Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

n.fi ' a ■' - -jJ ‘*c rOLN/l MEGY Eli VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 58. szám. ÁRA: 60 FILLER Szerda, 1965. március 10. Emberek és vállalások 3. o. „Dínomdánom" Szentgálon 5. o. Gyorslista az V. VI. Békekölcsön sorsolásáról 7. o. 1 J Az ipari export jelentősége megyénkben Megyénk részesedése az ország ipari termelésében mindössze egy­két százalék. Iparvállalataink ál­talában olyan iparcsoportok közé tartoznak, melyeknek alacsonyabb a részesedése a termelésben és az exportban egyaránt. Szerény lehetőségeink mellett termelésünk növelésére törekszünk, de termé­szetesen nem mindenfajta növe­lésére. Számolunk a népgazdaság, a társadalom magasabb szintű szükségleteinek kielégítésével, a termékek választék-összetételével, minőségével, „kerül amibe kerül” szemlélet megszüntetésével. Az elmúlt években gazdaság- vezetőink leleményes közreműkö­désével szép eredményeket ér­tünk el az exporttermékek ter­melése terén. A KB határozata, a népgazdaság érdeke fokozato­san igényli minden gazdaságveze­tőtől, hogy keresse, kutassa azo­kat a lehetőségeket, melyeket gazdaságosan, nagyobb „tőke”- befektetés nélkül erősíteni lehet külkereskedelmi mérlegünk kivi­teli fedezeti oldalát, az import­hoz szükséges deviza előteremté­sét. Ennek érdekében fontos a helyes szemlélet kialakítása. Di­csekvés nélkül elmondhatjuk, hogy megyénk különböző szint" vezetői és dolgozói sokat tettek az export-volumen és választék növeléséért, a gazdasági mecha­nizmusból eredő nehézségek le­küzdéséért, elhárításáért. A mi­nisztériumi vállalatok mellett egyre aktívabban kapcsolódnak be az exporttermelésbe a ktsz-ek és a helyiipari vállalatok is. A kezdeményezőkészség példájaként lehet említeni a bonyhádi cipő­ipari, s a tolnai fémipari ktsz vezetőit és dolgozóit egyaránt. Eredményeiket a számok is szemléltetik; a ktsz-ek ez évben már több mint kétszer annyit ter­melnek exportra, mint 1963-ban, a tanácsi ipar közel ötszörösét. A miniszteri vállalatoknak vi­szont komoly erőfeszítést jelent a napjainkban kialakult mezőny­ben tartani a korábbi szinteket. A kis helyiipari és ktsz-üzemek nagy százalékban tőkés országok­nak exportálnak. Viszonylag fej­letlen tecniká.iuk és tecnológiájuk ellenére a vezetők leleményessé­gétől függően megtalálják azokat a réseket, amelyen keresztül be tudnak törni még a tőkés pia­cokra is. A Simontomyán gyár­tott ARTEX-labda a világpiacon olyan márka, amelyet már hami­sítanak is. A bonyhádi ktsz-ben gyártott autóscipők „elbírják” az angol kormány által felemelt beho­zatali vámokat. Sorolhatnánk itt egy sor tömegcikket; televízió-sze­relőállvány szőrme, papucs, kor­csolyacipő, vállfa, butorléc, na­rancsláda stb. termékekkel sze­repel megyénk a világpiacon. Nem szabad semmit lebecsül­nünk, jó üzletember módjára igyekeznünk kell mindenből „aranyat” csinálni. Számoljunk továbbra is ezekkel a lehetősé­gekkel. Megyénk ipari fejlődését is segítheti az exporttermelés növelése. Hisz az exportfejlesztési alapból, a tranzakciós hitelből nagyobb összegek jutnak me­gyénkbe, Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy a párt határozatai, a nép­gazdaság érdekei egyértelműen igénylik az exporttermékek ter­melésének gazdaságos növelését. A megyénkben levő lehetőségek felkutatását és kihasználását. K. I. Megnyílt az V. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás A Technika Házában kedden délelőtt megnyílt az V. országos mezőgazdasági gépesítési tanács­kozás. A kétnapos konferencián a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó több száz kutató és gyakorlati szakember Vesz részt. 15 külföldi vendég is érkezett, az európai KGST-országokból, va­lamint Ausztriából és az Egyesült Államokból. A tanácskozás napi­rendjén a kukorica termesztésé­nek és betakarításának gépesíté­se szerepel. Hont János, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese megnyitó beszédében in­dokolta ezt a témaválasztást. Elmondotta többek között, hogy valamennyi takarmányga­bonafélénk közül egységnyi terü­letről a kukorica adja a legna­gyobb hozamokat, mind mennyi­ségben, mind tápértékben. Ku­koricatermelésünk külföldi vi­szonylatban is jelentős: az 1959 —63-as évek átlaga alapján a ter­melt kukorica összmennyiségével ] a világon a tizedik, Európában az ötödik helyen állunk. Mindez elsősorban a mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezésének köszönhető — folytatta Hont Já- ( nos —, ugyanakkor azonban a kukoricátermesztés újabb prob- I lémái is a nagyüzemi szerkezet­ből. pontosabban a nagyüzemi koncentrációból adódnak. A ku­korica talaj műveléséhez, növény- ápolásához és növényvédelméhez már rendelkezésünkre állnak a megfelelő gépek, bár ezek to­vábbfejlesztése terén sok még a tennivaló. A kukorica betakarí­tásának gépesítése azonban még egészében megoldatlan. Egyes részmunkafolyamatokhoz vannak ugyan már gépeink, a kapcsolódó munkafolyamatokhoz viszont nin­csenek, és rendkívül hiányos a kiszolgáló- és szállító géppark is. Egész növénytermesztésünk szerkezetéből adódik, hogy a me­zőgazdaság szeptemberben és ok­tóberben igényli a legtöbb kézi és gépi munkát. Az újabb gyü­mölcs- és szőlőültetvények ter­mőre fordulásával az őszi mun­kacsúcs még csak növekedni fog, s ezen nem is kívánunk változ­tatni, mivel nálunk az őszi beta­karításé növények a legértéke­sebbek. Emellett számolnunk kell a mezőgazdasági munkaerő to­vábbi csökkenésével is. Mindeb­ből következik, hogy mielőbb változtatnunk kell a kukorica- beiakaritás ’ Mostani ■ hagyomá­nyos, kézi erőn alapuló módján. Hatszáz középiskolában több mint 230000 diák tanul Harmincháromezren részesülnek tanulószoba- és menzai ellátásban A Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos konferenciája Moszkva (MTI). Kedden reggel a moszkvai Barátság Házában, mintegy kétszáz küldött jelen­létében megnyílt a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság 2. országos konferenciája. A konferenciára el­küldte képviselőit a Magyar— Szovjet Baráti Társaság is, dr. Kardos László egyetemi tanár, az MSZBT alelnöke és Erdei Zoltán az MSZBT budapesti titkára szemé­lyében. A társaság munkájáról szóló be­számolót P. N. Fedoszejev akadé­mikus, az SZMBT elnöke terjesz­tette elő. Elmondotta, hogy a hét éve alakult társaságnak 17 köz­társasági, területi és határterületi tagozata van, s mintegy 600 üze­mi, vállalati, hivatali és intézeti kollektívából tevődik össze tag­sága. A beszámoló egyebek között részletes áttekintést adott azokról a rendezvényekről, amelyek Ma­gyarország felszabadulásának 20. évfordulójához kapcsolódnak, va­lamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság fejlesztésének terveiről. Az országos konferencia a ha­tározat és az új működési sza­bályzat elfogadásával, valamint az új vezetőség megválasztásával befejezi munkáját. Figyelmet érdemlő összesítés készült középiskoláinkról a Műve­lődésügyi Minisztériumban. A felmérés szerint 10 esztendővel ezelőtt, 455 középfokú tanintézet volt az országban, beleértve az óvónő- és tanítóképzőket is. Az akkori diáklétszám még nem érte el a 120 000-et. Jelenleg 593 külön­böző típusú középiskola működik hazánkban. Legtöbb a gimnázium: 384, ezenkívül van 164 technikum és 45 szakközépiskola. Mindezek­ben — nappali tagozaton 231 000- nél több fiatal gyarapítja tudását. Az utóbbi évtizedben nem egé­szen 60 000-ről 132 000 fölé emel­kedett középiskoláinkban a leány­tanulók száma. A szociális jutta­tásokat élvezők aránya is jelentő­sen növekedett a diákok sorai­ban. A tanulószoba- és menzai el­látásban tíz évvel korábban még nem egészen 15 ezer középiskolás részesült, az idei tanévben ezek száma már megközelíti a 33 000-et. A középiskolák ifjúsági könyv­táraiban több mint 935 000 kötet­ből válogathatnak a fiatalok. Az 593 tanintézetből 450-nek van je­lenleg könyvtára. A korszerű oktató-nevelőmunkát segíti a kö­zépiskolákban használt 787 rádió, 378 televízió, csaknem 800 magne- • tofon, 677 lemezjátszó, s 1300 han­gos-, néma-, illetve diavetítő gép. Nagy a fiatalok érdeklődése a különféle szakkörök iránt. Ezt bizonyítja, hogy a mintegy öt és félezer szakkörnek a taglétszáma meghaladja a 140 000-et. A leg­népesebbek az irodalmi, a mate­matikai, a biológiai, illetve a sportszakkörök, a rendkívüli tár­gyak közül különösen a gyors- és gépírás, valamint a műszaki rajz. Háromszáz tonna llrvaün — E héten kezdik a szállítást A földművelésügyi miniszter rendeleté értelmében a mezei po­cok elleni védekezést országszerte a tanácsok irányítják. A rendelet kötelezően írja elő a társadalmi védekezést, amely azt jelenti, hogy az illetékes tanácsok a meghatá­rozott időpontokban a falvakból kirendelhetik az embereket az előírt védekezés végrehajtására. Ez a munka hamarosan Tolna me­gyében is megkezdődik. Illetékes helyen közölték, hogy 300 tonna védekezőszert, Arvalint kap a megye. A hatásosnak ígérkező vé­dekezőszer egy részét Pécsről kap» juk. Az AGROKER Vállalat a véde­kezési ütemtervnek megfelelően, még e héten megkezdi az Arvalin továbbítását a községekbe. A ta­nácsokat erről értesítik. A véde­kezési ütemterv szerint az első szállítmányok a dombóvári já­rásba, majd a bonyhádi, a paksi, a tamási és végül a szekszárdi já­rásba érkeznek meg. A társadalmi védekezés időpontját mindenütt helyileg a tanácsok állapítják meg, s azt maradéktalanul be kell tartani. Jár e kereseftérítés a pocokirtás idejére? A földművelésügyi miniszter rendelete szerint a mezei pocok j ellen az egész ország területén társadalmi védekezést kell foly­tatni. A védekezést a nagyobb ve­szélyre való tekintettel az időle- I ges munkakötelezettségre vonat­Az alkatrészellátásról Milliók az érem másik oldalán — Mintha ingyen adnák — Mit javasol az AGROKER igazgatója ? A mezőgazdasági gépek alkat­részellátása akár akarjuk, akár nem, továbbra is foglalkoztatja a termelőszövetkezetek vezetőit, a gépállomások, az állami gazda­ságok vezetőit, szakembereit. Ép­pen ezért arra kértük Biczó Er­nőt, az AGROKER Vállalat igaz­gatóját, hogy a témával kapcso­latban, válaszoljon munkatár­sunk néhány kérdésére; — Az utóbbi időben gyakran hallani olyan megállapításokat, hogy a mezőgazdasági üzemek alkatrészellátása általában ja­vult. Őszintén szólva e téren van ugyan némi kedvező válto­zás, de a mezőgazdasági üze­mek vezetői és dolgozói még mindig gyakran és joggal pa­naszkodnak az elégtelen alkat­részellátás miatt, örülnénk, ha Biczó elvtárs, mint a megyei AGROKER Vállalat igazgatója, tényleg tudna valami igazán megnyugtatót mondani. — A ferde . tájékoztatásnak nem lenne semmi értelme. Az az igazság, hogy továbbra is számít­hatunk az alkatrészellátásban ne­hézségekre. Jelenleg legnagyobb gondot az UE—28-as és a D4K erőgépek jelentenek. Sajnos az a helyzet, hogy esetenként teljesen tanácstalanok vagyunk mi is. Alig van olyan géptípus, amellyel az alkatrész vonatkozásában ne len­ne kisebb-nagyobb probléma. Megnőtt a mezőgazdasági üze­mek gépparkja, és ennek termé­szetes velejárója, hogy nincsenek már olyan készleteink sem, mint két évvel ezelőtt. — A gumiellátás vonatkozá­sában tavalyhoz képest javult a helyzet. 1964-ben 3500 tehermé- retű gumit kaptunk, az idén 4300- at kapunk, de még ez sem fedezi a szükségleteket. • — A meglevő készletekkel te­hát messzemenően takarékoskod­ni kell, mert különben nehezen boldogulnak a mezőgazdasági üzemek, A takarékoskodást azért hangsúlyozom, mert szerintem amikor az alkatrészellátás nehéz­ségeiről általában beszélünk, ak­kor meg kell nézni az érem má­sik oldalit is. Nemcsak állítani, bizonyítani is tudom, hogy meg­lepően nagy összeget emészt fel Tolna megyében az alkatrészvá­sárlás. 1962-ben az állami gaz­daságok csak tőlünk 20 millió fo­rintért, a gépállomások 21 mil­lió forintért, a tsz-ek 5 370 000 forintért vásároltak alkatrészt. 1964-ben, tehát tavaly az állami gazdaságok 17 milliót, a gépállo­mások 33 milliót, a tsz-ek 13 mil­liót költöttek alkatrészvásárlásra itt nálunk, az AGROKER Vál­lalatnál. Ezzel azt szeretném ér­zékeltetni, hogy az alkatrészellá­tás valóban meglevő gondjait az üzemek is nagymértékben enyhít­hetnék, ha fokozatosan érvényesí­tenék az amúgy is kötelező taka­(Folytatás a 2. oldalon) kozó rendelkezések alapján kell végrehajtani. Egyes helyeken a védekezést szervező és irányító szervek tájékozatlanok a tekintet­ben, hogy a védekezésben való részvételnek, mint állampolgári kötelességen alapuló tevékenység­nek társadalmi munka jellege miatt a pocokirtásért — munka­időkiesés címén —, jár-e kereset- térítés. A Földművelésügyi Miniszté­rium növényvédelmi szolgálata tá­jékoztatásul közli (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 9. számá­ban), hogy a kirendelés alapján végzett munka társadalmi jellegű, tehát ezért ellenszolgáltatás nem jár. A védekezési munkára igény­be vett, munkaviszonyban álló dolgozókat azonban a munka­kiesés idejére a Munka Törvény- könyve alapján a munkáltató ál­tal fizetendő átlagkereset illeti meg. Méltányos és indokolt a ki­eső kereset pótlása azoknak a tér- melőszövetkezeti tagoknak az ese­tében is, akik igénybevétele olyan időszakra esik, amikor beosztá­suknál, vagy munkakörüknél fog­va a közös gazdaságban rendsze­resen dolgoznak. A tsz-tagoknál a védekezési munkában való rész­vételt a munkaegység (munkanap) számának megállapításakor figye­lembe kell venni. A védekezési munkára való ki­rendelést és az igénybevétel idő­tartamát a községi (városi, városi kerületi) tanács vb. mezőgazda- sági szakigazgatási szervének bi­zonyítványával kell igazolni.

Next

/
Thumbnails
Contents