Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

■ TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. április 3. Roszorúzási ünnepségek a magyar hősök emlékművénél (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége nevében Anasztasz Ivanovics Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke és a küldöttség tagjai; a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevé­ben Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese és a küldött­ség tagjai; a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége nevében Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter­elnök-helyettese és a küldöttség tagjai; a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége nevében Alek- szandar Rankovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság al­elnöke és a küldöttség tagjai; a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes és a kül­döttség tagjai helyeztek el koszo­rút. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; a for­radalmi munkás-paraszt kormány nevében Apró Antal, Fehér Lajos és Kállai Gyula, a kormány elnök- helyettesei helyeztek el koszorút az emlékműre. Ezután a diplomáciai testületek képviseletében, a Hazafias Nép­front, a SZOT, a fegyveres erők, a szovjet hadsereg, a Magyar Parti­zán Szövetség, a KISZ, Budapest Főváros Tanácsa nevében helyez­tek el koszorút. Fogadás Moszkvában felszabadulásunk o évfordulóján Moszkva (MTI). Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pén­teken este nagyszabású fogadást adott hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A fo­gadáson megjelent a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és kormányának több vezetője, kö­zöttük G. I. Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az OSZSZSZK miniszterta­nácsának elnöke, V. N. Tyitov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, V. N. Novikov, a miniszter- tanács elnökhelyettese, miniszte­rek, marsallok, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok résztvevői, a szovjet főváros poli­tikai, gazdasági és kulturális éle­tének ismert személyiségei. A fogadáson jelen voltak Moszk­va magyar vendégei: a Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldött­sége, a magyar íróküldöttség és a magyar filmművész-küldöttség. Megjelentek a moszkvai magyar nagykövetség beosztottjai, Moszk­vában tanuló magyar ösztöndíja­sok, különböző moszkvai magyar intézmények dolgozói. Ott voltak a diplomáciai testület tagjai, a szov­jet és a külföldi sajtó képviselői. A fogadáson Szipka József nagy­követ és Gennagyij Voronov mon­dott pohárköszöntőt. Kitüntetések a felszabadító harcok során szerzett érdemekért A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a magyar nép fel­szabadításáért folytatott harcok során szerzett kiemelkedő ér lé­méi k elismeréséül a felszabadulási ünnepségeken párt- és kormány- küldöttségek tagjaként részt vevő R. J. Malinovszkij marsallnak, Ilié Antonescu nyugalmazott altá- bomagynak, V. D. Sztojcsev ve­zérezredesnek, J. Georgiev nagy­követnek és Kosta Nadj vezérez­redesnek, valamint a Szovjetunió­ból az évforduló alkalmából Ma­gyarországra érkezett több szov­jet katonának és volt partizánnak Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a párt- és kormány veze­tőinek jelenlétében kitüntetéseket nyújtott át ünnepélyes keretek között az Országház Munkácsy termében. Az Elnöki Tanács által adomá­nyozott kitüntetéseket bensőséges ünnepség keretében adott át Szip­ka József nagykövet Moszkvában, Vincze József nagykövet Buka­restben, Práth Károly nagykövet Szófiában, Zágor György nagykö­vet Belgrádban. A Népköztársaság Elnöki Ta-| nácsa által Birjukov Szemjoni Alekszejevicsnek, a polgárháború éveiben az internacionalista ezred-' ben tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásának elismeréséül ado­mányozott Tanácsköztársasági Em­lékérem kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtot­ta át a Budapesten tartózkodó ki­tüntetettnek. Események SOROKBAN Moszkvában bejelentették, hogy Andrej Gromiko, szovjet külügy­miniszter május 17 és 22 között hivatalos látogatást tesz Török­országban. Ezzel viszonozza a tö­rök külügyminiszter tavalyi szov- jotunióbeli látogatását. * Előreláthatólag május végén megindul Magyarország és Auszt­ria között a menetrendszerű autó­busz-közlekedés. A tervek sze­rint a MÁVAUT, illetve az oszt­rák közlekedési vállalatok által paritásos alapon üzemeltetett já­ratok Bécs és Budapest, valamint Bécs—Graz és a balatoni üdülő­helyek között közlekednek majd. * Pénteken Budapestre érkezett, hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldött­sége. A küldöttség vezetője V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK műve­lődésügyi miniszterének első he­lyettese, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság el ő elnökhelyettese. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren Kristóf István, a Magvar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, az MSZBT vezető munkatársai, valamint V. A. Gnszev, a buda­pesti szovjet nagykövetség taná­csosa fogadták. * Spanyolország számos városára terjedt át a madridi diákok tilta­kozó „engedetlenségi” mozgalma. A barcelonai egyetem legtöbb diákja sztrájkol, s a bilbaói egye­temen is szabad diákszervezet létrehozására készülnek a hallga­tók. * A venezuelai ellenzéki pártok nagygyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a magas árak, a sajtó- szabadságot korlátozó intézkedé­sek ellen. Később mintegy három­ezer tüntető vonult Caracas köz­pontjába, a tüntetők kormányelle­nes jelszavakat hangoztattak és követelték a politikai foglyok sza­badon bocsátását. Az összetűzés során egy tüntető meghalt, tizen- ketten megsebesö'íek. * Musztafa Khetm Khalifa, szu- dáni miniszterelnök menelsVította az októberi felkelés óta immár harmadik kormányát. * Grivasz tábornok, a cinrusi fegyveres erők főnarancsnoka az angol gyarmatosítók ellen indult fegyveres felkelés 10. évfordulóján mondott televíziós beszédében ki­jelentette: a cinrusi- görögök szá­mára csak a Görögországgal való egyesülés az egyetlen elfogadható megoldás. Szovjet vendégeink látogatása Szekszárdon és Bonyhádon (Folytatás az 1. oldalról) szervezzen levelezési kapcso­latot a legjobb Tolna megyei úttörőcsapat és az egyik. ugyancsak legjobban működő otthoni pionírcsapat között. Az úttörők virággal és úttörő­nyakkendőkkel kedveskedtek a vendégeknek. Rögtönzött gyűlés a Bonyhádi Cipőgyárban A küldöttség ezután a Bonyhá­di Cipőgyárba látogatott Virág István elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának kíséretében. Itt Daradics Ferenc, á járási párt- bizottság titkára és Dobler Ist­ván igazgató köszöntötte a ven­dégeket. Először Dobler elvtárs tájékoz­tatta a küldöttség tagjait a gyár fejlődéséről, eredményeiről. Sza­vaira Fjodorov elvtárs válaszolt, ezután megtekintették az üzemet és elbeszélgettek a dolgozókkal. Szabászat... Ki jónapottal, ki „zdravsztvujtye’-val köszönti a vendégeket, akik megállnak a gépeknél és érdeklődéssel figye­lik, hogyan készülnek a felső­részdarabok. Takács Istvánné összeállító egy szót sem tud oro­szul, mivel fejezze hát ki érzel­meit. És a következő pillanatban az asztalán levő ibolyacsokrot háromfelé választja — a műhely­ben itt is, ott is van virág — és a kis csokrocskák már ott dísze­legnek a kitüntetések mellett... A gyárlátogatás az aljaüzemben fejeződött be, ahol ekkor pár percre leálltak a gépek. A rögtönzött gyűlésre odasereg- lettek a gyár dolgozói. Daradics Ferenc elvtárs köszöntötte a ven­dégeket. — Sokat köszönhetünk a szov­jet népnek — mondotta többek közt — de a jelenlevő elvtársak­nak, akik most; ellátogattak hoz­zánk, személy szerint is van, mit megköszönnünk, hiszen valamennyien itt harcoltak, magyar földön, a magyar nép szabadságáért is. Most meg­győződhetnek arról, hogy él­ni tudtunk a kapott szabad­sággal. Szívből kívánjuk, hogy tovább erősödjék a magyar és a szovjet nép barátsága. Fjodorov elvtárs, pár perces beszédében méltatta a magyar nép húsz év alatt elért eredmé­nyeit, amelyben nagy része Van a gyár kollektívájának is. — Mi a szovjet hadsereg tagjai vagyunk — mondotta — a kommunista párt olyan szellemben nevelt ben­nünket. hogy a békéért harcol­junk. Kemény harcokat vívtunk a második világháborúban, né­pünk sok millió fia áldozta éle­tét ebben a harcban, de amit, itt látunk, az csak meg­erősít ama meggyőződésünk­ben, hogy nem volt hiába ez a harc. A kommunizmus a jobb élethez vezető út és önök ezen az úton járnak, örülünk az önök sike­reinek is. Elmondhatom, hogy az önök termékei nagyon keresett cikkek a Szovjetunióban. Azt kérjük, hogy gyártsanak még töb­bet — és itt már nem várták mog a résztvevők a folytatást és többen közbeszóltak: még jobb minőségűt. A cipőgyári gyűlés után a já­rási pártbizottságra látogattak a vendégek, ahol az apparátus dol­gozóival és a járás vezetőivel be­szélgettek el. J. J. Megkezdődött Wilson és De Gauiie megbeszélése Párizs (Reuter, UPI, AP). Másfél órával Wilson miniszterelnök meg­érkezése után De Gaulle elnök dol­gozószobájában megkezdődött a francia—angol hivatalos tárgyalá­sok első fordulója. Bár a tanács­kozások napirendjét nem tűzték ki, a nyugati hírügynökségek ér­tesülései szerint Wilson és De Gaulle megbeszélésein helyet kap a kelet—nyugati kapcsolatok, a vietnami válság kérdése, szó lesz Európa és Nyugat-Európa kapcso­latairól, különös tekintettel a ter­vezett nyugat-európai politikai unió megteremtésének feltételei­re, szőnyegre kerülnek a NATO problémái és szó esik Anglia és Franciaország ipari, főként hadi-, illetve repülőgépipari együttmű- I ködéséről. Tolna megye 20 éves számvetése Véget ért a Francia Kommunista Párt plénuma Párizs (MTI) Csütörtökön vé­get ért a Francia Kommunista Párt plénuma. A csütörtöki ülé­sen felszólalt Waldeck Röchet, a párt főtitkára. Beszédében elemezte a közel­múltban megtartott községi vá­lasztások eredményeit. Hangoz­tatta, a választások legfőbb ta­nulsága: a kommunisták és a szocialisták egységének megte­remtése jelenti az egyetlen utat, amely elvezet a személyi hatalom felszámolásához. Az FKP főtitká­ra emlékeztetett arra, hogy a Síftcialista párt vezetősége elveti az igazi akcióegység gondolatát és szövetségre lép a jobboldali erőkkel. Waldeck Röchet leszö­gezte: „Az a tény, hogy a szocia­lista párt Defterre jelölését tá­mogatja, egyre nyilvánvalóbban akadályozza a baloldali erők tö­mörítését, a köztársaság hívei szövetségének létrehozását.” A plénum meghallgatta még Raymond Guyotnak, a párt Poli­tikai Bizottsága tagjának beszá­molóját a kommunista és mun­káspártok moszkvai konzultatív összejöveteléről. Ezzel kapcsolat­ban a plémun két határozatot fo­gadott el« Érdekes statisztikai füzet jelent meg a hét közepén: Tolna me­gye 20 éves számvetése címmel, amely közei 90 táblázatban mu­tatja be, miként fejlődött me­gyénk az elmúlt két évtizedben. A számok nyelvén mutatja be a füzet az érdeklődőknek honnan, milyen súlyos körülmények kö­zött indult el megyénk a felemel­kedés útján 1945-ben. Az ízléses kiállítású füzet a többi között a megye népességének és népmoz­galmának adatait, a beruházás számait, az ipar és építőipar hely­zetét, a mezőgazdaság és a fel­vásárlás fejlődését, az áruforga­lom alakulását, a város- és a községfejlesztésben elért eredmé­nyeinket, az oktatás, a népműve­lés és az egészségügy területén elért figyelemre méltó sikerein­ket mutatja be. Ezenkívül több táblázat ad tájékoztatót a lakás- építkezésről, a községek villamo­sításáról, iskolások és ipari tanu­lók helyzetéről, a bölcsőde és napközihálózat fejlődéséről, a háztartás-statisztikáról, a megye lakóinak főbb kiadáscsoportjai­ról, a takarékbetétek számáról és összegéről, jövedelmeink nagysá­gáról. A statisztikai füzet hét oldal­nyi bevezetőié a többi között fi- gye'meztet: Tolna rr'~—e a fel­szabadulás előtt a nagybirtokok megyéje volt. Területének csak­nem 40 százalékán a 100 kataszt- rális holdnál nagyobb gazdasá­gok uralkodtak. Ez n terület mindössze 373 birtokosé volt „A fennmaradó 60 százalék pedig kö­zel 60 ezer család között oszlott meg. Az összes gazdaság 26 szá­zaléka egy holdnál, 63 százaléka pedig 5 katasztrális holdnál ki­sebb területtel rendelkezett, ami csak arra volt jó annak a 37 ezer családinak, akii művelte, hogy az éhhaláltól megmentse.” S a sta­tisztika rámutat, hogy a föld­reform során több mint 26 ezer agrárproletár kapott több mint 155 ezer hold földet. Az ipar felszabadulás előtti helyzetéről is felvilágosítást ad a füzet. „A nagyobb üzemek — mint például a Slmontornyai Bőr­gyár, a Bonyhádi Cipőgyár, és Zománcgyár, a Tolnai Textil és Selyemgyár — a tőkések kezén voltak és igen kevés munkásnak tudtak csak kenveret adni. A megye iparában 1941-ben például mindössze 6 919 főt foglalkoztat­tak.” S a statisztikai füzet adatai szerint a megyében két évtized­del később — annak ellenére, hogy megyénk országos viszonylatban nem rendelkezik számottevő ipar­ral — közel 20 eher munkás dol­gozik. Hogyan gazdagodott megyénk a szabadság két évtizedében? A beruházások összege az 1961- es kisebb visszaesést kivéve gyor­san növekedett a megyében. 1958- ban 169, 1959-ben 621, 1960-ban 662, 1961-ben 575. 1962-ben 686 és 1963-ban 828 millió forint ősz- szeget tettek ki. Szembetűnő, hogy a megye mezőgazdasági be­ruházásainak értéke kétszeresen — négyszeresen meghaladja az ipari beruházásokat. Az üzembe helyezett beruházások értéke ese­tenként még nagyobb eltérést is mutat a mezőgazdaság javára. Néhány összefoglaló jellegű adat a mezőgazdasági beruházásokból: 1958—1964. között közel 11 ezer sertésférőhely. 328 holdon halas­tó, több mint 6 ezer férőhelyes tehénistálAó jutott a mezőgazda­ságnak. A statisztikai füzet, adatai vé­gigvezetnek bennünket a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésén is. Hű ké­pet mutat arról, miként vetette vissza a tsz-mozgalmat az ellen- forradalom A termelőszövetkeze­teknek több mint a fele felbom­lott, a tsz-be tömörült családok­nak is csaknem a fele került ki a szövetkezetekből. (Az 1954-es adatokhoz viszonyítva). S meg­mutatja a számok nyelvén a sta-

Next

/
Thumbnails
Contents