Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-27 / 73. szám
IMS. március 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Házasság — engedéllyel Vannak dolgok..* 1 Különböző statisztikák bizonyítják; emelkedett a válások száma. Különösen a fiatalon kötött házasságok felbontása gyakori. Sokat foglalkozik vele mostanában a rádió, a sajtó, keresik, kutatják az okát a legkülönbözőbb fórumokon; Ugyanígy számokat, statisztikákat lehetne mutatni arról, menynyire gyakori mostanában a koron alul kötött házasságok száma. Különösen falun szembetűnő ez a legtöbbször indokolatlan sietség. A megye majdnem minden községében találni olyan fiatalokat — különösen lányokat —, akik külön engedéllyel, tizennyolc éves koruk előtt kötnek házasságot. Nem egyszer ugyanolyan korú, vagy alig idősebb fiatalemberrel. A váraljai községi tanácson kapásból felsoroltak négy lányt, akik a közelmúltban koron alul házasodtak; Hozzátették azt is, hogy még van néhány rajtuk kívül is, csak ezek jutottak éppen eszükbe. B. Sáráék házáról már az idegen is könnyen megtudhatja, hogy itt fiatal házasok laknak. A kötélen száradó pelenkák, babaholmik árulkodnak a lakók fiatalságáról. B. Sára és F. József tavaly nyáron házasodtak össze. A lány akkor 16 éves volt, a fiú 20; A kicsi februárban született; Édesanyja most 17 éves. Alig egy évvel ezelőtt még őt is gyermeknek tartották. Tiszta, rendes otthon, jó benyomást keltő környezet. Az asz- szonyka éppen a síró kicsit próbálja csitftgatni. Nem lepi meg a kérdés, gondolom nagyon sokan kérdeztek már tőle hasonlót; — Miért házasodtunk össze? Szeretjük egymást. Úgy gondoltuk, nem várunk tovább az esküvővel. Két éve ismertem meg a férjemet; Tizennégy éves voltam akkor; Két évig jártunk együtt; Szerintem nem attól függ a jó házasság, hogy ki, mennyi idős. — Anyagiak? — Őszintén szólva nem nagyon voltak a házassághoz. Férjem 1400 forintot keres, halászmester. Én csak nagyon keveset kapok. Itt dolgozom a helyi földművesszövetkezeti boltban, mint. ■. tanuló; Most vagyok másodéves. Nem hagyom abba az iskolát Egy év múlva végzek, akkor már én is keresek, több mint ezer forintot; — És a kicsi? — Édesanyámmal lesz, amíg én dolgozom. Ö majd gondját viseli. Együtt lakunk és ő szívesen megteszi. A ház ahol laknak B ^ra----------------------------------szüleié. Egészen pontosan a lakás és a bútor is, mert a fiataloknak még nem jutott arra, hogy vegyenek. A férj fizetéséből ítélve még jó ideig kell gyűjteniök, mire önállósíthatják magukat. Amikor erről beszélgetünk, a fiatalasszony bizonytalanul tiltakozik. — Nem, nem a férjem egész fizetését a bankba tesszük. Abból veszünk majd bútort. — Akkor miből élnek? — Anyámék úgyis főznek itthon. Együtt eszünk, így nem kerül pénzhe. — Nem rossz ez maguknak? — Nem, nagyon jól kijövünk a szüleimmel. Szeretnek bennünket. — Mit szólnak a faluban? — Hát..; mondták, hogy minek kellett ilyen korán..-., de miért vártunk volna, ha szeretjük egymást — Úgy gondolja, helyesen cselekedtek? — Igen, szeretjük egymást. Én nem bántam meg. A férjem se. — S ha a férjét elviszik katonának? — Ősszel volt sorozáson. Felmentették, mert magas volt a vérnyomása; — És ha nem mentették volna fel? Kicsit meghökken, egy darabig nem válaszol. Aztán vállat von — Akkor én itthon maradok. Nem lett volna baj. Jól megértjük egymást. Nem volt közöttünk soha semmi nézeteltérés. I Fnnvi lenn» a történet. Nincs 1 tnnV jogunk valamiféle tudálékos előrelátással — számokra, évekre támaszkodva, — arra, hogy megjósoljuk a két fiatal életútját. Nincs jogunk rá, mert éppen ebben a kérdésben nem lehet pontos határt vonni, számtalan bizonyíték van pro és kontra. Mégis — most elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől — igazat adhatunk-e a fiatalasszonynak, aki a szerelemre hivatkozva jónak, helyesnek ítéli a házasságot? Úgy hiszem, nem. És most megint csak el kell mondani, hogy nem a pesszimizmus beszél belőlünk. Lehet — talán ők tudják jobban —, hogy az 6 házasságuk jól sikerült. De vajon sikerült-e azoknak a fiataloknak, akik hasonló gondokkal-bajokkal küzdve, és még ilyen támogatást sem élvezve, fiatalon, koron alul kötöttek házasságot? Kónya József Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz kőműves, ács, műköves szakmunkásokat és kőművest kiszolgáló SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés teljesítménybér; Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Szokszó rd, Keselyűsé u. 6; sz. alatt. (73) A Dombóvári Halgazdaság azonnali felvételre keres egy fő GÉPKEZELŐT és egy fő VILLANYSZERELŐT változó munkahellyel. Fizetés megegyezés szerint. (173) OfSlí Könyvelőt keres felvételre a Várdombi Gépjavító Állomás. Jelentkezés írásban vagy személyesen. Fizetés a vonatkozó FM.- utasítás szerint. (169) Koxületek figyelem! Nemzeti- és vörös színű zászlók nagy választékban kaphatók a szekszárdi sportboltban (lóó) I. Vitán kívül Én is hozzászóltam a „Miért kisváros Szekszárd?” vitához, de nem jelent meg, mert a szerkesztők azt mondták, túlságosan személyes jellegű, amit írok. Az érvet elfogadtam, tudniillik valóban olyan példákat sorakoztattam fel a cikkben, amik engem személy szerint bosszantanak. Első: A pletyka. Tipikus kisvárosi ténykedés, és Szekszár- don különös gonddal művelik. Sok embernek ez a legfőbb szórakozása, sőt ez az éltető eleme. Mindent tudnak mindenkiről, méghozzá egészen pontosan. Például: hazamegyek este, azzal fogad a házinéni, kicsit szemrehányóan, hogy hallotta: nősülök. Hogy-hogy? Én nem tudok róla. De, ő hallotta, még azt is, hogy három hónap múltja és a. lányt Editnek hívják- Ejnye — mondom, nem is ismerek Edit nevű hölgyet az egész városban, de azon kívül sem. Lehetetlen, hiszen ők hallották, hogy nősülök. A másik: Nem tudok venni a megyeszékhelyen egy igazán megfelelő, jó nadrágot, olyant, ami nekem való méretű, modern szabású és nem gyúródik. Tavaly vettem egy terliszter pantallót, ami bő és hosszú volt egy kicsit. Elvittem a ktsz-hez, alakítás céljából. Annyira lefaragták a szárát, olyan hirtelen szűkítették, hogy a térdem alig tud benne mozogni. Harmadik személyes jellegű példám a kisvárosi sajátosságokra: A fülem mellől mindig kivágják a hajat, ,,fölstuccol- nak”,'pedig a Szép, nxödern férfifrizura az, ha még az oldalszakáll is megmarad egy kicsit. Valahányszor hajat vágatok, külön megkérem a kedves Figarót, ne szedje ki a hajat a fülem mellől, már csak azért, sem, mert a füleim kissé szét- állnak. Erre mit tesz a Figaró Ur? Kivágja a hajat a fülem mellől. Direkt végtgpróbáltam a város több fodrászatát ebből a célból; sehol semmi remény, hogy megértenék szerény kérésemet. Negyedik példa: Limonádét csak a Várköz presszóban lehet kapni, a cukrászdákban nem, mert azok nem tartanak citrotnot. Viszont a Várköz olyan előkelő hely. hogy röstell az ember csupán limonádét kérni, még akkor is, amikor pedig kimondottan limonádéra fáj a foga, mert frissülni akar, nem pedig lerészegedni. Egyéb érveket nem említek, mert még rám fogják, hogy közéleti munkaköröm ellenére csak a magam érdekeit nézem ilyen fontos kérdésben, mint hogy miért kisváros Szekszárd? 2. Visszaadta neki Bíróság, folyosó. Tanúk várakoznak a járásbíróság ajtaja előtt. Jön egy öreg „pógár” papucsban, fuszekliben, de egyébként ünneplős. A kötényét feltűzte a mikádó alá. Odalép a 13-as ajtóhoz, lenyomja a kilincset. Zárva. Benne a kulcs, elforgatja, benéz. — Nincs itt senki — mondja. Ihdul visszafelé, aztán mégis megáll a tanúk egyik tábora előtt. Mindegyik nő. — Fáznak? Ez nem igazi fá- zás, ez csak az izgalomtól van. Én tudom. Nem először vagyok itt. Ravasz képpel mosolyog és kacsint. — Jól megbóháztam őket, meg a hangom is otthagytam a teremben. De mégis elveszett az ügy, a koma nyert... Tudják, mit csináltam? Mondtam a komának, mire jó a harag, inkább jöjjön el, kóstolja meg a boromat. Úgy beitattam, hogy kifelé a híd mellé lépett, le az árokba. En meg hagytam. Jó hideg volt. aztán föl se tudott tápászkodni. — Nem félt, hogy megfagy? — Na hát azért időnként kinéztem ám rá! SZABÓ JÓZSEF Két tűzkár tanulsága Mint már arról a Tolna megyei Népújságban beszámoltunk, 1965. február 20-án este 22 óra körüli időben leégett Szekszárd, Balassa u. 3/a és 3/b házszám alatt Grósz Mátyás és Gudrich Mátyás tulajdonát képező lakóépület. A tüzet az okozta, hogy Grósz Mátyás épületrészének kéményében éghető épületszerkezet volt beépítve. A beépített gerenda közvetlenül érintkezett a kémény űrrel, melynek következményeképpen izzásba jött és ebből kifolyólag átterjedt a tetőszerkezetre. A kifejlődött tetőtűz Gundrich Mátyás tulajdonát képező épületrészre is átterjedt, melyet erősen megrongált. Az Állami Biztosító kárszakértői a tűzeset után azonnal hozzákezdtek a károk megállapításához. A két károsult közül Gudrich Mátyás épület- és háztartási biztosítást kötött, kártérítésként 17 000 forint összeget térített az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága. Grósz Mátyás épületrészén a tűzkár hozzávetőlegesen mintegy 25 ezer forint volt, kártérítést azonban nem kaphatott, mert nem élt a biztosítás megkötésének lehetőségével. (172) Hogyan hajtották végre a 34-es rendeletet ? Munkavédelmi felügyelők tanácskozása a Tolna megyei üzemek baleseti helyzetéről A Minisztertanács 1963. év végén a 34-es rendeletben szabályozta, lényegesen új alapokra helyezte a dolgozó emberről való gondoskodást, az üzemi munka- védelmet. A rendelet megjelenése után meghatározták a legfontosabb teendőket, legfőképpen a gazdasági vezetők teendőinek gyakorlására adtak útmutatást a rendelettel kapcsolatban. A 34-es rendelet megjelenése után a Tolna megyei üzemekben a munka- védelmi helyzet kedvezően alakult. Csökkent a balesetek száma és a balesetek miatt munkából kiesett napok száma is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsán munkavédelmi felügyelők, bizottsági tagok és gazdasági vezetők tanácskoznak a rendelet 1964. évi hatásáról. A tapasztalatok alapján meghatározzák az idei év teendőit is. A munkavédelmi jellegű tanácskozásra március 31-én kerül sor. Komoly, kifogástalan minősítéssel rendelkező érettségizett építőiparianyag-szake in bér állást változtatna, esetleg más munkakörben is. Cím: a szekszárdi hirdetőben. (185) I
