Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

*965. április 10. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 3 A tagok véleménye Mit kell másképpen csinálni a faddi Lenin Tsz-ben ? Tizenkét férfi válogatja a bur­gonyát az egyik major mellett, a kertészetnél. Javarészt idős emberek. A szövetkezet Kossuth üzemegységéhez tartoznak, s ve­lük van egy brigádvezető is. Amikor mondom, hogy a véle­ményüket szeretném hallani, vo­nakodás nélkül elmondják, ami panaszuk és javaslatuk van. Sokan vannak ahhoz, hogy min­denkinek a nevét külön-külön leírjuk és a beszélgetés sem olyan mintha nyilatkoznának, hanem egy-egy megjegyzés, közbeszólás, magyarázat erejéig szólnak a té­mához. Ezért inkább összefogla­lásképpen célszerű megírni. Azzal kezdik, ami elsősorban egyéni érdekük, és nem a közö- Bé: a háztájival Silány föld, amit ők, ennek az üzemegységnek a gyalogmunká­sai, növénytermesztési dolgozói előreláthatólag kapnak majd. Még nem történt meg a háztáji földek kiosztása, de az előző években is jóval gyengébb terüle­ten adták ki nekik a háztájit, mint például azoknak, akik „kö­zelebb állnak a tűzhöz.” A ve­zetők, az irodai dolgozók, a trak­torosok, a mesteremberek, szó­val általában akik „a központ­ban” vannak, a lehető legjobb határrészeken kapták eddig az egy-egy holdat: Dombori környé­kén. A szóban forgó tagok vi­szont az úgynevezett külső fö}- dön gazdálkodhatnak, olyan te­rületen am; homokos, jóformán csak fele annyi kukoricát terem, mint a „lapja föld”. Itt-ott húsz- harminc év óta nem kapott trá­gyát ez a vidék, és messze van, sokszor elmennek hét-nyolc kilo­méterre is. Persze ezen a külső földön is akad jobb terület, de már elvetették közösen. Azzal ér­velnek az emberek, hogy vég­eredményben nemcsak az ő érde­kük lenne a megfelelő háztáji föld kiadása, hiszen ha több ku­koricát termeszthetnek, akkor több jószágot tudnak hizlalni, és jut eladásra is. Kérdezem tőlük, szóvá tették-e már ezeket a gondokat. A vá­lasz: persze, hogy mondták, de újabban mondani sem lehet, mert nincs közgyűlés, csak küldött- gyűlés. Nem hívják össze az egész tagságot, csak zárszámadás­kor és a tervtárgyalásra. A kettő között pedig olyan gyűlések van­nak, ahol „bóbiskolnak, vagy bó­logatnak” a küldöttek. Másrészt meg „lekenyerezés is van a vi­lágon”. A háztáji föld osztása­kor odasúgja egyik-másik ember, hogy neki hol legyen a területe, és majd megisszák az áldomást. Ez mindig volt, és lesz is min­dig, — így vélekednek a faddi emberek. Mosolyognak is hozzá, mintha természetesnek tartanák a dolgot. Végül abban állapo­dunk meg ezzel a témával kap­csolatban, hogy azért az egész tagság szava dönt, és igazságo­san kell rendezni a háztáji ügyet. A másik panasz, hogy kevés szalmát kaptak csépié* óta, több kellene az idén. Közben kiderül, hogy az is szóvá teszi ezt, aki nem kért szalmát. Tehát a kérdés meglehetősen egyoldalú. A munkaelosztással kapcsolat­ban ismét az a vélemény hangzik el: kivételezések vannak. Petz József brigádvezető úgy vé­lekedik, könnyen lehet ellen­őrizni ezt a dolgot, hiszen ha megtörténik, csak munkacsapaton belül történhet, és ott valóban egyenlőségnek kell lenni. Közbe­vetik, hogy meg is szokták mon­dani a véleményüket kereken, ha valamit látnak. Tehát egyre in­kább érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Végül eljutunk ahhoz a témá­hoz, ami a legfontosabb, és va­lóban mindenkinek érdeke, hogy előbb-utóbb megoldást találja­nak a rendezéséhez. Kevés a trágya. Azt mondják, tízévenként tud­nák trágyázni a faddi Lenin Tsz földjeit, ha minden területet sorba vennének. Ez a tény hallat­lanul gyenge talajerő-utánpótlás­ra vall, és az okát nem nehéz megtalálni. Egyrészt kevesebb a jószág ebben a községben, mint azelőtt, másrészt pedig arány­talanul oszlik meg a trágyafed- használás. Például a kertészet rengeteg trágyát igényel, „meg­eszi az istállótrágyát”. Nagyon sok tagnak nincs háztáji tehene, Tavaly például mindössze 97 te­henet őrzött Molnár József, a háztáji tehenek pásztora. A szö­vetkezet megalakulása előtt vi­szont 7—800 szarvasmarha is járt a legelőre, nem beszélve egyéb falkákról. Boncolgatjuk a kérdést; az emberek szerint több férőhely kellene, új istállók. Takarmányt tudnak termeszteni annyit, hogy nagyobb legyen a közös szarvas­marha-állomány. De mi a ma­gyarázata annak, hogy a háztájiban kevés a tehén ? Hiszen tavaly — a tagok elmon­dása szerint — igen jól ellátta a szövetkezet takarmánnyal a ház­tájit. Talán innen kellene ki­indulni a jószáglétszám növelésé­ben. De ez közös ügy, ha a ház­tájiról van is szó, ezért az egész község ügyévé kellene tenni. Máskülönben újabb évtizedek is eltelnek talán, mire a „Fölső Magyalos” nevű dűlő, amely ál­lítólag 30 éve nem kapott istálló­trágyát, kaphat. Természetesen ; nemcsak a Fölső Magyalosról van szó. A faddi határban sok a homokos terület, ami egyéb­ként is szegényebb humusztarta­lomban, mint sok más talaj. Tavalyhoz képest módosult a növénytermesztésben egyes ka­pások területi aránya, például 90 hold dohány helyett most 50 hold lesz, és cukorrépát is ter­mesztenek 100 holdon, holott ta­valy egyáltalán nem vetettek cu­korrépát. A tagok úgy vélik, he­lyes ez, hiszen bár kitűnő jöve­delmük volt dohányból, meg kell próbálni a cukorrépatermesz- tést is, hiszen a cukorrépa ugyan­csak nagy haszonnal termeszt­hető. — Vietnami Demokratikus Köz­társaság, s az agresszor az Egye­sült Államok, — Hol járt a közelmúltban Pé­ter János külügyminiszter? — Franciaország fővárosában, Párizsban. Iskolásnak tűnhetnek ezek a kérdések, de hadd tegyük hozzá, hogy nem sokkal korábban egye­temi felvétel előtt álló fiatalok­tól kérdeztük meg ugyanezeket, s a traktorosok jobban feleltek. Az is az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy ebben a kis kollektí­vában néhány ember még visz- szahúzódó volt. Egymondatos vá­laszokat adott, mintha bizonyta­lan lenne abban, mi is tartozik egy-egy kérdéshez. Érdekelt bennünket: kinek mi­lyen a kapcsolata a szépiroda­lommal? Saját könyvtára ma még csak egy embernek van: Zim- bauer Lászlónak, aki a Golgotát, a Csendes Dont, a Parasztokat kedvenc olvasmányaként emlí­tette. A többiek kicsit úgy nézték hogy lám: akadt egy, aki meg­menti a „mundér becsületét”. Szakkönyve ellenben mindegyi­kőjüknek van. Kedves szórakozá­suk közé tartozik a film, a tele­vízió. Részletesen időztek a tele­vízió mezőgazdasági szakfilm­sorozatánál. Elemükben érezték magukat, s nem hiányzott a kri­tika sem. Akár szaktanácsadó­ként is közreműködhetnének, mert éles szemmel, jó megfigye­lőképességgel vették észre és je­• gyezték meg még a legkisebb technikai, műszaki botlást is. Elmondták, hogy az egyik adás­ban egy SZ—100-as traktor köny- nyű munkagépet vontatott. S mindjárt kérdezték - is: vajon megéri ez, célszerű az ilyen ki­használás? A vizsgálódás és az elemzés legnagyobb próbakövének szán­tuk: hogyan látják a hazánkban bekövetkezett nagy politikai, gaz­dasági átalakulást, fejlődést? Sa­ját helyzetükből kiindulva mi­lyennek ítélik a körülöt­tük végbement és vég­bemenő változásokat, miként ér­telmezik ők ezt a mondatot: Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé? Rövid időre elhallgattak. Kissé leegyszerűsítve kellett utalnunk arra. mire is gondolunk. Elmond­tuk a következőt: Egyszer egy értekezleten az előadó nemes hévvel bizonygatta, hogy miénk ez az ország, magunknak építjük, a dolgozók a hatalom birtokosai. Valaki epésen közbeszólt, s fél­hangosan megjegyezte: — Maga ott könnyen beszél, magának változott a világ. De én azelőtt is dolgoztam, most is me- lós vagyok. Erre a brigádban mozgolódás támadt, megélénkültek. Egymás után, mondták el a véleményü­ket, s néha egyszerre ketten is beszéltek. Szekulity Péter — Szolnoki István GEMENCZI JÓZSEF Már májusra készülnek A Tolnai Ifjúsági Ház elő­csarnokában táhla hirdeti az áp­rilisi programot. Többféle, a le­hetőségeikhez képest színes, ér­dekes rendezvények. Sok gondot már nem okoz egyik sem, mivel kicsik a termek, s így közönséget szervezni nem kell. Ahány an fémek, jönnek maguktól is így a vezetőség már a máju­si programot állítja össze: A munka ünnepét, május else­jén szabadtéri rendezvényen ün­nepük. Közreműködnek majd: az iskolák énekkarai meg az út­törőzenekar is. Május 24-től következő szom­batokon tartják meg a négy témá­val foglalkozó előadássorozatot a cigány lakosság részére. Az ismeretterjesztő előadássorozat alkalmából szó esik majd egész­ségügyi dolgokról, lakáskultúrá­ról és az öltözködésről, jogi és erkölcsi kérdésekről és a népze­ne fejlődéséről. A könyvtárral közösen rende­zik meg az író—olvasó találkozót, — amelyre elfogadta a meghí­vást Csoóri Sándor költő és Gyurkó László író is — május végén. A találkozón az ifjúsági ház színjátszó aktívái irodalmi műsorral lépnek fel A szekszárdi mérőműszergyárban Az asztalon látható rugótest, hidroplasztikus marókészülék és gyorsosztó marókészülék már itt a gyárban készült. Vándor Tamás szerszámműhely-művezető és Ambusits László szerszámkészítő a tervrajz alapján megbeszéli a további feladatokat. Szorgos munka közben találtuk a minőségi ellenőröket is. Stadlei Április elején adták át az új üzemi konyhát és ebédlőt, melynek kapacitása megfelel a gyár egy-két éven belül feltöltődo munkás­létszámának. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents