Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
n.fi ' a ■' - -jJ ‘*c rOLN/l MEGY Eli VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 58. szám. ÁRA: 60 FILLER Szerda, 1965. március 10. Emberek és vállalások 3. o. „Dínomdánom" Szentgálon 5. o. Gyorslista az V. VI. Békekölcsön sorsolásáról 7. o. 1 J Az ipari export jelentősége megyénkben Megyénk részesedése az ország ipari termelésében mindössze egykét százalék. Iparvállalataink általában olyan iparcsoportok közé tartoznak, melyeknek alacsonyabb a részesedése a termelésben és az exportban egyaránt. Szerény lehetőségeink mellett termelésünk növelésére törekszünk, de természetesen nem mindenfajta növelésére. Számolunk a népgazdaság, a társadalom magasabb szintű szükségleteinek kielégítésével, a termékek választék-összetételével, minőségével, „kerül amibe kerül” szemlélet megszüntetésével. Az elmúlt években gazdaság- vezetőink leleményes közreműködésével szép eredményeket értünk el az exporttermékek termelése terén. A KB határozata, a népgazdaság érdeke fokozatosan igényli minden gazdaságvezetőtől, hogy keresse, kutassa azokat a lehetőségeket, melyeket gazdaságosan, nagyobb „tőke”- befektetés nélkül erősíteni lehet külkereskedelmi mérlegünk kiviteli fedezeti oldalát, az importhoz szükséges deviza előteremtését. Ennek érdekében fontos a helyes szemlélet kialakítása. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy megyénk különböző szint" vezetői és dolgozói sokat tettek az export-volumen és választék növeléséért, a gazdasági mechanizmusból eredő nehézségek leküzdéséért, elhárításáért. A minisztériumi vállalatok mellett egyre aktívabban kapcsolódnak be az exporttermelésbe a ktsz-ek és a helyiipari vállalatok is. A kezdeményezőkészség példájaként lehet említeni a bonyhádi cipőipari, s a tolnai fémipari ktsz vezetőit és dolgozóit egyaránt. Eredményeiket a számok is szemléltetik; a ktsz-ek ez évben már több mint kétszer annyit termelnek exportra, mint 1963-ban, a tanácsi ipar közel ötszörösét. A miniszteri vállalatoknak viszont komoly erőfeszítést jelent a napjainkban kialakult mezőnyben tartani a korábbi szinteket. A kis helyiipari és ktsz-üzemek nagy százalékban tőkés országoknak exportálnak. Viszonylag fejletlen tecniká.iuk és tecnológiájuk ellenére a vezetők leleményességétől függően megtalálják azokat a réseket, amelyen keresztül be tudnak törni még a tőkés piacokra is. A Simontomyán gyártott ARTEX-labda a világpiacon olyan márka, amelyet már hamisítanak is. A bonyhádi ktsz-ben gyártott autóscipők „elbírják” az angol kormány által felemelt behozatali vámokat. Sorolhatnánk itt egy sor tömegcikket; televízió-szerelőállvány szőrme, papucs, korcsolyacipő, vállfa, butorléc, narancsláda stb. termékekkel szerepel megyénk a világpiacon. Nem szabad semmit lebecsülnünk, jó üzletember módjára igyekeznünk kell mindenből „aranyat” csinálni. Számoljunk továbbra is ezekkel a lehetőségekkel. Megyénk ipari fejlődését is segítheti az exporttermelés növelése. Hisz az exportfejlesztési alapból, a tranzakciós hitelből nagyobb összegek jutnak megyénkbe, Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy a párt határozatai, a népgazdaság érdekei egyértelműen igénylik az exporttermékek termelésének gazdaságos növelését. A megyénkben levő lehetőségek felkutatását és kihasználását. K. I. Megnyílt az V. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás A Technika Házában kedden délelőtt megnyílt az V. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás. A kétnapos konferencián a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó több száz kutató és gyakorlati szakember Vesz részt. 15 külföldi vendég is érkezett, az európai KGST-országokból, valamint Ausztriából és az Egyesült Államokból. A tanácskozás napirendjén a kukorica termesztésének és betakarításának gépesítése szerepel. Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese megnyitó beszédében indokolta ezt a témaválasztást. Elmondotta többek között, hogy valamennyi takarmánygabonafélénk közül egységnyi területről a kukorica adja a legnagyobb hozamokat, mind mennyiségben, mind tápértékben. Kukoricatermelésünk külföldi viszonylatban is jelentős: az 1959 —63-as évek átlaga alapján a termelt kukorica összmennyiségével ] a világon a tizedik, Európában az ötödik helyen állunk. Mindez elsősorban a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének köszönhető — folytatta Hont Já- ( nos —, ugyanakkor azonban a kukoricátermesztés újabb prob- I lémái is a nagyüzemi szerkezetből. pontosabban a nagyüzemi koncentrációból adódnak. A kukorica talaj műveléséhez, növény- ápolásához és növényvédelméhez már rendelkezésünkre állnak a megfelelő gépek, bár ezek továbbfejlesztése terén sok még a tennivaló. A kukorica betakarításának gépesítése azonban még egészében megoldatlan. Egyes részmunkafolyamatokhoz vannak ugyan már gépeink, a kapcsolódó munkafolyamatokhoz viszont nincsenek, és rendkívül hiányos a kiszolgáló- és szállító géppark is. Egész növénytermesztésünk szerkezetéből adódik, hogy a mezőgazdaság szeptemberben és októberben igényli a legtöbb kézi és gépi munkát. Az újabb gyümölcs- és szőlőültetvények termőre fordulásával az őszi munkacsúcs még csak növekedni fog, s ezen nem is kívánunk változtatni, mivel nálunk az őszi betakarításé növények a legértékesebbek. Emellett számolnunk kell a mezőgazdasági munkaerő további csökkenésével is. Mindebből következik, hogy mielőbb változtatnunk kell a kukorica- beiakaritás ’ Mostani ■ hagyományos, kézi erőn alapuló módján. Hatszáz középiskolában több mint 230000 diák tanul Harmincháromezren részesülnek tanulószoba- és menzai ellátásban A Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos konferenciája Moszkva (MTI). Kedden reggel a moszkvai Barátság Házában, mintegy kétszáz küldött jelenlétében megnyílt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 2. országos konferenciája. A konferenciára elküldte képviselőit a Magyar— Szovjet Baráti Társaság is, dr. Kardos László egyetemi tanár, az MSZBT alelnöke és Erdei Zoltán az MSZBT budapesti titkára személyében. A társaság munkájáról szóló beszámolót P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZMBT elnöke terjesztette elő. Elmondotta, hogy a hét éve alakult társaságnak 17 köztársasági, területi és határterületi tagozata van, s mintegy 600 üzemi, vállalati, hivatali és intézeti kollektívából tevődik össze tagsága. A beszámoló egyebek között részletes áttekintést adott azokról a rendezvényekről, amelyek Magyarország felszabadulásának 20. évfordulójához kapcsolódnak, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság fejlesztésének terveiről. Az országos konferencia a határozat és az új működési szabályzat elfogadásával, valamint az új vezetőség megválasztásával befejezi munkáját. Figyelmet érdemlő összesítés készült középiskoláinkról a Művelődésügyi Minisztériumban. A felmérés szerint 10 esztendővel ezelőtt, 455 középfokú tanintézet volt az országban, beleértve az óvónő- és tanítóképzőket is. Az akkori diáklétszám még nem érte el a 120 000-et. Jelenleg 593 különböző típusú középiskola működik hazánkban. Legtöbb a gimnázium: 384, ezenkívül van 164 technikum és 45 szakközépiskola. Mindezekben — nappali tagozaton 231 000- nél több fiatal gyarapítja tudását. Az utóbbi évtizedben nem egészen 60 000-ről 132 000 fölé emelkedett középiskoláinkban a leánytanulók száma. A szociális juttatásokat élvezők aránya is jelentősen növekedett a diákok soraiban. A tanulószoba- és menzai ellátásban tíz évvel korábban még nem egészen 15 ezer középiskolás részesült, az idei tanévben ezek száma már megközelíti a 33 000-et. A középiskolák ifjúsági könyvtáraiban több mint 935 000 kötetből válogathatnak a fiatalok. Az 593 tanintézetből 450-nek van jelenleg könyvtára. A korszerű oktató-nevelőmunkát segíti a középiskolákban használt 787 rádió, 378 televízió, csaknem 800 magne- • tofon, 677 lemezjátszó, s 1300 hangos-, néma-, illetve diavetítő gép. Nagy a fiatalok érdeklődése a különféle szakkörök iránt. Ezt bizonyítja, hogy a mintegy öt és félezer szakkörnek a taglétszáma meghaladja a 140 000-et. A legnépesebbek az irodalmi, a matematikai, a biológiai, illetve a sportszakkörök, a rendkívüli tárgyak közül különösen a gyors- és gépírás, valamint a műszaki rajz. Háromszáz tonna llrvaün — E héten kezdik a szállítást A földművelésügyi miniszter rendeleté értelmében a mezei pocok elleni védekezést országszerte a tanácsok irányítják. A rendelet kötelezően írja elő a társadalmi védekezést, amely azt jelenti, hogy az illetékes tanácsok a meghatározott időpontokban a falvakból kirendelhetik az embereket az előírt védekezés végrehajtására. Ez a munka hamarosan Tolna megyében is megkezdődik. Illetékes helyen közölték, hogy 300 tonna védekezőszert, Arvalint kap a megye. A hatásosnak ígérkező védekezőszer egy részét Pécsről kap» juk. Az AGROKER Vállalat a védekezési ütemtervnek megfelelően, még e héten megkezdi az Arvalin továbbítását a községekbe. A tanácsokat erről értesítik. A védekezési ütemterv szerint az első szállítmányok a dombóvári járásba, majd a bonyhádi, a paksi, a tamási és végül a szekszárdi járásba érkeznek meg. A társadalmi védekezés időpontját mindenütt helyileg a tanácsok állapítják meg, s azt maradéktalanul be kell tartani. Jár e kereseftérítés a pocokirtás idejére? A földművelésügyi miniszter rendelete szerint a mezei pocok j ellen az egész ország területén társadalmi védekezést kell folytatni. A védekezést a nagyobb veszélyre való tekintettel az időle- I ges munkakötelezettségre vonatAz alkatrészellátásról Milliók az érem másik oldalán — Mintha ingyen adnák — Mit javasol az AGROKER igazgatója ? A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása akár akarjuk, akár nem, továbbra is foglalkoztatja a termelőszövetkezetek vezetőit, a gépállomások, az állami gazdaságok vezetőit, szakembereit. Éppen ezért arra kértük Biczó Ernőt, az AGROKER Vállalat igazgatóját, hogy a témával kapcsolatban, válaszoljon munkatársunk néhány kérdésére; — Az utóbbi időben gyakran hallani olyan megállapításokat, hogy a mezőgazdasági üzemek alkatrészellátása általában javult. Őszintén szólva e téren van ugyan némi kedvező változás, de a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói még mindig gyakran és joggal panaszkodnak az elégtelen alkatrészellátás miatt, örülnénk, ha Biczó elvtárs, mint a megyei AGROKER Vállalat igazgatója, tényleg tudna valami igazán megnyugtatót mondani. — A ferde . tájékoztatásnak nem lenne semmi értelme. Az az igazság, hogy továbbra is számíthatunk az alkatrészellátásban nehézségekre. Jelenleg legnagyobb gondot az UE—28-as és a D4K erőgépek jelentenek. Sajnos az a helyzet, hogy esetenként teljesen tanácstalanok vagyunk mi is. Alig van olyan géptípus, amellyel az alkatrész vonatkozásában ne lenne kisebb-nagyobb probléma. Megnőtt a mezőgazdasági üzemek gépparkja, és ennek természetes velejárója, hogy nincsenek már olyan készleteink sem, mint két évvel ezelőtt. — A gumiellátás vonatkozásában tavalyhoz képest javult a helyzet. 1964-ben 3500 tehermé- retű gumit kaptunk, az idén 4300- at kapunk, de még ez sem fedezi a szükségleteket. • — A meglevő készletekkel tehát messzemenően takarékoskodni kell, mert különben nehezen boldogulnak a mezőgazdasági üzemek, A takarékoskodást azért hangsúlyozom, mert szerintem amikor az alkatrészellátás nehézségeiről általában beszélünk, akkor meg kell nézni az érem másik oldalit is. Nemcsak állítani, bizonyítani is tudom, hogy meglepően nagy összeget emészt fel Tolna megyében az alkatrészvásárlás. 1962-ben az állami gazdaságok csak tőlünk 20 millió forintért, a gépállomások 21 millió forintért, a tsz-ek 5 370 000 forintért vásároltak alkatrészt. 1964-ben, tehát tavaly az állami gazdaságok 17 milliót, a gépállomások 33 milliót, a tsz-ek 13 milliót költöttek alkatrészvásárlásra itt nálunk, az AGROKER Vállalatnál. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy az alkatrészellátás valóban meglevő gondjait az üzemek is nagymértékben enyhíthetnék, ha fokozatosan érvényesítenék az amúgy is kötelező taka(Folytatás a 2. oldalon) kozó rendelkezések alapján kell végrehajtani. Egyes helyeken a védekezést szervező és irányító szervek tájékozatlanok a tekintetben, hogy a védekezésben való részvételnek, mint állampolgári kötelességen alapuló tevékenységnek társadalmi munka jellege miatt a pocokirtásért — munkaidőkiesés címén —, jár-e kereset- térítés. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata tájékoztatásul közli (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 9. számában), hogy a kirendelés alapján végzett munka társadalmi jellegű, tehát ezért ellenszolgáltatás nem jár. A védekezési munkára igénybe vett, munkaviszonyban álló dolgozókat azonban a munkakiesés idejére a Munka Törvény- könyve alapján a munkáltató által fizetendő átlagkereset illeti meg. Méltányos és indokolt a kieső kereset pótlása azoknak a tér- melőszövetkezeti tagoknak az esetében is, akik igénybevétele olyan időszakra esik, amikor beosztásuknál, vagy munkakörüknél fogva a közös gazdaságban rendszeresen dolgoznak. A tsz-tagoknál a védekezési munkában való részvételt a munkaegység (munkanap) számának megállapításakor figyelembe kell venni. A védekezési munkára való kirendelést és az igénybevétel időtartamát a községi (városi, városi kerületi) tanács vb. mezőgazda- sági szakigazgatási szervének bizonyítványával kell igazolni.
