Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
1965. május 21: ‘TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO 5 4 smtvéwnp Svájcból egy tábornok és egy ezredes járt nemrég Sütvény-, pusztán, katonai célra vettek egy kancát, Budapestről Weisz nevű szakember ment legutóbb Süt- vényre, mint egy olasz lókereskedő megbízottja. Közvetlenül a Szovjetuniónak adták el a „Grófnőt”, meg egy másik fiatal sportlovat. Nézelődtek már itt kanadaiak is. Sütvény régi csikótelep, 1913- ban létesítették, de most kezd híressé válni. A második világháborúig nagyrészt katonai célra neveltek itt csikókat, sportló kevés került ki közülük. Magyar félvérek és angol telivérek voltak. Most sportlovak, ugrólovak nevelése és kitenyésztése a fő cél. A fajták: mezőhegyesi gidrán és kisbéri félvér. Azt mondják, nagyon jó ugrótípus mindegyik, csak „tö- megesíteni” kell őket, és ez náluk a tenyésztés lényege. Vagyis, erősebb csontalapú, nagyobb testű, magasabb fajtákkal kereszteznek, hogy jobb munkabíró, nagyobb teljesítőképességű legyen a magyar sportló. Négy fedezőmént tartanak a telepen: egy hannoveri fajta, tavaly hozták be, két kisbéri félvér, és egy angol arab mén. A kancák között van egy egészen sikeres pályafutásű, a „Széplány”. Éppen aznap ellett, amikor ott jártunk. A Széplány tizedik lett a római olimpián, de már kicsit „elhasználódtak” a lábai, méAz olimpiás Széplány cs ikóját dudlizni kell. Csipkedi a lovát a csikós» nesbe tették. A csikója elég gyenge volt újszülött korában, dudli- val igyekeztek talpra állítani. A Dalmandi Állami Gazdaság sütvény-pusztai csákótelepén jelenleg 87 törzskancát tartanak, a csikók száma jóval több. Az idén, terv szerint húsz csikót, illetve fiatal sportlovat adnak el. Nyolc már elment. Sütvényen csak elő- lovaglás van, Német László lovasedző irányításával. Tehát amit innen elvisznek, még nem kész ugróló, de megszerezte hozzá az előképzettséget, hogy úgy ugorjon, ahogyan kelL A nyerscsikót, vagyis, amelyik még nem tud semmit, először megvezetgetik nyereg alatt, később felülnek rá és iskolázzák, két-három hónapig: simán járnak vele terepen, utána tanít- ják ugrani. Ha jön a szakember Budapestről, vagy külföldről, hogy lovat nézzen, akkor ők vizsgáznak. Bemutatják, mit tudnak. Az ugrótípusú . ló jókedvéből ugrik, amikor pihent, csak meg kell tanítani. Igáslovakat is nevelnek a pusztán. Ezeknél a vizsga kocsihúzás. A betanító kocsisok általában nyolc hétig hajtanak egy csikót, aztán kiadják. Lehet befogni. A telepvezető, Seidel István, Mezőhegyesen is dolgozott régebben, 1953-ban jött a Tolna megyei telepre. Az előző évben még 1200 lovat tartottak Sütvényen. Kiselejtezték a gyengébbeket, megkezdődött a minőségi tenyésztés. Három év óta törzskönyveznek is. Hencz Ferenc törzskönyvező minden kancát „személyesen” ismer. Bementünk a karámba, kapásból sorolta bármelyik ló adatait, jellemzését, származását. Azt mondja, ez természetes, ez a munkája. Pedig a dolog lényege: nagyon szereti a lovakat A csikósok száma M, ménesi kancagondozó három ember és van két ménápoló. A csikósok fi- zetése 1350 forint aki nős, kap illetményföldet, a család r^agyságá- ', tói függően. A fiatal dolgozók a környékbeli falvakból valók, de ■■ > ketten alföldiek, Szabó János s* anyakanca-gondozó és öccse, aki sportlovas. Csongrád megyéből f kerültek ide, Kiskirályság községből. Először a fiatalabb jött, lovagolni, csikókat betanítani. Tőle kapott kedvet Szabó János a nagy útra, és végleg letelepedett a Dunántúlon, a tolnai dombok közt Nagyon tetszik neki a vidék, elsősorban maga Sütvény; Ö lovagolni sem tudott az Alföldön, csak akkor öt időnként lóra, ha itatni menték a tanyai kúthoz, kocsiból kifogott nehéz lovafckaL Sütvényen szelíd kancára ült először, de egyszerűen leesett róla, nem tudott mozogni a fürge ló hátam m Az idegent megnézik a lovaik. Most vágtában megüríi őket, a lejtős legelőn nyargalászva, amint tereli a ménest. Huszonhét éves, hat éve él itt. Megnősült, lakást kapott a pusztán. Fizetése 1510 forint voit tavaly, átlagosan. Az alap 1150, erre jön elletési prémium és valami a választás után. Járt Mezőhegyesen kiküldetésben, méncsikókat kísért. Nem szegődne oda, sokkal jobb itt. Idenőtt már. Úgy vélekedik, Sütvényen nincs rossz ló, esetleg rossz ember lehet. Szakember lett belőle. Tud mindenről, ismeri a telep múltját, a tenyésztés lényegét és céljait; Elmesélte, hogy a csikók először idegenkednek az embertől, de kezelik őket, szelídítik, emberhez szoktatják, aztán már megy a csikó az ember után, mint » jó kutya. Gemenczi József Foto: Túri Mária <• :• ? K.a***.. Itt tanult meg lovagolni az Al* . íökiről jött ember.
