Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

l'sSö. március 10. TOLNA MEGYEI NGPCJSAG 3 Tizenötezer vagon vetőburgonya fajtaíelújításra Néhány hét múlva valószínűleg burgonyát is ültetni kell már. A fajtafelújítási célra termeltetett, ősszel felvásárolt vetőburgonya mennyisége az 1957-es évi 3680 vagonról 15 340 vagonra nőtt, a fajtaválaszték pedig a legújabban kinemesített hazai fajtákon kívül i tíz értékes, többnyire fehér húsú lengyel és NDK burgonyafajtával bővült. Az idei tavaszon több mint tízezer vagon hazai és ke­reken ötezer vagon külföldről vá­sárolt vetőgumót ad ki a válla­lat részint továbbszaporításra, ré- 1 szint felújításra az áruburgonya- j termő területekre. i A Földművelésügyi Minisztéri­um Növénytermesztési Főigazga­tóságán adott tájékoztatás szerint kívánatos, hogy az idén — a mű­trágyakészletek ésszerűbb elosztá­sával — a gazdaságok több fejlő­dést serkentő tápanyagot adjanak a burgonya alá és növeljék lehe­tőség szerint az öntözéses burgo­nyatermő területeket is. Tapasz­talat szerint ugyanis a szántóföldi növények közül a burgonya „há­lálja meg” leginkább mind a mű­trágyát, mind r>edig az idejében adagolt öntözővizet Ugyancsak a terméshozamok növelését célozza az a szaktanács is, hogy a burgo- nvavetés tőszámát az eddigi 14 000—15 000-ről általában 20 000—22 000-re, a csapadéko­sabb, hűvösebb éghajlatú dunán­túli tájakon pedig legalább 24 000—26 000-re növeljék. (MTI) Emberek és vállalások Bonyhádon, a zománcgyár szerszámkészítő brigádja első lett tavaly a szocialista címért folyó versenyben. Eredményük azt jelentené, hogy mindenki tel­jesítette vállalásait. Tizennyolcuk közül, felajánlá­saikat vizsgálva, kiválasztottunk néhányat. Tiltakoztak a megkü­lönböztetés ellen, csak akkor tűr­ték a fényképezést is, amikor megtudták, hogy általuk az egész brigádra jellemző tulajdonságo­kat szeretnénk megismerni. A Béke vezetéknél is nagyobb, négyszázezer voltos szovjet-magyar távvezeték épül Budapestet javarészt a Béke nemzetközi távvezetéken impor­tált szovjet villamos energiával világítják, ezzel tartják üzemben a város iparági berendezéseit is. A rohamosan növekvő fogyasztás kielégítésére épül és részben már működik a Százhalombattai Du- namenti Hőerőmű. A főváros vil- lamosenergia-igénye azonban 1970-re a tavalyinak csaknem két­szeresére növekszik. A hatalmas energiamennyiség tökéletes bizto­sítására újabb, a Béke vezetéknél nagyobb feszültségű és kapacitású távvezetéket építenek a Szovjet­unió és Magyarország között A meglevő Béke távvezeték 220 ezer voltos feszültségű és 250—300 me­gawatt teljesítmény szállítására képes. Az új távvezetéket 400 ezer volt feszültségre és 500—600 megawatt teljesítmény átvitelére tervezik. Hossza körülbelül 500 kilométer lesz, ebből 263 kilomé­ter jut a magyar szakaszra. Az országhatárig a Szovjetunió, on­nan Budapestig Magyarország építi. Ez lesz az első ilyen nagy- feszültségű távvezeték hazánk- ban, Az influenzáról A most dúló influenzajárvány | nem hordoz magával súlyosabb j természetű szövődményes mcjK- betegedéseket. 1 Most, hogy városunkat elérte a járvány hulláma, s hirtelen felszökött a megbetegedések szá­ma, a tapasztalat megnyugtatóan igazolja a járványos betegség szövődménymentes jellegét, s fe­leslegessé tesz minden izgalmat és félelmet a betegség lefolyását | illetőleg. Ugyanakkor mégis meg- j követeli a minden járványos be­tegség idején fokozottabb mérték­ben tanúsítandó elővigyázatossá- : got, mind a felnőtteknél, de fő- ^ képpen gyermekeknél. Felhívjuk a figyelmet a hirte­len magas lázzal, levertséggel, bágyadtsággal, heveny főfájással jelentkező betegségi tünetekre, s a betegség ellen való védekezés­re. Gyermekeikért aggódó szülők orvosi kezelésig is hathatós és eredményes házi gyógykezelésben részesíthetik beteg gyermekeiket fektetéssel és a magas láz csök­kentésével (fél tabletta Kalmo- pyrin, ismételt Germicid-kúp al­kalmazása. sőt borogatással!), s így tehetik enyhébbé és gyorsab­bá a betegség lefolyását. Egyébként pedig mind egyéni felelősségből, mind népegészség­ügyi érdekből, mindnyájan segít­sük a járvány leküzdését a ta­nácsolt preventív eljárásokhoz való alkalmazkodással, s az elren­delt egészségügyi óvintézkedések lelkiismeretes betartásával. da, mindnyájan segítenének, tár­sadalmi munkában. — Családi bajokban is kérik a segítségét? — Legtöbbször magányos asz- szonyok fordulnak hozzám, de bárki elmondja, hogy mi foglal­koztatja, akkor is, ha csak meg­hallgatást vár. Kicsit nehéz szóra bírni, attól fél. hogy dicsekvésnek hat, amit mond. Hamarosan kiderül az is, hogy mi okozza ezt az érzését. Borsody bácsi személyében meg­tréfált bennünket a véletlen, ő a szakszervezeti bizottság elnöke, ezenkívül számos társadalmi funkciója van. Ismerik a kör­nyéken, és nemcsak munkatársai kérik ki tanácsát, sokan fordul­nak hozzá ügyes-bajos dolgaik­kal. Soha nem rest, ha el kell in­téznie valamit, és ezért bíznak is benne. A kimondott ígéretről azt tartja, hogy ugyanolyan értékű, mint a leírt szó: teljesíteni kell. „Tapasztalatok átadása, segít­ség mások munkájában, egymás munkakörének elsajátítása.” — Heller Erzsébet neve mellett ta­láljuk ezt a feljegyzést. örökké mosolygó arca kicsit elkomolyodik, amikor feléje kö­zeledünk. Attól fél, hogy azért írunk róla. mert ő képviseli egye­dül a női nemet a brigádban. Ugyanazt kéri, mint Pista bácsi: Vaszkóné a megyében egyedüli képviselője a női nemnek vezető poszton. Itt a gyárban volt, a szárítóplaccon, lerakó, szocialista brigádvezető és most gyárvezető. Értelmes, megfontolt, a munkát, munkásait szerető ember. — Nem vagyok híve annak, ami a múlt évben volt. Állandóan nyújtott műszakkal mentünk, mégsem kerestek annyit, mint a megelőző évben — mondja gyár­vezetői beszámolójában. — Ne­künk nem nyújtott műszak kell, hanem jó gépek, alapos felkészü­lés és jól kidolgozott nyolc órai munkaidő. Ügy is lehet teljesíteni a tervet. Ilgen, így van, ff"“!»;?; valy olyan csilléket kaptak a nyerstégla szállításához, hogy se csapágya, se olajozási lehetősége nem volt a tengelynek. Három asszony alig bírta tolni üresen a csillét. A kerékpár meg szürke­öntvényből volt és három nap alatt ujjnyit berágott rajta az acélból készült sín. — Idén már jó kocsik lesznek, jó sínek, erre nem lesz gond. — Lesz, majd lesz, csak várjuk ki a végét — szól közbe Király bácsi, az égető. — A múlt évben is mindig figyeltük, nem jól ke­verték a szenet, egyszer sokat, másszor meg keveset, azért lett rosszabb a tégla..; — Ilyet már ne mondjon — áll fel az egyik asztaltól Szabóné —, selejtünk tavaly is ugyanannyi volt, mint az előző évben. Mi lesz magukkal akkor, ha majd csak annyi szenet keverünk be, mint amit most előír a terv: há­rom mázsát? — Mi lesz, mi lenne? Égetünk, az a dolgunk. A téglások tanácskozása háziassá „fajul”. Az egyik asszony erélyes hangon próbálja felelősségre vonni az egyesülés igazgatóját, mert nem állták szavukat: az év elején ígér­ték, hogy a munkaverseny leg­jobbjainak jutalmat adnak. .. — De még egy köszönő szót sem kaptunk, hát szabad ezt csi­nálni? — és az erélyes hang pi- tyergéssé csorbul... — Pityeregni én is tudok — áll fel az igazgató, de ha a felettes szerv megszabja a keretet, akkor nem tehetek mást... — s szét­tárja karjait, mintha tényleg nem tehetett volna mást... Rosszak a szerszámok, messzi­ről kell hordani a homokot, hely­Sogitek a hozzámfordulók pana­szainak orvoslásában. „Segítek a hozzámfordulók pa­naszainak orvoslásában, ha lréll, családi problémákban is.” — Bor­sody István egyik vállalása. Ezt a feladatot olyan ember „merje” vállalni, akiben valóban bíznak az emberek, így lesz való­ságos a mondat értelme. Pista bácsi az első pillanatra már bi­zalmat ébreszt. Mosolyából, moz­dulataiból nyugalom sugárzik. Szakértő határozottságával végzi munkáját, látszik, hogy amihez hozzákezd, nem szívesen hagyja félbe. Benyomásaink ellenére némi bizalmatlansággal érdeklő­dünk : — Mihez kérték a segítségé' legutóbb? — Járdaépítéshez. Uj utcasor épült az üzem közelében, tőlünk is laknak ott sokan. Szeretnék, ha közbenjárnék a tanácsnál, hogy hamarabb elkészüljön a jár­telen ötszázas stócba hordani a téglát, miért vágták le a hinta tizenkettes vasát csillejavításhoz? Kérdések, problémák, gondok. Téglagyári gondok. A termelés, a haladás gondjai. Mindenre van megoldási lehetőség: Az egyesülés küld szerszámokat, a homokot a tehergépkocsival a felhasználási helyre viszik, nem kell a téglát ötszázas stócba rakni, megcsinál­ják a hintát is. Megoldódnak a gondok... Ahogy parázslik a vita, úgy kerül minden a „családi” asz­talra. A téglagyári nagy család asztalára. Közös a munka ered­ménye. Közös a gond. Közös a munka öröme. IIválasztás -«“5­Közös rendezvényeken való részvétel. Lovas i Gézával és Blum Józseffel beszélgettünk. L/ovasi Géza először azt mond­ja: — Nincs nekem időm munka után még rendezvényekre is jár­ni. Akkor miért vállaltam? Ha betervezünk valamit, én szívesen elmegyek. Különben ő a kosárlabda-csa­pat edzője is, ezt a tisztségét pe­dig szívvel-lélekkel ellátja. Min­den közös programúkban részt vesz. — Á műhelyben miért nem szervezünk ilyen kiránduláso­kat? Hárman vagyunk legény­emberek, és bajosan tudjuk ősz- szeegyeztetni a családosokkal el­képzeléseinket. Legutóbb, amikor Dunaújvárosban voltunk, akkor is fele társaságnak mehetnékje volt, a másik fele szívesen ma­radt volna. Így nehéz összeszok­ni, ha mindenki mást akar! Blum József nős ember, fele­sége is itt dolgozik a gyárban. Szerencsénk van. mert ebédszü­netben látogatjuk meg, és felesé­gét is ott találjuk mellette. Min­den szavát hallja férjének, helye­selhet, tiltakozhat is. — Vajon igaz az, hogy a nős emberek miatt nem sikerült a ki­rándulás? Siettek haza? — Inkább fordítva! Részemről szívesen maradtam volna még! — mosolyog hamiskásan Józsi bácsi, majd asszonyára sandítva hozzáteszi: — Néha megfeledkezik ám az ember a boldogságról! Mi csak örültünk egy kis kimenőnek, de hiába, későre járt. A halvacsorá­nál jobb kiruccanást senki sem kívánhat, ezért szervezünk most is ehhez hasonlót Kömlődön. Fe­lőlem csináljunk minél több ilyen programot, én szívesen részt ve­szek benne! Vidám, tréfakedvelő embernek látszik, olyannak, akivel jó együtt lenni, a többiekre is átragad jó hangulata. Furcsa, hogy ahol ilyen emberekből tevődik össze a brigád, ott nehéz teljesíteni ezt a vállalást. ság felolvassa a névsort, azután szünet. Kézzel írják a szavazóla­pokat. Kint az udvaron már csak­nem kész a pörkölt. A nyakas üvegekbe már betöltötték a bort. Csak az elnökségi asztalról kell levenni a vörös drapériát, ki kell cserélni fehér abroszra. És akkor már a nőket ünnepük... A nők előtt az asztalon két csokor hó­virág. A présház mellett szedte az egyik KISZ-es fiú. Pálkovács Jenő Tapasztalatok átadása, segítség mások munkájában. — Ne egyedül minket fényké­pezzenek! Együtt a brigádot! Megnyugszik, amikor megtud­ja, hogy inkább ígéretének betar­tása foglalkoztat minket. Gon­dolkozik, mielőtt válaszolna: — Lehet, hogy nálunk nem kell szó szerint érteni azt. hogy „tapasztalatok átadása”. Jobbára régi szakmunkások dolgoznak itt, egyre biztosabbak a munkájuk­ban. Mikor idekerültem, sokan támogattak engem is, de most már magam is elboldogulok. Ki­nek is segítettem? Nagy László, a brigádvezető válaszol helyette: — Nyáron a politechnikások- nak, s most az ipari tanulóink­nak. Jó az is, hogy most már magam is ellestem egy-két fogást az esztergályos szakmából, és ha megbetegedik valaki, helyettesít­hetem a segítségeddel. Erzsika gépe mellett most is ott dolgozik Márton Béla, a vál­lalat első éves ipari tanulója, aki­vel női türelemmel és szakmai szigorral foglalkozik. Mielőtt továbbmennénk, ala­posan átböngésszük a felajánlá­sokat. Olyat keresünk, amelyet sokan vállaltak, s amelyik nincs szoros összefüggésben a munká­val. Közös rendezvényeken való rész­vétel. Az összbenyomás mégis kedve­ző, mert ha néhány emberrel be­szélgettünk is. mindegyikük sza­vából érződött, hogy nem sze­retnek felelőtlenül ígérni, s ha nem is ragaszkodnak szó szerint a leírtakhoz, de vállalásaik szel­lemét figyelembe véve dolgoznak. Moldován Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents