Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

im,. április 23. TOLNA MEGYEI NßPÜJSAG 3 Éljen népünk kipróbált vezetője, a Munkáspárt! Magyar Szocialista Lenin-emlékiinnepség Szekszárdon Megyénkben is megemlékeztek l Lenin születésének 95. évforduló- ' járói. Szekszárdon ünnepséget rendeztek csütörtökön este a bel­városi pártszervezet termében. Az ünnepségen, amelyet Scherer Sándor, az MSZBT Tolna megyei szervezetének titkára nyitott meg. Módos István, a városi tanács művelődési osztályának vezetője emlékezett meg Vladimir Iljics Leninről, a népek nagy tanítójá­ról. Az ünnepségen diák vers­mondók szerepeltek. Az eső megbénította a mezei munkát Tengelicen trágyát hordanak A hetek óta tartó esőzés, kü­lönösen pedig a legutóbbi zápo­rok, teljesen lehetetlenné tették megyénkben a mezei munkát. A gépek nem tudnak rámenni a földre, ezért a körülbelül 10 nap­pal ezelőtt megkezdett kukorica­vetés nem folytatódhat. A Nagy dorogi Gépállomás traktorosai tegnap kénytelenek voltak a reggeli napsütés elle­nére csak fuvarozással foglalkoz­ni: téglát szállítottak, táptakar­mányt, s egyéb vontatómunkába kapcsolódtak be a nehéz univer­zális gépek is. Kukoricát mor­zsoltak és „házon belül” végez­ték a teendőket. A gépállomás körzetében vetettek már kukori­cát a homokos területeken, leg­többet a györkönyi Szabadság Tsz-ben, 130 holdat. A györkönyi Uj Élet Tsz határában húsz hol­don került földbe a kukorica ve­tőmagja, a bikácsi Béke Tsz-ben pedig 40 holdon. Ezt a kukorica­vetést az utóbbi tíz nap alatt végezték el a gépállomás trak­torosai úgy, hogy egy-kót órát mentek, aztán ismét kiverte őket az eső. Több helyen kivitték a vetőgépeket a tábla végére, de azok csak várják a munkát az­óta is. Húsvét másnapján is ki­vonultak a gépek, de az esőzés megakadályozta, hogy munkába kezdjenek. Tengelicen, a Petőfi Tsz-ben napok óta nem tudnak dolgozni a határban, sem szántani, sem vetni, ugyanis a homokos terü­letekkel már végeztek, máshol pedig nagyon sáros a talaj, so­sem tud felszikkadni. Minden erővel a trágyahordáson dolgoz­nak a tsz-tagok mostanában. Tegnap például nyolc vontató és negyven lófogat hordta a szerves trágyát a táblák végére, szarva­sokba. Egy hét óta tart ez a munka, a tengelici Petőfi Tsz- ben. Szenet is hordtak tegnap a tagoknak, kihasználták a lehető­ségeket, a fuvaralkalmat. Kajdacson tegnap délelőtt meg­próbál kozták a szántással az Aranykalász Tsz traktorosai, nem sok sikerrel, mert az eső hama­rosan félbehagyatta velük a mun. kát. Honvédelem és békés egymás mellett élés Budapesten tartja kongresszusát az Európai Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége Az Európai Szarvasmarha-te­nyésztők Szövetsége szokásos évi kongresszusát az idén — április 28. és 29. között — hazánkban rendezi meg. A kongresszus rész­vevői április 26-án Budapesten, a Technika Házában egésznapos tanácskozást tartanak, a követke­ző napokon pedig mezőgazdasági üzemeket és kísérleti intézeteket látogatnak meg. Külföldről eddig 9 ország mintegy 50 szakembere jelentette be részvételét. A kik az április 4-i díszszem­lét akár a helyszínen, akár a televízióban látták, képet alkot­hattak néphadseregünk korszerű haditechnikájáról, magasfokú harckészültségéről, és ezen túl­menően a Varsói Szerződés tag­államai hadseregeinek erejéről is. Ugyanakkor sokakban felvető­dik a kérdés; a honvédelem ál­landó fejlesztését hogyan lehet összeegyeztetni a szocialista orszá­gok politikájának alapvető téte­lével, a békés egymás mellett élés elvével? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, majd a második világháborúban a német fasizmus felett aratott győzelem­mel, a népi demokratikus orszá­gok létrejöttével megbomlott a2 addig egységes kapitalista világ- rendszer, és a világpolitikában döntő tényezővé vált a szocialista világrendszer. A szocialista világrendszer cél­ja a kapitalizmus feletti világ­méretű győzelem, békés, gazdasá­gi versenyben, újabb világháború kiküszöbölésével, egységben a nemzetközi munkásmozgalommal, együtt a gyarmati felszabadító erőkkel. A kapitalista világrendszer cél­ja pedig visszaállítani az osztat­lan uralmat, ezért újabb, és újabb kísérleteket tesz a szocialista vi­lágrendszer megbontására, meg­semmisítésére, elsősorban katonai erejével. Alig ült el a második világháború vihara, az imperialis­ták újabb fegyverkezési hajszába kezdtek, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen lázas ütemben kovácsolták össze a különböző katonai csoportosulásokat, a NATO-t, a SEATO-t, a CENTO-t. A szocialista országok körül tá­maszpontok rendszerét építették ki, és főleg atomfölényük tudatá­ban akarták agresszív céljaikat valóra váltani. A koreai háború, a Kuba elleni intervenció, és most a vietnami beavatkozás igazolja, az imperialisták nem mondtak le arról a lépésről, hogy a szocializ­must megsemmisítsék, és igyekez­nek kihasználni a kommunista vi­lágmozgalomban fennálló nézet- eltéréseket. Abban, hogy a harmadik világ­háborút nem robbantották ki, a szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió katonai ereje akadá­lyozta meg eddig az imperialistá­kat. Az amerikaiak atomfölény- reménybe vetett hite hamarosan szertefoszlott, mert a Szovjet­unió rövid idő alatt felülmúlta őket a nukleáris fegyverek gyár­tásában, de a haditechnika más eszközeivel is. A Szovjetunió most a világ legerősebb atomhatalma, és megelőzte az USA-t a célba- juttató eszközök, rakéták, atom­tengeralattjárók, és a hagyomá­nyos fegyverzet tekintetében is. Lényegében csődöt mondott a Szovjetunió felé kiépített radar- hálózat, amely az esetleges ra­kétatámadást lenne hivatott ide­jében felderíteni. A szovjet glo­bális rakéta eleve feleslegessé tet­te ezt a radar-rendszert, hiszen nem ballisztikus, hanem föld körüli, ellipszis-pályán, tetszés szerinti irányítással lehet célba- juttatni. Gyakorlatilag tehát sem a pályáját, sem a célját nem le­het felderíteni. Ezenkívül a Szov­jetunió megalkotta a rakétaelhá­rító rakétákat, amelyeket pályáju­kon nem lehet megsemmisíteni. A katonai erőviszonyok megvál­tozásával új módon vetődik fel a békés egymás mellett élés politi­kája; összekapcsolódik a háború elhárításának lehetőségével. Ezt a politikát rá lehet, és rá kell kény­ború veszélye fennáll, nem sza­bad lebecsülni az imperializmus fegyveres erejét. Reálisan szá­molni kell egy nukleáris háború veszélyével, hiszen mindkét fél mindjárt a kezdeti szakaszban döntést szeretne kicsikarni. Az emberiség érdeke megakadályoz­ni azt a mérhetetlen pusztítást, amelyet egy nukleáris háború je­lentene. Pauling, a híres amerikai tudós szerint egy nukleáris háború ese­tén hatvan nap alatt az USA la- kosságábáól csak ötmillió marad­na sértetlen, 15 millió szenvedne súlyos sérülést, a többi elpusztul­na. Ebben az időszakban a vilá­gon ötszáz-hétszázmillió ember pusztulna el, és elpusztulna min­den érték. Ilyen, vagy még na­gyobb világméretű pusztulás egyáltalán nem használna a kom­munizmus ügyének — mint egyes szektás vezetők állítják — hanem mérhetetlen károkat okozna, és hátráltatná a világméretű győ­zelmet, bár ha az imperializmus elpusztulna is. Az imperializmust gazdasági versenyben kell le­győzni. Az imperialistákat a háború ki­robbantásától csupán a szocia­lizmus katonai erőfölénye tartja vissza. Ezért a teljes leszerelés megvalósításáig a szocialista or­szágok nem mondhatnak le a fegyverkezésről. Ez a lemondás öngyilkosság lenne, felelőtlenség az egész emberiséggel szemben. Ezért kell a hadseregek techni­káját, felszerelését állandóan olyan szinten tartani, amely visz- szarettenti az agresszort, megvé­di a szocialista világrendszert. C z a védelem egyúttal kol­^ lektív védelmet jelent, egyedül ez képes biztosítani va­lamennyi szocialista ország füg­getlenségét, szuverénitását. ' Ez a kollektív védelem különösen a kis országokra nézve jelentős, amelyek — mint hazánk is — saját erőforrá­saik alapján nem tudnák biztosí­tani a védelmet, az imperialista agresszióval és az ellenforradalom exportjával szemben. tenyésztésben dolgozókat is el­ismerés illeti. Termelőszövetkeze­tünk az első negyedévben eleget tett szerződésben vállalt kötele­zettségének. Tejből 6000 literrel adtunk többet, de marha- és ser­tésszállítási tervünket is túltelje­sítettük — ismertette az ered­ményeket Horváth János, a párt- szervezet titkára. Ahhoz, hogy a párttaggyűlésen ilyen eredményekről beszélhettek, néhány intézkedést kellett fogana­tosítani az értényi tsz-ben. Segí­teni kellett az újonnan meg­választott gazdaságvezetés mun­káját, és a munkafegyelem meg­szilárdítását. Néhány hónappal ez­előtt Értényben elharapódzott a munkaidő alatti italozás. Szinte napirenden volt, hogy néhány tsz- tag már a reggeli órákban ittasan jelent meg munkahelyén. Az elv alapján — ha neki szabad, ne­künk is —, fertőzték a többieket, s hol az állattenyésztésben, hol a szerelőműhely dolgozói között kel­lett rendet teremteni. Előfordult az ellenőrzés során, hogy a sze­relőműhely munkapadja alól bo- rosbutykos került elő. Ekkor szü­letett meg a gazdaságvezetés és a pártvezetőség részéről a közösen megfogalmazott határozat: „To­vább egy percig sem nézzük el a munkát hátráltató hibákat. Aki e naptól kezdve ittasan jelenik meg munkahelyén, hazatanácsoljuk, és munkaegység-levonással büntet­jük”. A párttagoknál magasabbra ál­lították a mércét, mint a párton kívülieknél. Volt olyan eset is, hogy fegyelmi úton vonták fele­lősségre K. M. párttagot, de volt olyan példa is, hogy a sorozatosan lerészegedett tehenészt csak két hónap múltán, amikor ígéretének ura is tudott maradni — tették vissza munkahelyére. A pártvezetőség vigyáz a párt tekintélyének megóvására, s nagy gonddal foglalkozik a párt erősí­tésével. A tagjelölt-felvételnél mérce: a munkában és a magán­életben való helytállás, a politikai kérdések iránti érdeklődés, a sa­ját és a közösség hasznára végzett munka. — Ezekben a kérdésekben nem tehetünk engedményeket — mond­ta Horváth János, a pártszervezet titkára, és hozzátette. — Nem is tehetnénk, mert a falusi emberek ma már ismerik a párttagsággal járó követelményeket. Amennyire becsülik a tehetséges, segítőkész, igaz úton járó embert, annyira el­ítélik a vizet prédikáló borivókat. Nem szeretik azokat, akiket az érvényesülési vágy és nem a po­litikai meggyőződés visz a párt­hoz. A párttagok, a falu nyilvá­nossága előtt élnek, s a nyilvá­nosság éberen figyeli munkáju­kat, magatartásukat. Amikor egy párttag hibát követ el, hajlamo­sak arra is, hogy általánosítsanak. Ezzel kapcsolatban egy sajnálatos eset is történt, s azért is vigyá­zunk nagyon arra, hogy kikkel erősítjük a pártszervezetet. Az értényi Búzakalász Tsz párt­vezetősége kollektiven végzi a tagjelölt-felvételt, a tagjelöltek párttaggá nevelését. Tizenkilenc párttagja és hét tagjelöltje van a pártszervezetnek. Frank László traktoros. Molnár Károly, sertés­tenyésztési brigádvezető, Balassa János fejőgulyás, Walter Ferenc és ifjú Völgyi Ferenc tagfelvéte­lére kerül rövidesen sor. A párt- szervezet foglalkozott a tagjelöl­tekkel, segítette politikai és világ­nézeti fejlődésüket, hogy a tag­jelöl tségi idő eltelte után meg­feleljenek a párttagsággal járó követelményeknek. Az értényi kommunisták gondoskodnak a pártszervezet egészséges utánpót­lásáról. Olyan fiatalokkal erősítik a pártot, akik megállják helyüket a munkában és lépést tudnak tar­tani a fejlődés iramával. A ma­guk nevelte fiatalok tagjelölt­felvételénél is nyugodtan szavaz­hattak és mondhatták ki az igent. F. M. szeríteni — erőinkre támaszkod­va — az imperialista körökre. A szocializmus világméretű győzel­me éppen a béke biztosítását kö­veteli meg. Ezt a győzelmet idő­re nem lehet meghatározni, ez az átmenet hosszú történelmi kor­szakot ölel fel. Ezért a békés egy­más mellett élés nem csupán há­ború nélküli állapot, hanem az osztályharc sajátos formája, kü­lönböző országok közötti gazda­sági, kulturális kapcsolatok mel­lett, a függetlenség, a szuveréní- tás, a be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásával. A z erőviszonyok, az esemé­** nyék alakulásából a kom­munista világmozgalom levonta azt a következtetést, hogy a világ­háború nem végzetszerűen elke­rülhetetlen, hogy a szocializmus világméretű győzelme előtt ki lehet küszöbölni a világháborút, az imperializmust kényszeríteni lehet, hogy lemondjon róla. De amikor arról beszélünk, hogy meg lehet teremteni a háború nélküli világot, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a há­Ennek a védelemnek a felté­tele; minden pillanatban készen állni, vagyis a hadsereget állan­dóan magas fokú harckészült­ségben tartani, állandóan bevet­hető állapotban. Egy esetleges háborúban az idő, a gyorsaság szerepe sokkalta döntőbb, mint eddig bármikor. Ezért kell a szo­cialista hadseregek katonái elé állandóan magasfokú erkölcsi, po­litikai, technikai felkészültség igényét állítani, hogy képesek le­gyenek az azonnali cselekvésre. Ezért kell néphadseregünk kato­náinak is szilárd fegyelemmel el­sajátítani a korszerű fegyverzet, technika kezelését, ezért kell tu­datosan felkészíteni a bevonuló fiatalokat a katonai szolgálatra. Az, hogy őszintén akarjuk a ** békét, és hogy meg akar­juk valósítani a békés egymás mellett élést, nem egyszerűen frázis, és nem is lemondás az imperializmus végleges megdön­téséről, a kommunizmus világ­méretű felépítéséről. De amíg reálisan fennáll a háború veszé­lye. nem maradhatunk tétlenek. Erősítenünk kell a szocialista tá­bor katonai védelmét, mert amíg nem jön létre a megegyezés a tel­jes leszerelésről, addig ez a ka­tonai erő a béke biztosítéka.

Next

/
Thumbnails
Contents