Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

4 1965. május 21. TOLNA MEOYTT NFPÜJSAO Paiánki „aranycsinálók“ Az igénytelen külsejű kis épü­letről — valamikor tán lakóház lehetett — kevesen gondolnák, milyen fontos szerepet tölt be a megye állami gazdaságainak gaz. dálkodásában. Fiatal a létesít­mény, alig múlt másfél éves, és fiatalok a munkatársai is. Leg­többjük még innen van a harmin­con .. . A belépőt különböző méretű, rendeltetésű lombikok, kémcsövek műszerek fogadják; egy laborató­rium szokásos berendezése. A me­gye állami gazdaságainak labora­tóriuma székel itt, Palánkon. A laboratórium vezetőjével, Ivanesics Józseffel, és Dénes Já­nos vegyészmérnökkel beszélge­tünk az itteni munkáról, annak fő rendeltetéséről, és arról, hogyan segíti a gazdálkodást, a gazdasá­gokban a nagyobb terméshozamok állati hozamok elérését. — Két fő munkánk a talaj-, il­letve a takarmányvizsgálat — mondja Ivanesics József. — Ta­karmányoknál a zöldtakarmányok, a silók, az abrakok teljes vizsgálata hárul ránk. Például minden tételt ennek alapján áraznak be, illetve sorolnak első, má­sodik, harmadik osztályba. Idetartozik még a takarmánytá­pok, abrakok minőségi ellenőrzé­se, hogy a béltartalom megfelel-e a szabványoknak. Még azt is el kell mondanom, hogy a zöldtakar­mányok vizsgálata a betakarítás­hoz kapcsolódik, folyamatosan má. justól szeptemberig. Egy év alatt átlagosan 7—800 takarmánymin­tát dolgozunk fel. Talajvizsgálataink kétirányúak; genetikus, illetve tápvizsgálatok. Ä minisztériumi tervek szerint 1970-ig el kell készíteni az állami gazdaságok üzemi talajtérképeit. A fő tápanyagtartalom, a nitro­gén. a foszfor, a káli, a kalciuhi mellett rátérünk a mikro-, a nyom­elemek vizsgálatára is, ame­lyek igen nagy hatással van­nak a terméseredmények ala­kulására. Ezekben az elemekben a megye talaja — az öntéstalajokat kivéve •— eléggé gazdag. Szerepük külö­nösen most, a termésátlagok nö­vekedésével nőtt meg. Amíg a kis­gazdaságok termésátlagai alacsony szinten mozogtak, a talaj mikro­elem-ellátottsága megfelelő volt, hiányuk nem jelentkezett. Most viszont, amikor az állami gazda­ságok termésátlagai a kisgazdasá­gokéval szemben megduplázódtak, a talajok mikroelem-ellátottsága sem elegendő minden esetben. Ezért bizonyos növényeknél pót­lásra, mikroelem-trágyázásra van szükség. Ezek; a réz, a cink, a vas. a molibdén, a bór, egyes speciális növények fejlődésére hatnak. A molibdén például a lu­cernára, a bór a cukorrépára, a cink a szőlőre. Ezek megállapí­tására végezzük a vizsgálatokat. — A kukoricánál például az öntéstalajokon a bór és a réz adagolása 5—10 százalékos ter­méstöbbletet hoz. Egy hold terü­leten egy kiló bór már lényeges terméstöbbletet ad. — Ezek a vizsgálatok hossza­dalmasak, nagy pontosságot igé­nyelnek — mondja Dénes János, — hiszen száz grammban a nyom­elemekből egy-két milliomod gramm az alsó határ. — A vizsgálatok tapasztalatait hogvan hasznosítják a gazdasá­gok? — Nagy általánosságban min­denütt ezekre alapoznak, bár van­nak szakemberek, akik ragasz­kodnak saját elképzelésükhöz. Sőt, sok esetben a környékbeli terme­lőszövetkezetek is hozzánk for­dulnak. A tolnai termelőszövetke­zet például tápkockaproblémával kapcsolatban kérte a segítségün­ket. A sióagárdi szövetkezet pe­dig minden héten hoz takarmány­mintát vizsgálatra. — Munkánkról talán még any- nyit — mondja Dénes János —, hogy ahol melegítésre nincs szük­ség, egyre inkább áttérünk az üvegről a műanyag, a poli­etilén edényekre, mert sok esetben kémiailag ellenál­lóbbak, ezeknél nem kell attól tartani, hogy később szennyeződés lép fel. Az egyetlen probléma, hogy a kereskedelem nem hoz forgalomba, illetve az ipar nem gyárt laboratóriumi célokra alkal- rpas műanyagedényeket, pedig az is az előnyük, hogy olcsók, nem annyira törékenyek, mint az üveg. A kémiai szennyeződés ve­szélyének kiküszöbölése azért fontos, mert esetleg teljesen eltérő eredményt kapnánk a vizsgálatok során. A laboratórium például az edé­nyek tisztítására is kizárólag desz­tillált vizet használ. Jellemző rá még az is, hogy igen nagy áram­fogyasztó: 20 kilowatt körül órán­ként. Annyi, mint egy kisebb ház­tartás havi fogyasztása. Tán túlzás összehasonlítani ezt a laboratóriumot a középkori alki­misták műhelyével, de bizonyos hasonlóság mégis fennáll. Csak amíg azok az aranycsinálás titkát kutatták, addig az itteni munka aranyat ér, nem egyszer valutát. Úgy, hogy az itteni vizsgálatok, tapasztalatok alapján fokozzák a megye állami gazdaságai a nö­vénytermelés, az állattenyésztés hozamait. BI. A Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle jubileumi ankétja Szekszárdon ankétot rendezett a Tolna megyei Pártbizottság és a megyei tanács csütörtökön dél­előtt a „Tolna megyei Mezőgaz­dasági Szemle” című szakfolyó­irat huszonötödik számának meg­jelenése alkalmából; A mezőgazdálkodás új útjának elkezdésekor az országban első­ként megindult, társadalmi mun­kával szerkesztett szaklap — amint azt István József és Hor­váth József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetői a tanácskozá­son értékelték — az eltelt három évben jelentősen elősegítette a legjobb nagyüzemi mezőgazdasági tapasztalatok terjesztését, az idő. szerű feladatok útmutatását a me­gye termelőszövetkezeteiben. A feladatokat megtárgyaló vitá­ban a résztvevők többek közt azt javasolták, hogy a jövőben többet foglalkozzék a termelőszövetkeze­ti demokrácia kérdéseivel a lap, tegye közkinccsé a korszerű ter­melési eljárásokat, ismertesse az újításokat, s legyen ezeknek jog­védője is. Báli Zoltán országgyű­lési képviselő, a bátaszéki Búza­kalász Tsz elnökének indítványá­ra a mezőgazdasági termelési költségek csökkentése módszerei­nek közzétételével is bővíti a szaklap rovatát; Az ankéton mintegy hatezer fo- ! rint értékű könyvsorsjeggyel ju­talmazták meg a lap társadalmi I munkásait, cikkíróit és terjesztőit. 20. A kipróbált, edzett antifasisz­ták, elsősorban a kommunisták, már a második világháború kez­dete előtt láttak hozzá fegyverek és lőszer szerzéséhez. 1941—1945. között szovjet, lengyel, francia és német ellenállási harcosok mű­ködtek együtt más nemzetiségű antifasisztákkal, titkos fegyver- és lőszerraktár létrehozása érde­kében. A felszabadító harcra ki­válogatott antifasiszták puskákat, géppisztolyokat, lőszert, kézigrá­nátokat, oldalfegyvereket kaptak. Április elején az amerikaiak egyre közeledtek. Az SS nyug­talanná vált, mert parancsot ka­pott a tábor evakuálására. Az il­legális táborparancsnokság kiadta a jelszót: „meg kell tagadni az engedelmességet az SS-eknek!”. Ekkor azonban megrekedt az amerikai csapatok előretörése és az SS 29 ezer foglyot indított „útnak”. A táborban 21 ezren maradtak. Az illegális táborpa­rancsnokság katonai központja április 11-én parancsot adott a kitörésre. Az antifasiszták és az SS között kibontakozott kíméletlen harcban a foglyok győztek. Sok SS-ban- ditát öltek meg, sokan pedig kezeiket feltartva, szűkölve áll­tak egykori áldozataik elé, hogy gyáván a meg nem érdemelt ke­gyelemért könyörögjenek. A nem­zetközi tábori parancsnokság tag­jai, akik között sok volt a ki­emelkedő antifasiszta harcos, megtiltották az elfogott SS-ek ki­végzését. Arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy rendes bírósági eljárás ítélkezzék felettük. Az amerikaiak azonban késle­kedtek. Fennállt a veszély, hogy az elfogott SS-ek ellentámadást indítanak. A tábort biztosítani kellett. A foglyok fegyverrel a kézben védték meg nehezen ki­vívott szabadságukat. Az első amerikaiak csak két nappal később jelentek meg a fel­szabadított buchenwaldi tábor­ban. A mauthauseni koncentrációs táborban is illegális bizottság mű. ködött. Nagyszabású felkelést ké­szítettek elő a foglyok felszaba- dftására. A.z SS elleni támadás parancsát az ott fogva tartott Va- lentyin Zah:>rov szovjet tábor­nok és Franz Dahlem német kommunista adta ki. A felkelés május első napjaiban sikerült. A felszabadítók 48 órával később érkeztek meg. A bergen-belseni táborba épp akkor érkeztek meg az angol csa­patok. amikor az emberi mivol­tukból kivetkőzött SS-ék hullákat és élőket égettek el nagy halom­ban. Ebben a táborban a felsza­badítók több hullát, mint élőt találtak. A táborparancsnokot Kramernek hívták. Januárig ő vezette az auschwitz-birkenaui tábort. Bergen-Belsenben utolér- le őt a sors. Az angolok kivégez­ték. Nem minden fasiszta hiéna kanta meg azonban méltó bün­tetését. Sokan vannak szabadlá­bon még ma is Nvugat-Német- országban. A német monopóliumok és a Hitler-fasiszták bűnei megtorol- hatatlanok! ELMARADNAK A CSODÄK 1945 áprilisa. Néhány nap és 193 szovjet hadosztály intéz tá­madást Berlin ellen. A nyugati szövetséges csapatok gyors ütem­ben törnek előre a középnémet térségben. Már mindenki előtt nyilvánvaló: a Hitler-klikk sorsa megpecsételődött. Utolsó remény­ségként, váratlan „csodában" bí­zik. * Április 12-e azok közé a napok közé tartozik, amelyekről Eisen- hower tábornok azt mondja, hogy soha az életben nem fogja elfe­lejteni. Hajnali szürkületkor Patton tá­bornok főhadiszállását keresi fel. Együtt látogatják meg a frontot, s közben rábukkannak a helyre, ahol a nácik 800 méter mélyen a föld alatt, egy sóbányában össze­rabolt kincseiket rejtegették. Eisenhower néhány kísérőjével leszáll az aknába. A következő­képp számol be a látottakról: „Először a legkülönbözőbb pénz­nemekből álló bankjegykötegek- kei teli ládákat fedeztük fel, kö­zöttük sok dollárt és fontot. Egy másik bolthajtás alatt aranyru- dak feküdtek. Szakértőink becs­lése szerint értékük hozzávető­leg 250 millió dollár volt. A leg- ertékesebb festmények százai he­vertek szanaszéjjel. Legtöbbjüket nem csomagolták be rendesen. Azonnal biztonságba helyeztet­tem őket.” Délután Eisenhower tábornok, Goth közelében, első ízben látott fasiszta koncentrációs tábort. Né­hány órával előbb szabadult fel. Szörnyű kép tárult szemei elé. Kísérői közül többen képtelenek voltak elviselni a csontig leso­ványodott foglyok, a csonthalma- eok, a megcsonkított holttestek, a bitófák és a kínzóeszközök lát­ványát. A tábornok azonban, jóllehet erős belső felindultság'gal küzdött, mindent alaposan megtekintett. Tanúja volt sok fogoly halálának, akik számára már későn jött a felszabadulás. Késő éjszaka tért pihenőre. Patton tábornok, aki egy lakó­kocsiban kapott szállást, észre­vette, hogy órája megállt. Bekap­csolta a rádiót, hogy meghallgas­sa az angol rádió pontos időjel­zését. Ehelyett azonban az egész világot megrázó rendkívüli hírt közöltek: Franklin Delano Roo6e- velt elnök elhunyt! Azonnal felkeltették Eisenho- wert, s a két tábornok helyzet­megbeszélést tartott. Arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy Har­ry S. Truman, az Egyesült Álla­mok új elnökének kormányzása alatt változatlan ütemben törté­nik majd a háború befejezése. * Másképp zajlott le április 12-e Berlinben. Este a RAF (angol légierő) bombázói intéztek táma­dást a város ellen, Hitlert is ré­mületbe ejtve. Ezúttal találat ér­te a birodalmi kancellária épü­letét és égni kezdett. A Führert, 16 méter mélyen a föld alatt — 8 méter vastag betonfödémmel a feje felett — nem fenyegette ugyan veszély, de a hangos rob­banások az idegeit tépték. Meg­szakította „hadvezéri tevékenysé­gét” és aggódva számlálta a be­csapódásokat. A barminchatodik- nál erősítő injekciót kért. A bombázás után a már néhány órája várakozó G. M. Engel tá­bornok, hadosztályparancsnokot fogadta. Engel vonakodott kama­szokból,' sebesültekből, lázadók­ból, rosszul felfegyverzett gyalo­gosokból álló maroknyi csoport­ját, Hitler parancsára, ellentáma­dásba bevetni. Felkészült rá, hogy az engedelmesség megtagadása miatt .agyonlövik. Hitler dühki- törése csak megerősítette aggo­dalmát: ..Maga jellemtelen! Maga gyáva! Maga becstelen tábornok! 15 percen belül agyonlövetem!” Miközben Hitler tombolt, Otto Günsche. SS-számysegédje, táv­iratot nyújtott át a hírrel, hogy Roosevelt meghalt. Engel tábor­nok ebben a pillanatban meg­döbbentő színjáték tanúja lett: a Führer sírvafakadt. Néhány perc alatt összeszedte magát és kinyilatkoztatta: „Közbeszólt a gondviselés és döntött. Itt van a fordulat. Mindig igazam volt, íme a bizonyíték.” Agyonlövetés helyett Engel tá­bornoknak egy csésze teát kellett meginnia a Führerrel és meghall­gatni a hétéves háborúról szóló monológját. Az „öreg Frigyes” is — mon­dotta Hitler — egyszer már egé­szen közel állt a háború elvesz­téséhez, de a cárnő halála ezt megtakarította számára, mert Oroszország új urai azonnal visz- szavonták csapataikat. „Roosevelt holtteste az én halott cárnőm”, mondotta. A tábornokot szó nél­kül elengedte, acélos „führeri tekintet” és kemény kézfogás kí­séretében. Majd hogy nem még kitüntetést is kapott. Az égő birodalmi kancellária alatti bunkerben az amerikai el­nök haláláról szóló hír örömmá­mort idézett elő. A föld alatti patkánylyuk lakói, mértéktelen ostobaságukban, szilaj álmokat kezdtek kergetni. „Az örömhírre” természetesen meg kellett locsol­ni a száraz gégéket. Különösen Burgdorf és Krebs tábornok tűnt ki az ivászatban. Goebbels késő éjszaka tért vissza a fronton tett látogatásá­ról. A Führer magánlakosztályá­ban prominens vendégeket talált: nemrégiben érkezett meg Ribben- trop, Keitel, Jodl és Bormann. Goebbels pátosszal kiáltott fel: „Mein Führer, elérkezett a né­met győzelem órája!” A bika­nyakú, alaposan berúgott Be­mann bólintott. „Itt van a csoda, amire olyan sokat kellett vár­nunk.” A Szovjetunióban a Hitler-el- lenes koalíció súlyos vesztesége­ként értékelték Roosevelt halálát. A Vörös Hadsereg támadó had­műveleteit azonban egyáltalán nem befolyásolta a tragikus ese­mény: a legfontosabb cél tovább­ra is a hitleri fasizmus gyors és teljes szétzúzása maradt. ■ A „hősök bunkerének” lakói néhány óra alatt kénytelenek voltak kijózanodni: a 2. és 3. Ukrán Front csapatai, Malinov- szkij és Tolbuchin marsall ve­zetésével, benyomultak Bécs bel­városába. A Bécs elleni támadó hadmű­velet már néhány héttel előbb megkezdődött Magyarországon. Malinovszkij és Tolbuchin csa­patai három erőteljes ellencsapást mértek a fasisztákra a Budapes­ten körülkerített egységek meg­semmisítésére és felszabadították a magyar fővárost. Nem sokkal később szétverték a Balaton mellett a nácik két­ségbeesett ellentámadását és meg­semmisítették a 6. SS-páncélos hadsereget. A Vörös Hadsereg csak ezután kezdhetett hozzá Bécs ostromához. 1945. április 13-án az utolsó ágyú is elhallgatott az osztrák fővárosban. 47 ezer katona és tiszt esett fogságba. Bécs elvesztése rémületbe ej­tette a fasisztákat; keresztülhúz­ta számításaikat, hogy a Biroda­lom déli részén ..alpesi erődítést” hozzanak létre. Hitler „az ellen­ség előtti gyávaságért” és „haza­árulásért” elítéltetett néhány Bécsben kapituláló tisztet — ter­mészetesen csak távollétükben, mert a hullajelöltek már fog­ságban voltak. Rokonsági alapon hozzátartozóikat vonták felelős­ségre. * — Ka azt látjuk, hogy Né­metország nyer, Oroszországot segítjük, ha pedig Oroszország látszik győztesnek, Németorszá­got kell támogatnunk, hogy ily— módon minél nagyobb mérték­ben gyilkolják egymást” — je­lentette ki Harry S. Truman sze­nátor 1941. június 23-án, miután a hitleri Németország a Szovjet­uniót megtámadta; Truman 1945. április 12. óta az Egyesült Államok elnöke, de most már késő, hogy a német monopóliumok és Hitler segítsé­gére siessen. A fasiszta hadsereg már az utolsókat rúgja, de azért is meggondolandó, mert Truman álnok taktikája megbukhat a vi­lágközvélemény erélyes tiltakozá­sán. A Szovjetunió komoly nem­zetközi tekintélyt élvez és ilvan aljas eszközökkel nem lehet megfosztani harcának gyümölcsei­től; (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents