Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. március 27. Tolna megyeii VILÁG PROLETÁRJA) EGYESÜUETEI» NÉPÚJSÁG A'MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI PIZOTTSAgA ÉS A MEÖY&^ÄNACS LAPJA Talapzatra emelték az új Lenin-szobrot A fővárosi Dózsa György úti dísztéren már korábban elkészült a Len in-emlékmű 17 méter magas felfelé nyúlva keskenyedő, tar- dosi márvánnyal burkolt pilonja. Pénteken pedig talapzatára emel­ték Lenin négy méter magas, bronzba öntött szobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díjas szob­rászművész mintázott, s amelyet a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat öntőműhelyében ön­töttek. A talapzatra emelés nagy körültekintést igénylő munkáját az alkotó szobrászművész, az emlékmű tervezője és az öntöde vezetői irányították. Hogyan tűnt el több mázsa cukor Dombóváron? Komoly talányt akozott a dom­bóvári földművesszövetkezet veze­tőinek, hogy a cukrászműhelyben hogyan keletkezett rövid négy hó­nap alatt több, mint 27 000 forint hiány. Hova tűnt ennyi értékű nyersanyag, hiszen itt nem bán­nak pénzzel, csupán cukorral, liszttel, tojással? A talányt majd a járásbíróság fejti meg. Az eset a leltárhiányt követő fegyelmi elbocsátás kapcsán került a Te­rületi Egyeztető Bizottság elé. A cukrászműhely vezetőjét, Schäffer Henriket az év elején fegyelmileg elbocsátotta a föld­művesszövetkezet vezetősége. Nem csupán a leltárhiány, hanem egyébb vétségek miatt is. Schäffer Henriket a múlt évben nevezték ki a műhely vezetőjé­vé. Egy ideig nem merült fel el­lene semmi kifogás. Legfeljebb az, hogy munkaidő alatt is megfor­dult a közeli étteremben. Aztán a váratlan, tizenhatezer forintos hiány... A Belkereskedel­mi utasítás szerint el kellett vol­na bocsátani. De még csak fi­gyelmeztetést sem kapott. Majd újabb nyolcezer forint hiány, és ismét hiány. Januárig több mint huszonhétezer forint... Közben kiderült, hogy alkalom­adtán a műhelybe is italt hordtak be, és az ottani anyagot használ­ták fel halsütéshez. Az is kide­rült, hogy Schäffer Henrik kap­csolatba került az egyik, ott dol­gozó lánnyal. — Kérem, fiatal vagyok, nőt­len — mondotta az egyeztető bi­zottsági tárgyaláson — szórakoz­ni lehet. — Nem gondolta, hogy rosszat szül a vezető és a beosztott ilyen kapcsolata? — Tőle még jobban megköve­teltem a munkát, mint a többitől. A valószínűbb, hogy az ilyen szórakozások, italozások szülték a lazaságot, amely a cukrászmű­helyben uralkodóvá vált. Azt, hogy a raktárból bárki, tetszés szerint hordhatta ki a nyersanya­got, minden ellenőrzés nélkül. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.23: Hírek. 16.30: Indiai pillanat­képek. 16.45: Házunktája. 16.50: Főz­zünk okosan! 17.15: Zenekedvelő gye­rekek. 18.00: Az év legjobb sportfilm­je. 18.15: Tudományos híradó. 18.35: Hétről — hétre... 11.45: Esti mese. 18.55: Színházi jegyzet. 19.05: Krlezsa: Agónia. Dráma két részben. (14 éven felülieknek!) 21.20: Farsangi forgatag. 22.00: Az érem harmadik oldala. 22.20: Húsz év legszebb verseiből. 22.35: Tv- híradó. Á lottó nyerőszámai : 6, 30, 34, 36, 64 — A kiszállított készáru meny- nyiségét mindig tételesen ellen­őrizte? — Nem kérem. Csak alkalom­szerűen. Ha minden esetben ellen­őriztem volna, akkor másra nem maradt volna időm. Nekem azt mondták, az a legfőbb feladatom, hogy a forgalom menjen. A Területi Egyeztető Bizottság úgy döntött, hogy Schäffer Hen­rik fellebbezését elutasítja, és helyben hagyja a dombóvári földművesszövetkezet fegyelmi úton való elbocsátásról hozott határozatát. A tárgyaláson bebi­zonyosodott a társadalmi vagyon hűtlen, hanyag kezelése, a mun­kafegyelem megsértése. Az eset tanulság lehet sok fia­talnak arra, hogy a szórakozás ürügyén a könnyelmű, léha élet­mód előbb-utóbb buktatóhoz ve­zet. Az alig huszonöt éves fiatal­embert vezetővé tették. Jól kere­sett. Kétezer forintnál nagyobb fizetéséből mégis csak ötszázat adott haza, a többit elszórakozta. És most nem érti, hová tűnt 27 000 forint értékű nyersanyag, több mázsa cukor és egyéb. De tanulság lehet a földműves­szövetkezet vezetőségének is az eset. Már az első, tizenhatezer forintos hiánynál komolyabban fel kellett volna lépni, nem azt fogadni el szó nélkül, hogy az nem lehet más, csak könyvelési hiba. Akkor a sok „mellékes” do­log is előbb kitudódott volna, és nem terhelne most egy fiatal­embert a fegyelmi elbocsátás sú­lya. És egy valószínű bírósági el­járásé... BI. Húsz esztendő eredményei A lakosság 48,1 százaléka dolgozik, a reáljövedelem 1949 óta több mint kétszeresére emelkedett — A Központi Statisztikai Hivatal két szabad évtized eredményeiről Pénteken hagyta el a nyomdát a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, amely a fel­szabadulás óta eltelt húsz év eredményeit foglalja össze. A 75 oldalas, igen ízlésesen kiállított könyv grafikonjai és rövid szö­veges írásai szemléletes áttekin­tést adnak a népgazdaság, a la­kosság gyarapodásának főbb moz­zanatairól, s mai életünket össze­hasonlítják a felszabadulás előt­tivel. Az adatokból kitűnik, hogy a keresők száma lényegesen növe­kedett, jelenleg 4 857 000 ember dolgozik az országban, vagyis a lakosság 48,1 százaléka, a kereső nők aránya 1949 óta 29,3-ról 37,5 százalékra növekedett. Az egy munkás- és alkalmazottra jutó reálbér tavaly 70,2 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, ha azonban figyelembe vesszük, hogy egy családból most többen dol­goznak, mint azelőtt, az ország egy lakosára jutó reáljövedelem 103,5 százalékkal magasabb, mint 15 évvel ezelőtt. Az életszínvo­nal növekedése nem mérhető le teljes egészében a fizetések nagy­ságán a lakosság jövedelmének 23,2 százaléka ugyanis különféle társadalmi juttatásokból szárma­zik, ami nincs a borítékban. Az ilyen béren kívüli összegeknek körülbelül 20 százalékát nyug­díj, majdnem ugyanennyit ingye­nes egészségügyi ellátás, majd to­vábbi 18—19 százalékot ingyenes oktatás formájában kap a lakos­ság. Jelentős a táppénz, a csalá­di pótlék összege is. Az ország az elmúlt húsz év­ben évről évre gyarapodott. Az úgynevezett állóalapok, tehát épületek, felszerelések, termelő­berendezések bruttó értéke elér­te a 843 milliárd forintot, s en­nek a vagyonnak 51,4 százaléka az 1950 óta történt beruházások segítségével jött létre. A nemze­ti jövedelem már 1957-ben túl­haladta a háború előtti összeg kétszeresét, s tavaly 315 százalé­ka volt az 1938-asnak. Amíg a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1923 és 1938 között alig érte el a két százalékot, 1949 óta az évi növekedés átlaga 7 szá­zalék. Ezt a rendkívül jelentős eredmény^ mindenekelőtt az ipa­ri termelés lényeges növekedése alapozta meg. A magyar ipar 5,84-szor annyit termelt tavaly, mint 1938-ban, az állami gyáripar pedig ugyancsak 1938-hoz képest 667 százalékra nö­velte évi termelési eredményét. A mezőgazdasági termelés ered­ményeiről csupán az elmúlt 15 év adatai állnak rendelkezésre, s ezekből kitűnik, hogy tavaly 48 százalékkal több terméket adott az országnak a mezőgazdaság; mint 1949-ben. A háború előttivel összehasonlítható adatok minde­nekelőtt a mezőgazdasági terme­lés kulturáltságának nagyarányú fejlődéséről, különösen a műtrá­gya-felhasználás és az öntözés je­lentős térhódításáról tanúskodnak. 1938-ban még mindössze 13 kiló műtrágya jutott egy hektárnyi szántóterületre, tavaly már 278,5 kilogramm, a háború előtti 14 000 hektárnyi öntözött terület 266 000 hektárra emelkedett. A kertgaz- daságok és gyümölcsösök nagysá­ga ma 2,7-szer akkora, a szőlő­termő-terület 17, a magyarországi erdők területe 27 százalékkal na­gyobb, mint a felszabadulás előtt. Viszont 35 százalékkal kevesebb a rét, 9 százalékkal kevesebb a szántóterület és 12 százalékkal i kisebbek a magyarországi náda­sok. mint annak idején. Á Központi Statisztikai Hiva­tal kiadványa a továbbiakban részletes tájékoztatást ad a bél­és külkereskedelmi forgalomról-, majd a lakáshelyzettel foglalkoz­va rámutat, hogy az építkezéseik üteme egyre gyorsul. 1930 és 1938 között 23 106, 1950 és 1954 között 29 984, 1955—1959-ben 53 868, az elmúlt öt esztendőben pedig 57,161 lakás épült évi átlagban. Bár lassan, de fokozatosan eny­hül a lakáshiány. 1941-ben 382, 1949-ben 365, a legutóbbi felmé­rések szerint pedig már csak 322 lakó jutott 100 lakásra. A jelentés ezután különféle szociális kér­désekkel foglalkozik, részletes tájékoztatást nyújtva az egész­ségügy, a társadalombiztosítás helyzetéről, végül adatokat közöl a kultúra térhódításáról. (MTI). 1965. március 27., szombat. A Nap kél 5.34 órakor, nyugszik 18.06 órakor. A Hold kél 3.27 órakor, nyugszik 11.55 órakor. Névnap: Hajnalka. — Ügyeletes orvos. 1965. már­cius hó 28-án dr. Bagi Emília Szekszárd. Wossinszky M. u. V/4. Rendel: március 27-én du. 5—6- ig és 28-án de. 9—11-ig a rende­lőintézetben és utána a lakásán található meg. — A Prágában megrendezendő Interfoto fesztiválra beküldött öt képe közül kettőt elfogadtak Horváth József bonyhádi fotós­nak, aki most első ízben szerepel nemzetközi kiállításon. — Központosították a betonke­verést a Tolna megyei Építő­anyagipari Vállalat paksi előre­gyártó üzemében. — Március 31-én Szekszárdon tartja a Szövetkezetek Tolna me­gyei Értékesítő Központja az évi rendes közgyűlést: — A felszabadulás évforduló­jára szépülnek, csinosodnak a dombóvári utcák, terek, porták. Rendezik a szovjet hősi emlék­mű környékét. A lakóházak előtt tisztítják az árkokat, járdákat, s ED AVÁRÓ ' ' f '■é (Bakó Jenő felvétele) ahol lehet, parkosítanak. A föld­művesszövetkezet dolgozói az üzleteket csinosítják. A községi tanács kertészeti dolgozói ezek­ben a napokban különösen so­kat dolgoznak, mert azt akarják* hogy az évforduló napján szépek* rendezettek legyenek a dombó­vári utcák. — A kenyérgabona értékesíté­sére kötött szerződés tervét .105 százalékra teljesítették a megye termelőszövetkezetei. A bonyhádi járásban legjobb az eredmény: 124,2 százalék. A tervezettnél 16,7 százalékkal több kenyérgabonát ígérnek eladásra a paksi járás szövetkezetei is, szerződés alap­ján. — Tavaszi vetőmagelosztás. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat megkezdte a tavaszi ve­tőmagvak elosztását. Tavaszi ár­pából csaknem 12 vagon neme­sített vetőmagot használnak fel a szövetkezetek, hibridkukorica­vetőmagból pedig 131 vagont igé­nyeltek. A hibridmagból 67 va­gonnal már elszállított a válla­lat a tsz-ekbe. FELHŐS IDŐ Várható időjárás szombat es­tig: felhőátvonulósok, többfelé, főként északon újabb átfutó esők. Mérsékelt, átmenetileg élénk délnyugati, nyugati szél: A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között. '••■•■■iimiimmimilliiliiillllllllllllll TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—11, 23—61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20—IC. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF. Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft Index-szám; 23 0W.

Next

/
Thumbnails
Contents