Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

V ; r vT. o » T&LNA MEGYEIM VBAG PRO lETAFIiJ.- EGYESÖUETE*-! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 53. szám. ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1965. március 4. Egymás szomszédságában A bonyhádi járásbíróság néhány napja tárgyalt egy hőgyészi ügyet. Arról volt benne szó, hogy a sér­tett apa, a lánya becsületén ejtett csorba miatt a fia és két unoka­öccse közreműködésével próbált elégtételt venni. Nem maradt el a megfelelő ítélet, viszont felleb­bezések miatt az ügy folydogál még tovább, eljut a megyei bíró­sághoz is. ' Az életben akadnak kisebb- nagyobb nézeteltérések, súrlódá­sok, mert: „Nincsen tányér csör- renés nélkül” — tartja egy régi közmondás. Néha azonban úgy tűnik, mintha nemcsak csörrené- sek lennének, hanem időnként valóságos zenebona támad, főleg falun. A közelmúltban számol­tunk be olyan esetről, amikor egy kerti kapu és egy rosszul elhelye­zett cölöp miátt négy éve peres­kedik két , család. Megjelent a cikk, talán nevetségessé is váltak a szereplők, de vélt igazukból máig sem engedtek. Ujfent tár­gyalás lesz a dologból, megint át kell forgatni azt a sok aktát, ami az évek során összegyűlt, azért, mert két szomszéd képtelen meg­egyezni olyasmin, ami, ha egy kis megértés lenne, nem is volna probléma. Amióta az első házak alapjait megrakták, valamikor az őskor­ban, s megrajzolták az első kö­zösségek körvonalait, azóta az emberek egymás szomszédságában élnek. Mondhatnánk úgyis: bele­látnak egymás fazekába. Néha azonban mélyebben néznek bele, majd azt is elmondják különböző tódításokkal, mit láttak benne, s mindjárt kész a baj. A bajoskodás aztán szüli a rendőrségi, bírósági eljárást, az összeférhetetlenséget. Tréfaszámba megy például, hogy két csibráki szomszéd hogyan vá­dolta egymást, különböző kitalált cselekményekkel. Az is hasonló, amikor egy vízelvezető csatorna miatt országos szervhez fordultak a szomszédok, mintha egymás kö­zött nem lehetett volna elintézni. A tréfa és a mosoly mellett van ennek a dolognak nagyon komoly oldala is. Rengeteget beszélünk az együttélés írott és Íratlan nor­máiról. Valljuk és hisszük, hogy az új helyzetben fokozatosan meg­szűnik az egyenetlenkedés gazda­sági alapja. De vajon megszűnik-e ezzel együtt mindjárt maga a gyakran alantalan vitatkozás, ve­szekedés? Nos, ez a nehezebb rész. Hordozunk magunkban ugyanis egy sereg régi vonást: gyakran mindenki és minden el­lenében védelmezzük a magunkét, a mi jogunkat, s megfeledkezünk a másik, a szomszéd hasonló jo- | gairól. Talán ebből ered, hogy még mindig nem ismeretlen ná­lunk az önbíráskodás, mint vala­miféle igazságszolgáltatás, bár törvénveink ezt a legmesszebb­menőkig tiltják. Erre azonban rendszerint csak a bíróság előtt döbbennek rá, akik, mint szom­szédok, nem képesek megférni saját portájukon becsületes, nyu­godt emberségben. Kétségtelen a fentiek alapján, hogy a régitől különböző szom­szédság, a szocialista együttélés kialakítása nem egyszerűen gaz­dasági vonatkozású. Legalább annyira fontos a megfelelő fel­világosítás, vagy. ha úgy tetszik, tudati nevelés. Ha ugyanis oko­sabb az ember, jobb szomszédja is a másiknak, s higgadtabban képes mérlegelni, mit lehet e°v- más között elirvté~r>i tó békével. • mihez kell esetig" l"<’ivbe venni a tanácsok, a r—' "rség, vagy bí­róság segítségét. Magyar—csehszlovák barátsági ünnepség Szekszárdon Szerdán megkezdődtek Szek­szárdon a magyar—csehszlovák napok, a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének, a BM. Fegyveres Testületek Klubjának rendezésében, a Csehszlovák Kul­túra közreműködésével. A megnyitóra Szekszárdra láto­gattak a budapesti csehszlovák nagykövetség és a Csehszlovák Kultúra képviselői: dr. Ondrej Durej kultúrattasé, dr. Rudolf Holcik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója, Hajós Magda, az, inté­zet munkatársa és Ludovit Siro- kai, a Csehszlovák Távirati Iroda budapesti tudósítója. Ebből az alkalomból a szekszár­di múzeumban szerdán megnyílt A csehszlovák—magyar barátság 15 éve című kiállítás, a BM-klub- ban pedig magyar—csehszlovák emlékestet tartottak. A kulturális műsorban Dagmar Wankeová csehszlovák énekesnő Husek Rezső zongorakíséretében és Vörös Sári népdalénekesnő Csorba Géza zenekarának kísé­retében. továbbá a klub irodal­mi színpadának tagjai: dr. Hor­váth Lajos. Rut/kai Lajos és Mül­ler Péter szerepeltek megérde­melt sikerrel. A műsorközlő Szentgyörgyi Kálmánt is elisme­rés illeti szellemes konferálásá- ért. Koszigin hazautazott az NDK-ból Alekszej Koszigin, és a vezeté­sével a lipcsei vásáron részt vett szovjet kormányküldöttség szer­dán délelőtt repülőgépen haza­indult a Szovjetunióba. Az Alekszej Koszigin vezette szovjet kormányküldöttség bú­csúztatására a berlini repülőtéren megjelent Willi Stoph, a minisz­tertanács elnöke és a Központi Bizottság politikai bizottságának tagja, a kormány és az NSZEP Központi Bizottsága politikai bi­zottságának több tagja. A szovjet küldöttség búcsúztatására a ber­liniek nagy tömege gyűlt össze. A szovjet kormány vezetője még egyszer köszönetét mondott a szí­ves vendéglátásért, Willi Stoph pedig kellemes utat kívánt a tá­vozó vendégeknek. Koszigin nyilatkozata Berlin (MTI). A szerdai Prav­dában megjelent az a nyilatkozat, amelyet Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök a Pravda és a moszkvai rádió tudósítóinak adott a lipcsei vásárról. A szovjet kor­mányfő kijelentette, hogy a vásár megmutatta az összes szocialista országok nagy erejét, tanúbizony­ságát adta annak, hogy mind a Szovjetunió, mind a többi szocia­lista ország ipara nagy műszaki haladást ért el. A szocialista tábor országainak termelését a tőkés országok ter­meléséhez hasonlítva Koszigin ki­jelentette, hogy a szocialista tábor ipara nem marad el, sőt sok technikai megoldás tekintetében a versenytárs előtt halad. A má­sik lényeges mozzanat az, hogy a vásáron jól láthatók a szocialista országok nemzetközi munka- megosztásának eredményei. Min­den szocialista ország megtalálta azt az iparágat, amelyet nemcsak önmaga, hanem az egész szocia­lista tábor számára is fejleszt. DWNAFÖLDVÄRI DUNA-PART >AAA/^AA/W\AAAN/VW\/VS^AAr mmt ' ■ . ■ . - ■■- > f M , (Bakó Jenő felvétele) A tavaszi feladatokról tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Szekszárdon tanácskozást tar­tott szerdán délelőtt a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. Az ülést — amelyen Nyéki Jó­zsef és Nagy László, a Hazafias Népfront Országos Titkárságá­nak képviselői is részt vettek — Kiss Pál, a megyei népfront-tit­kárság politikai munkatársa nyi­totta meg, majd az első napirendi pontban Szűcs Lajos, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tályának vezetője a megyebeli legfontosabb mezőgazdasági fel­adatokról tájékoztatta a megje­lenteket. Hangsúlyozottan arra kérte a népfront-elnökség tagjait és a bizottságok titkárait: szólít­sák segítségadásra mindenütt a lakosságot az idei termésünket A vízvezetékek „GAZDÁI" A kis kapu fölötti tábla még majdnem új. Arról tájékoztat, hogy ebben a Tolbuchin utcai házban működik a Tolna megyei Víz- és Csatornaművek paksi ki- rendeltsége. A kirendeltség fiatal, mint ahogy fiatal maga' a vál­lalat is, amely az egész megyé­ben kezeli, karbantatja a falusi vízműveket. Öt-tíz évvel ezelőtt még híre sem volt Pakson és kör­nyékén vízvezetéknek. Ásott ku­tak adták a többnyire szennye­zett, egészségtelen vizet. A mó­dosabbaknál az udvarban volt a kút, de okol erre nem tellett, negyven-ö<tven család is járt ví­zért egy-egy utcai kútra. Most pedig — közel két éve üzemel a paksi vízmű és mint Barta Ár­pád kirendeltségvezető mondja: .hibátlanul. — Hatvanhárom nyarán he­lyeztük üzembe. Azóta még egy fél napig sem volt víz nélkül a község. Pedig volt elég bajunk a kivitelezővel, nem végezte el ren­desen a munkákat. Még most is vannak olyan tolózár-kerekek, amelyeket nekünk kell bereszelni és elhelyezni. — Csak a paksi vízmű tartozik a kirendeltséghez? — Nem. Az egész járás a mienk Dunaszentgyörgy, ahol most épül a vízmű, Sárszentlö- rinc, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Pálfa és még néhány község, ahol már működik. Összesen közel nyolcvan kilométer vízvezeté­künk van. De évről évre bővü­lünk. Nagydorogon most van ala­kulóban a vízműtársulás, hason­lóképpen Györkönyben is lesz víz­mű és nincs messze az idő, ami­kor véglegesen a múlté lesz az ásott kút, a szennyezett víz. — Hány dolgozója van a ki- rendeltségnek? — Tizen vagyunk, a karbantar­tó-létszám négy fő. — Biztosítani tudják ezzel a létszámmal mindenütt a vízszol­gáltatást? — Eddig még nem volt komo­lyabb fennakadás. Persze, ha kell, segítséget kapunk a központból, mint például egy alkalommal az ősszel. Egyszerre égett le a duna- földvári szivattyúmotor és repedt meg a bölcskei főnyomóvezeték. Földváron még aznap kicseréltük a motort a helyben lévő tarta­lék-motorral, Bölcskén két nap­ba telt a hiba kijavítása. — Es ha nincs üzemzavar? — Akkor a szokásos karban­tartó munkát végezzük. Most pél­dául itt Pakson a közkifolyókat jégtelenítjük. Százhatvan ilyen utcai kútv.nk van és bizony hi­degben bejegesedik a kútgallér. Tegnap a Petőfi utcában és a kör­nyékén jégtelenítettünk, a mai program Bástya utca. a Virág utca és a Mária utca. Két hét alatt végigjutunk a községen, az­után — ha tart még a tél, újra­kezdjük. — A lakók nem tartják rend­ben a kutakat? — Sajnos, ezt még nem sike­rült elérnünk. Bár van már né­hány olyan fogyasztónk, mint Asztalos István, a Fehérvári úton. A háza előtt van a kút, és ő rendben tartja környékét, fel­vágja a jeget, ha kell és néha be is festi a kutat. — Mennyi vizet fogyaszt ez a nagy község? — Most, télen naponta száz­nyolcvan-kétszáz köbmétert. De nyáron bizony felmegy ötszáz­ötvenre is. Ennyit még tudunk adni. De ha a fogyasztók pocsé­kolják a vizet, akkor könnyen lehet baj, mert a vízmű kapaci­tása nem korlátlan. Ezért nyá­ron gyakran végzünk ellenőrzést. Tavaly előfordult az is, hogy va­laki este rákapcsolta a háza előtt lévő kifolyóra a gumicsövet és azt a kertjébe irányította. Egész éj­jel folyt a víz és hajnalra majd­nem elöntötte a házat. De ha mindenki takarékoskodik és csak arra használja a vizet, amire a háztartásban kell, akkor nincs olyan igény, amit ne tudnánk ki­elégíteni...’ (J) fenyegető pockok irtására. Külö­nösen fontos, hogy a leglelkiis­meretesebben végezzék el megye- szerte a március közepétől a hó­nap végéig tartó társadalmi tö­meges védekezést. A napokban megjelenik majd egy rendelet, amely szerint azokat, akik más termelőmunkájukból kiesnek a kártevőik irtásának idején, meg­felelően díjazzák; Szűcs elv társ a csócsárló kárté­telének megfigyelésére, s az el­lene való védekezés szükségessé­gére szintén felhívta a figyelmet. A felszólalásokban többek közt szóba került az — így például Gerendás Andrásné hozzászólásá­ból —, hogy sokfelé találhatók megműveletlen kisparcellák, par­lagterületek s a letakaritatlan kiütő: icaszárak és a kinn maradt kombájnszalma-maradékot me­legágyai a pocokfertőzésnek. An- dirkó Sándor, a tamási járási népfront-bizottság titkára a mező- gazdasági szakemberek hiányáról is szólt egyebek között, ugyan­akkor dr. Takács Ambrus, a KISZ megyei bizottságának képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy több termelőszövetkezetben — így például Zombán — elzárkóznak a szakmunkásfiatalok alkalmazá­sától, nem tartanak igényt jelent­kezésükre. Földesi János járási népfronttitkár azt ajánlotta, hogy patkányfogó kutyákat js használ­janak fel pocokirtásra. Hajdú elv­társ, a szekszárdi járási népfront­bizottság titkára a légytaleníté- 6ekhez trágyalétartályokat java­solt, ilyenek — amint a válaszból kiderült — a Talajerőgazdálko­dási Vállalatnál található szip­pantógépek. A tartalmas tájékoztató és a hozzászólások után László Antal, a megyei népfront-bizottság mun­katársa — a betegsége miatt tá­vollevő Hunyadi Károly, a me­gyei bizottság titkára helyett — ismertette a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének és bizottságának első félévi munka­tervjavaslatát, amelyet a felsza­badulás huszadik évfordulói ának jegyében készítettek el. A mun- katerv-javaslatot, amelyet Nyéki József javaslatával kiegészítettek a megyei népfront-bizottság' leg­közelebbi ülésén megtárgyalják. (B. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents