Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-27 / 73. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. március 27. Tolna megyeii VILÁG PROLETÁRJA) EGYESÜUETEI» NÉPÚJSÁG A'MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI PIZOTTSAgA ÉS A MEÖY&^ÄNACS LAPJA Talapzatra emelték az új Lenin-szobrot A fővárosi Dózsa György úti dísztéren már korábban elkészült a Len in-emlékmű 17 méter magas felfelé nyúlva keskenyedő, tar- dosi márvánnyal burkolt pilonja. Pénteken pedig talapzatára emelték Lenin négy méter magas, bronzba öntött szobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész mintázott, s amelyet a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat öntőműhelyében öntöttek. A talapzatra emelés nagy körültekintést igénylő munkáját az alkotó szobrászművész, az emlékmű tervezője és az öntöde vezetői irányították. Hogyan tűnt el több mázsa cukor Dombóváron? Komoly talányt akozott a dombóvári földművesszövetkezet vezetőinek, hogy a cukrászműhelyben hogyan keletkezett rövid négy hónap alatt több, mint 27 000 forint hiány. Hova tűnt ennyi értékű nyersanyag, hiszen itt nem bánnak pénzzel, csupán cukorral, liszttel, tojással? A talányt majd a járásbíróság fejti meg. Az eset a leltárhiányt követő fegyelmi elbocsátás kapcsán került a Területi Egyeztető Bizottság elé. A cukrászműhely vezetőjét, Schäffer Henriket az év elején fegyelmileg elbocsátotta a földművesszövetkezet vezetősége. Nem csupán a leltárhiány, hanem egyébb vétségek miatt is. Schäffer Henriket a múlt évben nevezték ki a műhely vezetőjévé. Egy ideig nem merült fel ellene semmi kifogás. Legfeljebb az, hogy munkaidő alatt is megfordult a közeli étteremben. Aztán a váratlan, tizenhatezer forintos hiány... A Belkereskedelmi utasítás szerint el kellett volna bocsátani. De még csak figyelmeztetést sem kapott. Majd újabb nyolcezer forint hiány, és ismét hiány. Januárig több mint huszonhétezer forint... Közben kiderült, hogy alkalomadtán a műhelybe is italt hordtak be, és az ottani anyagot használták fel halsütéshez. Az is kiderült, hogy Schäffer Henrik kapcsolatba került az egyik, ott dolgozó lánnyal. — Kérem, fiatal vagyok, nőtlen — mondotta az egyeztető bizottsági tárgyaláson — szórakozni lehet. — Nem gondolta, hogy rosszat szül a vezető és a beosztott ilyen kapcsolata? — Tőle még jobban megköveteltem a munkát, mint a többitől. A valószínűbb, hogy az ilyen szórakozások, italozások szülték a lazaságot, amely a cukrászműhelyben uralkodóvá vált. Azt, hogy a raktárból bárki, tetszés szerint hordhatta ki a nyersanyagot, minden ellenőrzés nélkül. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.23: Hírek. 16.30: Indiai pillanatképek. 16.45: Házunktája. 16.50: Főzzünk okosan! 17.15: Zenekedvelő gyerekek. 18.00: Az év legjobb sportfilmje. 18.15: Tudományos híradó. 18.35: Hétről — hétre... 11.45: Esti mese. 18.55: Színházi jegyzet. 19.05: Krlezsa: Agónia. Dráma két részben. (14 éven felülieknek!) 21.20: Farsangi forgatag. 22.00: Az érem harmadik oldala. 22.20: Húsz év legszebb verseiből. 22.35: Tv- híradó. Á lottó nyerőszámai : 6, 30, 34, 36, 64 — A kiszállított készáru meny- nyiségét mindig tételesen ellenőrizte? — Nem kérem. Csak alkalomszerűen. Ha minden esetben ellenőriztem volna, akkor másra nem maradt volna időm. Nekem azt mondták, az a legfőbb feladatom, hogy a forgalom menjen. A Területi Egyeztető Bizottság úgy döntött, hogy Schäffer Henrik fellebbezését elutasítja, és helyben hagyja a dombóvári földművesszövetkezet fegyelmi úton való elbocsátásról hozott határozatát. A tárgyaláson bebizonyosodott a társadalmi vagyon hűtlen, hanyag kezelése, a munkafegyelem megsértése. Az eset tanulság lehet sok fiatalnak arra, hogy a szórakozás ürügyén a könnyelmű, léha életmód előbb-utóbb buktatóhoz vezet. Az alig huszonöt éves fiatalembert vezetővé tették. Jól keresett. Kétezer forintnál nagyobb fizetéséből mégis csak ötszázat adott haza, a többit elszórakozta. És most nem érti, hová tűnt 27 000 forint értékű nyersanyag, több mázsa cukor és egyéb. De tanulság lehet a földművesszövetkezet vezetőségének is az eset. Már az első, tizenhatezer forintos hiánynál komolyabban fel kellett volna lépni, nem azt fogadni el szó nélkül, hogy az nem lehet más, csak könyvelési hiba. Akkor a sok „mellékes” dolog is előbb kitudódott volna, és nem terhelne most egy fiatalembert a fegyelmi elbocsátás súlya. És egy valószínű bírósági eljárásé... BI. Húsz esztendő eredményei A lakosság 48,1 százaléka dolgozik, a reáljövedelem 1949 óta több mint kétszeresére emelkedett — A Központi Statisztikai Hivatal két szabad évtized eredményeiről Pénteken hagyta el a nyomdát a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, amely a felszabadulás óta eltelt húsz év eredményeit foglalja össze. A 75 oldalas, igen ízlésesen kiállított könyv grafikonjai és rövid szöveges írásai szemléletes áttekintést adnak a népgazdaság, a lakosság gyarapodásának főbb mozzanatairól, s mai életünket összehasonlítják a felszabadulás előttivel. Az adatokból kitűnik, hogy a keresők száma lényegesen növekedett, jelenleg 4 857 000 ember dolgozik az országban, vagyis a lakosság 48,1 százaléka, a kereső nők aránya 1949 óta 29,3-ról 37,5 százalékra növekedett. Az egy munkás- és alkalmazottra jutó reálbér tavaly 70,2 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, ha azonban figyelembe vesszük, hogy egy családból most többen dolgoznak, mint azelőtt, az ország egy lakosára jutó reáljövedelem 103,5 százalékkal magasabb, mint 15 évvel ezelőtt. Az életszínvonal növekedése nem mérhető le teljes egészében a fizetések nagyságán a lakosság jövedelmének 23,2 százaléka ugyanis különféle társadalmi juttatásokból származik, ami nincs a borítékban. Az ilyen béren kívüli összegeknek körülbelül 20 százalékát nyugdíj, majdnem ugyanennyit ingyenes egészségügyi ellátás, majd további 18—19 százalékot ingyenes oktatás formájában kap a lakosság. Jelentős a táppénz, a családi pótlék összege is. Az ország az elmúlt húsz évben évről évre gyarapodott. Az úgynevezett állóalapok, tehát épületek, felszerelések, termelőberendezések bruttó értéke elérte a 843 milliárd forintot, s ennek a vagyonnak 51,4 százaléka az 1950 óta történt beruházások segítségével jött létre. A nemzeti jövedelem már 1957-ben túlhaladta a háború előtti összeg kétszeresét, s tavaly 315 százaléka volt az 1938-asnak. Amíg a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1923 és 1938 között alig érte el a két százalékot, 1949 óta az évi növekedés átlaga 7 százalék. Ezt a rendkívül jelentős eredmény^ mindenekelőtt az ipari termelés lényeges növekedése alapozta meg. A magyar ipar 5,84-szor annyit termelt tavaly, mint 1938-ban, az állami gyáripar pedig ugyancsak 1938-hoz képest 667 százalékra növelte évi termelési eredményét. A mezőgazdasági termelés eredményeiről csupán az elmúlt 15 év adatai állnak rendelkezésre, s ezekből kitűnik, hogy tavaly 48 százalékkal több terméket adott az országnak a mezőgazdaság; mint 1949-ben. A háború előttivel összehasonlítható adatok mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés kulturáltságának nagyarányú fejlődéséről, különösen a műtrágya-felhasználás és az öntözés jelentős térhódításáról tanúskodnak. 1938-ban még mindössze 13 kiló műtrágya jutott egy hektárnyi szántóterületre, tavaly már 278,5 kilogramm, a háború előtti 14 000 hektárnyi öntözött terület 266 000 hektárra emelkedett. A kertgaz- daságok és gyümölcsösök nagysága ma 2,7-szer akkora, a szőlőtermő-terület 17, a magyarországi erdők területe 27 százalékkal nagyobb, mint a felszabadulás előtt. Viszont 35 százalékkal kevesebb a rét, 9 százalékkal kevesebb a szántóterület és 12 százalékkal i kisebbek a magyarországi nádasok. mint annak idején. Á Központi Statisztikai Hivatal kiadványa a továbbiakban részletes tájékoztatást ad a bélés külkereskedelmi forgalomról-, majd a lakáshelyzettel foglalkozva rámutat, hogy az építkezéseik üteme egyre gyorsul. 1930 és 1938 között 23 106, 1950 és 1954 között 29 984, 1955—1959-ben 53 868, az elmúlt öt esztendőben pedig 57,161 lakás épült évi átlagban. Bár lassan, de fokozatosan enyhül a lakáshiány. 1941-ben 382, 1949-ben 365, a legutóbbi felmérések szerint pedig már csak 322 lakó jutott 100 lakásra. A jelentés ezután különféle szociális kérdésekkel foglalkozik, részletes tájékoztatást nyújtva az egészségügy, a társadalombiztosítás helyzetéről, végül adatokat közöl a kultúra térhódításáról. (MTI). 1965. március 27., szombat. A Nap kél 5.34 órakor, nyugszik 18.06 órakor. A Hold kél 3.27 órakor, nyugszik 11.55 órakor. Névnap: Hajnalka. — Ügyeletes orvos. 1965. március hó 28-án dr. Bagi Emília Szekszárd. Wossinszky M. u. V/4. Rendel: március 27-én du. 5—6- ig és 28-án de. 9—11-ig a rendelőintézetben és utána a lakásán található meg. — A Prágában megrendezendő Interfoto fesztiválra beküldött öt képe közül kettőt elfogadtak Horváth József bonyhádi fotósnak, aki most első ízben szerepel nemzetközi kiállításon. — Központosították a betonkeverést a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat paksi előregyártó üzemében. — Március 31-én Szekszárdon tartja a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja az évi rendes közgyűlést: — A felszabadulás évfordulójára szépülnek, csinosodnak a dombóvári utcák, terek, porták. Rendezik a szovjet hősi emlékmű környékét. A lakóházak előtt tisztítják az árkokat, járdákat, s ED AVÁRÓ ' ' f '■é (Bakó Jenő felvétele) ahol lehet, parkosítanak. A földművesszövetkezet dolgozói az üzleteket csinosítják. A községi tanács kertészeti dolgozói ezekben a napokban különösen sokat dolgoznak, mert azt akarják* hogy az évforduló napján szépek* rendezettek legyenek a dombóvári utcák. — A kenyérgabona értékesítésére kötött szerződés tervét .105 százalékra teljesítették a megye termelőszövetkezetei. A bonyhádi járásban legjobb az eredmény: 124,2 százalék. A tervezettnél 16,7 százalékkal több kenyérgabonát ígérnek eladásra a paksi járás szövetkezetei is, szerződés alapján. — Tavaszi vetőmagelosztás. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat megkezdte a tavaszi vetőmagvak elosztását. Tavaszi árpából csaknem 12 vagon nemesített vetőmagot használnak fel a szövetkezetek, hibridkukoricavetőmagból pedig 131 vagont igényeltek. A hibridmagból 67 vagonnal már elszállított a vállalat a tsz-ekbe. FELHŐS IDŐ Várható időjárás szombat estig: felhőátvonulósok, többfelé, főként északon újabb átfutó esők. Mérsékelt, átmenetileg élénk délnyugati, nyugati szél: A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között. '••■•■■iimiimmimilliiliiillllllllllllll TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—11, 23—61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20—IC. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF. Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft Index-szám; 23 0W.