Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. március 16. As alkairésselláíásról (Folytatás az 1. oldalról) rékossági előírásokat, valamint ha maradéktalanul betartanák a gépek megelőző karbantartását. Tolna végeredményben az országnak csak az egyik megyéje, és ha ezt is szem előtt tartjuk, akkor valóban látjuk, hogy a népf gzdaság igen sokat áldoz az al- atrészellátásra. Nehéz viszont az igényeket állandóan és folyamatosan kielégíteni akkor, amikor egyik-másik tsz úgy tesz, mintha az alkatrészt ingyen kapná. — Ez nem mellébeszélés akar lenni, csupán a teljességre való törekvés. Az előbb elmondottak mellett szerintem a fő gond továbbra is a tényleges hiány. Másrészt nem tartom elég rugalmasnak az országos elosztást. De az is nagy baj, hogy a meglevő készletekből sok az elfekvő anyag. Számtalanszor előfordul, hogy amire az egyik gazdaságnak nagy szüksége lenne, abból a másik tizemnek még felesleges készletei is vannak. Ez a probléma viszont már a vásárlók lélektanához tartozik: ami ugyanis hiánycikk, azt megveszik, ha kell pillanatnyilag, ha nem. Rengeteget törjük a fejünket azon, hogy a megyén belül ezen a téren mit lehetne csinálni. — A magyar mezőgazdaság gépesítése az utóbbi években szinte szpntnyik-tempóban történik. Ezt mindenki látja, és ennek csak örülni lehet. De törvényszerű az, Biczó elvtárs, hogy e pozitív folyamatot az akadozó alkatrészellátás most már fclszámolhatatlannak látszó folyamata is kísérje? — Ezzel kapcsolatban felvetnék néhány gondolatot: Ha van értelme. ha nincs, elmondom mi a saját véleményem. Azzal kezdeném, hogy az erőgépekkel a mezőgazdasági üzemekben még mindig eleg mostohán bánnak. Az ápolásra, a kötelező karbantartásra, az eddiginél jóval nagyobb gondot kellene fordítani. Ez máris élettartam-növekedést és alkatrészspórolást jelentene. Továbbmegyek: Gyakori még, hogy például a műtnágyaszórót akkor szedik szét, és akkor állapítják meg, hogy mondjuk fogaskerék kellene, amikor a műtrágyaszóró üzembe állítása már égetően sürgős. Ilyen esetben nem mindig az alkatrészellátás körül vannak bajok, inkább az előrelátás körül. Feltétlenül jobb lenne az ellátás, ha az üzemek, kivétel nélkül, idejében jeleznék az igényeket, és nem a huszonnegyedik órában. — Ezen túlmenően és talán ez a legfontosabb, szerintem alkatrész nélkül az országba nem lenne szabad behozni traktort. Viszont nekünk se lenne szabad e nélkül kiadni. Az ipartól végre meg kellene követelni, hogy mindegyik erőgéphez mellékeljenek bizonyos mennyiségű és fajtájú alkatrészt. A cikklistát viszonylag könnyen összeállítanák a szakemberek. Szóval lényeges fordulatra akkor számíthatunk, ha a gyárakat rá tudják szorítani, hogy a traktorral egyidejűleg gyártsák le az alkatrészt is. — Lehet, hogy néhány összefüggést nem ismerek, de ami ebben az országban jó, vagy rossz, azzal szemben úgy is, mint igazgató, úgy is mint állampolgár, felelősséget érzek. Nem tudok tehát egyetérteni azzal, hogy amikor alkatrészhiány miatt áll a megyében egy sereg traktor, akkor új gépeket hozunk, ahelyett, hogy a meglevők üzemeltetését biztosítanánk. A megye mezőgazdasága tavaly is kapott új pótkocsikat. Öröm is, üröm is, mert kaptunk új pótkocsikat, ugyanakkor több közös gazdaságban a régi, de még nagyon is használható pótkocsik egy része felbakol- va vesztegelt gumihiány miatt. Ilyen esetben gondolom, a fontossági sorrend kézenfekvő. — Amikor ezeket a dolgokat Budapesten szóvá teszi, mégis, mit mondanak, Biczó elvíárs? — Mindig van egy még felsőbb szerv. Gyanítom azonb- ^ nagyobb szervezettséggel, több felelősséggel, a meglevő erőforrásaink birtokában is többre mehetnénk. De az az igazság, hogy sokszor már szólni sem szeret az ember, mert úgy tűnik, mintha nem lenne sok értelme a beszédnek. A népgazdaság erőforrásai sem kimeríthetetlenek. Ez tudót* dolog, de azt is érdemes lenne azért megnézni, hogy hol mennvi az alkatrészellátásban az ésszerűség, és hol mennyi az éss”erűtlen- ség — mondotta Biczó Ernő, az AGROKER igazgatója. Sz. P. A Cukurs-ügy Országszerte tiltakoznak a vietnami nép eiieni agresszió miatt A fővárosban és vidéken egyaránt nagy felháborodást váltott ki, hogy amerikai és dél-vietnami repülőgépek ismét bombatámadást intéztek a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Békés megye városaiban és falvaiban kisgyűléseken, termelőszövetkezeti brigádértekezleteken, és egyéb összejöveteleken adtak hangot a felháborodásnak, amelyet az Észak-Vietnam területe ellen intézett korábbi és legújabb terrorbombázások váltottak ki. A Bánkuti Állami Gazdaság, a mezőkovácsházi Uj Alkotmány Tsz, a medgyesegyházi gépállomás és számos más üzem központjában tárgyalták meg a felháborító terrorcselekményeket, s foglaltak állást az agresz- szió azonnali megszüntetése mellett. Szeged Ságvári-telepének lakosai bókegyűlésükön tiltakoztak a vietnami népet sújtó terrorakciók miatt. A Hazafias Népfront Fejér megyei katolikus bizottsága ugyancsak gyűlésen tárgyalta meg a délkelet-ázsiai eseményeket. s levéllel fordult az Országos Béketanácshoz. Egyebek közt a következőket írják: „A békéért való aggódástól indíttatva csatlakozunk azokhoz, akik az agresszióval szemben felemelik szavukat. A magunk részéről is elítélünk minden olyan hatalmi fellépést, amely erőszak útján akar más népek és nemzetek sorsába beleavatkozni. A szabadsá- : gát szerető és védelmező hős vietnami néppel teljesen együtt- érzünk. A salgótarjáni járás községeiben ugyancsak gyűléseken követelték, hogy az Egyesült Államok és dél-vietnami csatlósaik haladéktalanul szüntessék meg a demokratikus Vietnam elleni fegyveres támadásokat, s az amerikai csapatokat vonják ki Dél- Vietnamból. A makói járási tanács és a Hazafias Népfront járási elnöksége együttes ülésén ítélte el az Egyesült Államok sorozatos provokációit, s az Észak-Vietnam j elleni bombatámadásokat. Batto- nyán bóke-röpgyűléseken emelték fel szavukat a község lakói az amerikaiak embertelen bomba- I támadásai ellen. Táviratban tiltakoztak az amerikaiak vietnami erőszakos cselekményei ellen a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt zagyvái bányaüzemének, a hódmezővásárhelyi városi kórház, az Egyesült í Vegyiművek és számos egyéb üzem, vállalat, intézmény dolgozói is. Cukurs latin-amerikai tartózkodásának története alátámaszthatja ezt a feltételezést. A tömeggyilkos, aki 30 000 lettországi zsidó kiirtásáért felelős, a második világháború után Brazíliába menekült és — zsidónak adta ki magát. Társai azonban hamarosan gyanút fogtak — Cukurs ugyanis nem volt hajlandó elfogadni sem ételt, sem italt, csak azt fogyasztotta, amit maga készített. mintha attól tartana, hogy megmérgezik. Egy vizsgálat hamarosan kiderítette, kicsoda tulajdonképpen a menekült, és a brazíliai izraelita kolónia a nürnbergi per idején követelte, hogy a tömeggyilkost szolgáltassák ki bíráinak. A brazil kormány azonban nem volt hajlandó erre, s ekkor a Rio de Janeiro-i izraelita kolónia tagjai közül többen felkeresték Cukursot, hogy személyesen vonják felelősségre. A tö- meggyilkos pisztollyal a kézben fogadta őket: az incidensnek a rendőrség megérkezése vetett véget. Az ügy körül támadt sajtó- - vihar arra késztette a volt náci tisztet, hogy Sao Paolóba költözzék. Eichmann perének idején az Az amerikai tengerészgyalog-1 egyik hetilap utalt arra. milyen ság Da Nang-i partraszállásának szoros kapcsolat volt a második híre tiltakozást váltott ki világ- világháború idején „a zsidó kér- szerte. Morse szenátor az oklaho- ’ dés végleges megoldásának első mai Tulsában mondott beszédé- 1 számú szakértője” és Cukurs köMíg az uruguayi rendőrség továbbra is a sötétben tapogatózik a február 23-án Montevideóban megölt Cukurs lett háborús bűnös gyilkosainak kilétét illetően, a világsajtó nagy terjedelemben foglalkozik a rejtélyes üggyel. Helio Tys, brazil újságíró, aki személyesen ismerte Cukursot, annak a feltevésének adott hangot, hogy Cukurst esetleg náci társai tették el láb alól. Az újságíró szerint a lett tömeggyilkos már évek óta tudta, hogy nyomában vannak, és — hogy mentse magát, — felajánlotta: leleplezi a hírek szerint Dél-Ame- rikában rejtőző auschwitzi tömeggyilkost, dr. Mengelét. Tys szerint Cukurs több dél-amerikai államban nyomozott Mengele után, s eZ lett a végzete. „Cukurst azok ölték meg, akik tudják, hol van Mengele, mert ő is tudta” — írja a brazil újságíró —, s hozzáfűzi, hogy a gyilkosokat nyilvánvalóan az a számítás is vezette, hogy a bűnt a zsidóknak tulajdonítják majd. ben megállapította, hogy az Egyesült Államok kormánya Délkelet- Ázsiában agresszív politikát folytat. VIETNAMI HELYZETKÉP Amerikai hírügynökségek washingtoni jelentése szerint a Pentagon komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy rendszeres „járőrszolgálatot” létesít a vietnami partok előtt a V. amerikai flotta tengeri és légierőivel. Az UPI szerint Sharp tengernagy, a csendes-óceáni és távol-keleti amerikai flotta parancsnoka törzskarával már dolgozik az ezzel kapcsolatos részletes terveken. Az utóbbi időben egyre több olyan hang hallatszik bizonyos amerikai politikusok részéről, hogy vegyék blokád alá Vietnamot. Ilyen értelemben nyilatkozott Nixon volt alelnök is. A TASZSZ ,New York-i tudósítója megállapítja, hogy ha e tervek megvalósulnak, a hivatalos amerikai politika a háborús uszító Goldwater szenátor követelését valósítaná meg. Reedy, a Fehér Ház szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Johnson elnök a nemzetközi helyzetre való tekintettel lemondott latinamerikai kőrútjának tervéről. zött. A tömeggyilkos ekkor felkereste a lap szerkesztőségét, és pénzt ajánlott fel, hogy elhallgattassa, de eredménytelenül. CuKacumata, a Japán Szocialista kurs ekkor egy időre eltűnt, majd Párt nemzetközi osztályának ve- j megpróbálta megszerezni a brazil zetője szerint az amerikai tenge- ] állampolgárságot. Amikor ezt réssgyalogság Da Nang-i partra- visszautasították elhagyta régi szállása a vietnami nép elleni lakóhelyét. Ettől fogva csak közvetlen katonai támadásnak te- fegyveresen közlekedett, s bará- kinthető, amelyet a világ közvé- tainak azt hajtogatta, hogy el leményének el kell ítélnie. 'akarja kerülni Eichmann sorsát Szovjet kormányküldöttség utazott Afganisztánba Kedden szovjet kormányküldöttség utazott Kabulba. A küldöttség, amelyet Poljanszkij, a szovjet minisztertanács elnöikheA KGST-országok folyami flottájának tipizálása Téglások tanácskoznak A szocialista országok folyami hajózásához tartozó mintegy százféle hajómodell helyét huszonöt egységes típus szerint épített szállító hajóflotta váltja fel. Ezt az ajánlást fogadta el a KGST közlekedési állandó bizottsága. A KGST-országok folyami flo' tájának tipizálása összefüggésben áll a folyami hajózás széles körű fejlesztési tervével. Az újfajta folyami hajótípusokat az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban gyártják majd a KGST-országok különböző hajógyáraiban. Az egyes országok egyrészt ilyen hajókkal egészítik ki saját flottájukat, másrészt más szocialista országokba szállítják őket. Űjabb felvonulásra készülnek a selmái négerek Az alabamai Selma városkané- mutatott, nem nyújtott védelmet ger lakossága újabb tiltakozó fel- a tüntetőknek, vonulást készül tartani, hogy sík- John Moccormack, a képviselő- raszálljon a színesbórűek válasz- ház elnöke megállapította, hogy tójogának biztosításáért. A vasár- az alabamai fejlemények a „dicsnapi tüntető menetet a helyi télén önkény megnyilvánulásai”, rendőrség feltartóztatta, a felvonulókat durván bántalmazta, és a tüntetést feloszlatta. Martin Luther King Nobel-dí- jas lelkész kijelentette, hogy folytatja harcát, nem retten visz- sza a letartóztatástól és a fenyegetőzésektől. Roy Wilksins, a színesbőrű lakosság haladásáért küzdő országos szövetség főtitkára hasonló értelemben nyilatkozott és felszólította Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön ki szövetségi katonaságot, s az védje meg a négereket a rendőri önkénnyel szemben. Martin Luther King lelkész felhívására hétfőn este negyven lelkész indult repülőgépen útnak Selmába, hogy részt vegyen a felvonuláson. A lelkészek között egyaránt vannak protestánsok, zsidók, és katolikusok. Az alabamai fajüldözők kilengései Washingtonban is nagy felháborodást keltettek, és a kongresszus számos tagja élesen bírálta a kormány erélytelenségét. O’Hara demokrata képviselő az alabamai rendőröket az SS-pri- békekhez hasonlította. Ryan demokrata képviselő kijelentette, hogy Wallace alabamai kormányzó rendelte el a rendőrök bevetését, a szövetségi kormány pedig bűnös tétlenséget lyettese vezet, Afganisztán kormányának meghívására részt vesz a szovjet segítséggel épített dzsalalabadi öntözőcsatorna üzembe helyezésének ünnepségein. A dzsalalabadi csatorna Afganisztán délkeleti részében épült. Több mint harmincezer hektár föld, ebből 24 000 hektár évszázadok óta sivatagos, műveletlen terület válik ezzel öntöz- hetővé. A csatorna terveit üzbég öntözésügyi szakemberek dolgozták ki, az építésben részt vett tizenötezer dolgozó között hatszáz szovjet mérnök, technikus és munkás volt. IA római légiók ,is palánk■------------------------- környéki tégl ából építették házaikat. Amikor a törököt kiűzték az országból, innen hordtak téglát, hogy felépítsék a várost. Az ötvenes évek elején, amikor Szekszárdon megkezdődött az építkezés, és 1957- től, amióta a város fejlődése meggyorsult, akkor is Palánk adta a téglát... Itt a gyárban most csend van. Szezon előtt áll a téglagyár. Csak az iroda körül van sürgés. A düledező kuglizó mellett két üst alatt ég a tűz. Pörkölt fortyog a nagy edényekben. Fehérkötényes asszony, Szabó Jánosné, meg két másik társa vigyázza az ételt: olyan legyen, amilyen téglásoknak való: erős, ízletes. Az irodában ott ül a „vezérkar”. Az egyesülés igazgatója, a gyárvezető, meg a szakszervezeti küldött. Az ebédlőben az asztalokat hófehér abrosszal terítették le. Fiatalok, idősek ülnek az asztalok körül. Értekezés előtti hangulat... Téglagyárban, itt Palánkon mindig nagy esemény a termelési tanácskozás. De ez a mai több a korábbiaknál. Most választják új jé a szakszervezeti bizottságot, a negyedéves termelési tanácskozási megtartják, de ma ünnepük a nőket is. Ha ünnep, legyen jelentős és méltó. Elsősorban a hagyományokhoz legyen méltó. Ügy, mini a munka is, az is a hagyományokhoz méltó. Erről szól a szakszervezeti beszámoló; Jakab László, a földkitermelő bagger kezelője, mini szb-titkár, boncolgatja az 1964 évet. ügy beszél a munkáról, mint családban szokás a család gondjairól, örömeiről. Tavaly sok volt a gond; 187 órát állt a téglaprés, az időjárás miatt. A szezon idején csaknem egy hónapon át zuhogott az eső. Nem tudtak dolgozni. A gép jó volt. Hét hónap alatt nem álltak a gép miatt hét órát sem. Jól kijavították a masinákat, ment a munka. Mégis sokat zsörtölődtek a munkások... De erről már Vaszkó Jánosné, a gyárvezető beszél, j.
