­nikai haladás világméretekben gyorsuló ütemével szükségszerű­en együtt fejlődik a nemzetközi munkamegosztás, a világkereske­delemben különösen fontos szere­pe van az árucserét előmozdító nemzetközi vásároknak. — Ezek sorában a Budapesti Nemzetközi Vásár is mindinkább eleget tesz e fontos és elsődleges feladatának. — Ezt bizonyítja, hogy ezúttal — a rendező Magyarországgal együtt — 35 európai és tengeren- túii ország kiállítóinak nyújt alkalmat és megfelelő keretet áruik bemutatására. Ebben az év­ben a külföldi kiállítók által el­foglalt terület nagyobb, mint ed­dig bármikor, s meghaladja a ko­rábbiakat ugyancsak túlszárnyaló I hazai árubemutató méreteit; — A magunk részéről öröm­mel üdvözlünk a kereskede­lem bővítésére irányuló min­den törekvést, annál is inkább, mert népgazda­ságunkban a külkereskedelem igen jelentős helyet foglal el: ex­portunk volumene meghaladja a nemzeti jövedelem egyharmadát. Külkereskedelmi forgalmunk gyors ütemű növekedése pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak hirdetjük az egyen­jogúság és kölcsönös előnyök szem előtt tartásával folyta­tott kereskedelem fejlesztésé­nek szükségességét, hanem a gyakorlatban is megvalósít­juk. — Ez kétségkívül döntő ténye­zője a Budapesti Nemzetközi Vá­sár növekvő vonzerejének. A vá­sáron a konkrét üzletkötések mellett lehetőség nyílik olyan kapcsolatok kialakítására, ame­lyek a tapasztalat szerint gyak­ran érlelődnek tartós kereskedel­mi összeköttetéssé. — A vásár szemléltetően tük­röz; a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében a ba­ráti szocialista országokkal ki­alakuló termelési együttműködés eredményeit és feladatait. Ugyan­akkor elősegítheti egyéb orszá­gokkal is kialakítható, kölcsönö­sen gyümölcsöző termelési koope­rációs lehetőségek további feltá­rását. — Túlmenően azon, hogy a vásár ma már számottevő talál­kozóhelye a nemzetközi kereske­delemnek, évről évre megújuló találko­zást jelent dolgozó népünk al­kotó munkájának gyarapodó eredményeivel. (Folytatás a 2. oldalon) Magyarországra érkezett Alex Quaison-Sackey Péter János külügyminiszter meghívására pénteken felesége kíséretében hazánkba érkezett Alex Quaison-Sackey nagykövet, az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaká­nak elnöke. Fogadására a repülő­téren megjelent Péter János kül­ügyminiszter, és a minisztérium más képviselője. Alex Quaison-Sackey, aki Pé­ter János társaságában megtekin­tette a Budapesti Nemzetközi Vásárt, a vásárlátogatás szüneté­ben a Vajdahunyad várában ta­lálkozott a vásáron részt vevő ma­gyar kormányküldöttség tagjai­val. Tolnai elvtárs ezután a jöve­delem és a • részesedés alakulását ismertette: az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1964-ben 12 752 fo­rint, 985 forinttal magasabb az előző évinél. Ez az eredmény jobb az országos átlagnál. A gazdaságilag gyenge terme­lőszövetkezetekről szólva elmond­ta : a gyenge tsz-ek száma az elő­ző évi 37-ről 25-re csökkent, an­nak ellenére, hogy ebben 9 olyan közepes tsz is szerepel, amely előtte nem volt a gyengék között. A zárszámadásokat értékelve Tolnai elvtárs elmondta hogy az elmúlt évet gazdálkodás terén eredményesnek ítélhetjük. A né­hány már feltárt hiányosság és probléma mellett a tsz-ek az el­múlt évben fejlődtek, gazdasági szilárdságuk javult, erősödött az állami és szövetkezeti fegyelem. Az elért eredményekért az ér­dem a lelkiismeretesen dolgozó tsz-tagoké, és tsz-vezetőké, akik­nek munkáját az irányító appa­rátus jól segítette. Az idei tervekről, feladatokról beszélve kiemelte, hogy elsősor­ban a termelés növelése a fő fel­adat, azonban figyelmet kell fordítani a gaz­daságosságra, a termelési költségek csökkentésére. A fegyelmezett gazdálkodás, az agro. és zootechnikai előírá­sok betartása mindenütt szük­séges. Biztosítani kell, hogy a termelő- szövetkezetek tagjainak min­denütt a megfelelő jövedelmet nyújthassák. Tolnai elvtárs ezután határo­zati javaslatot terjesztett elő. A beszámoló felett vita alakult ki. Többen foglalkoztak az utánpót­lás problémájával, lehetőségei­vel. Király Erpő a megye; KISZ- bizottság titkára javasolta, hogy az év folyamán közösen vizsgál­ják meg a termelőszövetkezeti fiatalok helyzetét, mérjék fel a lehetőségeket. A vitát Szabópál Antal foglal­ta össze, illetve egészítette ki. Javaslatot tett arra, hogy' a vita során felvetett kérdéseket vizs­gálják meg és terjesszenek fél javaslatot a felsőbb szervekhez. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a határozati ’ avaslatot ezzel a kiegészítéssel elfogadta. Az ülés ezután a bejelentések, panaszok felülvizsgálásával foly­tatódott.

Next

/
Thumbnails
Contents