Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
1985. április 3. TOLVA MEGYEI VEPOJSAG 3 Az évforduló küszöbén A felszabadulás óta 1945 óta Tolna megyében is több új üzem működik, amelyik a mezőgazdaságot szolgálja, segíti és amely végső soron a fejlettséget, a korszerűséget juttatja kifejezésre. Olyan üzemekből tudósítjuk .tehát olvasóinkat az évforduló küszöbén, amelyek a felszabadulás előtt nem léteztek és nem is létezhettek. A bennük dolgozó emberek új és korábban ismeretlen szakmákat sajátítottak el, azoknak értői, mesterei lettek. A bőszoknya és az elektromos felújítás Sok mindenhez hozzászoktunk, a pozitív előjelű meglepetésekhez húsz év alatt valósággal hozzáedződtünk. De azért még napjainkban is elő-előfordul a szokványostól eltérő, hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető esemény. 1964. június 1-én kezdte meg a működését Várdombon _ a gépállomás helyén a gépjavító állomás. A gépjavító állomások egyébként a magyar mezőgazdaság legújabb létesítményei, rendeltetésük, feladatuk ma már általában közismert. A termelő- szövetkezetek gépesítése ma már olyan mértékű, hogy mindenképpen szükség van a gépjavító állomásokra. A várdombi sokrétű és bizonyos tekintetben elég sajátságos munkát végez, olyat is, ami újdonságnak számít. Egyebek között például Várdombon történik Tolna, Baranya és Somogy mezőgazdasági járműberendezéseinek elektromos felújítása. Külön üzemrész végzi ezt a munkát, Kovács Koméi elektromérnök üzemvezető irányításával és 22 dolgozóval. Február 1. óta ebben az üzemben hat nőt is foglalkoztatnak, akik mindannyian parasztasszonyok. Korábban otthon a háztartásban tevékenykedtek és most férjeik mellett tanulják a járműberendezések elektromos felújítását. Az alsónyéki Zentai Lajosné még bőszoknyában tevékenykedik a munkahelyén. Egyébként a gépjavító állomás 317 dolgozójának döntő többsége egy-, másfél évtizeddel ezelőtt még napszámos, vagy részeslétezőa mezőgazdaságot képviselői jelentkeznek arató volt. Sokan azóta nemcsak szakmát szereztek, hanem kiváló mesterei is lettek a szakmának. Katona Kálmán is közéjük tartozik, aki jelenleg szerelő, de húsz évvel ezelőtt még napszámos ember volt. A szobainasból permetezőmester lett A mezőgazdaságban a kemi- zálás térhódítása közismert. A kár- és kórokozók elleni szervezett védekezés úgyszintén. A fel- szabadulás után néhány év elteltével mindegyik megyében megalakultak a növényvédő állomások, amelyek valósággal küldetést teljesítettek a kemizálás, valamint a szervezett növényvédelem terén. A felszabadulás előtt ilyen hozzájuk hasonló szervezet nem állt a mezőgazdaság rendelkezésére. A Tolna megyei Növényvédő Állomás kitűnően van felszerelve különféle speciális gépekkel és jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakember- gárda segíti a megye mezőgazda- sági nagyüzemeit. Figyelemre méltó például, hogy tavaly a 28 ezer holdas növény- védelmi tervvel szemben 38 ezer holdas teljesítményt értek eh Ebben az évben 35 ezer hold a növényvédő állomás terve. Ezekben a napokban kezdték meg a brigádok az úgynevezett kivonulást. S hozzálátnak a vegyszeres gyomirtáshoz. A növényvédelmi szakmunkások körében mintegy speciális feladatot végeznek a permetezőmesterek. Gál István az egyik igen ügyes permetezőmester a felszabadulás előtt szobainas volt. Nagy György pedig szűcssegéd. Radics József évekkel ezelőtt még mint zenész kereste a kenyerét, jelenleg ő is szakmunkása a növényvédelemnek. Akik kalibrálnak 1959-ben kezdte meg a működését Dalmandon a hibridüzem. Azelőtt a parasztemberek döntő többsége ilyen üzemnek még a hírét sem hallotta. A dalmandi 25 millió forintba került. Az utóbbi években a kukorica-terszolgáló új szakmák mésátlagok Tolna megyében több helyen megduplázódtak. Ebben nagy része van az új hibridkukorica-fajtáknak és a dalmandi hibridüzemnek. Közeleg a vetés ideje és ez a hibridüzemben a szezon végét jelenti. Ebben a szezonban 770 vagon hibrid kukoricát „gyártottak” Martonvásári 5-ösből és Martonvásári 40-esből, valamint több lengyel és német fajtából. Dalmand ugyanis a belföldi igények ég szükségletek kielégítése mellett exportál is hibrid kukoricavetőmagot. Az üzem különben kettős tevékenységet folytat, egyrészt megtermeli, másrészt előállítja a vetőmagot, ahogyan ott mondják, a beérkező anyagot. Három szakember irányításával folyik a munka. A fizikai dolgozók — tíz fő — az évek során oly nagy gyakorlatra tettek szert, hogy minden további nélkül viselhetnék a vetőmagüzemi szakmunkás címet. A kalibrálást például olyan dolgozók végzik, akik korábban ott a gazdaságban voltak fizikai munkások. A műszakvezetők p>edig — Hegedűs János, Kvc Mihály, Hemerle Sámuel — oár évvel ezelőtt még szintén fizikai dolgozók voltak. Napjainkban szakemberek. A háztartásból a páratartalom-mérőig A dunaszentgyörgyi baromfi- keltető állomás tavaly 812 ezer naposbaromfit adott a mezőgazdaságnak. Jelenleg 140 ezer tojás van a keltetőgépekben. A dolgozók munkája nagy hozzáértést és figyelmet igényel. Haidú Lászlóné, Hajdú Sándomé, Kocsis Magdolna, Katona József né munka közben példán] iievel a páratartalomra, a keltetőgéo hőmérsékletére. ellenőrzi a villany- motorok működését, a szellőzőtárcsák nyitását, csukását, stb, stb. Néhány évvel ezelőtt erre még nem gondoltak volna akkor, amikor otthon, a háztartásban dolgoztak. — Ír — Befejeződtek a szakszervezeti választások 'T'öbb mint három hónapon keresztül jelentős politikai munkát végeztek a szakszervezeti alapszervezetek aktivistái, vezetői. A SZOT határozata értelmében újjáválasztották az alapszervezetek vezetőségét, beszámoltak a szakszervezeti bizottságok kétéves munkájáról. Tolna megyében ezekben a napokban befejeződtek a választások, összesen több mint 250 alapszervezetben, 4568 .aktivistát választottak. A választásokat megelőző időszak új színt adott a szakszervezeti mozgalomnak. Felélénkültek a bizalmihálózatok, az albizottságok. A választásokra való felkészülés szakasza, amely időben jelentős politikai munkát kellett végezni, egybeesett az MSZMP decemberi határozatának ismertetésével, a határozatból következő feladatok megvalósításának kezdetével. A dolgozók mindenütt egyetértéssel, helyesléssel fogadták a párt határozatát. Szükségesnek tartották, hogy a szakszervezeti mozgalomban kellő előrelépés történjék, tapasztaltabb, részben új vezetők választásával biztosítani lehessen a szakszervezeti munka további előrehaladását. Mint erről legtöbb alkalommal meggyőződhettek a dolgozók, a szakszervezeti bizottságok konkrét javaslatokat terjesztettek elő a gazdasági vezetés munkájának könnyítésére, ugyanakkor kettőzött figyelemmel őrködtek a munkások jogain, ezek betartásán, érdekvédelmén. Azok a tanácskozások, ahol bizalmiakat, műhelybizottságokat és szakszervezeti bizottságokat választottak, mind az alkotni vágyás jegyében zajlottak le. Számos olyan, termelést segítő, a dolgozó érdekét védő javaslat hangzott el, s ma már meg is valósították, amelyek azt bizonyítják, hogy a politikai munka jó volt a választásokon. Példák bizonyítják, hogy a szakszervezeti munka, tehát a választás az elmúlt negyedévben, nem elszigetelten folyt. Az AKÖV gyönlri kirendeltségén, a dolgozók kérésére lehetővé tette a vállalat- vezetés, hogy a szocialista brigádmozgalmat elindítsák — eddig itt nem volt ilyen jellegű verseny. A Tolnai Selyemfonógyárban új brigádok alakultak, amelyek a szocialista cím elnyeréséért indítottak versenyt... De ezekben a napokban bontakozott ki, méreteiben is jelentős, vállalások tekintetében ezinte példátlan szocialista munkaverseny, amely hazánk fel- szabadulásának huszadik évfordulóját kívánja méltóképpen köszöntem. A szakszervezeti választások idején, s azóta is a tömegszervezet és a gazdasági vezetés között a kapcsolat szorossá vált. Nagyon jó tapasztalatokat szerezhettünk arról is, hogyan segíti a párt a szakszervezeteket. Szinte minden üzemben, termelési egységben, a párt segítségével végezték a szak- szervezetek fontos munkájukat. És éppen a jó pártirányításnak érdeme, hogy a szakszervezetek nemcsak a választással foglalkoztak. tisztika azt is, hogy a forradalmi munkas-paraszt kormány helyes politikája hamar megérlelte a parasztságban a nagy elhatározást: 1958-hoz viszonyítva 1960-ra a termelőszövetkezetek száma csaknem 50 százalékkal emelkedett, a tsz-be vitt földterület nagysága több mint ötszörösére nőtt, a tsz-tagok száma több mint hatszorosa, a tsz-családok száma pedig csaknem nyolcszorosa lett. De a fejlődés nem állt itt meg, — 1961-ben befejeződött a megye mezőgazdaságának szocialista Sok érdekes adatot tudhatunk meg a megye lakosságának életviszonyairól, létszámának, korának alakulásáról is. Csupán két adatot említsünk meg. Érdekes, bár nem meglepő az a tény, hogy megyénk „öregszik”. A lakosságnak egyre nagyobb része éri el és haladja túl a 60 esztendőt. 1949-hez viszonyítva több mint 6 ezerrel nőtt az ebbe a korosztályba tartozók száma. Viszont nem mutatott kedvező képet, hogy a 15—49 év közötti életko- rúak száma gyorsan csökkent — jórészt az elvándorlás következtében. A statisztikai füzet az egészségügy fejlődésére vonatkozó adatai közül feltétlenül figyelmet érdemel, hogy a felszabadulás előtt egy közkórház és 3 magán szanatórium működött a megyében. s mindössze 784 ágy volt bennük. Húsz esztendővel később a megye kórházainak száma két járási kórházzal gyarapodott (Bonyhád, Pincehely,) a megyei kórház pedig számos új osztály- lyal bővült. A múlt év végién 1127 kórházi ágy állt a megye fekvőbetegeinek rendelkezésére. Az utóbbi 10 esztendőben mintegy 70 millió forintot fordított államunk a Tolna megyei egészség- ügyi beruházásokra. „Folyamatban van Dombóvárott egy 400 ágyas kórház. Szekszárdon pedig egy 300 ágyas tüdőszanatórium építése.” — olvashatjuk a bevezetőben. S a statisztikai adatok rámutatnak: eredményes a tbc elleni küzdelem. Legszemlélte- tőbb eredménye: a betegek számának csökkenése az ifjú nemzedék soraiban. Amíg 1957-ben is még 621 gyermek volt gondozásban, ez a szám 1964 végére mindössze 73-ra zsugorodott ösz- sze. S minden 10 000 lakosra ma már mindössze 3 tbc-s halálozás jut. Pedig egykor Tolna megye a tbc egyik góca volt! Nincs lehetőségünk, hogy a megyei tanács kiadásában megjelent füzetet, amelyet a KSH megyei igazgatóság nagy gondossággal állított össze, részletesen ismertessük. Annyi azonban ismertetésünkből is kitűnik, hogy a szakemberek és az érdeklődők is haszonnal forgathatják Tolna me gye 20 éves számvetését. K. BALOG JÁNOS Ünnepélyesen áladták a Lenin-sxobrot a főváros népének Pénteken délután az MSZMP Budapesti Bizottsága és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága által rendezett nagyszabású ünnepségen leplezték le a Lenin- szobrot. A zászlódíszbe öltözött Dózsa György úton a magyar és vörös zászlók erdejéből kimagaslott a műcsarnok mellett épült emlékmű 17 méteres vörösmárvány pilonja. Előtte a talapzaton álló négyméteres Lenin-szobrot fehér lepel borította. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béia, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, az országgyűlés elnöke és alelnőkei, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkárai, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és helyettesei, valamint politikai, gazdasági ás kulturális életünk sok más vezető személyisége. Részt vettek az ünnepségen az emlékmű alkotói és az elkészítésében kitűnt dolgozók is. Jelen voltak a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából hazánkban tartózkodó párt- és kormány- küldöttségek: A. I. Mikojan vezetésével a szovjet, Emil Bodnaras vezetésével a román, Zsivko Zsivkov vezetésével a bolgár, Alekszandar Rankovics vezetésével a jugoszláv, Otakar Si- munek vezetésével a csehszlovák párt- és kormány- küldöttség tagjai. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az emlékmű előtt a főváros dolgozóinak ezrei sorakoztak fel. A Himnusz elhangzása után Uku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődés- ügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után levonták a leplet a szoborról, majd Budapest lakossága nevében Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke átvette Vlagyimir IIj is Lenin szobrát. "Pzekben a napokban már előzetes adatok is rendelkezésre állnak az első negyedéves munkáról. A számok kedvező képet mutatnak. Hogy csak a legfontosabbakra térjünk ki: az állami építőipar teljesítette tervét, rendezetté vált az anyagellátás, jobb a beruházások előkészítése. A szövetkezeti ipar exportfeladatait kielégítően oldotta meg, és jelentősen előreléptünk az építőanyag-hiány enyhítésének útján is: a téglagyárak túlteljesítették első negyedéves tervüket. A szakszervezeti mozgalom választási kampánya, most, a választások befejezése után, nem zárult le. A soron lévő feladatok, a párt decemberi határozata és a SZOT határozatai megszabják a teendőket, egész évre. igen hosszú időre... A legfontosabb feladatok közé tartozik: értékelni a szakszervezeti politikai munkát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa részletes tervet készített a most megválasztott bizalmiak, tisztségviselők oktatására. El kell érni, hogy minden szakszervezeti funkcionárius ismerje reszortjának tennivalóit, politikailag tájékozott legyen, választ tudjon adni a dolgozók ügyes-bajos kérdéseire. A szakszervezeti munka a továbbiakban azonban csak akkor lesz eredményes, ha a gazdaság- vezetéssel, a pártszervezetekkel a kapcsolat hasonló lesz, mint a választások idején volt. Az előttünk álló gazdasági teendők, ötéves tervünk utolsó évének adósság nélküli befejezése, a termelés minőségi mutatóinak kedvelő alakulása és nem utolsó sorban, felkészülni harmadik ötéves tervünkre, igénylik a tömegszervezetek együttműködését. Most, amikor a felszabadulási verseny első szakaszának értékelését megtartják, nyilvánvalóan számos észrevétel hangzik el. Ilyen lesz minden bizonnyal, hogy a szak- szervezeti bizottságok a verseny szervezésén túl, gondoskodjanak az értékelésről, az élenjárók népszerűsítéséről. Meg kell valósítani, hogy minden versenyző termelési egységben, rendszeresen értékeljék a dolgozók munkáját. Ma már szinte követelmény, hogy erkölcsi elismerésben részesítsük azokat, akik a termelésben többet adnak, mint társaik... S az is természetes, hogy a többtermelés révén, az élenjáróknak többet is adjunk az anyagi és erkölcsi elismerésből'. A szakszervezeti választások révén funkcióba került több mint négy és félezer dolgozó, ezekben a napokban már eredményesen tevékenykedik. Nagy gonddal intézik a dolgozók ügyeit, szervezik, irányítják a munkások versenyét. A rendelkezésre álló adatok bizonyítják a munka eredményességéh mindkét vonatkozásban. Nyilván a szakszervezeti munka az év további hónapjaiban is jó eredményt produkál. Pálkovács Jenő
