Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

1965. április 1. TOLNA MEGVET NEPQJSÁG 3 A kihasználatlan lehetőségekről A Tamási Járási Könyvtár ki­rakatában feltűnő helyen ott a plakát, amely közli, hogy a gaz­dák, a szakemberek és az érdek­lődők ingyen, bérmentve köl­csönözhetik a mezőgazdasági szakkönyveket. Kitűnő. A tudo­mány tehát a polcokon nemcsak van, hanem az ügyes könyvtáro­sok jóvoltából kínálja magát. A kísértésnek nehéz ellenállni: be­megyek tehát és megkérdezem, hogy a kínálathoz képest milyen a kereslet. A vezető készségesen elsorolja. Először azonban némi általános tájékoztatást nyújt. El­mondja. hogy bő a választék. Hatszázhetven kötet mezőgazda- sági szakkönyvvel rendelkeznek. Ismeretielf rissítésnek, hézagpót­lónak, vagy akár továbbképzés­nek ez a hatszázhetven kötet igen tekintélyes mennyiség a tu­dományból. A járási könyvtáros örömmel közli, hogy viszonylag az érdek­lődés is nagy. Tavaly 802 alka­lommal kölcsönöztek mezőgazda- sági szakkönyvet. Amikor azon­ban azt kérdezem tőle, hogy ilyen ügyben hány agronómus, tsz-ve- sető fordult meg ebben a helyi­ségben. akkor zavartan elhallgat. A jelek szerint kínos és kényel­metlen dolog erről beszélnie. Pe­dig a könyvtáros igazán nem te­het arról, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek iránt Tamásiban éppen a legilletékesebbek érdek­lődése a legkisebb. Időnként a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának egyik-másik dolgozója, valamint a talajvédelmi és a víz­gazdálkodási társulás vezetője be szokott nézni. De a gépjavító ál­lomásról, a termelőszövetkeze­tekből, a mérnökök, a techniku­sok közül ilyen ügyben nem for­dul meg a könyvtárban senki. Mindent tudnak talán, vagy túl nagy az elfoglaltságuk? Eset­leg rendelkeznek megfelelően összeállított és megválogatott szakkönyvtárral? Minden lehet­séges. Ez is, az is. Mindenesetre szokás hangoztatni. hogy a me- zőaazdasági nagyüzemekben sok mén a kihasználatlan lehetőség. Talán nem veszi túlzásnak senki azt a feltételezést, honv a járási könyvtár nyújtotta kihasználat­lan lehetőségek és a mezőgazda­ságban kihasználható lehetőségek között van azért némi összefüg­gés. — ir — Április 7. Az Egészségügyi Világszervezet napja Még 1946-ban hozták létre az Egyesült Nemzetek Szövetsége ke­retében az Egészségügyi Világ- szervezetet. Az eltelt, közel 20 év alatt hatalmas programokat haj­tott végre e szervezet. így például a malária elleni küzdelemben je­lentős eredményeket sikerült el­érnie Brazíliában, Indiában, Ar­gentínában, Ceylonban és Vene­zuelában. Ezeken a trópusi tája­kon sikerült minimálisra csökken­teniük a maláriás megbetegedések számát. Az Egészségügyi Világszervezet április 7-én ünnepli napját. Ezt az évet a himlő elleni küzdelem­nek szenteli. Bár Európában a múlt század közepe óta gyakorla­tilag megszűnt a köznyelven fe­ketehimlő néven ismert megbete­gedés, más kontinensen azonban még most is a gyakori és veszélyes kórok közé tartozik. Napjainkban megnőtt az utazók száma, és a gyors légiközlekedés következmé­nye, hogy a betegség lappangási ideje utazás közben nem telik le, amint az a hajóutaknál történt. A tavalyi év szomorú példái igazol­ják, amikor több európai állam­ban — Lengyelországban, Angliá­ban, az NSZK-ban — követelt ál­dozatot a himlő, hogy a világszer­vezet célkitűzése időszerű. Tolna megyében ebből az alka­lomból a községekben tartott, so­ron következő egészségügyi fel- világosító előadásokon ezzel a té­mával foglalkoznak majd. Mindenütt gazdag ünnepi műsor köszönti a felszabadulás évfordulóját A felszabadulás 20. évfordulójá­nak megünneplésére a legtöbb he­lyen megkezdődtek már az elő­készületek. Arról értesültünk, hogy szerte a megyében, minde­nütt gazdag kulturális műsorral ünnepi gyűlésekkel köszöntik a nevezetes évfordulót. Készülnek az ünnepre a fiatalok: az úttörők, a kiszesek is, díszbe öltöznek a vállalatok, intézmények épületei. Körtelefonunkban arra keres­tünk választ, hogy a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplésé­re, járásonként milyen programot dolgoztak ki. Paks Az évforduló tiszteletére pén­teken a járási tanács épületében ünnepi tanácsülést tartanak, ahol Bognár József országgyűlési kép­viselő, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke tart beszá­molót. Szombaton koszorú zási ünnep­séget tartanak a szovjet hősi em­lékműnél és a temetőben. Az esti órákban megnyitják a felszabadulás tiszteletére rende­zett kiállítást. Hét órakor a járá­si művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartanak, ahol Varga Sándor elvtárs mond beszédet. Vasárnap zenés ébresztő kelti az embereket Pakson. Délelőtt tíz órakor az Ifjúsági Házban a húszévesek találkoznak, akik a baráti összejövetel után megtekin­tik a fotókiállítást. A nap további részét sportműsor tölti ki, este pedig fáklyás felvonulással, tá­bortűzzel. reggelig tartó bállal zárják az ünnepet a paksiak. A járás minden községében vál­tozatos műsorral köszöntik a fel- szabadulás évfordulóját. Bonyhád A községekben, a járási taná­cson ünnepi tanácsüléseket tarta­nak az évfordulót megelőző napo­kon. Szerdán a járási tanácsülé­sen, ahol közel százan vettek részt Kaszás Imre országgyűlési kép­viselő tartott ünnepi beszédet. Szombaton, a szovjet elvtársak­kal közösen, megkoszorúzzák a hősi emlékművet, majd baráti összejövetelen vesznek részt a já­rás vezetői s a szovjet vendégek. Este a művelődési házban tartan­dó ünnepi nagygyűlésen Daradics Ferenc, a párt járási bizottságá­nak első titkára tart beszámolót. Vasárnap a bonyhádi járás köz­ségeiben is kultúrműsor, sport- mérkőzések teszik színessé, emlé­kezetessé a huszadik évfordulót. Tamási A járásban szombaton kezdőd­nek meg az ünnepségek, a KISZ- fiatalok által rendezett fáklyás felvonulással. Tamási községben. Este fél nyolc órai kezdettel a mozi helyiségében tartják meg a díszünnepséget, ahol Szabó István elvtárs, a párt járási bizottságá­nak titkára tart beszámolót. Utá­na a szovjet -helyőrség kultúr- csoportja mutatkozik be a tamási közönségnek. Vasárnap délelőtt megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet és a szovjet katonák emlékművét a temetőben, majd délután sportműsort szerveznek. Gyönkön szombaton délután a gimnázium és a kollégium név­adó-ünnepségét tartják, vasárnap pedig a felszabadulási emlék­ünnepséget rendezik meg, utána itt is a szovjet katonák kultúr- csoportja szolgáltatja a műsort. Simontomyán harmadikén es­te hét órakor rendezik a díszün­nepséget és 4-én egésznapos sport­műsort terveznek. A járás többi községeiben is a szombati napon bonyolítják le a díszünnepségeket, utána a műve­lődési házak kultúrcsoportjai sze­repelnek. Dombóvár A járás területén már a hét elején megkezdődött a 20. év­forduló megünneplése. Ma este a járási művelődési házban a kö­zépiskolák önálló énekkari estet rendeznek. Szombaton délután a járási pártbizottságon találkoznak a szovjet katonák a járás párt­munkásaival és a tanácsi vezetők­kel, majd este hét órai kezdettel a KISZ-fiatalok fáklyás felvonu­lása következik a hősi emlékmű­től a temetőben lévő szovjet em­lékműig. Ugyancsak szombaton délután, a járás vezetői és a tár­sadalmi szervek megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet és a felszabadulási emlékművet. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor nagygyűlést rendeznek a főtéren, rossz idő esetén a mozihelyiség­ben, ahol Halmai János elvtárs, a párt járási bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Délután sportversenyeket bonyolítanak le és este a mozikban ünnepi film­vetítéseket rendeznek. Április 6-án este hét órakor a járási művelődési házban zene­kari est lesz, melyen a munkásőr- és az ifjúsági zenekar vesz részt. Nyolcadikén este néptáncest, 10-én este színházi estet rendeznek. Az ünnepségsorozat április 11-én, va­sárnap ér véget. Reggel zenés éb­resztővel kezdődik a vasárnap, majd délelőtt 10 órakor ifjúsági nagygyűlést szerveznek a főtéren. A déli órákban bonyolítják le a járási úttörő felszabadulási négy­tusa versenyt és délután pedig a járási művelődési házban tartják a felszabadulási kulturális szemle úttörő és felnőtt bemutatóját. Szekszárdi járás Tolnán a 20. évforduló tisztele­tére az ifjúsági házban fotó­kiállítást rendeznek és 3-án dél­után nyitják meg. Ezt követően bonvolítják le a díszünnepséget, melyet az irodalmi színpad mű­sora követ. A színjátszók utána lépnek színpadra a „Feleség férj nélkül” című zenés vígjátékkal. Vasárnap reggel nyitják meg a bélyegkiállítást és az úttörőzene­kar délelőtt 10 órai kezdettel ad térzenét. A délután folyamán sakkversenyeket és labdarúgó­mérkőzéseket rendeznek. Bogyiszlón vasárnap délután 2 órakor kezdődik a díszünnepség és ekkor nyitják meg a falu 20 évét bemutató grafikai kiállítást is. Kistormáson és Kölesden szom­baton este tartják az ünnepséget, ahol az 1945-ben születetteket KISZ-zászlóval és virággal kö­szöntik. A 20. évforduló tiszteletére szabálysértési előadójához felleb­bezést nyújtott be, mert meg­büntették a katonai igazolvány elvesztése miatt. Azt fejtegeti a fellebbezésben, hogy nem veszí­tette el az igazolványt, hanem úgy lopták el tőle, az egész tár­cáját, az autóbuszon, a farzsebé­ből: „Egy irattárca a nadrág hátsó zsebéből csak akkor eshet ki, ha a nadrágot, esetleg benne a tulajdonosiát is fejtetőre állít­ják és erőteljesen rázzák.” Kitűnően érvel. Mert kit állí­tanak nálunk fejtetőre manap­ság? Senkit. A legrondább ré­szeg embert is egyedül csak Ró­zsi néninek van joga felpofozni, ha szidalmazza őt. Rózsi néni nevclőmunkája Rózsi néni ténykedése feltét­lenül pozitív dolog. Szerintem nevelőmunkát végez, mégpedig olyant, amit rajta kívül senki sem tudna megtenni a városban. Már csak azért sem, mert má­soknak nem adatott meg ez a ki­vételes lehetőség. Szűcs Rózsi „főnökasszony” a Bodai-féle ven­déglő mellett, a vasútállomásra néző italboltban dolgozik, mint vezető. Hozzájuk nem tér be a vendég, csak odaáll az ablakhoz és kér egy fröccsöt, vagy fél ke- vertet. Persze aztán még többször is kér és lassan „beszityorkázik”. Nem mind, de elég sok az ilyen vendég. Rózsi néni nagyon szereti a vendégeit, viszont a részeg em­bert utálja, gyűlöli. Ezért hát fi­gyelmezteti azokat, akik kezde­nek lerészegedni, hogy hagyják abba a „tankolást”. Aki nem fo­gad szót, azt Rózsi néni „meg­rendezi”. Kilép az előtérbe, és lehúz néhány pofont az ürgének. Erre az ürge rendszerint haza­megy a családjához. — Énrám hallgatnak — mond­ja az ötvenegy éves asszony. — Tudja, szabadszájú vagyok. El­mesélem a legdrasztikusabb vic­ceket is, sajnos. A cigányokat is nekem kell ráncba szedni. Sze­retem a Gyököt. Ismeri? Az a magas, csúnya ember. Annak megmondom, hogy nem iszol töb­bet, és nem iszik. A múltkor az egyik szórta a pénzt Hány gye­rek van otthon? — kérdem tőle. Hat Agyonverlek, ha nem viszed haza a fizetésed! Szóval szere­tem az embereket Nagyon szép dolog a kereskedelem, a legszebb, ami létezik. Az ifjúság nem sumákol A városi fürdő kádrészlegében időnként megpróbálnak rande­vúzni már nem éppen fiatal urak, fiatalabb hölgyekkel. Csakhogy ez nem lehetséges, mert egy-egy kádfülkébe kizárólag csak házas­pár bocsátható be egyidóben. Szi­gorúan ellenőrzik a személyi iga­zolványokat, minden próbálko­zásnál. A nem házaspárok eseté­ben a férfi mindig a középkorú­nkból kerül ki. Az ifjúság nem sumákol. Másik példával is bi­zonyíthatom ezt, csak előbb meg­jegyzem. hogy vannak urak, akik kívül-belül áznak a kádban: le­nveinek néhány korty szeszt, mi­előtt beülnek a jó meleg vízbe. Némelyik elszundít, idő múltával a fürdő alkalmazottai kénytele­nek bekopogtatni, hogy igyekez­zen a kedves vendég. Ha nem jelentkezik és erélyesebb kopog­tatásra sem reagál, akkor benéz­nek, megfulladt-e már a kedves vendég, vagy csak elaludt? Sze­rencsére fulladás még nem tör­tént, de az megesett, hogy a mélyen bóbiskoló férfiről — ta­pintatosan, a dugó kihúzásával — leeresztették a vizet. Mint már említettem, az ifjú­ság egyenes a szerelmi ügyekben, őszinte, egészséges lelkületű. Akik tetszenek egymásnak, azok meg­fogják egymás kezét. Ehhez még az sem kell, hogy bemutassák őket. A fiú megfogja a lány ke­zét a moziban is, ismeretlenül. Meséli a Garay mozi pénztárosa, a népszerű Babi néni, hogy sok lány és fiú úgy kér jegyet: ne a fal mellé, de a másik szélére sem. Tudniillik olyan helyen „csak egy oldalról van remény”, ismerkedési lehetőség. Sőt, többen határozott kéréssel fordulnak Ba­bi nénihez: csinos leány, illetve csinos fiatalember mellé ültesse őket, olyan jegyet adjon. Megtudván ezt a kitűnő mód­szert, magam is rögtön élni akar­tam a lehetőséggel. Babi néni ígéretet tett, csinos lesz a kis­lány. Este bemegyek a moziba, keresem a székemet. Végül megtalálom. Egy katona­tiszt és egy elvirágzott hölgy kö­zött. Gemenci József A somhai Vörös Csillag Tss fiataljainak vállalása A zombai Vörös Csillag Tsz KISZ-szervezete a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére és a KISZ-kongresszus határozatának szellemében március 24-én meg­tartott taggyűlésén szocialista munkavállalást tett. Szocialista munkavállalásunk célja, hogy mi, fiatalok is erőnk­höz mérten hozzájáruljunk a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fej- esztéséhez, termelőszövetkezetünk erősítéséhez. KISZ-szervezetünk maga köré vonva termelőszövetke­zetünk fiatalságát, az alábbi vál­lalást teszi: Erdősítés céljából 5000 facse­mete elültetését vállaljuk, úgy, hogy a munkával június 15-ig végezzünk. Termelőszövetke­zetünk 130 holdas rétjén a tavaszi ápolást, műtrágyázást, a vakondtúrás elegyengetését a lehető leggyorsabban be­fejezzük. A tisztasági mozgalomhoz csat­lakozva termelőszövetkezetünk két j majorjában az év három meg­felelő időszakában nagytakarítást, majorrendezést végzünk. A ker­tészetben dolgozó fiatalok a ker­tészetre megszabott termelési ter- |Vet 10 százalékkal túlteljesítik, amellett, hogy elsőrendű árut ter­melnek. A KIS7.-szervezet trak­torosbrigádja a műszaknorma jobb kihasználása mellett 3 százalékos üzemanyag-megtakarításra vállal­kozik. A kenyérgabona gyors be­takarítását segítjük elő úgy, hogy a kombájncsépléssel egyidőben a búza rostálását és raktározását vállaljuk. Fiataljaink a részükre kimért területen jó minőségben vég­zik el a növényápolást, s emel­lett a KISZ-szervezet részére biztosított 5 hold kukorica sza­bad időben való gyomtalaní­tására és betakarítására vál­lalkoznak. Az állattenyésztés hozamának javítása érdekében mi, fiatalok magunkra vállaljuk a jószágállo­mány 1965—1966. évre való siló­szükségletének biztosítását. ígére­tet teszünk, hogy szeptember 31- ig 900 mázsa silót készítünk. KISZ- szervezetünk fiataljai sertés- tenyésztő brigádot alakítottak. A brigádban dolgozó fiatalok az évi kétszeri malacoztatás és a mala­conként! 13 kilós választási súly elérésére vállalkoznak. Szocialista munkavállalásunk teljesítését, amelyet a felszabadu­lás 20. évfordulója tiszteletére tettünk, KISZ-feladatnak tartjuk; Értékelésére termelőszövetkeze­tünk vezetőségét és a járási KISZ- bizottságot kérjük fel. Zomba, Vörös Csillag Tsz KISZ-íia tatjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents