Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

1965. április 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 3 Éljen és erősödjék dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége! Három percre kimaradt az áram A szekszárdiak csak any­nyit vettek észre, hogy egy-egy erősebb villámlásnál meggyengült a villany lámpák fénye. Majd pár perc múlva elaludtak a lámpák. Aztán újra kigyúltak, de csak pillanatokra, majd megint sötét lett. Ahol már lefeküdtek nem vettek észre semmit, ahol a tv- műsort nézték, bosszankodtak, hogy elsötétült a képernyő. Talán két-három percig tartott a sötét­ség — itt-ott petróleumlámpát, gyertyát gyújtottak már — mire megint „megjött” az áram. Újra ragyogott a neonfény a város ut­cáin, terein, egyenletesen züm­mögtek a vízművek szivattyú­motorjai és fél óra múlva már bi­zonyára mindenki el is felejtette a pár perces kellemetlenséget... Csak a beavatottak tudták, hogy mi történt valójában. Hogy az egyenletes fény nem a „megszo­kott” úton, északról jön a város­ba, hanem Bátaszék felől. Hogy e pár perc alatt tucatnyi telefon- beszélgetés — jelentés, utasítás — történt Szedres és Pécs, Pécs és Szekszárd, Szekszárd és Szedres között. Emberek bújtak ki az ágyból és elindultak, megkeresni a hibát, elhárítani az üzemzavart. Paddi Lajos, a szekszárdi üzem- vezetőség villanyszerelője éppen a feleségét kísérte haza a bőrdísz­műből. Az iparitanuló-iskola előtt mentek éppen, amikor sötétbe bo­rult a város. — No, anyukám, az éjjel egye­dül alszol. Ahogy látom, Szedres leült. A fiatal szerelő jól sejtette. Mire hazaértek, már ott topogott a lakásuk előtt Szarka István, a „készenlétes”: Lajoskám, gyere, mielőbb indulni akarunk. Hart- mann Ferenc főszerelő már aludt. Ráfért a pihenés, hiszen már dél­után volt egy „postamunkájuk”. A taggyűlési beszámoló utolsó mondatainál tartott — ő a válla­lat párttitkára —, amikor kapták a telefonüzenetet Sárpilisről, hogy kigyulladt az egyik villanyoszlop. Azonnal elindult a szerelőcsoport­tal. A helyszínen állapították meg, hogy az egyik porcelánszige­telő robbant szét. Tegnap adták át a munkát, az újonnan épített vezetéket, hajszálrepedés lehetett a szigetelőben, bizonyára ez okozta a bajt. Természetesen azon­nal kicserélték. Most már minden rendben van. Falussy László, az üzemviteli osz­tály vezetője telefonon jelent, in­tézkedik. Paksról kér még néhány adatot, ott is zavar volt az éj­szaka. Öt egyébként szintén ott­hon érte az üzemzavar híre, a pécsi központi diszpécserszolgálat hívta fel, hogy a Szedres—szek­szárdi 35 kilovoltos vonalon kelet­kezett a zárlat, intézkedjék a hiba elhárításáról és addig is Bátaszék felől biztosítsák a város áramel­látását. Ettől kezdve reggelig tal­pon volt, hiszen vagy hússzor szó­lalt meg a telefon a lakásán, a „fő­hadiszálláson”, mire reggelre le­adhatta a jelentést, hogy elhárí­tották az üzemzavart. A szerelő- csoport is munkahelyén, a szek­szárdi üzemvezetőségen van. Reg­gel jöttek haza, miután megkeres­ték és kijavították a hibát. De nappal is a helyükön kell lenni, hiszen a várost el kell látni áram­mal. Mi is történt tulajdonképpen? I Villámcsapás ér}f.a ?“d !-------------------­----- resi tap-állo­m ást, a szekszárdi alállomással összekötő magasfeszültségű veze­téket, szétrombolta a 28-as számú oszlop egyik szigetelőjét. Az au­tomatikus berendezés azonnal ki­kapcsolta az áramot. Ezután meg­próbálták bekapcsolni — hátha nincs zárlat —•, de az automata „résen volt”, ismét lekapcsolt. Ek­kor már bizonyos volt, hogy erre nem jöhet az áram. De szerencsé­re, az utóbbi években már annyi­ra kiépültek az „alátámasztó vo­nalak”, ahogy a szakemberek mondják, hurkolt a hálózat, hogy gyorsan át lehet váltani más irányba. Szekszárd Bátaszék felől is kaphat 35 kilovoltos áramot, és ha ez a vezeték Is megszakad, még mindig ott van a Bátaszék felől jövő 20 kilovoltos vezeték, és ugyanilyen vezetéken Paks is be­segíthet. (Most ez utóbbin éppen Szekszárd segített Paksnak, mivel a paksi alállomás egy másik meg­hibásodás miatt sem kaphatott Szedresről áramot. Ezek azonban csak kisegítő megoldások. Szigorú szabály: ha a vezeték meghibásodik, azonnal meg kell kezdeni a helyreállítást, mert hátha a bátaszéki vonalba is belecsap a villám. És ha a másik kettő is zárlatos lesz? Pár perccel éjfél előtt indult el a kis csapat az üzemvezetőség Nysa-kocsiján Szedres irányába. Először a hibát kellett „behatá­rolni”. A Sió-hídi árbockapcsoló­nál megbontják a vonalat. Jelen­tés Szekszárdra, onnét Pécsre: Fe­szültséget kérünk a vonalra. Szed­res rákapcsol, az automata „ma­kacs”, kikapcsol. A hiba tehát nem ezen a szakaszon, hanem feljebb van. A következőnél ha­sonló a helyzet. A szerelők bosz- szankodnak, hiszen a Kajmád— Szedres közti szakaszt a legnehe­zebb bejárni, ez távol van a mű- úttól. De sok tanakodásra nincs idő. A főszerelő intézkedik. Egy ember induljon el innét az ifigé- niai útig, a másik kettő onnét Szedresig vizsgálja végig a vona­lat. Szarka István vállalkozik egyedül az első részre, Ezer Fe­renc és Paddi István a követke­zőre. A gépkocsi a főszerelővel az ifigéniai útnál várja Szarkát, ta­lálkozó a másik két szerelővel a szedresi tápállomásnál. A szerelők esőköpenyt, gumicsizmát a földelővezetéket is tönkretette. A szedresi trafóállomásnál talál­koznak. Valamennyien csurom­vizesek. Paddi és Ezer is talált az oszlopokon vagy hat villámcsapás­nyomot, de a szigetelők, vezeté­kek épek, tehát a huszonnyolca- son van a hiba. Valahogy, kerülő- útón — az üzemi telefonvonalak nem használhatók —, összekötte­tésbe lépnek a pécsi diszpécser- szolgálattal, kérik, a Szekszárd— szedresi vonal kiszakaszolását és földelését, majd elindulnak a tö­rött szigetelő kicserélésére. Most már könnyebb a dolog, hi­szen megszűnt a bizonytalanság, tudják, hol a hiba. A kocsiból elő­kerülnek a szerszámok, a tízkilós tartalékszigetelő és a kis csapat megindul a szántáson keresztül a 28-as oszlophoz. Itt már nem kell sok megbeszélés, utasítás, min­denki tudja a dolgát. Felkel a nap, mire végeznek. Itthon pedig je­lentik az üzemviteli osztályveze­tőnek: Az üzemzavart elhárítot­tuk. Telefon Pécsre, onnét pedig Szedresre: A vonal rendben van, megindulhat az áramellátás. A szekszárdi üzemveze­tőségen, a szedresi táp-állomáson csak a műszerek jelzik a változást, a fo­gyasztók nem vesznek észre sem­mit. Pedig az áram most már is­mét Szedres felől jön. J. J. Húszéves a föl d fii sí vessző vetkezeti mozgalom Jubileumi ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Az elmúlt két évtized alatt ha- bizonyít, hogy vegyes iparcikkek- talmassá fejlődött, a létszámát bői több mint 11 százalékkal nőtt tekintve ma a legnagyobb falusi egy év alatt a földművesszövet- tömegszervezet — a földműves- kezeti boltok forgalma, szövetkezet — megyei irányító Néhány év óta tervszerűen fo- testülete, a MÉSZÖV. Választmá- lyik az üzletek rekonstrukciójává nya tegnap ünnepi ülést tartott létrehozott új egységek pedig Szekszárdon. A több mint nyolc- minden tekintetben megfelelnek vanezer földművesszövetkezeti a mai követelményeknek, tag képviseletében megjelent vá- Csak az elmúlt egy év alatt lasztott testületnek es a meghi- 30 aj kereskedelmi egységet vendegeknek Szendy Pál a létesítettek a szövetkezetek, MÉSZÖV igazgatóságának elnöke , , .. , . . ... számolt be Tolna megye földmű- haromszazharminc üzletet pedlg vesszövetkezeteinek fejlődéséről kivúl-belúl tataroztak. Amire pe- és vázolta az idei esztendő leg- díf nfm Ju ° l a közös kasszából, főbb tennivalóit. A többi között azt elvégezték a tagok tarsada - elmondotta, hogy a földműves- mi összefogással. A hazank fel­szövetkezetek Tolna megyében szabadulása 20. évfordulója tisz- 1964-ben csak a kereskedelem és te,etere .. • ®mi egybeesett a fold- vendéglátóipar területén több mint muvesszovetkezetek megalakítása- , . , , nak két évtizedes jubileumává! — egymilliard forint forgalmat bo- csinosítási mozgalmat indítottak nyolítottak le. Érdekességként a Tolna megyei földművesszövet­említette meg, hogy megyénk falvaiban cukorká­ból 271 mázsával, csokoládé­ból 505 mázsával, kakaóból pedig 37 mázsával többet vá­sároltak 1964-ben, mint a ko­rábbi esztendőben. Ugyancsak ugrásszerűen nőtt a tartós, nagyértékű iparcikkek iránti kereslet a falvakban, amit húznak és neki a dűlőútnak, szán­tásnak, lucernásnak. Egyenként kell megvizsgálni az oszlopokat. Most még csak az akkumulátor táplálta reflektort viszik maguk­kal. Szarka a „szerencsésebb”, a tizedik oszlopnál, a 28-as számú­nál, a földön szétszórva porcelán­törmeléket lát és ahogy reflekto­rát felfelé irányítja, ott vannak az acéltartón a szétroncsolt szi­getelő maradványai. Hatalmas ereje volt a villámcsapásnak, még Április 30-án zárulnak a középiskolai, május 31-én a szakmunkástanuló- iskolai felvételek Befejezéshez közeledik az idei iskoláztatási munka. Ezzel kap­csolatban a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották: A technikumi felvételek április 15-én zárultak és a fel nem vett tanulók jelentkezési lapját — a fellebbezés lehetőségét jelezve — már megküldték a második he­lyen megjelölt iskolába. A fel­lebbezések illetékesek kezébe jut­tatását sok estben késlelteti, hogy azokat a Művelődésügyi Minisz­tériumba küldik, holott a taninté­zetek egy része más tárcák fel­ügyelete alá tartozik. — A gimnáziumokban, a szak- középiskolákban, a gépíró- és gyorsíróiskolákban április 30-án, a szakmunkástanuló-iskolákban pedig május 31-én zárulnak a fel­vételek. — Azoknak a fiataloknak a je­lentekézési lapjait, akiket nem vet­tek fel középiskolába, május 15-ig megküldik az illetékes művelődés- ügyi osztályokra, ahol a lehető­séghez képest pótfelvételről gon­doskodnak. A szakmunkástanuló- iskolákból elutasított jelentkezők lapjait az illetékes megyei tanács munkaügyi osztályáhqz juttatják el, június 5-ig, ott ezeket össze­gyűjtik és a pályaválasztási elvek figyelembevételével, a helyi szük­ségletnek megfelelően irányítják a tanulókat olyan szakmákra, ahol még van hely. — A középiskolába fel nem vett tanulók felvételi kérelmére a művelődésügyi osztályok június 15-ig adnak választ. A szakmun­kástanuló-iskolákban a pótfelvé­telek augusztus 15-ig fejeződ­nek be. (MTI) Az esős időjárás a burgonyaültetést is késleltette megyénkben. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint a múlt hét végére még nem sokkal több, mint felét ültették el a gazdaságok a tervezett vetésterületnek. Képünkön a pári Béke Tsz földjén előcsíráztatott lengyel burgonyafajtát ültetnek az asszonyok, Epokát. A szövetkezet 50 holdon termeszti ezt a burgonya­faj tát. (Foto: Túri,) kezetek is. Ennek keretében új köntösbe öltöztettek több mint ezer boltot, vendéglőt, és felvá­sárlóhelyet. E nagyszabású társa­dalmi mozgalomban olyan szám­mal vettek részt a tagok, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. Fémjelzi ezt, hogy alig fél esztendő alatt több mint másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a tagság. A földművesszövetkezetek más tevékenységét érintve Szendy Pál beszámolt a mezőgazdasági ter­mékek elmúlt évi felvásárlásának alakulásáról, a takarékszövetkeze­tek elmúlt évi munkájáról, s összegezte az idei tennivalókat. Elmondotta, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari tervek teljesí­tésén túl a mezőgazdasági ter­mékféleségek felvásárlására kell a földművesszövetkezetek erejét összpontosítani. Hiszen csak zöldségből és gyümölcsből több mint négy­ezer vagonnal kell felvásárol­ni, s ebből nem egészen há­romezer vagon van szerződé­sileg biztosítva. Tovább kell javítani a lakossági szolgáltatások színvonalát és se­gíteni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének foko­zását. A MÉSZÖV elnökének beszá­molóját követően dr. Bársony Róbert, a MÉSZÖV felügyelő bi­zottságának elnöke adott tájékoz­tatót a választott testület elmúlt évi munkájáról. Azt követően pedig Steinbach Antal, a megyei központ főkönyvelője számolt be a földművesszövetkezetek elmúlt évi pénzgazdálkodásáról és elő­terjesztette az ilyen vonatkozású idei tervet. A választmány a beszámolókat széles körű vita után elfogadta és jóváhagyta a földművesszövetke­zetek idei munkájára vonatkozó terveket, határozatokat hozott a földművesszövetkezetek munká­jának további javításával kapcso­latosan. A jubileumi ülés tárgysorozata után kedves eseményre került sor. Homok István, a választ­mány elnöke a MÉSZÖV választ­mánya nyolc tagjának elismerő oklevelet adott át. A többi között Balázs Mihály dunaföldvári, Mar­kó István pusztahencsei, Orbán Antalné kismányoki termelőszö­vetkezeti gazdák és dr. Kovács Győző, a Szekszárdi Közgazdasá­gi Technikum tanára kapott el­ismerő oklevelet a földművesszö­vetkezeti mozgalomban az elmúlt húsz évben kifejtett tevékenysé­ge elismeréséül. K. É.

Next

/
Thumbnails
Contents