Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
1965. má jus 16. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ s Gépekkel a tíz ellen Jobboldalt, az öreg gát mögött szelíden hömpölyög a Duna. Magas a víz, de még nem éri el a töltést. De ha feljebb emelkedik, akkor se lesz nagy baj. Ha azonban tartós lenne az „igen magas” vízállás, már volna ok a félelemre. Az öreg gát ugyanis — mint ez az utóbbi években kiderült — nem sokáig tudna ellenállni. Először csak átszivárogna a víz a „mentett” oldalra, de később át is szakadhatna a gát. Ettől azonban — egy-két hónap múlva — már nem kell tartani. Nehéz gépek dolgoznak itt, Gerjen északi határában. Vérten Lajos, brigádvezető, mint egy forgalmi rendőr, irányítja a százlóerős masinákat. Kezével int, mutat előre, jobbra és a következő pillanatban a szfcréper elteríti hatköbmétemyi terhét. És már fel is tűnt a következő lánctalpas, amelyik pár méterrel odébb nyitja ki a földdel teli szekrényét. Vérten elvtárs tudja a mesterségét. Kubikosként kezdte vagy harminc évvel ezelőtt a Tisza partján. Ott is gátat épített Csak ott az ásó. a lapát, a talicska volt a szerszám. Egész- napi munkával termelt ki, talics- kázott a helyére annyi földet, mint amennyit most egy kézintésre terít el a gép az épülő új töltésen. Itt már nem is látunk egyet sem a régi kubikosszec- számokból. Mindent, még a töltésoldal elsimítását is gép végzi. Uj gát épül Gerjen fölött. A régi mellett, attól vagy ötven méternyire. — Mi tette szükségessé az új gát építését? — A régi már nem veit biztonságos — mondja Pirigi József, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének építésvezetője. Keskeny volt és nem tudtuk, mi van benne. Ugyanis ha megemelkedett a vízállás, hol itt, hol ott szivárgott a víz. Közvetlenül a Duna partján húzódik, ez sem előnyös. Most megépítjük az újat, ezen az ezerhaltszáz méteres szakaszom. Ennek talpszélessége negyven méter lesz, a koronája pedig ötméteres. A régi gát alul huszonöt méter széles, a koronaszélessége pedig három méter. Már ezekből az adatokból is kitűnik, mennyivel erősebb lesz az új töltés, mint a régi. De nemcsak a méretekben van különbség. Ennél tudjuk, mit építünk be, a réginek az anyagát nem ismerjük. Ez az új nem fogja átengedni a vizet — Ahol eddig gátat építettünk — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigád vezető, — mind kiállta a próbát. Maga az is fontos, hogy a gép sokkal jobban tömöríti az anyagot, mint ahogy régen, kézierővel lehetett. Akkor évek teltek bele. míg magától összenyomódott a töltés földje, most nem kell az építésnél rászámítanunk egy centit sem. Beszélgetés köziben lehajol a mester, egy gyökérdarabot vesz észre, azt szedi föl. — Vigyáznunk kell, hogy szerves anyag ne kerüljön a töltésbe. — Még ez a kis gyökér is árthat? — Igen. Korhadni kezd. lazítja a földet. Külön van egy munkás itt az építkezésen, akinek más dolgá sincs, mint hogy kiszedje a gyökereket, növényi részeket... Hatalmas méretű az építkezés. Tucatnyi gép jár szüntelenül, a pár száz méterre lévő munka•i: gödörből hordja a jó, töltésnek való földet. Itt dolgoznak pár nap óta a telefonszerelők is. A régi gátról leszerelik a vezetéket, az új töltés mellé épül meg az új vonal. Távolabb már magasabb a töltés, iát. a falu felőli részen még csak az alapozást készítették elő. Méteres árkok húzódnak pár- huzamosan. egymás mellett. Mert a gát nem úgy épül, ahogy az avatatlan gondolná: összehordani a földet és prizma alakúvá formálni. Akkor könnyen megcsúszna az áradó víz nagy nyomásától. Először mély barázdákat, árkokat ának — ezt most az Oroszlány-féle csatornanyitó géppel végezték — aztán megkezdik a töltés építését. Egymás után terítik el a rétegeket, de mindig úgy, hogy keresztben meg legyen a tíz százalékos dőlés. A réteg a mentett oldalon legyen magasabb, így tud majd jól ellenállni a töltés a víz nyomásának. — Miért onnét, távolról hordják a földet, amikor itt ez a nagy depón ia? — Az építésvezető mosolyog a kérdésen. — Ezt nem lehet beépíteni, ez a humuszréteg, amit leszedtünk, mielőtt egyáltalán megkezdtük az árkolást. a töltés építését. Ha majd kész lesz, akkor majd az oldalaira visszatérítjük a humuszt a termőréteget. — És bevetik lucernával? — Nem. Most már lucernát sem vetünk a töltésoldalba, hanem olyan egyéb, nemes füveket, amelyek nem eresztenek mély gyökeret. A gyökér ugyanis az árvédelmi töltés egyik legnagyobb ellensége. Hason lóképpen jártak el a munkagödör megnyitásánál is. Obt is először a humuszréteget termelték ki, azt külön rakták. Ezután kezdték meg a tiszta földnek, a töltés építőanyagának a kitermelését. Ha végeznek, a humusz visszakerül és a termelőszövetkezet jobb földet kap vi,sz- sza, mint amilyen az az építkezés előtt volt. Simább, egyenletesebb lesz a terület. — Mi lesz a régi töltéssel? — Annak már meg vannak számlálva a napjai. Most a régi gát védelme alatt építjük az újat. Ha pedig ez elérte a réginek a magasságát, akkor azt elbontjuk és anyagát beépítjük az újba. Még a nyáron be akarjuk fejezni ezt a több, mint hárommillió forintos beruházást. (J) A villamos érintésvédelem őre Asbóth József, a Tamási Vegyesipari Ktsz energetikusa elvállalta a megye üzemeinek, iskoláinak, intézményeinek a villámvédelmét. Több száz villámhárítót szereltek fel néhány év óta a megyében, vizsgálatai alapján. Asbóth József arra is felhívta a figyelmet, hogy a tv-antennák villámfelfogók védőföldelés nélkül. Korábban védőföldelés nélkül kiadtak televízióantennákat, s ez veszélyes lehetett zivatarok idején, a lakásba vezethették a villámot, amely tüzet okozhatott. Asbóh József legfőbb feladata azonban a villamos érintésvóde- lem felülvizsgálása a tűz- és az áramütéses balesetek megelőzésére. Tíz év alatt több százezer mérést végzett az üzemekben, a gépállomásokon, az intézményekben. a kórházakban, sőt más megyékben is. Ezeknek a vizsgálatoknak a jelentőségére jellemző, hogy az egyik üzemben például tizennégy motor égett le két hét alatt. Senki nem tudott rájönni, hogy mi okozhatta a hibát. Asbóth mester kiderítette, hogy a csapszeg elszenesedett a kinti villanyoszlopon, ezért kevés áramot kapott az üzem, csupán annyit, hogy a motorok meginduljalak. Megelőző vizsgálataival rengeteg hasonló kárt akadályozott meg. Számítása szerint csak a gépállomásoknál mintegy 600 ezer forint értéket jelentett a meddöáram-megtaka- rítás egy év alatt. Régebben elmulasztották ezt, körülbelül tíz éve kötelező a villamos érintésvédelmi felülvizsgálat. Azelőtt sok halálos baleset történt ennek elmulasztásából sokfelé, s az üzembiztonság hiányából sok anyagi és erkölcsi kár keletkezett. Tíz év óta azonban lényeges a változás. S ebben része van Asbóth Józsefnek is, aki megyénkben gazdája lett az elektromos érintésvédelemnek. A kincsesláda Különleges képzettséget kívánó műszaki feladat ez, kevesen rendelkeznek hasonló oklevelekkel, melyek a villamosenergiagazdálkodás tárgyában megtartott energetikus-továbbképző tanfolyamok, valamint az érintésvédelmi tanfolyam sikeres elvégzéséről tanúskodnak. Asbóth József sajátmaga készített erősáramú éri n tés védelemvizsgáló műszert. Ennek az a nagy előnye az eddig ismert hasonlókkal szemben, hogy hibakeresésre is alkalmas, a legapróbb báj fórrá sokat is biztosan felderíti, azonkívül nagyobb teljesítményű, ötven-hatvan vizsgálatot végezhetnek vele óránként, s egy ember könnyedén kezelheti. Kincsesládával felérő kis, dobozos műszerének tulajdonítja, hogy ahol vizsgálatokat folytatott, sem elektromos tűzeset, sem baleset nem történt az eltelt tíz évben. No, meg annak, hogy szerelmese szakmájának. A munkát, az alkotást tartja az élet értelmének. ötvennyolc éves már, de még húszesztendősnek érzi magát munka közben. Megszerkesztette az érintésvédelem-kapcsolót is. Ez a kis készülék — melynek tíz prototípusa van már — megakadályozza a villanymotorok leégését. Most akad tennivalója elég a kis műszerre], mert Tolna megyében is — mint országszerte — a nullázott rendszer bevezetésére törekednek. A nullázott rendszerű érintésvédelem biztonságosabb. mint a védőföldeléses rendszerű. Az új berendezéseket már nullázva kell építeni, a régieket pedig fokozatosan átépítik. S ez idő szerint az Asbóth-féle erősáramú érintésvédelem-vizsgiá- ló készülék a legalkalmasabb ehhez. Ezt az is ■ bizonyítja, hogv az országos műszer- és irodaién értékesítő vállajat, a MIOÉRT felfigyelt a Tolna megyei újításra. s nagyobb tételt rendelt a műszerből. (B. L.) Jó eredménnyel zárult a véradónap az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban A Vöröskereszt és a Tolna megyei Véradó Alközpont kollektívája a hét elején az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság két üzemegységében, Jánosmajorban és Katalin-pusztán tartott véradó- napot. A gazdaság dolgozói a segítőszándék, az emberbaráti kötelesség szép példáját adták: 300 dolgozó közül 121-em jelentkeztek véradásra, s adtak vért. A Véradó Alközpont dolgozói, orvosok, asszisztensnők folyamatosan végezhették a vérvételt. Czapáry László, a gazdaaág igazgatója minden segítséget megadott munkájukhoz. Megfelelő helyiséget bocsátott rendelkezésre a véradás lebonyolítására, és járművet biztosított a központtól távolabbra lakó véradók beszállítására. Márta Sándor és Erdős László üzemegységvezetők szintén segítették a véradás lebonyolítását, bár a dolgozók előtt nem igen kellett érveket felsorakoztatni az önkéntes véradás életmentő szerepének bizonyítására. A gazdaság egyik dolgozóját 2 évvel ezelőtt súlyos baleset érte. Életét vérátömlesztéssel, 36 palack vér felhasználásával tudták megmenteni. A véradókra dolgozótársuk példája hatott ilyen nagy erővel. Emberszeretetből, segítőkészségből jelesre vizsgázott az állami gazdaság Markó brigádja is. Hatvan tagja közül 58-an adtak vért. Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban megtartott véradónap eredménye országos méretekben is kiemelkedő. P. M. A faddi Lenin Tsz sertésgondozói tízezer forint pénzjutalmat kapnak Az Állami Biztosító korábban versenyt hirdetett a termelőszövetkezetekben dolgozó sertéstenyésztők körében az elhullás csökkentésére, az állategészségügyi követelmények maradéktalan betartására. Pénteken, május 14-én sor került e verseny értékelésére, és a helyezési sorrend megállapítására. Az értékelő bizottság meg. állapítása szerint az elmúlt év során a faddi Lenin Tsz sertésgondozói érték el a legjobb eredményeket. Ez a közös gazdaság , tehát az Állami Biztosító által meghirdetett verseny első helyezettje. A sertésgondozók kiváló munkájuk elismeréséért 10 ezer forint pénzjutalmat kapnak az Állami Biztosítótól. Második a dunakömlődi Szabadság Tsz. a sefrtésgondozók 8 ezer forint pénzjutalomban részesülnek, harmadik a pincehelyi Vörösmarty Tsz, a sertésgondozók 6 ezer forint pénzjutalmat kapnak, negyedik az aparhanti Búzavirág Tsz. ötödik a várongi Petőfi Tsz. a sertés- gondozók három-háromezer forint pénzjutalomban részesülnek;
